2022. december 8. napján tartotta megalakulását követő első ülését az MTA PAB Teológia Munkabizottsága, melynek meghívott vendége volt Gájer László, a PPKE HTK tanszékvezető tanára. Az ülés kezdetén Kovács Gusztáv elnök ismertette a munkabizottság első időszakának programját, melynek célja a teológia tudományok között betöltött szerepéről való közös gondolkodás elősegítése.
Gájer László A teológus egy gyorsan változó világban című előadásának kiindulópontjául korunk kultúrájának és egyházának jellemző tapasztalatait választotta. Néhány képkockát kaptunk a különféle lelkiségi és vallási folyamatokról és folyamatokról, melyek párhuzamosan vannak jelen az egyház életében. A mögöttük meghúzódó közös tapasztalat, hogy bizonytalan világban élünk és nehéz kapaszkodókat találni. Az előadó erre adott válaszként négy meghatározó jelenségre hívta fel a figyelmet, mindet összekapcsolva egy-egy történelmi folyamattal:
1.) A benedeki opció – A hanyatló társadalomból ki kell vonulni, mint annak idején a Római Birodalom bukása után a bencés kolostorokban, és így átmenteni a hitet és erkölcsöt. Ezt az utat jellemzi a kultúráért való aggódás.
2.) A harmadik egyház – Ha ránézünk az egyháztörténetre, azt mondhatjuk, hogy az első egyház volt az üldözött egyház, a második a kultúrával összefonódó egyház, és most a harmadik évezredben az egyház globálissá válik, ám mindenütt kisebbségben van, így újra párbeszédre kényszerül. Kulcsfogalmak: a periféria, a vallások közti párbeszéd és a szegények.
3.) Ébredési események – A 20. sz. legnagyobb egyházi eseménye a század eleji pünkösdi tapasztalat a világ több helyén. A pünkösdi tapasztalatban legnagyobb hangsúly a személyes érintettségen van. Ezen ébredési események gyümölcse több mozgalom, mint a Hit gyülekezete, Felház, Hillsong Church, Imádság háza, stb. Ezek a mozgalmak felekezeteken, rendszereken, intézményeken ívelnek át, és nem nagyon foglalkoznak teológiai problémákkal.
4.) Emberként vagy gépként élni? – Jelenleg minden bizonytalan, és valószínűleg így is marad, bár „minden megváltozhat”, mondja Andrea Riccardi.
Az előadást a következő gondolattal zárult: A bizonytalanságban az ember lehet az a téma, amely a következő időszakot meghatározza. Elképzelhető, hogy a teológusoknak az emberi személyről kell majd beszélniük egy olyan korban, amikor az ember és természet között, vagy az ember és a gépek között elvékonyodik a határ.
Tóth Lujza
