Hálás dolog az alvásról és álomról előadást tartani: mindenkit érdeklő téma, amely mindannyiunkat érint is, hiszen van napi szubjektív tapasztalatunk saját alvásunkról és az abban megjelenő álomképekről. A téma kiemelt fontosságát mutatja, hogy 2017-ben az orvosi Nobel-díjat három olyan tudósnak ítélték oda, akik a cirkadián ritmussal, alvással és ezek testi-lelki egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásokat végeztek.
De vajon miért álmodunk? Miközben Freud száz évvel ezelőtt „a tudattalanhoz vezető királyi útnak” nevezte, a mai tudományos megközelítések sokkal inkább szólnak az álommak a memória-működésben és a tudat egyensúlyában betöltött szerepéről. Nem zárható ki azonban az álmoknak az álmodó lelki életével való kapcsolata sem, azaz a nagyon szubjektív, személyes, egyedi mintázatot mutató jellege, melyben csakis az álmodó tudja értelmezni saját tudattalanja szimbólumait – igaz, ezek „megfejtésében” sokszor mások segítségére szorul. Ennek egyik legszebb Bibliai példája a József történetben olvasható, ahol a történet szereplői Józsefre bízzák álmaik értelmezését, akinek ez a különleges képessége erőteljes hatással van saját sorsának alakulására is.
Izgalmas vizsgálatok szólnak arról is, hogy a kultúrának, a biológiai nemnek és az életkornak is hatása van az álomtartalomra. Kisgyerekek például többet álmodnak nagy és félelmetes állatokról, míg egyetemista korú fiatal felnőttek álmaiban inkább szelíd állatok jelennek meg. Hasonlóan a nők álmaiban több a gyerek-szimbólum, míg a férfiak álmaiban inkább az agresszió, a fegyverek és a szerszámok jelennek meg.
Az ébrenlét és az alvás/álmodás között létezik még egy sajátos jelenség, ami ugyancsak nem kerülte el a kutatók figyelmét: ez a nappali álmodozás. Vizsgálatok szerint az ébren töltött idő 30%-át töltjük átlagosan ebben a kellemes, enyhén módosult tudatállapotban, amikor a figyelem befelé, az emlékek, a várakozások és a vágyak felé fordul, s melynek gyakorisága és intenzitása jelentősen csökken az életkor előrehaladtával.
Az álmok jelentősége abban foglalható össze, hogy a régebbi tapasztalatok és a jelen helyzet közötti kapcsolatot teremtik meg, s ezzel támogatják a pszichés megküzdést, illetve olyan memória tömörítést, válogatást és rendszerezést tesznek lehetővé, melyek megszabadítják agyunkat a felesleges információktól. Az álom segít az érzelmi élet egyensúlyban tartásában és sok esetben kreatív megoldások „megálmodásában”.
Tiringer Aranka