– Ritka előadássorozatot indított a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, általa új szemszögből találkozhatunk a szentekkel. Megtudhatjuk, hogyan éltek a történelemkönyvben leírt személyek, milyen emberek voltak valójában, és mit mondanának ma. Itt a múlt és a jelen találkozik. Lélekrajzok címen indult szabadegyetemi beszélgetéssorozat a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola szervezésében, amelyet Ön vezet. Milyen szempontok alapján készül a beszélgetésekre? Kiket szeretne megszólítani?
– Ezekkel a beszélgetésekkel a teológia és pszichológia közötti – sokszor nem is olyan vékony – ösvényt szeretnénk érinteni. Az alapgondolat, hogy a beszélgetésekre meghívott vendég is hoz magával egy “virtuális vendéget”, olyan, az egyház történetéhez kapcsolható személyt, aki nagy hatással volt személyes életére, példaképének tekinti. Ezzel a “vendég a vendégben” helyzettel érdekes kettős interjúk születnek, olyan megközelítések, ahol nem csak az életrajz a fontos, hanem a személyes érintettség is. Így amikor készülök ezekre a beszélgetésekre, egyaránt kíváncsi vagyok a velem szemben ülő emberre, és arra az akár több száz évvel korábban élt személyre, akit együtt tudunk közelebb hozni, lélektani értelemben “megfejteni”. Ez tág megközelítési lehetőségeket hordoz, ezért reméljük, hogy ugyanilyen széles hallgatóságot tud megszólítani.
– Eddig Caravaggio, Sziénai Szent Katalin és Loyolai Szent Ignác életéről folyt diskurzus. A következő hónapokban mely személyekkel (tárgyalt és jelenlévő személyek) találkozhatnak az érdeklődők?
– Az őszi szemeszter tervei között szerepel Ezekiel próféta, akit dr. Lukács Ottilia, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Ószövetségre szakosodott tanára fog számunkra közelebb hozni, illetve Felföldi László püspök úr, aki “a két pápa” tematikát bontja tovább: XVI. Benedek és Ferenc pápa személyét ismerteti meg a hallgatósággal.
– Amennyiben önmaga lenne a beszélgető társ, melyik szentet választaná? Ön kiből készülne fel szívesen? Keresztény szemléletű pszichológusként és egyetemi oktatóként mely szentekre tekint példaként?
– Engem nagyon érdekelnek a korai keresztény évszázadok szentjei éppúgy, mint a XX. század nagy alakjai, ezért lehet, hogy Szent Ágoston és Edith Stein között dilemmáznék…
– Milyen többletet ad a diákoknak, és milyet a laikusoknak, ha egy új szempontból vizsgálhatják egy szent életét?
– A laikusok számára mindenképpen azt a rácsodálkozást, hogy a történelemkönyvekben tanult távoli személyek “leporolhatók”, közelebb hozhatók; hogy az ő életük is egykor jelen idő volt, átitatva örömökkel, küzdelmekkel, sikerekkel és kudarcokkal, éppúgy, mint a miénk. A teológiát tanuló diákjainknak nagyon remélem, hogy ugyanezt… Náluk érdekes többletet adhat, hogy miként tudják elhelyezni a hallottakat a meglévő ismereteik közé.
– Szükségünk van lélektani példaképekre? Miben mások ezek a személyek, mint a tág értelemben vett példaképek?
– Nem célunk kifejezetten példaképeket választani: elég, ha az elmúlt kétezer évből merítünk. Az egyház története tele van érdekes, színes személyiségekkel, talán ez az, ami számomra a legvonzóbb: ugyanazt a hitet hányféle módon, hányféle háttértörténettel és irányultsággal lehet megélni.
– Visszakanyarodva a Lélekrajzokhoz: hol fogják tartani a következő alkalmakat? Illetve mit érdemes tudniuk a résztvevőknek?
– A beszélgetésekhez méltó helyiséget ad a pécsi Magtár Látogatóközpont, mert azon túl, hogy sok ember elfér a nagy előadóban, szúette gerendáival és fém-üveg belső tereivel egyszerre ad archaikus és modern hatást, vagyis éppúgy hordozza a múlt és a jelen szemléletét, mint a beszélgetéseink. A Lélekrajzok időpontjait főiskolánk honlapján, a közösségi médiában illetve a Pécsi Egyházmegye felületein is meg lehet találni; a nagyjából havi ritmusban következő alkalmak mindig 18 órakor kezdődnek.
– Olyan személyeket is vár, akik korábban nem tanultak lélektant vagy teológiát, hanem egészen más területekről érkeznek? Illetve számukra nem lesz „érthetetlen” a beszélgetés?
– A beszélgetések semmilyen pszichológiai vagy teológiai elő-ismereteket nem igényelnek: fontos, hogy nem tudományos előadást szeretnénk tartani, hanem a hangsúly az együtt gondolkodáson van. Éppen ezért mindenkit szívesen látunk az alkalmakon.
Vermes Nikolett
