2025. augusztus 18-22. között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemének Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara Blended Intensive Programot indít „Épített örökségünk az erdélyi fejedelemség korából” címmel, 3 kredit értékben.
A virtuális alkalom: 2025. július 25.
A fizikai találkozás programja Kolozsváron:
2025. augusztus 18. megérkezés, délután 17-19 óra csapatösszerázó
Augusztus 19. 10,30-14,00 előadás a Karon
Augusztus 20. Tanulmányi kirándulás
Augusztus 21. 10,30-14,00 előadás a Karon
Augusztus 22. 10,30-14,00 előadás a Karon, program záró értékelése
A kurzus egy időben lesz a Kolozsvári Magyar Napok programsorozattal, így a délutáni-esti szabad időt a történelmi belvárosban koncertekkel, kézműves vásárral lehet eltölteni.
Az pályázati dokumentumok a https://pphf.hu/intezmeny/dokumentumtar/ Mobilitás menüpontjában letölthetőek, a jelentkezők pályázati adatlapjukat és az esetleges esélyegyenlőségi kiegészítő támogatást igénylő lapjukat május 22-ig küldjék el emailben a kuti.veronika@pphf.hu címre.
A pályázati adatlap középső szakaszának kitöltése a következő módon történjék:
Megpályázott ösztöndíj típusa: tanulmányi / gyakorlati
A megpályázott célintézmény: Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Református Teológiai Kar, „Épített örökségünk az erdélyi fejedelemség korából” Blended Intensive Program
A megpályázott mobilitás időtartama: virtuális 2025. 07. 25., fizikai 2025. 08. 18-22.
Az utazásra idén nem tudunk oktatói kíséretet biztosítani, de terveink szerint egymással összeállva 1-2 autónyi csapat könnyen ki tudna utazni, ezért kérjük, hogy a jelentkezésnél aki saját autóval tudna menni, jelezze.
A BIP célja:
Az erdélyi fejedelemség a középkori Magyarország keleti részeit örökölte, s történetének kezdetén határai Kassáig és a Tisza vidékéig terjedtek. Az 1541-et követő csatlakozás folytán, Erdélyben az átmenet a késő reneszánszba sokkal fokozatosabban ment végbe. Az erdélyi késő reneszánsz építészetet meghatározó tényezők lényegesen eltértek a Királyi Magyarországéitól: az erdélyi fejedelem székhelye, Gyulafehérvár (Alba Iulia) az országon belül feküdt, s így szerepe a művészetek, az építészet terén is irányadó volt. Erdélyben döntő szerepet játszottak a kőfaragóműhelyek, amelyek közt a legjelentősebb a kolozsvári céh volt. S bár általában Erdély közvetlenül tartotta Itáliával a kapcsolatot, mégis voltak esetek, amikor a Habsburg-udvar szolgálatában álló építész dolgozott Erdélyben (pl. Ottavio Baldigara).
Ilyen körülmények között az erdélyi fejedelemség a Habsburg-uralkodók magyarországi ellenzékének mentsvárává vált, a fejedelmi udvar pedig a protestáns színezetű magyar művelődés támaszává és éltető, kisugárzó központjává. Az erdélyi fejedelmi udvar igényes műpártolása és építkezései követésre ösztönző példát állítottak az országrész minden megrendelője elé. A protestáns fejedelmek a világi építészet mellett, az ars sacra jelentős mecénásai is voltak. Épített örökségünk több, mint régi házak, kastélyok, romok összessége. Élő tanúja múltunknak, kultúránknak.
A BIP kerete lehetőséget nyújt a a 16-17. századi Erdélyi Fejedelemség korszákának, “Tündérkertjének” a történelmi és kulturális vonatkozásait megismerni. A szervezők igyekeznek az elméleti részeket a gyakorlatival összekötni, és az Erdély épített örökségét a tanulmányi kirándulás során a valóságban is megtekinteni.
Ráhangoló: megnézni a Tündérkert című 8 részes filmsorozatot (A Tündérkert – Kísértések kora című televíziós sorozat Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első kötetéből, a Tündérkert című regényből készült) A teljes filmet itt lehet ingyen megnézni: https://mediaklikk.hu/tunderkert-videok/