A hatvanéves zsinat
2023. március 17-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Egyháztörténeti Intézete és a Pécsi Akadémiai Bizottság Teológiai Munkacsoportja konferenciát tartott A hatvanéves zsinat címmel az Pécsi Akadémiai Bizottság székházában.
A nyitóbeszédében Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora, arra emlékezett, milyen fontosak voltak a zsinat szellemiségében működő kis teológiai körök, és hogy mennyire hasonló ehhez egy-egy konferencia, vagy sokszor azok kávészünetei. Kiemelte azt is, hogy milyen jelentősége volt Főiskolánk szellemiségének megalapozásában Cserháti József, egykori pécsi püspök atya részvétele a zsinat 3. és 4. ülésszakán.
Zamfir Korinna, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Katolikus Teológiai Karának biblikum professzora az Unitatis redintegratio kezdetű dokumentum jelentőségéről, illetve az ökumenizmus gondolatának és az egyháztani szemlélet változásának szoros kapcsolatáról adott elő. Különösen a keresztség szentségének felekezetek közötti kölcsönös elismerését emelte ki, és hogy ha keresztség Krisztus egyházába tagozza be a megkeresztelteket, akkor a más felekezeteknél elfogadott keresztségnek egyháztani következményei is vannak.
Orova Csaba a Gaudium et spes párbeszéd-fogalmait elemezte, hangsúlyozva, hogy a párbeszédben saját identitásunkra is rálelünk, mivel eleve csak azért létezünk, mert a Teremtő által létbe szólítottak vagyunk.
Az első szekció utolsó előadója Nóda Mózes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karának liturgika professzora a Sacrosanctum concilium kezdetű dokumentumról és az azt előkészítő liturgkius mozgalomról beszélt: ez a megújító és ápoló munka a professzor szavaival a Szentlélek átvonulása volt a liturgián, ugyanis az Ige és a szentségek ünneplése nem valami, hanem elsősorban Valakivel való találkozás.
A második szekciót Lészai Lehel, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának biblikum professzora, az Ökumené Doktori Iskola vezetője nyitotta meg a tanítványok meghívásáról és küldetéséről szóló előadásával. A szinoptikusok szemüvegén át elemezte, hogy Jézus elsősorban azért hívta el a tanítványokat, hogy Vele legyenek, hogy kövessék. Azután pedig azért, hogy felkészítse őket a kiküldésre.
Kuti Veronika, az Ökumené Doktori Iskola másodéves doktorandusza a Gaudium et spes ember és természetképéről beszélt, és arról, hogy bár a dokumentum a klasszikus antropocentrikus világkép egyik utolsó képviselője, de már nyomokban fellehetőek benne a természetnek és az egész teremtésnek tulajdonított önérték gondolatának csírái.
Csonta Réka, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adjunktusa, a Gravissimum educationis kezdetű dokumentum mai olvasatáról beszélt. A digitális világ következtében kialakult érzelmi inkontinencia miatt rendkívül aktuális nem csak a tárgyalt dokumentum, hanem a zsinat nevelési szelleme is, mely tulajdonképpen minden dokumentumban megjelenik.
A konferencia záróelőadását Csonta István, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet vezetője, tartotta a zsinat és Kelet-Európa viszonyáról. Előadásának középpontjában az egykori ügynöki megfigyelések és a zsinati ülésszakokra kiengedett püspöki küldöttségek összetételének összefüggései álltak.
A sikeres konferenciát izgalmas diszkusszió és agapé zárta.
