Filozófia és Vallásbölcseleti Tanszék

„A truth that is merely handed on, without being thought anew from its very foundations, has lost its vital power.

Az igazság, amelyet anélkül adtunk tovább, hogy alapvetően újragondoltuk volna, elvesztette éltető erejét.
  (Hans Urs von Balthasar)

Filozófia és vallásbölcseleti tanszék

 A tanszéken végzett munka célkitűzéseit, szellemiségét és módszerét illetően is az a törekvés határozza meg, melynek különösen szép lenyomata a Fides et ratio kezdetű  enciklika: a hit és értelem összehangolása. Ez ugyanis az értelmes élet, az emberi kiteljesedés záloga. A vallásbölcseleti kutatások azonban nem összpontosíthatnak egyedül az emberre, mert akkor mellőznék azt az igazságot, amelyre hivatott, s éppígy nem merülhetnek ki a lét olyan leírásában, mely figyelmen kívül hagyja a személyes és személyközi emberi tapasztalatot. 

A vallás, a hit és végső soron a történelemben megjelenő örök igazság mint misztérium redukciós törekvésektől mentes, bátor feltérképezése megköveteli, hogy ne mondjunk le se a „credo ut intellegam” (hiszek, hogy megértsem), se az „intellego ut credam” (megértem, hogy higgyem) útjáról. 

A végső igazsággal való találkozás mindig személyes jellegű és drámaian szabad. Mi több, az elméleti kutatásnál sokkal fontosabb a gyakorlati, vagyis az igazságnak a jó megvalósítására törekvő reflexió. A vallási igazságokra különösen igaz az, amit az enciklika úgy fogalmaz: „nem írhatók körül pusztán a filozófusok olykor rövidéletű tanításaival”. (Fides et ratio, Nr. 30) Az egzisztenciális tisztánlátás igénye és a közösség iránti felelősség azonban arra sarkall bennünket, hogy rendszeres és érvelő formában kifejtsük, mi az, ami e téren megragadható és szavakba önthető.

Erre a következő tantárgyak keretein belül teszünk kísérletet: filozófiatörténet, vallásteológia és vallásfilozófia, lételmélet, istentan, embertan, ismeretelmélet és kutató szemináriumok.