- január 5-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartotta székfoglaló előadását Kovács Gusztáv, akit a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választottak. Az eseményről és az elhangzott előadásról a Magyar Kurír közölt beszámolót.
Kovács Gusztáv előadásában a bioetika tudományának kialakulásáról beszélt, kiemelve azon magyar teológusokat, akik ebben a folyamatban aktívan részt vettek. Előadásában részletesen áttekintette a diszciplína gyökereit, elsősorban Fritz Jahr 1927-es és Van Rensselaer Potter bioetika-koncepcióját. Külön hangsúlyt kapott a katolikus morálteológia „rejtett öröksége”, amely a bioetikát a mai napig erőteljesen formálja olyan módszerek és alapelvek által, mint a kazuisztika vagy a kettős hatás elve. Kovács hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű bioetika kibontakozása döntően az emigrációban élő teológusoknak, többek között a Fordham Egyetemen oktató Varga Andor és a Kanadában működő Somfai Béla jezsuitáknak köszönhető. Mellettük kiemelte Gaizler Gyulát, aki orvos-teológusként Magyarországon teremtett kapcsolatot a klinikai gyakorlat és az etikai reflexió között. Az akadémiai székfoglaló végül rámutatott: e teológusok munkássága a hitet, a tudományt és az emberi tapasztalatot összekapcsolva tette „határátlépő” tudománnyá a bioetikát.
A Szent István Tudományos Akadémia gyökerei 1886-ig nyúlnak vissza, amikor a Szent István Társulat keretein belül létrejött a Tudományos és Irodalmi Osztály. A Szent István Tudományos Akadémiát jelenlegi formájában Csernoch János hercegprímás alapította 1915-ben, mely azóta is a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú, önálló tudományos testületként működik. Küldetésnyilatkozata szerint „Az Akadémia tagjai olyan nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző tudósok, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét és alapvető tanításait”.
Az Akadémiának korai időszakában is több olyan tagja volt, akik szorosan kötődtek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolához, többek között Sipos István kánonjogász és Hanuy Ferenc egyháztörténész. Érdekesség, hogy az Akadémia rendszerváltás után újraindításának egyik motorja Horváth Adolf Olivér ciszterci szerzetes, botanikus volt, aki, ha rövid ideig is, szintén tanított a főiskolán annak 1951-es kényszerű bezárásáig.
A Szent István Tudományos Akadémiának jelenleg is több pécsi tagja van, többek között Lénárd László, Fodor István, Boros János, Andrásfalvy Bertalan és Kosztolányi György. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola oktatói közül Kovács Gusztáv mellett Kajtár Edvárd is tagja az Akadémiának.
Forrás: Magyar Kurír
