Lénár Andor: A Váci egyházmegye Hanauer Árpád István püspöksége idején 1919-1942

2017 November 29

A Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. március 21-én igen nehéz helyzetben találta a Váci egyházmegyét. Csáky Károly püspök egy hónapja halott volt. A papság fegyelme a forradalmi időkben megbomlott, a papi szeminárium kiürült, a hívek elbizonytalanodtak. A főkegyúri jog körüli bizonytalanságot, valamint a proletárdiktatúra érdektelenségét kihasználva, XV. Benedek pápa a lelkipásztor beállítottságú veszprémi kanonokot, Hanauer Árpád Istvánt nevezte ki váci püspöknek.
Az új főpásztornak kellett orvosolnia a korabeli Magyarország legnagyobb és legnépesebb egyházmegyéjében a vesztes háború és a nehéz belpolitikai helyzet következtében fellépő hitéleti válságot, valamint a pap- és templomhiányból fakadó lelkipásztori problémákat. Hanauer püspök bátran élt a korabeli pasztoráció új lehetőségeivel is. Bár nem minden kezdeményezése tudott kibontakozni, főpásztori működése (1919‒1942) alatt mégis a Váci egyházmegye megújítójának bizonyult. E kötet ennek a megújulási folyamatnak bő két évtizedes történetét, nehézségeit és sikereit mutatja be.

Tartalomjegyzék

 

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél