Kockázattal élni – Bioetikai konferencia Lengyelországban

2018. október 26. | interjúk, beszámolók

2018. október 19-21. között Opoléban került megrendezésre a Közép-Európai Bioetikusok Társaságának (Association of Bioethicists in Central-Europe) éves konferenciája, melynek témája a kockázatvállalás és az extrém sportok volt. Alábbiakban Horváth Sarolta, másodéves teológushallgató beszámolóját közöljük.

Kovács Gusztáv rektor és Szanyi Norbert könyvtárvezető társaságában utazhattam Lengyelországba a Közép-Európai Bioetikusok Társaságának éves konferenciájára. Az utazás ideje barátságos és lendületes beszélgetéssel telt, jó alkalom volt együtt gondolkodni a főiskola életéről, az Egyházban betöltendő feladatainkról.

Első este Miłka Raulin hegymászó tartott előadást, aki a legfiatalabb lengyel nő, aki megmászta a Mount Everestet. Előadásában a hegymászás és a kockázat, valamint a spiritualitás kapcsolatát mutatta be saját példáján keresztül. Hozzá kapcsolódva Bartłomiej Dobroch varsói újságíró beszélt a lengyel hegymászás történetéről és az alpinizmusban rejlő kockázatvállalás társadalom- és politikatörténeti hátteréről. Az előadásokat követő vacsoránál megtapasztalhattuk a lengyel vendéglátás nagyvonalúságát, alkalom nyílt személyes találkozásokra, beszélgetésekre. Nagy élmény volt, hogy a főiskolánkon szervezett nyári egyetemeken keresztül sokan már ismerték Pécset, és hogy örömmel idézték fel korábbi élményeiket.

Szombaton is a sport és a kockázatvállalás etikai szempontjai álltak az előadások középpontjában. Arno Müller, az erfurti egyetem sportfilozófia professzora az élet-sport-rizikó fogalmi hármasából kiindulva elemezte az extrémsportoknak a mai nyugati társadalmakban elterjedt jelenségét. Prof. Dr. Günter Virt, a bécsi egyetem morálteológusa beszélt a felelősségérzet és a kockázatvállalás közötti képesség összefüggéséről. Virt, aki fiatal papként vett több expedíción is részt vett a Hindukus és a Himalája hegyvonulataiban, egy bécsi mondást idézve emelte ki a kockázatvállalás jelentőségét az emberi élet számára: „Aki halálosan reszket, az tulajdonképpen már halott is.” (Zu Tode gefürchtet ist auch gestorben.) Utolsó előadóként Józef Wrobel lublini segédpüspök atya gondolatait hallottuk a sportban és a kockázatvállalás etikájáról.

Az ebédnél alkalmam nyílt megismerni egy szerb és egy osztrák doktorandusz hallgatót, akik örömmel meséltek az ő hivatásukról és a jövőjükre vonatkozó terveikről. Nagyon hálás vagyok ezekért a találkozásokért.

Délután kisebb csoportokban beszéltük meg a hallottakat és gondolkodtunk együtt a családban, a gazdasági életben és a természetes környezettel kapcsolatos kockázatokról. A délutáni városnézést követően közösen ünnepeltünk a szentmisét a Szent Sebestyén templomban. Megindító volt, hogy a társaság fele az oltár körül állt miseruhában, vagy stólában. A közös ünneplésben megmutatkozott, hogy nemcsak a tudományos érdeklődés, hanem a közös hit is összeköti a konferencia résztvevőit.

A záró este is az eddigieknek megfelelően barátságos hangulatban telt el. Különleges élettörténetek, meglátások és rengeteg érték tárult fel a szemem előtt. Az utazás egésze lehetőséget biztosított arra, hogy megismerjem az Egyház egy újabb szeletét, egy újabb színes foltját. Rengeteg új tapasztalattal és értékes élményekkel gazdagodva tértünk haza.