Items filtered by date: December 2016

A PTE-TTK-val ma aláírt együttműködési megállapodás alapján a jövő tanévtől újabb hét közismereti tanárszakkal lehet párosítani a hittanár-nevelőtanár szakot.

Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja és a főiskolánk rektora ma aláírta azt az együttműködési megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy azok is jelentkezhessenek a főiskolára, akik a hittanár-nevelőtanár szakot testnevelés, földrajz, informatika, matematika, fizika, kémia vagy biológia szakkal szeretnék párosítani. Ezzel szeptembertől az eddigi ötről tizenkettőre nő a hittanár-nevelőtanár szakkal együtt választható közismereti tanárszakok száma.

Az új szakpárokon a szakterületi és szakmódszertani képzést fele részt a főiskola, fele részt a PTE Természettudományi Kara nyújtja, míg a pedagógiai képzés a PTE-BTK-n folyik. A szakpáros képzésre kizárólag az állami felsőoktatási felvételi rendszeren, a felvi.hu-n keresztül lehet jelentkezni február 15-ig.

A szakpáros képzés bővülése mellett az egyszakos hittanár-nevelőtanár képzésben is új formák jelennek meg. Továbbra is választható nappali tagozaton az öt éves osztatlan mesterképzés, ezután azonban az 5. félévtől akár a teológia szakos képzéssel párhuzamosan is végezhető lesz. Az igazi újdonság azonban az osztott, rövid ciklusú képzési formák megjelenése. Szeptembertől lehetővé válik, hogy bármilyen pedagógiai végzettséggel (tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató), illetve bármilyen korábbi hitéleti végzettséggel (katekéta, teológus, főiskolai hittanári, stb.) levelező tagozaton és az osztatlan képzésnél lényegesen rövidebb idő alatt (egy, kettő vagy két és fél év alatt) hittanár szakon MA szintű tanári végzettséget lehessen szerezni.

A hittanár-nevelőtanár szakkal kapcsolatos részletesebb tájékoztatónkat ide kattintva éri el.

 

Krzysztof Kieślowski Tízparancsolat című sorozatáról tartottak konferenciát az Opolei Egyetem Katolikus Teológiai Karán 2016. november 21-25. között. Magyar részről Kovács Gusztáv és Ragadics Tamás, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanárai, Szücs Attila és Asztalos Dániel, a PTE Filozófiai Doktori Iskola hallgatói, valamint Haász Rebeka, Jakab Krisztina és Rácz Dávid hallgatók vettek részt.
Már a konferencia témájának megjelölése is nehéz feladatnak bizonyul, ugyanis rendkívül összetett kérdésekkel álltunk szemben. Már önmagában az ószövetségi Tízparancsolat is lehetne a konferencia témája, azonban a kommunista diktatúra ideje alatt olyan film készült, amely a parancsolatokat megpróbálta aktualizálni. Ez az aktualizálás egészen érdekes módon ment végbe. Előzetesen utasításokat, értékközvetítést várnánk el a filmtől, de helyette csak kérdéseket, nehéz élethelyzetekbe való betekintést, összezavarodottságot kapunk.
Kovács Gusztáv előadásában a Tízparancsolat kialakulásáról, valamint kontextusáról tartott előadást. Az ószövetség embere számára a parancsolatok az Istennel való szövetségkötés szimbólumai, amelyeket ha megtartottak, Istenhez való hűségüket élték meg egyéni és társadalmi szinten. A zsidó nép számára Isten szabadító ereje, az egyiptomi fogságból való szabadulás tapasztalata, valamint a törvényadás jelentenek lényegi kiindulópontot. Isten először megmenti a népet a fogságból, de ebben az új helyzetben nem engedi, hogy elvesszenek, hanem törvényeket is ad számukra. Miért fontos ez, hogyan kapcsolódik magához a filmsorozathoz a kontextus?
A kommunista diktatúrában szabadulásról és isteni törvényekről filmet forgatni merész vállalkozásnak tűnhet. A film egy olyan társadalmi állapotban született meg, amelyet Kieślowski a következőképpen jellemez: „Káosz és rendezetlenség uralkodott Lengyelországban a 80-as évek közepén – mindenhol, mindent és gyakorlatilag mindenki életét áthatotta. A feszültség, a reménytelenség érzése és a még rosszabb jövőtől való félelem nyilvánvaló volt.” A rendező felismerte, hogy a politika nem adja meg az igazán fontos kérdésekre a válaszokat: „Sem a kommunista országok, sem a gazdag kapitalisták nem adják meg a választ azokra a kérdésekre, hogy mi az élet igazi értelme, vagy miért keljünk fel reggel. A politika nem ad erre választ.” Ezért egyetemes kérdésekkel a hétköznapokban előforduló helyzetekkel kezdett el foglalkozni, amelyek az embereket személyesen is válaszadásra kényszerítik. A film főszereplőit úgy jellemzi, hogy olyan küzdelmekbe kerültek, amelyek bárki számára valósak is lehetnének. Megállapítja, hogy túl önzővé váltunk, túl fontosak lettek számunkra a szükségleteink, és ezzel egyidejűleg saját magunk körül forgunk, ráadásul ezekkel a problémákkal mintha nem akarnánk szembenézni. Miközben kontextusbeli párhuzamokat kerestünk, feltűnik, hogy a rendező nem akar politikai megoldásokkal előállni, pusztán egy törvényeket és erkölcsöt veszített társadalom számára tart tükröt, teszi fel a kérdéseket, mindezt anélkül, hogy értékítéleteket mondana ki. Míg a zsidóság a rabszolgaság élménye után új rendre szorult, úgy a kommunista rendszer nem szolgált új értékekkel, hanem egy zavarodott, bizonytalan, alakuló állapotban hagyta a társadalmat. Ragadics Tamás, szociológus, előadásában kiemelte, hogy egy társadalom számára megterhelőnek bizonyul egy olyan átalakulás, ahol túl sokáig húzódik az értékrendszer kialakulása, ahogyan történt ez a kommunizmusban is.
A Tízparancsolat éppen ezért vált annyira érdekessé számunkra, mert a filmben szembejövő dilemmák és kérdések megszólítanak bennünket, feszültséget idéznek elő, amelyből csak akkor vagyunk képesek szabadulni, ha válaszokat találunk, és mi magunk mondjuk ki a tanulságokat.
Ehhez a feszültséghez nagyban hozzájárult a rendezői zsenialitás, a szimbólumok, zenék, színek helyes megválasztása, amelyről Marek Lis Atya tartott előadást, egy-egy film megtekintése után. Míg a könyvek az olvasóra bízzák a befogadás ritmusát, addig a filmek meghatározzák számunkra, hogy milyen sebességgel fogadjuk be a látottakat. Egyszerre célozza meg a fülünket, tekintetünket, értelmező képességünket, valamint érzelmeinket. Meghatározó a színválasztás, a perspektíva, a film narráló személye, valamint a szimbólumok használata.
Rendkívül gazdag a filmsorozat szimbólumrendszere, amely több szempontból is érdekes számunkra. Egyfelől pszichológiai és filozófiai kutatások tárgyát képezik, hogy miként megy végbe az elmében a látottak értelmezése. Mielőtt egy tudatos értelmezésig eljutna az elme tevékenysége, a képnek már van mondanivalója számunkra, és majd ezt bontja ki az értelem. A Tízparancsolat első része az ateizmust, a mérhetőséget, és a kiszámíthatóságot, előre tervezhetőséget állítja középpontba, amely feszültségbe kerül az emberi élet értelmével, a halál kérdésével és végső soron Isten létezésének kérdésével is. A szimbólumokat többféleképpen lehet értelmezni, anélkül hatnak ránk, hogy kényszerítenének bennünket egy értékítéletre. Az istenhit kérdésében a logikus következtetések feszültségben állnak a sejtésekkel, megérzésekkel. Istent csak sejteni tudjuk, sohasem lehet róla matematikai bizonyosságunk, és mint a szimbólumokat többféleképpen értelmezhetjük a hétköznapiságból, rutinból kizökkentő eseményeket, jeleket. Ezzel egyidejűleg egy szelíd alak jelenik meg majdnem az összes filmben, amely talán az egyik legfontosabb szimbóluma lehet a sorozatnak. Nem beszél, csak találkozik a főszereplőkkel, de a tekintete is szimbolizál valamit. Ahogyan az Ortodox ikonfestők Krisztusnak nagy szemeket festenek, ezzel is kifejezve, mennyire fontos Krisztus tekintete, ugyanúgy a filmekben megjelenő néma alak tekintete a legtöbbször összetalálkozik a szereplőkkel, (de az első részben még a néző szemébe is belenéz, az utolsó részben pedig már nem jelenik meg). Tekintete sohasem ítélkező, néha komoly, néha vidám, néha groteszk helyzetben tűnik fel, néha nem látjuk, de leginkább részvéttel telinek tűnik. Csak rövid pillanatokra bukkan fel, és egy különös feszültséget ébreszt a nézőben: Ki is ez a nyugodt alak? Miért nem mond semmit? Miért nem tudunk róla semmit?
Félénken írom le, (nem szeretnék olyat belemagyarázni, ami nincs benne) de mintha a rendező szándékában állt volna az is, hogy minket is játékba hozzon a sorozattal, hogy mi is valamilyen módon szereplőivé váljunk munkáinak, hiszen az első részben olyan mozzanat történik, ami a filmművészetben igen ritka: a néma alak belenéz a kamerába, belenéz a szemünkbe. Ez a momentum olyan személyességet ad az egésznek, mintha mi magunk is ott állnánk a jégen.
De ha továbbgondoljuk, mi magunk is a jégen állunk, a mi hétköznapjaink is olyanok, mint a film hétköznapjai, olyan társadalmi helyzetben vagyunk, amikor az értékek meghatározása relatívvá, igazolhatatlanná, így értelmetlenné vált. Mégis, miközben nézzük a filmeket, sejtjük a szívbemarkoló feszültségek közepette, hogy valamilyen törvényszerűségnek kell lennie, amelyet nem mi határozunk meg, amely tőlünk, a mi értelmezésünktől függetlenül igaz ránk, amelyeket nem tudunk következmények nélkül megkerülni.
Asztalos Dániel

           

PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

 

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

A szabályzat hatálya

 

1. § Jelen szabályzat a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán (a továbbiakban: főiskola vagy PHF) alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytató és az ilyen képzésekben oklevél vagy részismeretek megszerzésére törekvő hallgatók képzésének és előmenetelének szabályait tartalmazza.

(1) Kizárólag e szabályzat rendelkezései hatályosak azokra a hallgatókra, akik a PHF önálló képzésében vesznek részt, és

a) tanulmányaikat 2015. szeptember 1-jét követően kezdik meg

b) korábbi főiskolai tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően 2015. szeptember 1. után újrakezdik

c) a főiskolán tanulmányaikat 2015. szeptember 1. előtt kezdték meg, hallgatói jogviszonyuk fennáll, de a 2012. évi TVSZ szabályai szerint szakirányt még nem választottak

d) vendéghallgatói jogviszony, részismereti képzés vagy más, nem oklevél megszerzésére irányuló képzés keretében folytatnak a főiskolán tanulmányokat

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső hallgatókra 2015. szeptember 1-jét követően a jelen szabályzat I. , III. és IV. része hatályos; de külön nyilatkozatban kérhetik a beiratkozásukkor érvényes TVSZ alkalmazását is, ha az rájuk nézve kedvezőbb. Ha azonban nem szereznek végbizonyítványt a szakjukra érvényes tanulmányi időn belül, akkor a rendes tanulmányi időt követő két aktív vagy négy bármilyen (aktív vagy passzív) félévet követően automatikusan a jelen TVSZ hatálya alá kerülnek.

(3) Jelen TVSZ hatályos a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közös képzésben résztvevő hallgatókra is, azzal azonban, hogy

a) a PHF által gondozott szakon a PTE-n teljesítendő kurzusok felvételére, teljesítésére, kreditjeinek elismertetésére a PTE rendelkezései vonatkoznak;

b) a PTE-n gondozott szakon (szakpár tagján) a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokon kívül mindenben a PTE tanulmányi és vizsgaszabályai érvényesek.

(4) Ha a két intézmény tanulmányi és vizsgaszabályai együttesen illetékesek, de a közös képzéssel kapcsolatos ügyben ütköznek, akkor a hallgató

a) a mérlegelési jog körébe tartozó szabályok, illetve feloldható ellentétek esetében kérheti a rá nézve kedvezőbb szabályok alkalmazását;

b) ellentmondás vagy feloldhatatlan ellentét esetében kérheti, hogy a két intézmény egyeztessen az esetéről, és az ellentmondást, illetve ellentétet akár egyedi kivétel alkalmazásával is szüntesse meg.

Képzési szakok és az oklevél megszerzésének közös feltételei

2. § A PHF az alábbi szakokon, szakirányokon, képzési szinteken folytat oklevelet adó felsőfokú képzést:

(1) Teológia szakon önálló képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben:

a) a szakirány nélküli képzésben a rendes tanulmányi idő 10 félév

b) lelkipásztori szakirányon a rendes tanulmányi idő 12 félév.

c) Lelkipásztori szakirányra a hallgató legkorábban a 4. félévet követően, a szakirányhoz tartozó első gyakorlati kurzus felvételének szándékával jelentkezhet. A szakirányhoz tartozó gyakorlati kurzusokat (ezzel a szakirányt is) a hallgató csak alkalmassági vizsgát követően veheti fel.

(2) Katekéta – lelkipásztori munkatárs szakon, önálló képzés keretében, BA képzési szinten; a rendes tanulmányi idő 6 félév. A szakon az alapértelmezett szakirány a lelkipásztori munkatárs szakirány. Erre külön jelentkezni nem kell. Ha a 3. § szerinti képzési tervben szerepel katekéta szakirány indítása, akkor a hallgató a katekéta szakirányra tanulmányainak 2. féléve végéig, legkésőbb a vizsgaidőszak végéig jelentkezhet. A katekéta szakirányra jelentkezők alkalmassági vizsgán vesznek részt. A jelentkezési határidőt elmulasztó, vagy az alkalmassági vizsgán nem megfelelő hallgató automatikusan a lelkipásztori munkatárs szakirányon folytathatja a tanulmányait.

(3) Hittanár-nevelőtanár szakon, közös képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben. A szak végezhető egyszakos képzésben (csak hittanár-nevelőtanár szakon), illetve szakpáros képzésben (hittanár-nevelőtanár és valamely közismereti tanár szakok által alkotott párban). A rendes tanulmányi idő mindkét formában 10 félév. A szak felvételére, tanulmányi rendjének megszervezésére, elszámolására, nyilvántartására a PTE és a PHF együttműködési megállapodásában lefektetett szabályok és eljárási rendek vonatkoznak.

a) A hittanár-nevelőtanár szakra csak a felvételt, átvételt megelőző eredményes tanári alkalmassági vizsgával lehet felvételt nyerni.

(4) Hittanár-nevelőtanár szakon, közös képzés keretében, MA képzési szinten, a 2016/2017. tanévtől osztott képzési időben, a 2017/2018. tanévtől kezdődően rövid ciklusú képzési időben. A szak csak levelező tagozaton és csak egyszakos képzésben végezhető.

a) A szakra csak olyanok nyerhetnek felvételt, akik az alább felsorolt szakképzettséget tanúsító felsőfokú oklevéllel rendelkeznek (bemeneti végzettség):

aa) katekéta – lelkipásztori munkatárs BA

ab) főiskolai hittanár

ac) főiskolai teológus

ad) egyetemi hittanár

ae) egyetemi teológus

af) teológia MA

ag) főiskolai, egyetemi szintű bármely szakos tanári

ah) MA szintű bármely szakos tanári

ai) főiskolai pedagógus szakképzettség

b) Az ag), ah), ai) pontban felsorolt bemeneti végzettséggel rendelkezők csak abban az esetben nyerhetnek felvételt, ha beiratkozásukig igazolják a 38/A. § (2) bekezdésében megkövetelt filozófiai-teológiai tárgyakból szerzett vagy azokra átváltható, elismertethető 50 kredit értékű előképzettséget.

c) A rendes tanulmányi idő

ca) az aa)-ae) pontokban felsorolt bemeneti végzettséggel rendelkezőknek 4 félév

cb) az ag)-ah) pontokban felsorolt bemeneti végzettséggel rendelkezőknek 2 félév

cc) az af) és ai) pontokban megjelölt bemeneti végzettséggel rendelkezőknek 3 félév

d) A szak felvételére, tanulmányi rendjének megszervezésére, elszámolására, nyilvántartására a PTE és a PHF együttműködési megállapodásában lefektetett szabályok és eljárási rendek vonatkoznak.

3. § (1) A főiskola minden évben képzési tervet készít a jelentkezési és felvételi adatok, a várható létszámok és szervezési teendők alapján. Képzési tervében meghatározza, hogy az adott évben felvett hallgatók számára tagozatonként milyen szakokat, illetve szakirányokat indít. Ezt a képzési tervet a beiratkozás előtt az újonnan felvett, átvett hallgatókkal megismerteti. A hallgatók ennek alapján dönthetik el, milyen szakra, tagozatra iratkoznak be, beiratkozásukat esetleg elhalasztják, vagy beiratkozási szándékuktól elállnak.

(2) A főiskola a képzési terve szerint indított szakokon a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kurzusok, illetve gyakorlatok indításáról az első lehetséges beiratkozástól a rendes tanulmányi időt követő négy félévig gondoskodik. Ha a hallgató ez idő alatt a végbizonyítványt nem szerzi meg, és a hiányzó kurzusokat vagy gyakorlatokat a főiskola a következő négy félévben nem fogja meghirdetni, akkor

a) a rektor engedélyével a hiányzó krediteket hasonló tartalmú kurzus elvégzésével is megszerezheti;

b) ilyen kurzus híján átvehető olyan szakra, amelyen a végbizonyítványhoz szükséges krediteket négy féléven belül megszerezheti;

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni.

(3) Ha egy szakon vagy szakirányon valamely kurzuson a hallgatók létszáma nem éri el az 5 főt, akkor a kurzus évfolyamok összevonásával (a mintatanterv átalakításával), illetve a tagozati kurzus-meghirdetés összevonásával is megszervezhető.

a) Évfolyamok összevonása, illetve a mintatanterv átalakítása esetén biztosítani kell, hogy

aa) a tanulmányait szabályos ütemben folytató hallgató a rendes képzési idő alatt végbizonyítványt szerezhessen

ab) az átalakított mintatantervben az egyes félévekben teljesítendő kreditek száma ne csökkenjen 15 alá, és ne emelkedjen 40 fölé.

b) A tagozati kurzus-meghirdetés összevonása esetén

ba) egy kurzust csak nappali tagozaton meghirdetni akkor lehet, ha a tanulmányaikat szabályos ütemben folytató levelező tagozatos hallgatók lemondanak a konzultációs óralátogatásról, vagy képesek az órákat – legalább részben – látogatni;

bb) ha a főiskola a kurzust csak levelező tagozaton hirdeti meg, a nappali tagozatos hallgatók (ha a kurzus felvételét nem halaszthatják el) kötelesek a kurzust a levelező tagozatos munkarend szerint teljesíteni, de az ilyen kurzusokra az óralátogatási kötelezettségük a megtartott órák 50 %-ra csökken.

4. § A főiskola a 2. §-ban felsorolt szakokon az alábbi feltételek teljesítése esetén ad ki végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet:

(1) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. A főiskola végbizonyítványt állít ki, ha a hallgató

a) a jelen szabályzat II. részében a szakra előírt tanulmányi követelményeket hiánytalanul teljesítette

b) a 4/A §-ban részletezett szaktárgyi összefoglaló vizsgákat eredményesen teljesítette, azaz minden összefoglaló vizsgára kötelezett tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerzett

c) a végbizonyítványhoz előírt tanulmányi feladatokat legalább 2,75-öt elérő halmozott, súlyozott tanulmányi átlaggal teljesítette

(2) a III. részbe foglalt szabályoknak és követelményeknek megfelelő diplomadolgozat készítése, amelyet a dolgozat témavezetője és mindkét felkért bíráló legalább elégségesre értékelt

(3) sikeres záróvizsga tétele a IV. részbe foglalt záróvizsga-szabályok alapján

(4) képesítő vizsga letétele vagy intézményen kívüli gyakorlat eredményes teljesítése, ha a szak képzési és kimeneteli követelményrendszere, illetve a jelen szabályzat II. része a szakképzettség megszerzéséhez ilyent előír

(5) a képzési és kimeneteli követelményrendszerben, illetve a jelen szabályzat II. részében meghatározott számú és szintű nyelvtudás igazolása államilag elismert nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is; kivéve, ha a hallgatónak a nyelvtudást illetően jogszabály mentességet vagy könnyítést ír elő.

4/A. § Valamennyi szakon a végbizonyítvány kiadásához szükséges kritérium-köve­tel­mény az alább meghatározott szaktárgyi összefoglaló vizsgák eredményes teljesítése.

(1) Szaktárgyi összefoglaló vizsgát kell tenni minden kollokviummal záruló tantárgyból, amelyet a hallgató tanulmányai során legalább két kurzuson tanult, illetve két kollokviumot tett belőle; az osztott MA szakok esetében ideértve a bemeneti szakot vagy bemeneti előfeltételeket is.

(2) Nem kell szaktárgyi összefoglaló vizsgát tenni

a) a tantárgyi programok előkészítő tárgyaiból: logika, ó- és újszövetségi bibliaismeret, bevezetés a teológiába, egyházismeret

b) filozófia tantárgyból azokon a szakokon, amelyek teljes tanulmányi követelménye nem haladja meg a 180 kreditet

c) a nem teológiai tárgyakból (például szociológia, pszichológia) és a műveltségi vagy (az adott szakon) szabadon választható tantárgyakból; kivéve: katekéta-lelkipásztori munkatárs BA szakon, katekéta szakirányon szaktárgyi záróvizsgát kell tenni a szakon és szakirányon tanult pszichológiai és pedagógiai-kateketikai tantárgyakból

d) tanári szakokon a pedagógiai elméleti és a szakmódszertani tantárgyakból

e) abból a tantárgyból, amiből a hallgató szigorlatot tett

f) abból a tantárgyból vagy annak résztárgyából, amiből a hallgató a bemeneti szakon már tett szigorlatot vagy szaktárgyi összefoglaló vizsgát.

(3) A szaktárgyi összefoglaló vizsgát a végbizonyítványhoz szükséges kollokviumok letételét követően, de a diplomamunka vagy portfólió megvédését megelőzően kell letenni szóbeli vizsga esetében tárgycsoportonként külön-külön, írásbeli vizsga esetében minden (hiányzó) tantárgyból együtt, egyetlen vizsga keretében.

a) Az utolsó előtti vizsgaidőszak végén a tanulmányi rektor-helyettes által kijelölt időpont(ok)ban előrehozott szaktárgyi összefoglaló vizsgát kell tenni abból a tárgycsoport(ok)ból, amely(ek)ből a hallgató már minden kollokviumot teljesített.

b) Az utolsó félévben előrehozott szaktárgyi összefoglaló vizsgát kell szervezni azokból a tárgycsoportokból, amelyekből előrehozott kollokvium során a hallgató már minden kollokviumot teljesített.

(4) A szaktárgyi összefoglaló vizsga tantárgyait az alábbi tantárgycsoportokban kell teljesíteni:

a) filozófia tárgycsoport: filozófiai tárgyak

b) egyháztörténelem tárgycsoport: egyháztörténelem, patrológia

c) biblikum tárgycsoport: Ószövetség (résztárgyai: bevezető, exegézis), Újszövetség (résztárgyai: bevezető, exegézis)

d) szisztematikus teológia tárgycsoport: dogmatika, morális, fundamentális

e) alkalmazott teológia tárgycsoport: liturgika, gyakorlati teológia (gyakorlati teológia, pasztorális szentségtan)

f) pedagógia tárgycsoport (csak katekéta szakirányon): pszichológia, pedagógia-kate­ke­tika

(5) A szaktárgyi összefoglaló vizsga tartalma a tantárgy kollokviumi anyagának válogatott, súlyponti kérdései. Nem lehet az összefoglaló vizsga részévé tenni olyan témakört, amely az adott szakon nem szerepelt a kollokviumi követelmények között.

(6) A szóbeli összefoglaló vizsgához minden évben november 15-ig tantárgyanként tételjegyzéket kell készíteni, megjelölve azt a tankönyvet vagy kötelező irodalmat, amelyből az egyes tételeket ki kell dolgozni. Ahol a tantárgy résztárgyakból áll, ott a tételeket résztárgyanként és összevontan is meg lehet adni. Az egyes tantárgyakból a tételjegyzékben az alábbiak szerint kell tételt megadni:

a) a két kurzusból álló tantárgyakból legalább öt, legfeljebb hét tételt

b) a három kurzusból álló tárgyakból legalább hat, legfeljebb kilenc tételt

c) a négy kurzusból álló tárgyakból legalább nyolc, legfeljebb tizenkét tételt

d) az öt kurzusból álló tárgyakból legalább tíz, legfeljebb tizenöt tételt

e) a hat kurzusból álló tárgyakból legalább tizenkettő, legfeljebb tizennyolc tételt

(7) A szóbeli szaktárgyi összefoglaló vizsgát legalább kétfős bizottság előtt kell letenni, a hallgató teljesítményét tantárgyanként külön-külön kell értékelni. A szóbeli szaktárgyi összefoglaló vizsga akkor sikeres, ha a hallgató minden tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

(8) A szaktárgyi összefoglaló vizsga a tárgycsoport szerint illetékes tanszék döntése alapján írásbeli vizsgaként is megszervezhető abban az esetben, ha a tanszék a tantárgyaihoz november 15-ig kérdéssort tesz közre, egyben a tanulmányi irodának leadja a közzétett kérdéssor feleletválasztós tesztként kidolgozott változatát annak megoldó kulcsával együtt.

a) A kérdéssorban a tantárgy minden tételéhez legalább nyolc kérdésnek kell szerepelnie.

b) A tanulmányi iroda a szaktárgyi összefoglaló vizsgára kijelölt időpontokban – ha lehetséges, több vagy minden tárgycsoport összevonásával – írásbeli záróvizsgát szervez.

c) Az írásbeli összefoglaló vizsgán minden tárgyból véletlenszerűen válogatva a megadott kérdéssor negyedének kell szerepelnie, az összefoglaló vizsga eredményét azonban a teszt egészének eredménye alapján kell megállapítani; ez az érdemjegy valamennyi tantárgy érdemjegye. A teszt eredményét az alábbiak szerint kell meghatározni: ha a helyes válaszok aránya két tizedes jegyre kerekítve

ca) legalább 55,00 %, elégséges

cb) legalább 66,00 %, közepes

cc) legalább 77,00 %, jó

cd) legalább 88,00 %, jeles

d) Az írásbeli vizsga lebonyolítási szabályait a rektor állapítja meg, akinek kötelessége gondoskodni arról, hogy sem a vizsga előkészítése, sem lefolytatása, sem a vizsgalapok javítása során egyetlen hallgató se juthasson jogosulatlan előnyhöz, illetve mindazt, aki jogosulatlan előnyhöz jutott vagy azt megkísérelte, a vizsgáról haladéktalanul kizárják. A vizsgáról történő kizárás következménye, hogy a hallgató egy éven belül a vizsga tárgyaiból nem tehet szaktárgyi összefoglaló vizsgát. Ha a hallgatót a vizsgáról jogosulatlan előny szerzése vagy annak kísérlete miatt másodszor is ki kell zárni, a hallgatói jogviszonya azonnali hatállyal megszűnik, és a főiskolán további tanulmányokat semmilyen formában nem folytathat.

e) Az írásbeli összefoglaló vizsgára a tanulmányi iroda egy fő oktatót felügyelőnek, a tesztek javítására két főt (javítót és kontrolljavítót) kér fel.

4/B. § (1) Azokon a szakokon, illetve az egyes szakoknak azon a változatán, amelyeken a tantervi követelményeknek nem része a 4. § (2) bekezdésébe foglalt diplomadolgozat készítése és a 4. § (3) bekezdése szerinti záróvizsga letétele, vagy amelyeken a hallgató nem jogosult a fentieknek megfelelő diplomadolgozatot a szakpárjára előírt szakdolgozat készítésével és megvédésével teljesíteni, a hallgatónak a tanulmányok lezárásaként az alábbiaknak megfelelő szaktárgyi tanulmányt kell készítenie, és arra a Tanszékvezetők Tanácsa által kiküldött bírálótól legalább elégséges érdemjegyet kell kapnia.

(2) Azokon a szakokon, illetve az egyes szakoknak azon a változatán, amelyeken a tanári mesterképzés részeként a hallgatónak szakdolgozati tanulmányt (is) kell írnia, a szaktárgyi tanulmány a szakdolgozati tanulmány részeként is teljesíthető, feltéve, hogy a tanulmány az alábbi feltételeknek megfelel.

(3) Ha a hallgató tantervében szakdolgozati tanulmány beadási kötelezettség nincsen, vagy a hallgató szakdolgozati tanulmánya nem teljesíti a szaktárgyi tanulmány követelményeit, a szaktárgyi tanulmányt a szaktárgyi összefoglaló vizsga részeként kell teljesíteni. Ez esetben a tanulmány a szaktárgyi összefoglaló vizsga része; eredménye a témájának megfelelő vagy ahhoz legközelebb álló tantárgyi eredmény része. Az adott tantárgy szaktárgyi összefoglaló vizsgajegye nem lehet elégtelennél jobb mindaddig, amíg a szaktárgyi tanulmányra nem adható elégtelennél jobb jegy.

(4) A tanulmány tárgya egy választott teológiai téma tudományos feltárása.

a) Teológiai téma alatt dogmatikai, morális (szociálteológiai), fundamentális, biblikus, patrológiai, egyháztörténeti, lelkiségteológiai, pasztorális vagy liturgikus kérdés értendő.

(5) A tanulmány kötelező felépítése:

I. rész: A választott teológiai téma mint tudományos probléma (a témával kapcsolatos problémafelvetések, nézetek, viták, és ezek megoldási kísérletei)

II. rész: A választott teológiai téma az evangelizációban és a katekézisben (a téma kérügmatikus és kateketikai vonatkozásai)

(6) A tanulmány terjedelme legalább 50.000, legfeljebb 80.000 leütés, ebből az I. rész terjedelme legalább 35.000 leütés.

(7) Az I. részt a témára vonatkozó teljes magyar nyelvű és részleges idegen nyelvű irodalom felhasználásával kell elkészíteni. (Részleges idegen nyelvű = legalább egy idegen nyelven legalább három forrásmű felhasználásával.) A kidolgozás során követni kell a főiskola tudományos munkákra vonatkozó tartalmi, formai és etikai elvárásait.

(8) A tanulmány beadásával kapcsolatban a TVSZ 39-42. §-ai szerint kell eljárni az alábbi eltérésekkel:

a) A hallgató nem köteles témavezetőt választani (de választhat). Dolgozattervét témavezetői ajánlás nélkül is benyújthatja a tanulmányi irodán keresztül Tanszékvezetők Tanácsának a 2-4 féléves képzésben február 15-ig, a 3 féléves képzésben október 15-ig.

b) A Tanszékvezetők Tanácsa a dolgozattervet február 28-ig, illetve október 31-ig elbírálja; a tanulmány bírálatára szakértő bírálót küld (szakdolgozati tanulmány esetében ez a személy megegyezik a szakmódszertani témavezetővel).

c) Az vehet részt az adott félévben záróvizsgán, illetve portfólió-védésen, aki a tanulmányt (szakdolgozati tanulmány esetében annak legalább a szaktárgyi tanulmány részét) március 31-ig, illetve november 30-ig benyújtja. A kijelölt bíráló az első bírálati szakaszban (április 21-ig, illetve december 21-ig) a dolgozatot visszaadhatja javításra. A javított, végleges változatot május 15-ig, illetve január 15-ig kell benyújtani. A kijelölt bíráló ezt követően végleges érdemjegyet ad a dolgozatra.

5. § Az oklevél minősítését (elégséges, közepes, jó, jeles) egyfelől a végbizonyítvány halmozott, súlyozott átlagából, másfelől a diplomadolgozatra és a záróvizsgára adott jegyek átlagából számított átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.

6. § (1) A végzett hallgató diplomáját a főiskola diplomaosztó ünnepén a (3) bekezdésben előírt fogadalom letételét követően személyesen köteles átvenni.

(2) Indokolt esetben a hallgató a rektortól kérheti diplomája kiadását

a) a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban,

b) a fogadalomtétel mellőzésével,

c) írásos megbízása alapján megbízottja részére.

(3) A diploma átvételéhez kapcsolódó fogadalom szövege: Én ....................................., ígérem, hogy a Római Katolikus Egyház törvényes előírásaihoz mindenkor hű leszek. Ebben az ünnepi órában a hit és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy teológiai tudásomat Egyházam és Hazám dicsőségére és embertársaim javára fordítsam. Isten engem úgy segéljen.

A hallgatói jogviszony

7. § (1) A főiskolán alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytatni hallgatói jogviszony keretében lehet. A hallgatói jogviszony lehet

a) rendes hallgatói jogviszony, ha a tanulmányok a főiskola által kibocsátott oklevél megszerzésére irányulnak

b) vendéghallgatói jogviszony, ha a hallgató más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, és a PHF-en az ottani tanulmányai érdekében vagy azt kiegészítve folytat tanulmányokat

c) részismereti képzésre irányuló hallgatói jogviszony a Nftv. 42. § (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint

(2) A rendes hallgatói jogviszony a költségek viselése tekintetében lehet magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges. A magyar állami ösztöndíjas hallgatókat a jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott külön előmeneteli kötelezettségek terhelik.

(3) Vendéghallgatói jogviszony létesítését – anyaintézménye szabályaira is figyelemmel – a hallgató a tanulmányi irodán keresztül a rektortól kérheti. A rektor a vendéghallgatói jogviszony létesítését meghatározott számú félévre vagy határozatlan időre engedélyezheti. Indokolt esetben az engedély visszavonható (fegyelmi okból akár azonnali hatállyal is). A Pécsi Tudományegyetemmel vagy a CEEPUS keretében a főiskolával együttműködő felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók a főiskolán félévente 10 kreditet érő kurzust ingyen vehetnek fel és teljesíthetnek. A 10 kreditet meghaladó kreditek felvételéért, más vendéghallgatók pedig minden kredit felvételéért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kreditarányos díjat fizetik.

(4) A részismereti képzésre felvett hallgató egy-egy félévben 10 kredit felvételéig kérheti kreditarányos önköltség fizetését, ezt meghaladó kreditfelvétel esetén az önköltséget a félévi átalányösszegben kell fizetnie.

8. § (1) Rendes hallgatói jogviszonyt a főiskolával az létesíthet, akit a főiskola a felvétel, átvétel vagy ismételt felvétel szabályai alapján felvett. A hallgatói jogviszony létesítésére való jogosultság a felvételt vagy átvételt kimondó határozattal keletkezik. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.

(2) A hallgatói jogviszony szünetel a Nftv. 45. §-ában foglaltak szerint

a) abban a félévben, amelyre a hallgató nem jelentkezik be (kérelemre, indokolt esetben akár a tanulmányok első félévében is)

b) jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott esetben, továbbá ha a hallgatót fegyelmi intézkedés határozott időre eltiltja a tanulmányok folytatásától

(3) A hallgatói jogviszony megszűnik a Nftv. 59. §-ában felsorolt esetekben; azzal azonban, hogy a főiskola nem szünteti meg a hallgatói jogviszonyt a Nftv. 59. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, ha a hallgató a Nftv. 45. § (2) bekezdésébe foglalt indokokkal a jogviszony szünetelésének meghosszabbítását írásban kéri, és kérelmét a rektor elfogadja. Ilyen esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szünetelése szülés esetén legfeljebb hat félév, egyéb indokból legfeljebb négy félév lehet.

(4) Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt szűnt meg, ismételt felvételi eljárást és felvételt követően létesíthet újból hallgatói jogviszonyt. Ez esetben a hallgató (a felvételi és alkalmassági követelmények teljesítése esetén) új szakra is beiratkozhat – élve a kreditelismertetési jogával; vagy ismét felveheti abbahagyott szakját, de azon az újbóli beiratkozásakor érvényes tantervet és teljesítési szabályokat köteles követni.

9. § A főiskolára felvett, átvett hallgató a felvételt, átvételt kimondó határozatot követő első félévben köteles a főiskolára beiratkozni, ellenkező esetben a felvételi, átvételi határozat érvényét veszíti.

(1) A felvételt követően, de legkésőbb a beiratkozás előtt a főiskola a hallgatót írásban tájékoztatja

a) a felvehető szakok hatályos mintatantervéről

b) a fontosabb tanulmányi szabályokról

c) az elnyerhető tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások feltételeiről

d) a hatályos térítési és juttatási díjakról

e) a hallgatói okmányok igénylésének és használatának feltételeiről, valamint az elektronikus nyilvántartás (Egységes Tanulmányi Nyilvántartás – ETN) használatáról

f) állami ösztöndíjas hallgatót a 10. § (1) bekezdésében foglaltakról, ügyfélkapu létesítésének kötelezettségéről

g) önköltséges hallgatót az önköltség számításának, megfizetésének szabályairól és az elnyerhető kedvezményekről

h) a főiskolán elvárt viselkedési és etikai normákról

i) a főiskolán igénybe vehető szolgáltatásokról, az igénybevétel feltételeiről

(2) Az írásbeli tájékoztatót (vagy annak egyes részeit) elektronikus formában is közzé lehet tenni a főiskola honlapján vagy a hallgatónak küldött elektronikus üzenetben

(3) Az írásban átadott tájékoztatókat követően a hallgatóknak szóbeli tájékoztatót is kell tartani, ahol lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.

(4) A beiratkozás alkalmával a hallgató

a) szakot választ – vagy ha a felvételi eljárásban már választott szakot, szakot válthat

b) a főiskola rendelkezésére bocsátja a jogszabályok által megkívánt személyi adatokat, és engedélyezi a főiskolának ezen adatok jogszabály szerinti kezelését

c) bemutatja vagy fénymásolatban rendelkezésre bocsátja a szükséges bizonyítványokat, igazolásokat és igazolványokat

d) nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben felsorolt tájékoztatásokat megkapta

d) ha állami ösztöndíjas, írásban nyilatkozik a 10. § (2) bekezdésében leírtakról

e) ha önköltséges, aláírja a képzési szerződést

(5) A beiratkozás alkalmával egyben a félévre is be kell jelentkezni – kivéve, ha a hallgató méltányolható indokkal a tanulmányai szüneteltetését írásban bejelenti.

(6) A beiratkozás alkalmával a hallgató

a) nyilatkozik a kapcsolattartás módjáról (papír-alapú vagy elektronikus), a papír-alapú kapcsolattartásért a főiskola félévente átalánydíjat számíthat fel;

b) nyilatkozik a választott bejelentkezési eljárásról (ld. 12. § (2) bekezdés)

A költségviselés szabályai

10. § A magyar állami (rész)ösztöndíjas (a továbbiakban: állami ösztöndíjas) hallgató tanulmányi költségeit a Nftv. 48/A-S. §-aiban foglaltak szerint részben vagy egészben a magyar állam viseli.

(1) Az állami ösztöndíjas hallgatót a főiskola a beiratkozás előtt tájékoztatja az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeiről, a feltételek teljesítésének módjáról, illetve a feltételek nem teljesítésének jogkövetkezményeiről.

(2) Az állami ösztöndíjas hallgató addig nem iratkozhat be a főiskolára, amíg nem tett írásos nyilatkozatot

a) arról, hogy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta

b) arról, hogy az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeit vállalja.

Ilyen nyilatkozat hiányában, illetve a nyilatkozat visszavonása esetén a hallgató (a továbbiakban) csak önköltséges formában folytathat tanulmányokat.

(3) Részismereti képzésre irányuló tanulmányokat csak önköltséges formában lehet folytatni.

(4) A rendes hallgatói jogviszony keretein belül az állami ösztöndíjas hallgató csak önköltséges formában folytathatja (tovább) a tanulmányait, ha

a) a Nftv. 47. §-ában meghatározott támogatási időt kimerítette

b) a Nftv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott okok egyikéből a főiskola köteles önköltséges képzésre átsorolni az (5) és (6) bekezdésbe foglaltak szerint

(5) A főiskola önköltséges képzésbe sorolja a hallgatót, ha az utolsó két olyan félév átlagában, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerzett legalább tizennyolc kreditet.

a) Ezt a feltételt minden tanév őszi félévében a bejelentkezés előtt, a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően, a bejelentkezés határidejében érvényes állapot alapján kell megvizsgálni; első alkalommal a 3. félévre történő bejelentkezés előtt.

b) A megszerzett kreditekbe beszámítandók a korábbi felsőoktatási tanulmányokból, párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányokból, részismereti képzésből átváltott, illetve a Nftv. 49. § (6) bekezdése alapján elismert kreditek is (a továbbiakban: külső kreditek).

ba) A vizsgált időszakban teljesített külső krediteket a vizsgált időszakban a képzési szakon szerzett kreditekhez kell számítani, és azok a később vizsgálandó időszakokra nem vihetők át.

bb) A vizsgált időszakot megelőzően teljesített – és a ba) pont alapján korábban be nem számított – külső krediteket az aktív félévekre arányosan kell elosztani.

c) Több szak egyidejű végzése esetén a feltételt szakonként külön-külön kell megvizsgálni, és a hallgató csak azon a szakon folytathatja tovább állami ösztöndíjjal a tanulmányait, amelyen a feltételeket teljesítette.

(6) A főiskola a hallgatót önköltséges képzésbe sorolja át, ha a szakjára előírt tanulmányi idő utolsó előtti félévének kezdetéig nem éri el a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi átlagot. Ezt a feltételt a főiskola a hat félévig tartó képzésben az 5. félévre, a 10 félévig tartó képzésben a 9. félévre, a 12 félévig tartó képzésben a 11. félévre történő bejelentkezés előtt vizsgálja meg.

(7) Ha a hallgatót az (5) vagy a (6) bekezdés alapján át kell sorolni önköltséges képzésbe, állami ösztöndíjas képzésbe attól a félévtől vehető vissza, amelynek bejelentkezési határideje előtt az (5) és (6) bekezdésben leírt kizáró okok megszűnnek.

11. § (1) Az önköltséges hallgató – a kreditelismerés, a vendéghallgatói jogviszony, illetve a részismereti képzésre irányuló jogviszony kereteit, továbbá a bejelentkezési vizsgaidőszakot kivéve – csak rendes hallgatói jogviszony keretében szerezhet a végbizonyítványhoz előírt kreditet. Az önköltséges hallgató ennek megfelelően köteles a főiskolára beiratkozni és minden félévre bejelentkezni.

(2) Az önköltség összegét minden tanévben a rektor állapítja meg az egyes szakokra vonatkozó állami ösztöndíj alapján. A félévente fizetendő önköltség lehet

a) átalányösszeg, amely a hallgatót a kurzusfelvétel, kurzusok teljesítése és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások tekintetében feljogosítja mindarra, ami az állami ösztöndíjas hallgatókat megilleti

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetekben választható, és a (4) bekezdés szerint számítandó kreditarányos összeg

(3) A hallgató a kreditarányos önköltséget abban a félévben választhatja, amikor

a) vendéghallgatói jogviszony alapján tanul a főiskolán a 7. § (3) bekezdésében szabályozott módon

b) részismereti képzésben félévente 10 kredit felvételéig

c) rendes hallgatói jogviszonyban akkor, ha a hallgató a bejelentkezésével azonos szakon a végbizonyítványhoz szükséges kreditek 90 %-át már megszerezte, és a félévben legfeljebb 10 kreditet érő kurzust kíván felvenni

(4) A kreditarányos önköltséget felvett kreditenként kell megfizetni. Minden egyes felvett kreditért a féléves átalányösszeg 1/30-át (egy harmincadát) kell önköltségként megfizetni. A kreditarányos önköltséget fizető hallgató az (6) bekezdésben meghatározott kedvezményekre nem jogosult.

(5) Az önköltséget félévente egy összegben, a bejelentkezéskor kell megfizetni. Ha a félévi önköltség meghaladja a 80.000 Ft-ot, a hallgató kérheti részletfizetés engedélyezését. Ez esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg a félévi önköltség felét kell megfizetni, a másik felét pedig – akár részletekben is – az őszi félévben november 30-ig, a tavaszi félévben április 30-ig kell befizetni. A fizetési kötelezettségét nem teljesítő hallgató nem bocsátható vizsgára.

(6) Az önköltséget átalányösszegben megfizető hallgató

a) a főiskolára történő beiratkozása félévében szociális helyzetére tekintettel kérheti a félévi önköltség mérséklését; az átvett hallgatót ez a lehetőség csak akkor illeti meg, ha korábbi szakjáról vagy intézményéből nincs legalább húsz kreditje, amit a beiratkozásának megfelelő szakra elszámolhat

b) tanulmányi eredménye alapján önköltségi ösztöndíjra jogosult a (7) bekezdésben leírtak szerint.

(7) Tanulmányi átlaga alapján a főiskola a befizetett önköltség meghatározott százalékát ösztöndíj címén visszatéríti a hallgatónak.

a) Az önköltségi ösztöndíj megállapítása szempontjából a hallgató előző félévi súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, feltéve, hogy abban a félévben legalább 20 kreditet teljesített.

aa) Ha a hallgatónak nincs 20 teljesített kreditje az előző félévben, akkor annyi megelőző félév súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, amennyiben a hallgató a 20 teljesített kreditet elérte.

ab) Az átvett hallgatót is megilleti az önköltségi ösztöndíj a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára elszámolható összes kredithez tartozó – PHF kreditkiosztás szerint súlyozott – tanulmányi átlaga alapján, feltéve, hogy a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára legalább 20 kreditet el tud számolni.

b) Az önköltségi ösztöndíj az a) pont szerinti tanulmányi átlag alapján a befizetett féléves önköltség sávosan emelkedő aránya:

ba) 3,50-ig nem jár ösztöndíj

bb) 3,51-től 4,00-ig 50 %

bc) 4,01-4,50-ig 70 %

bd) 4,51-től 85 %

(8) Nem vonatkoznak a (6) és (7) bekezdésben meghatározott kedvezmények azokra a kreditet érő tanulmányi feladatokra, amelyeket a hallgató képzési együttműködési megállapodás, áthallgatás vagy vendéghallgatás keretében nem a főiskolán teljesít, feltéve, hogy e tanulmányi feladatokért a főiskola a másik intézménynek térítést köteles fizetni. A hallgató önköltségét ebben az esetben a főiskolán és a másik képző intézményben felvett feladatok kreditértékei alapján arányosan kell meghatározni: a (6)-(7) bekezdésben nyújtott kedvezményeket a hallgató az önköltség főiskolai kreditekkel arányos részére veheti igénybe, míg a másik képző intézményre eső hányadra kedvezményeket nem kaphat.

Bejelentkezés a félévre

12. § (1) A jogviszonnyal rendelkező vagy arra jogosult hallgató köteles minden félév elején a félévre bejelentkezni. Az a hallgató jelentkezhet be a félévre, akinek hallgatói jogviszonya fennáll, és aki

a) nincs eltiltva a tanulmányok folytatásától vagy eltiltása lejárt;

b) ha állami ösztöndíjas, az 1-8. félévben legalább tizenöt kredit értékű, a 9-12. félévben legalább három kredit értékű kurzust felvesz,

(2) A bejelentkezési eljárás lehet önálló vagy egyszerűsített. A hallgató beiratkozása alkalmával nyilatkozik arról, melyik eljárással akar az egyes félévekre bejelentkezni. Nyilatkozatát bármikor megváltoztathatja, a változtatás a következő bejelentkezéstől érvényes.

(3) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgató a tanulmányi előrehaladását önállóan figyeli; maga választja meg, hogy a tanulmányait milyen ütemezésben végzi, ennek megfelelően az egyes félévekben milyen kurzusokat vesz fel. Kurzusfelvételét az ETN-ben önállóan rögzíti.  A tanulmányi iroda a kurzusfelvételét ellenőrzi, és az esetleg szükséges változtatásokkal a bejelentkezését elfogadja.

a) A bejelentkezés határideje a félév második előadási hetének első napján 16 óra, levelező tagozaton a félév első konzultációs napját követő hétfőn 16 óra.

b) A rendes bejelentkezési határidőt elmulasztó hallgató csak késedelmi díj befizetésével iratkozhat be a félévre legfeljebb a harmadik előadási hét első napján 16 óráig (levelező tagozaton a félév második konzultációs napját követő hétfőn 16 óráig). Ezt követően a félévre állami ösztöndíjasként bejelentkezni nem lehet, de önköltséges hallgatóként felvehetők olyan kurzusok, amelyekből a félév előadási napjainak negyede vagy konzultációs óráinak fele még nem telt el.

(4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató kijelenti, hogy a tanulmányait a mintatanterv alapján, megszakítás nélkül kívánja folytatni; felhatalmazza a tanulmányi irodát, hogy tanulmányainak előrehaladását figyelje, a mintatanterv szerint következő kurzusokat a nevében vegye fel, választási lehetőségeire, elmaradásainak pótlására figyelmeztesse. E nyilatkozata alapján a tanulmányi iroda a tanulmányait rendes ütemben folytató hallgatót – hacsak a félév kezdete előtt nem tesz eltérő nyilatkozatot – a mintatantervben következő kurzusok felvételével a soron következő félévre bejelenti.

a) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás fenntartásának feltétele, hogy a hallgató

aa) a tanulmányi irodával kommunikál; az iroda kérdéseire, ajánlataira, adatkéréseire időben válaszol; a helyzetében, adataiban bekövetkező változásokat, félévhalasztási szándékát a tanulmányi irodával közli

ab) tanulmányi előmeneteléből a tanulmányi iroda okkal következtethet arra, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, szabályos ütemben kívánja folytatni.

b) A főiskola – a hallgató írásbeli értesítése mellett – megvonja a hallgatótól az egyszerűsített bejelentkezési eljárás lehetőségét, ha a hallgató

ba) nem működik együtt a tanulmányi irodával a tanulmányai tervezésében és adminisztrálásában

bb) tanulmányi előmenetele alapján kétségessé válik, hogy a tanulmányait az oklevél megszerzésére törően kívánja folytatni, vagy a tanulmányaiban annyira lemarad, hogy a tanulmányi iroda már nem tudja az előrehaladását ésszerűen és életszerűen ütemezni

bc) akár szándékosan, akár gondatlanul a tanulmányai szempontjából lényeges adatot, körülményt elhallgat vagy megmásít

c) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás során a tanulmányi iroda a félév kezdete előtt

ca) felveszi a hallgató kurzusait az ETN-ben, egyben felhívja a hallgató figyelmét, hogy a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt bejelentkezési határidőig a hallgató eltérő kurzusfelvételi szándékáról nyilatkozhat; azt követően csak a kurzusok utólagos felvétele és leadása keretében, díj fizetése mellett változtathat rajta – ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az az ajánlat szerinti kurzusok felvételét jelenti;

cb) felszólítja a hallgatót az ETN-ben tárolt személyi adatok ellenőrzésére és az esetleges változások közlésére – ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az a nyilvántartott adatok helyességére utaló nyilatkozatot jelenti;

cc) ajánlatot tesz a hallgatónak szabadon választható kurzus felvételére (megküldve a felvehető kurzusok listáját), elmaradásainak pótlására (kurzus újbóli felvétele, bejelentkezési vizsga tétele, stb.) – ezeket a kurzusokat, tanulmányi feladatokat azonban a tanulmányi iroda csak a hallgató beleegyező nyilatkozatával veszi fel a félévre

cd) tájékoztatja a hallgatót a tanulmányaiban soron következő új feladatokról, új tanulmányi szabályokról, tudakozódási lehetőségeiről, intézési eljárásokról

Kurzusok meghirdetése

13. § (1) A tanulmányi iroda az őszi félévet megelőzően április 30-ig, a tavaszi félévet megelőzően november 30-ig megküldi a tanszékvezetőknek a mintatantervek és az órakiosztás alapján a következő félévben esedékes, a tanszék által gondozott kurzusok listáját, valamint azokat az adatokat, amiket a tanulmányi iroda az egyes kurzusokról az előző félév(ek) alapján nyilvántart.

(2) A tanszékvezető a kurzus oktatójával egyeztetve május 15-ig, illetve december 15-ig az ETN-be rögzíti az (1) bekezdés szerinti kurzusok új, módosított vagy változtatás nélkül jóváhagyott alábbi adatait:

a) a kurzus pontos címét

b) a kurzus témájának rövid összefoglalását (annotáció)

c) a kurzus hetekre bontott nappali órarendes, illetve konzultációs alkalmakra bontott levelező órarendes tematikáját

d) a kurzus teljesítési feltételeinek és követelményeinek pontos leírását

e) a kurzus teljesítéséhez szükséges tankönyv, kötelező szakirodalom adatait és elérhetőségét

(3) A tanulmányi iroda június 15-ig, illetve január 15-ig hirdetményben és elektronikus formában közzéteszi a következő félévre meghirdetett kurzusok címét, annotációját és tervezett órarendi helyét, továbbá a tervezett órarendet összesítetten is.

(4) Az oktató a (2) bekezdés d) és e) pontjában megadott adatoktól csak indokolt esetben, legfeljebb a félév első előadási napját követő 30 napon belül, a tanszékvezető, a tanulmányi iroda és a hallgatók egyidejű értesítése, és az új vagy módosított adatok egyértelmű közlése mellett térhet el. A kurzusfelvételt követően a teljesítési feltételek és követelmények nem nehezedhetnek meg aránytalanul, illetve a számonkérésre kijelölt tananyag nem növekedhet meg lényegesen.

(5) Az oktatót a hallgatókkal szemben kötik a (2) bekezdés d) pontjában megadott teljesítési feltételek és követelmények, illetve a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tananyag. A (4) bekezdésben megadott határidőt követően az oktató a megadott követelményeket nem változtathatja meg és azoktól a gyakorlatban nem térhet el.

(6) A hallgató, ha úgy találja, hogy az oktató az (5) bekezdésben foglaltakkal ellentétesen jár el, a rektornál panasszal élhet. Ha a hallgató kéri, a rektor a panaszt névtelenül kezeli. A rektor a hallgatói panaszt kivizsgálja, és ha az megalapozottnak bizonyul, felszólítja az oktatót a szabálytalanság orvoslására. Az oktató együttműködésének hiányában a hallgatók értékelésére a 27. § (2) bekezdésben meghatározott vizsgabizottságot is kiküldhet.

A tanév és időszakai

14. § (1) A tanév az őszi szemeszter kezdetétől a tavaszi szemeszter végéig tart, s két egyenlő hosszúságú félévből áll. A tanulmányok számításának időegysége a félév (szemeszter).

(2) A félév a szorgalmi időszak kezdetétől a vizsgaidőszak végéig tart.

(3) Az őszi szemeszter kezdetét úgy kell megállapítani, hogy a szorgalmi időszak karácsony előtt befejeződjék, és a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(4) Az őszi szemeszterben őszi szünetet kell tartani a Mindenszentek ünnepét magába foglaló héten.

(5) A tavaszi szemeszter kezdete február első hétfője. A tavaszi szemeszter utolsó előadási napját úgy kell megállapítani, hogy a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(6) A tavaszi szemeszterben húsvéti szünetet kell tartani nagycsütörtöktől fehérvasárnapig.

(7) Azok az állami ünnepek, amelyek munkaszüneti napok, előadási szünnapok.

(8) Annak érdekében, hogy a félév során arányosan legyenek elosztva a hét előadási napjai, a rektor a félév elején egyes napokra órarendi változásokat hirdethet meg (pl. keddi napra szerdai órarendet írhat elő).

(9) Rendkívüli esemény alkalmával a fenntartó vagy a rektor előadási szünetet, illetve konzultációs szünnapot rendelhet el. Erről a hallgatókat értesíteni kell.

(10) Levelező tagozaton minden kurzusból a szorgalmi időszakban legalább a nappali tagozatos követelmények szerint számított féléves összóraszám 30 %-át elérő konzultációs órát kell tartani.

(11) A konzultációs órákat szabadnapokon, általában szombaton kell tartani. Ha a (10) bekezdésbe foglalt követelmény teljesítése megkívánja, a konzultációs napot megelőző napon is lehet konzultációs órát tartani.

(12) Nem lehet konzultációt tartani azokon a napokon, amelyeken a szentmisén való részvétel kötelező.

(13) A párhuzamos vagy kétszakos tanulmányokat folytató hallgatók érdekében a tanév ütemezését egyeztetni kell a PTE munkarendjével; ennek keretében, ha szükséges a (3)-(6) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

15. § (1) A szorgalmi időszak alatt az előadások és a szemináriumok az órarendnek megfelelően tartandók meg. Az oktató akkor teheti át más helyre vagy más időpontra óráját, ha

a) azzal valamennyi hallgató egyetért

b) a tanulmányi rektor-helyettesnek bejelentette, és tantermi igényeit vele egyeztette

(2) Ha a kurzus órarendi helyének engedélyezett megváltozása órarendi ütközéshez vezet, a hallgató az ütköző kurzust következmények nélkül leadhatja és helyette más kurzust vehet fel, feltéve, hogy a felvenni kívánt kurzus félévi előadási napjainak legfeljebb a negyede telt el. E döntését írásban kell közölnie a tanulmányi irodával.

16. § (1) A szigorlati vizsga- és javítóvizsga-időszakot a félévi vizsgaidőszakba kell elhelyezni. A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak a következő félév hatodik előadási napját megelőző két hét.

(2) A szigorlatok időpontját a tanszékek jelölik ki: nappali tagozaton a szigorlati időszakba eső munkanapra, levelező tagozaton a szigorlati időszakba eső szombatra. Alacsony hallgatói létszám esetében a két időpont összevonható. Minden tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokban minden félévben kell szigorlati időpontokat adnia: legalább egy időpontot a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakra, és legalább egy időpontot a szigorlati ismételt javítóvizsga időszakra. A tantárgyi szigorlati ismételt javítóvizsga első időpontját úgy kell kijelölni, hogy a tantárgyi első szigorlati időpontot követően legalább 15 nap teljen el. A szigorlati időpontokat a tanszékeknek a félévi bejelentkezések kezdete előtt közzé kell tenniük.

17. § (1) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszakot követően az őszi félévben legalább hat hét, a tavaszi félévben legalább öt hét, amelyben legalább négy hétig tart a vizsga- és javítóvizsga időszak, ezt az őszi félévben kéthetes, a tavaszi félévben egyhetes ismételt javítóvizsga időszak követi.

(2) Nappali tagozaton a vizsgaidőszakban előadást, szemináriumot tartani tilos.

(3) Az ismételt javítóvizsga időszakban a hallgató csak olyan tárgyból vizsgázhat, amelyből a vizsga- és javítóvizsga időszakban már megpróbált levizsgázni. Próbálkozásnak minősül az is, ha a hallgató vizsgára jelentkezett, de azon nem vett részt.

(4) Levelező tagozaton azokból a kurzusokból, amelyeknek félévi konzultációs órái a szorgalmi időszak vége előtt befejeződnek, a szorgalmi időszakban előre hozott vizsgát lehet tartani. Gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetén ugyancsak előrehozható a gyakorlati jegy teljesítési feltételeinek határideje a kurzus félévi utolsó konzultációs óráját követő szombati konzultációs napra.

(5) Az őszi félév kezdete előtt a jelentkezésektől függően legfeljebb háromhetes bejelentkezési vizsgaidőszakot kell meghirdetni oly módon, hogy a bejelentkezési vizsgát felvevő hallgatók megfelelő hosszúságú és arányos készülési időt követően minden felvett vizsgatárgyból legalább egy alkalommal vizsgát tehessenek. A bejelentkezési vizsgaidőszak legkésőbb az első előadási hét utolsó napján 16 órakor lezárul.

Kurzusok felvétele

18. § A hallgató a bejelentkezéssel egy időben a kurzusok felvételével nyilatkozik arról, milyen tanulmányi feladatok teljesítését vállalja a félév során.

(1) A kurzusok felvételének fő szabálya, hogy a hallgató a tanulmányi szabályok keretei között szabadon választja meg, hogy a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi feladatokat melyik félévben, milyen ütemezésben teljesíti.

(2) A Nftv. 49. § (2) bekezdése alapján a hallgatónak joga van a szakjára vonatkozó tanulmányi feladatokon túl BA képzésben 18, osztatlan MA képzésben 30 kreditet érő kurzust ingyenes felvételére és teljesítésére.

a) Ez a lehetőség megilleti mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges hallgatókat, de nem illeti meg az önköltséges hallgatót abban a félévben, amelyben kreditarányos önköltséget fizet.

b) Ez a lehetőség nem vonatkozik az egyéni és a külső intézményi gyakorlatokra, továbbá azokra a kurzusokra, amelyek óralátogatást nem igényelnek (évfolyamdolgozat, szigorlat, záróvizsga).

(3) Ha egy kurzus felvételéhez a szabályzat előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítését írja elő, a kurzus csak az előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítése esetén vehető fel.

(4) A hallgató abban a félévben, amelyben valamely szigorlattal záruló tantárgyi program szigorlathoz szükséges utolsó kurzusát vagy kurzusait felveszi, köteles egyidejűleg a tantárgyi program szigorlatát is felvenni. Ha a feltételül állított kurzus(oka)t leadja, egyidejűleg a szigorlatot is le kell adnia, illetve a szigorlatot csak akkor adhatja le, ha egyidejűleg valamely feltételül állított kurzust is leadja.

a) A szigorlatok felvételét (előadó nevének feltüntetése nélkül) a félévi kurzusok közé kell bejegyezni.

(5) A latin záróvizsga felvételét az előadó nevének feltüntetése nélkül a félévi kurzusok közé kell bejegyezni. A vizsga teljesítése a félévi átlagba és a tanszéki program átlagába beszámít.

(6) Az olyan tanulmányi feladatokat, amelyek teljesítése a végbizonyítványhoz nem szükséges, a tanulmányi átlagba nem számítanak bele, és kreditértékük nincs, a félévi kurzusok közé felvenni nem lehet.

19. § (1) A bejelentkezés után a hallgató a kurzusfelvételét csak indokolt esetben, a tanulmányi rektor-helyettes engedélye alapján és a TJSZ-ban megszabott díj ellenében változtathatja meg.

a) Kurzust leadni és utólagosan felvenni nappali tagozaton csak a harmadik előadási hét utolsó napjáig, levelező tagozaton a kurzus második konzultációs alkalmát követő hétfőig lehet.

b) Nem kell a kurzusok leadásáért és utólagos felvételéért díjat fizetni, ha annak kiváltó oka az órarend átszervezéséből adódó óraütközés vagy annak megszűnése, ide értve a közös képzésben részt vevő vagy párhuzamos tanulmányokat folytató hallgatók intézményi órarendjében keletkező vagy megszűnő óraütközést is.

(2) A hallgató a félévi kurzusok közé csak azokat a külső kurzusokat vezetheti be, amelyek a mintatantervében szerepelnek.

a) Az így felvett kurzusok a meghirdető intézmény kódjával szerepelnek a félév kurzusai között. A kurzus teljesítési feltételeire a meghirdető intézmény szabályai, a teljesítés határidejére a főiskola előírásai vonatkoznak.

b) Külső kurzust választható vagy műveltségi programba a tanulmányi rektor-helyettes sorolhat be.

c) Külső kurzust a tantárgyi programok törzsanyagába a kreditátviteli bizottság vehet fel vagy sorolhat be.

(3) Nem lehet felvenni a félévre azt a kurzust, amelynek

a) kódja megegyezik egy már teljesített kurzus kódjával

b) címe és kódja ugyan különbözik, de tartalma több mint 50 %-ban megegyezik egy már teljesített és a végbizonyítvány megszerzéséhez elszámolható kurzuséval.

A kurzusok teljesítése. A félév lezárása

Általános szabályok

20. § (1) A kurzusba foglalt tanulmányi feladat teljesítéséért akkor jár a hozzá rendelt kredit, ha a kurzust a hallgató a félévi kurzusok közé szabályosan felvette, az óralátogatási kötelezettségeit – ha ilyenek voltak – teljesítette, és ha a kurzusra legalább elégséges érdemjegyet kapott. E bekezdés tekintetében kurzusnak minősül a szigorlat és a nyelvi záróvizsga is.

(2) Egy kurzus teljesítéséért járó kredit egy szakon belül csak egy programhelyre számolható el. Ugyanazért a kurzusért nem lehet kétszeresen vagy többszörösen elszámolni kreditet

a) egyszakos képzésben a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra

b) kétszakos képzésben sem a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra, sem a szakok között.

(3) Ha egy kurzus az adott szakon (kétszakos képzésben az adott szakokon) elszámolható lenne a kötelező vagy választható programhelyekre is, fő szabályként a kötelező programhelyre kell elszámolni.

Szigorlatok teljesítése

21. § (1) A szigorlat felvételét követően hallgató maga jelentkezik a szigorlatot szervező tanszék által megadott időpontok egyikére. Az egyes időpontokra a tanszék által megjelölt létszámhatáron túl csak a tanszékvezető engedélyével lehet feliratkozni. A jelentkezés határideje az első szigorlati időpontot megelőző hetedik nap.

(2) A hallgató akkor teljesíti szigorlatát, ha azt a félév elején a félév kurzusai közé felvette, és a szigorlati időszak alatt a tematika egészéből legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

a) Ha a hallgató a szigorlaton nem jelenik meg, a vizsgáját sikertelennek kell tekinteni.

b) Szigorlati ismételt javítóvizsgára jelentkezhet a hallgató, ha vizsgája a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakban sikertelen volt vagy azon nem jelent meg. A szigorlati ismételt javítóvizsgáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

c) Ha a szigorlati érdemjegy részeredmények összesítéséből keletkezik, akkor ugyanazon féléven belül a szigorlati javítóvizsgára és ismételt javítóvizsgára átvihető az első szigorlati vizsga, javítóvizsga részeredménye: a szigorlati tematikának megfelelően a hallgatónak csak abból a részből kell ismételten vizsgáznia, amelyet az első szigorlati vizsgán vagy javítóvizsgán nem teljesített. A félév elteltével a részeredmények elévülnek.

d) A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak befejeződését követően a félévben újabb kísérletet tenni nem lehet. Az eredménytelen szigorlatot „elégtelen” – vizsgakísérlet hiányában „nem teljesítette” – bejegyzéssel kell lezárni; a hallgató a szigorlatot csak a következő félévben veheti fel újra. A szigorlat második vagy további felvétele szigorlati halasztott vizsgának minősül, amelyért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

e) A szigorlaton szerzett érdemjegy a félévi átlagba és a tantárgyi program átlagába beszámít.

(3) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga

a) írásbeli részét két szaktanár külön-külön értékeli;

b) szóbeli részét két szaktanár, illetve egy szaktanár és egy rektor által felkért személy előtt kell letenni, a két vizsgáztató együttes jelenlétében.

(4) A szigorlatra, illetve nyelvi záróvizsgára adott érdemjegy a két vizsgáztató által javasolt érdemjegy átlaga.

a) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga eredménye elégtelen, ha a vizsgáztatók bármelyike elégtelenre értékeli, illetve ha a vizsga bármely részének érdemjegye elégtelen.

b) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga második vagy további felvétele alkalmával a hallgató háromtagú bizottság kiküldését kérheti. A bizottság a két eredeti vizsgáztatóból és egy rektor által kijelölt személyből áll. A bizottság a vizsga elfogadásáról szavazással határoz. Ha a vizsgát a bizottság két tagja elégtelenre értékeli, az érdemjegy elégtelen, egyéb esetekben az érdemjegy a javasolt érdemjegyek átlaga (akkor is, ha a bizottság egyik tagja elégtelent javasol).

Óralátogatás

22. § (1) A félév kurzusai közé felvett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogatása nappali tagozaton a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kivéve kötelező.

(2) Csak az előadó adhat részleges vagy teljes felmentést a kurzus látogatása alól, ha azt a hallgató nem a (3) bekezdés alapján vette fel.

(3) A rektor a hallgató kérelmére egyéni óralátogatási rendet engedélyezhet annak a nappali tagozatos hallgatónak, aki életkörülményei miatt az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem tud eleget tenni.

a) Az egyéni óralátogatási rend iránti kérelemben a hallgató

aa) megjelöli a kérelmezett időszakot, amelyben sajátos életkörülményei (várhatóan) fennállnak

ab) bemutatja és igazolja sajátos életkörülményeit és azok hatását óralátogatási kötelezettségeinek teljesítésére

ac) előterjeszti ajánlását az életkörülményei között vállalható óralátogatás módjára és mértékére.

b) Az ac) pont szerinti vállalás lehet

ba) a nappali tagozatos órák csökkentett mértékű látogatása és/vagy

bb) levelező tagozatos konzultációkon történő részvétel.

c) A tanulmányi iroda a kérelem alapján egyezteti a hallgatóval vállalt órarendjét, majd a kérelmet elbírálásra a rektorhoz terjeszti. A rektor az egyéni óralátogatási rend megadása esetén határozatában megszabja az engedélyezett időszakot és – az egyeztetett vállalás alapján – az óralátogatás minimális mértékét és módját.

d) A hallgató csak addig veheti igénybe az e bekezdésben meghatározott kedvezményt, amíg annak oka fennáll. Ha a hallgató az egyéni óralátogatási rendet több félévre kapta, minden félév kezdetén a c) pont szerinti egyeztetést le kell folytatni. Amennyiben az adott félévben az engedélyezett óralátogatás mértéke tovább csökkenne, a kérelmet ki kell egészíteni, és az engedélyező határozat módosítását kezdeményezni kell.

e) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében az egyéni óralátogatási rend engedélye alapján a hallgatónak egyeztetnie kell a kurzus oktatójával a teljesítés sajátos feltételeiről. Az oktató az engedély keretei között a teljesítést egyéni konzultációhoz, külön feladatok teljesítéséhez kötheti.

f) A kollokviummal záruló kurzusokból a hallgató az engedélyben előírt óralátogatási kötelezettség teljesítése és annak az előadó által történt igazolása után az előadó engedélyével – akár a szorgalmi időszakban is – előre hozott vizsgát tehet.

g) Az e bekezdés alapján egyéni óralátogatási rendet elnyert hallgató tanulmányi nyilvántartásában az óralátogatási felmentéseket és engedményeket rögzíteni kell.

(4) Mentesül a hallgató az óralátogatás alól a legfeljebb egy hónapos folyamatos külső intézményi gyakorlat idejére. Ez esetben az (5) bekezdésben megengedett hiányzási mértéket a gyakorlat idején kívül eső kurzusok arányában kell számításba venni.

(5) Nappali tagozaton az előadó megtagadhatja a félév teljesítésének igazolását attól a hallgatótól, aki a kurzus megtartott előadásainak több mint a negyedéről, orvos által igazolt, hosszantartó és egybefüggő betegség esetén több mint a feléről, egyéni óralátogatási rend esetén pedig, ha az engedélyben meghatározott minimális mértéken felül hiányzott.

(6) A félév teljesítésének igazolása hiányában – a jelen TVSZ-ben meghatározott eseteket kivéve – a hallgató a kurzusból érdemjegyet nem szerezhet. A kurzust az oktató vagy a tanulmányi iroda „nem teljesítette” bejegyzéssel zárja le. Az ilyen kurzust a hallgatónak lehallgatási kötelezettséggel újból fel kell vennie.

(7) Nem jelentkezhet be nappali tagozatra az a hallgató, aki a felvett előadások több mint felét, szemináriumok több mint negyedét csak teljes órafelmentéssel tudná teljesíteni; illetve aki a felvett előadások háromnegyedét, szemináriumok felét csak a (3) bekezdés bb) pontja szerinti vállalással tudná teljesíteni. Ilyen esetben a hallgató

a) kérheti átvételét levelező tagozatra,

b) vagy ha az adott szakon vagy szakirányon nincs levelező tagozatos képzés,

ba) kérheti átvételét másik szakra

bb) félév(ek)et halaszthat a félévhalasztás szabályai szerint addig, amíg körülményei lehetővé nem teszik a nappali tagozatos feltételek teljesítését.

(8) Levelező tagozaton a hallgatót óralátogatási kötelezettség nem terheli. Egyes szemináriumok esetében azonban az előadó a teljesítés feltételéül állíthat óralátogatási kötelezettséget is. Az ilyen szemináriumokra vonatkoznak a jelen szakasz nappali tagozatra megszabott rendelkezései.

(9) A szorgalmi időszak végén az oktatónak „nem teljesítette” bejegyzéssel kell lezárnia azon hallgatók kurzusát, akik az óralátogatási kötelezettségük nem teljesítése miatt érdemjegyet nem szerezhetnek.

(10) Nappali tagozaton a félév tanulmányi kötelezettségeinek része a főiskola (pap-, illetve szerzetesnövendékek esetében a hivatásbeli képzésükért felelős szervezet) által szervezett, illetve elfogadott lelkigyakorlaton való részvétel. A részvétel alól indokolt esetben a hallgató írásos kérelme alapján a rektor részleges vagy teljes felmentést adhat. A részvétel elmulasztása a 31. § (1) bekezdése alá tartozó fegyelmi vétségnek minősül.

Nyelvi kurzusok lezárása

23. § (1) Az idegen nyelvi kurzusokat a szorgalmi időszak végén – indokolt esetben és a kurzust felvett hallgatók egyetértésével a vizsgaidőszakban – nyelvi szintfelmérő vizsgával kell lezárni, amelynek kötelező eleme egy olyan számszerű módon és egyértelműen értékelhető írásbeli felmérő dolgozat (is), amely előre meghatározott határértéket tartalmaz a „megfelelt” (elégséges) eredményhez. A hallgató a szintfelmérő vizsga esetleges egyéb elemeinek eredményétől függetlenül nem kaphat elégséges érdemjegyet, ha felmérő dolgozatának eredménye a „megfelelt” határértéket nem éri el.

(2) Az előadó megtagadhatja a hallgató szintfelmérő vizsgára bocsátását, ha a hallgató a 22. § (1) bekezdésében meghatározott óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez esetben a kurzus érdemjegy rovatába a „nem teljesítette” bejegyzést kell bevezetni.

Évfolyamdolgozat

24. § Tanulmányai harmadik félévétől kezdődően a vendéghallgatót kivéve minden hallgató minden félévben, amelyre bejelentkezik, köteles évfolyamdolgozatot készíteni.

(1) Nem kell évfolyamdolgozatot készíteni abban a félévben, amelyben a hallgató diplomadolgozatot ad be.

(2) Az évfolyamdolgozati kötelezettséget a félévi kurzusfelvétel alkalmával külön kurzusként a félévi kurzusok közé fel kell venni, és azt leadni nem lehet.

(3) Az évfolyamdolgozat tematikai, tartalmi, módszertani és formai követelményeit a Tanszékvezetők Tanácsa jelen szabályzat 1. sz. mellékletében közzéteszi. A követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok félévről félévre haladva a hallgatót felkészítsék diplomadolgozatának elkészítésére.

(4) Az 1-4. évfolyamdolgozat témáját a hallgató maga választhatja meg azon önálló vagy előadáshoz kapcsolt szemináriumokból, amelyeken a félév során részt vesz. Témaválasztását a szemináriumvezetővel egyeztetnie kell, és azt – a szemináriumvezető aláírásával – az őszi félévben október 31-ig, a tavaszi félévben március 31-ig a tanulmányi irodán írásban be kell jelentenie.

(5) Az 5. évfolyamdolgozattól kezdődően az évfolyamdolgozat témáját és témavezetőjét a hallgató a tervezett diplomadolgozatához illeszkedően önállóan választhatja meg. Választását a (4) bekezdésben megjelölt határidőig be kell jelentenie. A választott évfolyamdolgozati témavezető csak abban az esetben utasíthatja vissza a hallgatót, ha annak témaválasztása nyilvánvalóan nem a diplomadolgozatának előkészítésére irányul.

(6) Az évfolyamdolgozatot legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napja előtti 7. napon (halasztás esetén a halasztó időszak vége előtti 7. napon) a tanulmányi irodának kell elektronikusan vagy papír-alapon két példányban benyújtani. A tanulmányi iroda a benyújtott dolgozatot haladéktalanul továbbküldi a szemináriumvezetőnek vagy témavezetőnek és az évfolyamdolgozati bizottság témában illetékes tagjának (évfolyamdolgozati konzulens). Az évfolyamdolgozati konzulens a dolgozatot elsősorban az évfolyamdolgozati követelmények teljesítése szempontjából értékeli.

(7) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy a szemináriumvezető és az évfolyamdolgozati konzulens által adott érdemjegy átlaga, de elégtelen, ha bármely értékelő elégtelenre értékeli.

(8) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy sajátos státuszú gyakorlati jegy. A félévben esedékes évfolyamdolgozati kurzus

a) a vizsga- és javítóvizsga-időszak végéig teljesíthető;

b) a kollokviummal azonos feltételekkel teljesíthető az ismételt javítóvizsga-időszakban;

c) nem teljesítése esetén a nem teljesített évfolyamdolgozati kurzust a hallgató a következő félévben – a soron következő évfolyamdolgozati kurzussal együtt – köteles újra felvenni és teljesíteni. Az ismételten felvett évfolyamdolgozati kurzus esetében az állami ösztöndíjas hallgató nem jelentkezhet be addig a soron következő félévre, amíg rá legalább elégséges érdemjegyet nem kapott.

(9) A végbizonyítvány kiadásához a hallgatónak a szakra, szakirányra előírt valamennyi évfolyamdolgozati kreditet teljesítenie kell. A főiskolai tanulmányokba átjelentkezés vagy kreditelismerés okán magasabb évfolyamba bekapcsolódó hallgatónak a tanulmányai megkezdésétől az évfolyamdolgozati kurzusokat is fel kell vennie, éspedig olyan ütemezésben, hogy tanulmányainak várható befejezéséig valamennyi évfolyamdolgozati kreditet megszerezze.

Gyakorlati jegy

25. § (1) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokon a hallgató tudását vagy jártasságát a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni.

a) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokra adott érdemjegyet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján meg kell állapítani és az ETN-be bevezetni.

b) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a teljesítéshez támasztott feltételt az oktatónak a szorgalmi időszak kezdetén, de legkésőbb olyan időpontban közölnie kell, hogy a feltétel még a szorgalmi időszakban teljesíthető legyen.

(2) Gyakorlati jeggyel kell lezárni a szemináriumokat és a gyakorlatokat. Az oktató választása szerint lezárható gyakorlati jeggyel a heti egy órában tartott előadás és a műveltségi kurzus is.

(3) Az elégtelen gyakorlati jegyet nem lehet vizsgával javítani, kivéve a heti egy órában tartott előadást lezáró gyakorlati jegyet.

(4) Nem teljesítés vagy elégtelen teljesítés esetén a gyakorlati jeggyel záruló kurzus előadójának – több előadó, illetve mentor által vezetett kurzus esetében a tárgykör szerinti tanszékvezetőnek – aszerint kell „nem teljesítette” vagy „elégtelen” bejegyzéssel lezárnia a kurzust, hogy a kurzus teljesítési feltételei alkalmasak-e a bejelentkezési vizsgaidőszakban történő utólagos teljesítésre, illetve kiválthatóak-e olyan feltételekkel, amelyek a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthetők. Amennyiben igen, a kurzust elégtelennel kell lezárni; amennyiben nem, „nem teljesítette” bejegyzéssel kell lezárni.

Kollokvium

26. § (1) A kollokviummal záruló kurzusokat a vizsgaidőszakban a főiskola hivatalos helyiségeiben tartandó szóbeli vizsgával kell lezárni.

a) Kollokviumot csak a szabály által megengedett esetben lehet a vizsgaidőszakon kívül tartani; egyébként a vizsgaidőszakon, illetve a főiskola hivatalos helyiségein kívül kollokviumot csak erős indokkal, a rektor előzetes engedélyével, az abban megszabott feltételekkel lehet tartani.

b) Kivételes esetben a kollokvium írásbeli vizsga is lehet.

(2) A vizsgáztatónak a szorgalmi időszak végén ki kell hirdetnie és az ETN-ben rögzítenie kell azokat az időpontokat, amikor a hallgatókat kollokviumra fogadja. Több időpont megadása esetén azt is meghatározhatja, hogy a különböző vizsganapjain hány hallgatót fogad.

a) A vizsgáztatónak a vizsga- és javítóvizsga időszakban annyi időpontot kell megadnia, hogy minden hallgatónak legalább egyszer lehetősége legyen vizsgára és egyszer javítóvizsgára.

b) A vizsgáztatónak úgy kell időpontot adnia az ismételt javítóvizsga időszakban, hogy minden sikertelenül vizsgázó hallgató legalább egy ismételt javítóvizsgát tehessen.

(3) A vizsgára a hallgatónak előzetes elektronikus feliratkozással kell jelentkezni.

a) A feliratkozás határideje a  vizsga kezdetét megelőző 24 óra.

b) A határidőig a hallgató a jelentkezését visszavonhatja, egyidejűleg más időpontra is jelentkezhet.

d) Az ismételt javítóvizsga időpontjára a hallgató csak akkor iratkozhat fel, ha a TJSZ-ben meghatározott díjat a rendes vizsgaidőszak utolsó napján 12 óráig megfizette.

(5) Ha a hallgató a vizsgán nem jelent meg, illetve jelentkezését a feliratkozási határidő után próbálta visszavonni, akkor úgy kell tekinteni, mintha sikertelenül vizsgázott volna.

(6) Vizsgával kell lezárni minden legalább heti két órában tartott előadást. A heti egy órás előadás az oktató választása alapján vizsgával vagy gyakorlati jeggyel is zárható.

(7) Azon kollokviummal záruló kurzusok esetében, amelyek jellege „előadás és szeminárium”, a hallgató szemináriumi teljesítményét a kollokviumi eredményével összevontan kell értékelni. Az előadó a 13. §-ban meghatározott módon köteles közzétenni a szemináriumi rész teljesítésének feltételeit. Előzetesen közölnie kell a hallgatókkal azt is, hogy a szemináriumi rész eredménye, illetve nem teljesítése milyen módon és arányban érinti a hallgató kollokviumi eredményét. Ezzel kapcsolatban az általános szabály, hogy a szemináriumi részjegy a kollokviumi eredménybe 33 %-ban számít be; indokolt esetben azonban az előadó más arányokat is megállapíthat, illetve kikötheti azt is, hogy a szemináriumi rész nem teljesítése esetén a hallgató kollokviumot nem tehet.

27. § (1) Sikertelen vizsga esetén a hallgató legfeljebb kétszer tehet javítóvizsgát. Három sikertelen vizsga után újabb javítóvizsgát csak a rektor engedélyével és csak a bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet tenni.

(2) A kollokviumon és annak első javítóvizsgáján a szaktanár egyedül értékel. Az ismételt javítóvizsgára a hallgató vizsgabizottság kiküldését kérheti. Az ismételt javítóvizsgára kiküldött vizsgabizottság az előadóból és a rektor által felkért két tagból áll. A vizsgabizottság a hallgató teljesítményét szavazással értékeli a 21. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő szabályok szerint.

(3) A TJSZ az ismételt javítóvizsgákért díjat állapíthat meg.

A félév lezárása

28. § A kurzusok teljesítésének elismerését, a teljesített kurzusokért járó kreditek elszámolását és rögzítését a tanulmányi iroda végzi a félév lezárásával.

(1) A félév lezárásakor a tanulmányi iroda a vizsgajegyzőkönyvekből ellenőrzi, majd rögzíti a teljesített kurzusokat. A lezárás előtt a hallgatónak nyilatkoznia kell a még hiányzó teljesítések sorsáról:

a) azokat az elégteleneket vagy hiányzó teljesítéseket, amelyeket nem lehet javítóvizsgával javítani, vagy amelyeket a hallgató az adott félévben már nem akar javítani, a tanulmányi iroda lezárja: elégtelennel, ha a vizsga, gyakorlati feladat bejelentkezési vizsgaként teljesíthető; „nem teljesítette” bejegyzéssel, ha nem.

b) a még nem teljesített vagy elégtelennel teljesített kollokviumokból – ideértve az évfolyamdolgozati kurzust is – a hallgató jelentkezhet ismételt javítóvizsgára. Az ismételt javítóvizsgákért a rendes vizsgaidőszak utolsó napján délig a TJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. E vizsgák érdemjegy rovatát a tanulmányi iroda az ismételt javítóvizsga-időszak végéig üresen hagyja. A hallgató ebben az időben a kijelölt vizsgaidőpontokra jelentkezhet.

c) Az ismételt javítóvizsga-időszak lezárultával a tanulmányi iroda minden hiányzó teljesítést lezár az a) pontba foglaltak szerint.

29. § (1) Minden felvett kurzust érdemjeggyel kell lezárni. Azon kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi irodának kell a 28. § (1) bekezdésének a) pontja szerint „elégtelen” vagy „nem teljesítette” bejegyzéssel lezárnia. A „nem teljesítette” bejegyzés az átlagszámítás szempontjából az elégtelen érdemjeggyel egyenértékű.

(2) Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyre a hallgató legalább elégséges érdemjegyet kapott.

(3) A félév lezárását követően meg kell állapítani a hallgató súlyozott tanulmányi átlagát.

a) A súlyozott tanulmányi átlag számításakor a kurzusokra adott érdemjegyeket a kreditszámuknak megfelelő szorzószámmal kell figyelembe venni.

b) A félévi súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által a félévben szerzett érdemjegyek a) pont szerinti szorzószámmal kapott szorzatai összegének elosztása a félévi szorzószá­mok összegével.

c) A halmozott súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által az adott szakon már teljesített összes kurzus súlyozott tanulmányi átlaga.

d) A kreditindex a félévi súlyozott tanulmányi átlag és a félévi kredithányados szorzata. A kredithányados az adott félévben teljesített kreditek kreditosztóval elosztott értéke. A kreditosztó értékét úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes kreditet elosztjuk a képzési idő féléveinek számával.

e) A korrigált kreditindex a d) pont szerinti kreditindex, valamint az adott félévben vállalt kreditek és teljesített kreditek hányadosának szorzata.

(4) A tanulmányi átlagba csak a félévre felvett kurzusokra kapott érdemjegyeket lehet beszámítani. Sem a félévi, sem a halmozott tanulmányi átlagokba nem számítanak bele a más intézményekben teljesített és utólagosan átváltott tanulmányokra kapott érdemjegyek.

(5) A kreditindexbe, korrigált kreditindexbe a felvett kurzusokon kívül az előzetesen vagy utólagosan átváltott kurzusok kreditértékei oly módon számítanak be, hogy a (3) bekezdés szerinti kreditosztót arányosan csökkentik.

(6) A hallgató addig nem jelentkezhet be új félévre, ameddig előző féléve nincs lezárva.

A bejelentkezési vizsga

30. § Annak érdekében, hogy a hallgató a tanulmányait az előírt tanulmányi időn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a lehető legkisebb késéssel befejezhesse, a főiskola lehetővé teszi, hogy a hallgató elmaradt vagy sikertelen vizsgáit, szemináriumi teljesítési feladatait a tanév őszi félévére történő bejelentkezés előtt pótlólag teljesíthesse.

(1) A bejelentkezési vizsga rektori engedélyes ismételt javítóvizsgának minősül; érte a TJSZ-ban meghatározott díjat kell fizetni.

(2) Bejelentkezési vizsgát letenni, elmaradt tanulmányi feladatot pótolni csak a 17. § (5) bekezdése alapján szervezett bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet.

(3) A bejelentkezési vizsgaidőszakban kizárólag az állami ösztöndíjasként történő bejelentkezéshez szükséges kreditek megszerzéséhez, a további előrehaladáshoz, illetve a tanulmányok késedelem nélküli vagy lehető legkisebb késedelemmel történő befejezéséhez szükséges vizsgák tehetők le, illetve szemináriumi teljesítési feladatok pótolhatók. Nem vehető fel a bejelentkezési vizsgaidőszakban

a) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek felvételét vagy tanóráinak lehallgatását a hallgató önhibájából mulasztotta el, ide értve azt is, ha a hallgató azért kapott a kurzusra „nem teljesítette” bejegyzést, mert a kurzushoz kapcsolódó szemináriumot vagy gyakorlatot nem teljesítette

b) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek ismételt felvétele és teljesítése nem akadályozza a hallgatót abban, hogy szabályos ütemben végbizonyítványt szerezhessen

c) olyan szeminárium teljesítése, amit a hallgató korábban nem vett fel, vagy az előadó az óralátogatás elmulasztása miatt „nem teljesítette” bejegyzéssel zárt le

d) olyan szeminárium teljesítése, amire az előadó, gyakorlatvezető azért adott „nem teljesítette” bejegyzést, mert annak eredeti teljesítési feltétele a bejelentkezési vizsgaidőszakban nem teljesíthető, és az előadó a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthető alternatív feltételt nem állít

e) gyakorlat, szigorlat, nyelvi záróvizsga

(4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató számára a tanulmányi iroda a tavaszi félév lezárását követően, legkésőbb július 10-ig ajánlatot tesz a bejelentkezési vizsgaidőszakban pótlandó vizsgákra, szemináriumi feladatok teljesítésére. Az ajánlat alapján a hallgatónak – az eljárási díj egyidejű megfizetése mellett – legkésőbb július 31-ig kell nyilatkoznia, mely vizsgákat, feladatokat kívánja a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíteni. A nyilatkozat hiánya vagy késedelmes megtétele úgy értelmezendő, hogy a hallgató nem kívánja az ajánlott vizsgákat felvenni.

(5) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgatónak legkésőbb július 31-ig a vizsgák, teljesítendő feladatok megjelölésével és az eljárási díj megfizetésével kell a bejelentkezési vizsgaidőszakra jelentkeznie. A tanulmányi iroda értesíti a jelentkezőt a feltételeknek megfelelő vizsgák és feladatok elfogadásáról.

(6) A jelentkezések alapján a tanulmányi iroda – szükség esetén a hallgatókkal is egyeztetve – augusztus 10-ig megszervezi a bejelentkezési vizsgaidőszakot, és értesíti a hallgatókat és az oktatókat a vizsgaidőpontokról, a tanulmányi feladatok leadásának, teljesítésének határidejéről.

(7) A bejelentkezési vizsgaidőszakban

a) a vizsgával csak egy alkalommal, a kijelölt vizsganapon lehet próbálkozni

b) a szemináriumi feladat, évfolyamdolgozat leadási határideje nem hosszabbítható

(8) A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusokat a soron következő félévhez kell bevezetni, és abban a félévben kell a hallgató tanulmányaiban elszámolni, amelyre a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően bejelentkezik. A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusok, azok teljesítése vagy nem teljesítése, kreditértéke és érdemjegye a soron következő aktív félévbe a félév során felvett kurzusokkal együtt beszámít.

A hallgatók fegyelmi ügyei

31. § A hallgató súlyos kötelességszegése vagy károkozása esetén a Nftv. 55-58. §-aiban foglaltakat az alábbiak szerint kell alkalmazni.

(1) A hallgató nem nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá azokban az esetekben, amikor a kötelességszegés következményeit a főiskola előre meghatározta és kihirdette, a rektor élhet a Nftv. 55. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi intézkedésekkel. A fegyelmi intézkedéseket írásba kell foglalni. Ha a hallgató a rektor fegyelmi intézkedését sérelmezi, kérheti a Nftv. 55-58. §-okban meghatározott fegyelmi, illetve jogorvoslati eljárás lefolytatását.

(2) A hallgató nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá ha az (1) bekezdés alapján maga kéri, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás első fokon az állandó vagy eseti hallgatói fegyelmi bizottság előtt történik. A fegyelmi bizottság három főből áll. Az állandó hallgatói fegyelmi bizottság oktatói tagjait a szenátus, hallgatói tagját a Diáktanács választja meg. Az eseti fegyelmi bizottság oktatói tagjait a rektor, hallgatói tagját a Diáktanács elnöke jelöli ki.

(3) A fegyelmi eljárásra, fegyelmi intézkedésekre a Nftv. szabályait kell alkalmazni. Az eljárás során a védekezés és a bizonyítás elfogadott jogi eszközeit kell alkalmazni.

(4) Az első fokú fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozat ellen a hallgató vagy a rektor 15 napon belül a szenátushoz fordulhat. A szenátus ez esetben másodfokú fegyelmi bizottságként működik, ezért ülésén biztosítani kell hallgatói tagok arányos részvételét. A hallgatói tagokat ez esetben a szenátusi tagokkal megegyező jogok illetik meg.

(5) Azt a hallgatót, aki magatartásával súlyosan megsérti a főiskola rendjét vagy akinek magatartása tartósan szemben áll a főiskola katolikus szellemiségével, a rektor határozott időre vagy végleg kizárhatja a főiskoláról. Ha a hallgató, a Diáktanács, a rektor vagy a szenátus kezdeményezi, az ügy kivizsgálására össze kell hívni a hallgatói fegyelmi bizottságot, amely megállapításokat és ajánlásokat tehet az ügyben. A fegyelmi bizottság összehívásának a fegyelmi ügyben a (6) bekezdésben foglalt intézkedéseket kivéve halasztó hatálya van.

(6) Különösen súlyos kötelességszegés, botrányokozás vagy bűntett gyanúja esetén, továbbá ha a fegyelemsértő magatartás komolyan veszélyezteti a főiskola rendjét, működését és jó hírét, a jogerős fegyelmi határozatig az eljárás alá vont személyt a rektornak a tanulmányok folytatásától fel kell függesztenie, sőt szükség esetén a főiskola területéről is kitilthatja.

(7) A hallgató a Nftv. 56. §-ban meghatározott esetekben kártérítési felelősséget visel. A hallgató kártérítési kötelezettségét a rektor határozatban állapítja meg. Ha a hallgató a károkozás tényét vagy mértékét, a kártérítés összegét vitatja, a kártérítési határozatot követő 15 napon belül a szenátushoz fordulhat belső jogorvoslatért.

Mentességek és átváltások

32. § (1) Mentesül a hallgató azon kurzusok teljesítése alól, amelyeket a jelen TVSZ a számára megenged, vagy amelyeket másutt már teljesített, vagy amelyekből kellő jártasságot szerzett, és ezt a főiskola elismeri.

(2) Az a hallgató, aki másutt már folytatott a szakja tanrendjében szereplő tanulmányokat, a tanulmányok befejezését követő első főiskolai bejelentkezése előtt a Nftv. 49. § (3)-(7) bekezdésébe foglaltak szerint írásban kérheti a tanulmányi rektor-helyettestől másutt folytatott tanulmányainak elismerését.

a) Csak felsőfokú képzésben teljesített, felsőfokú képzésre akkreditált intézmény által szervezett tanulmányok során megszerzett és az ilyen intézmény által kibocsátott okirattal hitelesített tudás, illetve jártasság elismertetését lehet kérni. Ez a szabály nem vonatkozik az élő idegen nyelvi és a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt kreditekre.

b) A Nftv. 49. § (7) bekezdése alapján a hallgató bármely szakján a végbizonyítványhoz szükséges kreditmennyiség harmadát a PHF-n köteles megszerezni. Ezért a hallgató a PHF-n kívül folytatott tanulmányaiból nem kérheti a szakján a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kreditszám kétharmadánál több kredit elismerését.

c) A másutt folytatott tanulmányok elismerése a főiskola megfelelő kurzusaira történő átváltással történik meg. Ezért a hallgatónak átváltási kérelmén fel kell tüntetnie a másutt teljesített kurzusok adatait (címe, témája, teljesítési időpontja, heti óraszáma, a kapott érdemjegy, stb.) és egyben meg kell feleltetnie a PHF-n elismerendő kurzussal. Az egyenértékűség megállapítása a másutt folytatott tanulmányok során megszerzett tudás, jártasság és a főiskolán teljesíthető kurzus során megszerzendő tudás, jártasság összevetésével történik.

d) Az elismertetést kérő hallgatót terheli annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a másutt folytatott tanulmányai során megszerzett tudás, jártasság legalább 75 %-ban megegyezik a főiskolán elvégezhető valamely kurzus teljesítésével megszerezhető tudással, jártassággal.

e) A diploma kiadásához szükséges szintű nyelvvizsga igazolását követően a hallgatónak jóvá kell írni az élő idegen nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. Ilyen nyelvvizsga hiányában a főiskolán kívül teljesített nyelvi kurzus főiskolai kreditre nem váltható át.

f) A latin záróvizsga letételét követően a hallgatónak jóvá kell írni a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. E kreditek a másutt teljesített latin nyelvi tanulmányok esetén csak a latin záróvizsga letételével vagy elismertetésével együtt ismertethetők el.

g) Azokért a teológiai témájú kurzusokért, amelyek a PHF képzési programjában nem szerepelnek, vagy amelyeket a hallgató lényegesen magasabb szinten vagy időtartamban tanult, mint az a PHF-n szükséges, a hallgató kérelmére a kreditátviteli bizottság megítélhet a megfelelő tantárgyi program választható részébe, vagy a szabadon választható tárgyak körébe tartozó krediteket.

(3) Azok esetében, akik nem az ötfokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az ötfokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legfelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket arányosan megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az ötfokozatú értékelési rendszerbe átváltani.

(4) A másutt folytatott tanulmányok elismeréséről és átváltásáról a hallgató írásbeli kérvénye alapján a kreditátviteli bizottság dönt. A kreditátviteli bizottság állandó tagjai a tanulmányi rektor-helyettes és a tanulmányi irodavezető; eseti tagja(i) az átváltási kérelem tárgykörében illetékes tanszékvezető(k). A bizottság kétes esetekben kikéri az elismerendő kurzus szaktanárának véleményét.

(5) A hallgató csak a TJSZ-ben meghatározott késedelmi díj megfizetésével kérheti másutt folytatott tanulmányának elismerését, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja.

(6) A kreditátviteli bizottság a jelen szabályzat 2. sz. mellékletében közleményben közzéteszi

a) az átváltás, elismertetés eljárási szabályait

b) a teljesítés igazolásának módját, az igazolásként elfogadott iratokat

c) az automatikus vagy könnyített eljárással elismertethető vagy átváltható kurzusokat.

33. § (1) Átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében az elismert kurzusok alapján a tanulmányi rektor-helyettesnek meg kell állapítania, hogy a hallgatónak hány félévre van szüksége a tanulmányai befejezéséhez. Ennek megállapításához

a) főszabály: a még hiányzó krediteket össze kell adni, és el kell osztani a kreditosztóval, továbbá

b) mellékszabály: meg kell vizsgálni, mi az a legrövidebb idő, amely alatt a hallgató képes valamennyi hiányzó kurzust felvenni

(2) A szak teljes képzési idejéből az (1) bekezdés alapján megállapított hátralevő képzési idő kivonásával kell meghatározni, a hallgató hányadik félévre iratkozhat be.

Tanulmányi adatok nyilvántartása

34. § A főiskola a hallgatók tanulmányi adatait elektronikus, formában tartja nyilván. A tanulmányi adatokat a jogszabályban feljogosítottaknak továbbítja, valamint azok alapján a hallgató kérelmére igazolásokat ad ki.

(1) A hallgató képzési előrehaladását, felvett tárgyait, azoknak eredményét a főiskola az Egységes Tanulmányi Nyilvántartásban (ETN) vezeti.

(2) A törzslap a hallgatói jogviszony keretében a hallgató valamennyi tanulmányokkal kapcsolatos adatainak az ETN-ben tárolt és a hallgatói jogviszony megszűnését követően elektronikusan előállított és hitelesített összessége.

(3) A törzslapkivonat a törzslap adatait a végbizonyítványra, záróvizsgára, oklevélre, oklevélmellékletre, idegen nyelvi követelményekre, fegyelmi és kártérítési ügyekre, fogyatékosságra és hallgatói balesetre vonatkozó adatokon kívül tartalmazó, az ETN-ből kinyomtatott és hitelesített okirat.

 

(4) Biztosítani kell, hogy a hallgató az ETN-ben nyomtatható formában hozzáférjen a törzslapkivonat adattartamához. 

II. RÉSZ

AZ EGYES SZAKOKON ÉS SZAKIRÁNYOKON
A VÉGBIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ TÁMASZTOTT FELTÉTELEK

 

35. § A jelen II. részben alkalmazott jelölések értelmezése

(1) Kód: a tantárgy, témakör kódja.

1. Ha egy tantárgy több kurzust foglal magába, az egyes kurzusokat a betűkódot közvetlen követő számozás különbözteti meg egymástól.

2. A modern nyelvi kurzusok „N” kódja kiegészül a nyelv kódjával és az egyes kurzusokat megkülönböztető számozással.

3. A választható kurzusok „V” kódja kiegészül a választhatóként felvett kurzus eredeti kódjával, pld. VBT2.

(2) Megnevezés: a tantárgy, témakör megnevezése; az egyes kurzusok címe a témakörön belül eltérő lehet, de a témakörön belül minden kurzus kódja a témakör közös kódjával kezdődik.

(3) Kr: a tantárgyból, témakörből gyűjtendő összes kredit.

(4) Ku: a tantárgyból, témakörből szervezett kurzusok száma

(5) Előfelt.: A kurzus felvételének előfeltétele. Az alkalmazott rövidítések:

1. tp. = tantárgyi program

2. el.t. = előzetes teljesítése

3. ei.f. = egyidejű felvétele

4. ei.t. = egyidejű teljesítése

5. saj. felt. = az egyes kurzusok felvételének saját feltételei

(6) Jellege: a kurzus jellege. Az alkalmazott rövidítések:

1. ea = előadás

2. szem = szeminárium

3. gyak = gyakorlat

4. szig. = szigorlat

5. nyelvó. = nyelvóra

6. zv. = záróvizsga

7. A kombináltan alkalmazott rövidítések jelentése: a kurzus az első helyen álló jellege kiegészül a második helyen álló jelleggel.

(7) Nappali tagozatos heti óraszáma: kombinált szám esetén az első helyen az elsődleges jelleghez, a második helyen a másodlagos jelleghez tartozó óraszám szerepel.

(8) Követ.: A kurzus számonkérési követelménye. Az alkalmazott rövidítések jelentése:

1. koll = kollokvium

2. koll& = kollokvium a beépülő szemináriumra adott részjegy beszámításával

3. koll# = kollokvium a beépülő gyakorlatra adott részjegy beszámításával

4. gyj = gyakorlati jegy

5. gyj# = gyakorlati jegy a szemináriumba beépülő gyakorlatra vagy a gyakorlatot kísérő szemináriumra adott részjegy beszámításával.

 

Teológia osztatlan MA szak

36. § A teológia osztatlan MA szak képzési kereteit a 2. § (1) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összes kredit szakirány nélkül 300, lelkipásztori szakirányon 360; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez szakirány nélkül 270, lelkipásztori szakirányon 330 kredit szükséges,

(2) a diplomadolgozat kreditértéke 20 kredit, a záróvizsgáé 10 kredit.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex… nyelvvizsga

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

MC

Szociológia

2

1

nincs

ea

2

koll

MCG

Szociológia gyakorlat

1

1

nincs

gyak

 

gyj

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

ED

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

ea

2

koll

ESD

Bevezetés a teológiába szem.

4

2

nincs

szem

2

gyj

EE

Egyházismeret

2

1

nincs

ea+gyak

2

koll

EEG

Egyházismeret gyakorlat

1

1

nincs

gyak

 

gyj

EP

Bevezetés a pszichológiába

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

25

13

 

 

25

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BO

Ontológia

2

1

EL el.t.

ea+szem

2

koll

BK

Ismeretelmélet

2

1

EL el.t.

ea+szem

2

koll

BE

Etika

2

1

EL el.t.

ea+szem

2

koll

BI

Teodícea

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

HB

Filozófia szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

28

9

 

 

24

 

 

bb) Egyháztörténelem

TP

Patrológia

6

2

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TE

Egyháztörténelem

8

4

ET el.t.

ea

2

koll

TSE

Egyháztörténelem szeminár.

8

4

ET el.t.

szem

2

gyj

TD

Dogmatörténet

4

2

TP el.t.

ea

2

koll

HT

Egyháztörténelem szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

30

 

 

 

26

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

12

4

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

12

4

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SR

Bibliai héber szöveg tanulm.

6

2

EO el.t.

szem

2

gyj

SG

Bibliai görög szöveg tanulm.

6

2

EU el.t.

szem

2

gyj

SH

Ószövetségi exegézis

4

2

SV el.t.

ea

2

koll

SSH

Ószövetségi exegézis szemin.

2

1

SV el.t.

szem

2

gyj

SE

Újszövetségi exegézis

4

2

SN el.t.

ea

2

koll

SSE

Újszövetségi exegézis szemin.

2

1

SN el.t.

szem

2

gyj

HS

Szentírástudományi szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

52

18

 

 

44

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

4

2

EV, EM

ea

2

koll

DSF

Fundamentális szeminárium

4

2

EV, EM

szem

2

gyj

DD

Dogmatika

12

6

EV, EM

ea

2

koll

DSD

Dogmatika szeminárium

12

6

EV, EM

szem

2

gyj

DM

Morális

8

4

EV, EM

ea

2

koll

DSM

Morális szeminárium

8

4

EV, EM

szem

2

gyj

DC

Szociálteológia

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

HD

Szisztematikus teol. szigorlat

4

 

 

 

 

 

 

 

55

25

 

 

51

 

 

be) Alkalmazott teológia

PA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

ea

2

koll

PSA

Keresztény lelkiség szemin.

2

1

nincs

szem

2

gyj

PP

Pasztorális teológia

4

2

EE el.t.

ea

2

koll

PL

Liturgika

8

4

EE el.t.

ea

2

koll

PSL

Liturgika szeminárium

2

2

EE el.t.

szem

1

gyj

PJ

Egyházjog

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PSJ

Egyházjog szeminárium

3

2

EE el.t.

szem

1; 2

gyj

PSF

Inkulturáció

3

1

EE el.t.

szem+gy

1+2

gyj

PSI

Egyházigazgatás

2

1

EE el.t.

szem+gy

2+0

gyj

PSV

Valláspszichológia

3

1

EE, EP

ea+szem

2+1

koll&

KA

Kateketika

4

2

KL el.t.

ea

2

koll

KA

Kateketika szeminárium

2

2

KL el.t.

szem

1

gyj

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

MS

Szakrális művészet

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

43

23

 

 

43

 

 

bf) Pszichológia-pedagógia

KR

Tréning

2

2

nincs

tréning

1

gyj

KL

Általános lélektan

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KH

Szociálpszichológia

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

8

4

 

 

8

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

SL

Latin nyelv

4

4

nincs

szem

2

gyj

LZ

Latin záróvizsga

4

 

nincs

zv.

 

 

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

7

7

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

12

 

saj. felt.

 

12

 

 

Összesen

29

 

 

 

 

 

 

Végbizonyítványhoz teljesítendő kredit (szakirány nélkül): 270

 

d) Szakirányon teljesítendő kreditek: 60

KN

Neveléstan

2

1

EP el.t.

ea

2

koll

KD

Didaktikai szeminárium

2

1

EP el.t.

szem

2

gyj

KO

Oktatástan

2

1

EP el.t.

ea

2

gyj

KG

Tanítási gyakorlat

9

3

KD, KO

gyak.

 

gyj

PE

Evangelizáció

3

1

EP el.t.

szem

2

gyj

PG

Pasztorális gyakorlat

12

4

HS, HD

gyak

 

gyj

PG6

Plébániai gyakorlat

20

1

HS, HD

gyak

 

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

2

2

FK el.t.

 

 

gyj

TL

Plébániatörténet

2

1

HS, HD

szem

2

gyj

SP

Perikópa

2

1

HS, HD

szem

2

gyj

HP

Jurisdikciós vizsga

4

 

tp. telj.

szig.

 

 

 

Összesen

60

16

 

 

 

 

 

Katekéta – lelkipásztori munkatárs BA szak

37. § A katekéta – lelkipásztori munkatárs BA szak képzési kereteit a 2. § (2) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összesen 180 kredit; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez 164 kredit szükséges, amelyből a közös képzési területen 134 kredit, a szakirányú képzési területen 30 kredit teljesítendő;

(2) a diplomadolgozat kreditértéke 10 kredit, a záróvizsgáé 6 kredit.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex… nyelvvizsga

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

MC

Szociológia

2

1

nincs

ea

2

koll

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

ED

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

ea

2

koll

ESD

Bevezetés a teológiába szem.

4

2

nincs

szem

2

gyj

EE

Egyházismeret

2

1

nincs

ea

2

koll

EP

Bevezetés a pszichológiába

2

1

nincs

szem

2

gyj

EK

Kommunikáció tréning

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

25

12

 

 

27

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BK

Ismeretelmélet

2

1

EL el.t.

ea

2

koll

BE

Etika

2

1

EL el.t.

ea

2

koll

 

Összesen

19

7

 

 

19

 

 

bb) Egyháztörténelem

TP

Patrológia

6

2

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TE

Egyháztörténelem

8

4

ET el.t.

ea

2

koll

 

Összesen

14

6

 

 

14

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

9

3

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

12

4

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

21

7

 

 

21

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

4

2

EV, EM

ea

2

koll

DD

Dogmatika

12

6

EV, EM

ea

2

koll

DM

Morális

8

4

EV, EM

ea

2

koll

 

 

24

12

 

 

24

 

 

be) Alkalmazott teológia

PA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

ea

2

koll

PSA

Keresztény lelkiség szeminár.

2

1

nincs

szem

2

gyj

PP1

Gyakorlati teológia

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PL

Liturgika

4

2

EE el.t.

ea

2

koll

PR2

Gyakorlati liturgika

2

1

EE el.t.

ea+gyak

1+1

koll#

PJ

Egyházjog

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

MS

Szakrális művészet

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

18

9

 

 

18

 

 

bf) Pszichológia-pedagógia

KR

Tréning

2

2

nincs

tréning

1

gyj

KL

Általános lélektan

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KH

Szociálpszichológia

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

8

4

 

 

8

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

3

 

FK el.t.

 

 

gyj

 

Összesen

5

2

 

 

2

 

 

d) Lelkipásztori munkatárs szakirányon teljesítendő kurzusok

 

DC

Szociálteológia

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

PSF

Inkulturáció

3

1

EE el.t.

szem+gy

1+2

gyj#

PSI

Egyházigazgatás

2

1

EE el.t.

szem+gy

2+1

gyj#

PSV

Valláspszichológia

3

1

EE, EP

ea+szem

2+1

koll&

PE

Evangelizáció

3

1

EP el.t.

ea+gyak

2+1

koll#

PGL

Nyári plébániai gyakorlat

4

1

EE el.t.

gyak

 

gyj

PSB

Egyházi gazdálkodás

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

KM

Mentálhigiéné

2

1

EP el.t.

szem

2

gyj

V

Választható kurzus

6

3

nincs

 

2

 

 

Összesen

30

12

 

 

27

 

 

e) Katekéta szakirányon teljesítendő kurzusok

 

KF

Fejlődéslélektan

2

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KN

Neveléstan

2

1

KL el.t.

ea

2

koll

KD

Didaktikai szeminárium

2

1

KL el.t.

szem

2

gyj

KO

Oktatástan

2

1

KL el.t.

ea

2

gyj

KG

Tanítási gyakorlat

9

3

KD, KN

gyak.

 

gyj

KA3

Kateketika

2

1

KN, KO

ea

2

koll

KA31

Kateketika szeminárium

1

1

KN, KO

szem

1

gyj

KA,KS

Szakmódszertani eljárások

6

3

KL el.t.

szem

2

gyj

KGT

Nyári nevelési gyakorlat

4

1

EP el.t.

gyak.

 

 

 

Összesen

30

13

 

 

18

 

 

Hittanár-nevelőtanár osztatlan MA szak

38. § A hittanár-nevelőtanár osztatlan MA szak képzési kereteit a 2. § (3) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összesen 300 kredit; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez egyszakos képzésben 285, kétszakos képzésben 292 kredit szükséges, amelyből a szakmai képzési területen egyszakos képzésben 185, kétszakos képzésben 192 kredit, a pedagógiai és szakmódszertani képzési területen mindkét formában 100 kredit teljesítendő;

(2) a diplomadolgozat kreditértéke kétszakos képzésben 8 kredit, egyszakos képzésben 15 kredit, amely magába foglalja a záróvizsgához rendelt kreditet is.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex B2 nyelvvizsga szükséges.

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

ED

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

ea

2

koll

EE

Egyházismeret

2

1

nincs

ea

2

koll

EEG

Egyházismeret gyakorlat

1

1

nincs

gyak

1

gyj

 

Kétszakos képzésben összesen

14

7

 

 

16

 

MC

Szociológia

2

1

nincs

ea

2

koll

MCG

Szociológia gyakorlat

1

1

nincs

gyak

 

gyj

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

ESD

Bevezetés a teológiába szem.

4

2

nincs

szem

2

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

23

12

 

 

24

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BO

Ontológia

2

1

EL el.t.

ea

2

koll

BK

Ismeretelmélet

2

1

EL el.t.

ea

2

koll

BE

Etika

2

1

EL el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

9

4

 

 

9

 

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

HB

Filozófia szigorlat

3

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

24

8

 

 

21

 

 

bb) Egyháztörténelem

TE

Egyháztörténelem

8

4

ET el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

8

4

 

 

8

 

TP2

Patrológia

6

2

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TSE

Egyháztörténelem szeminár.

8

4

ET el.t.

szem

2

gyj

HT

Egyháztörténelem szigorlat

3

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

25

10

 

 

22

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

9

3

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

12

4

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Kétszakos képzésben összesen

21

7

 

 

21

 

SH

Ószövetségi exegézis

4

2

SV el.t.

ea

2

koll

SSH

Ószövetségi exegézis szemin.

2

1

SV el.t.

szem

2

gyj

SE

Újszövetségi exegézis

4

2

SN el.t.

ea

2

koll

SSE

Újszövetségi exegézis szemin.

2

1

SN el.t.

szem

2

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

33

13

 

 

33

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

4

2

ED el.t.

ea

2

koll

DD

Dogmatika

12

6

ED el.t.

ea

2

koll

DM

Morális

8

4

ED el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

24

12

 

 

24

 

DSF

Fundamentális szeminárium

2

1

ED, ESD

szem

2

gyj

DSD

Dogmatika szeminárium

8

4

ED, ESD

szem

2

gyj

DSM

Morális szeminárium

8

4

ED, ESD

szem

2

gyj

DC

Szociálteológia

3

1

ED, ESD

ea+szem

2+1

koll&

 

Egyszakos képzésben összesen

45

22

 

 

45

 

 

be) Alkalmazott teológia

PA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

ea

2

koll

PL

Liturgika

4

2

EE el.t.

ea

2

koll

PP1

Gyakorlati teológia

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

8

4

 

 

8

 

PSA

Keresztény lelkiség szemin.

2

1

nincs

szem

2

gyj

PP2

Pasztorális szentségtan

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PJ1

Egyházjog

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PSJ1

Egyházjog szeminárium

1

1

EE el.t.

szem

1

gyj

KM

Mentálhigiéné

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

21

11

 

 

21

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

0

3

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

6

3

saj. felt.

 

6

 

 

Csak kétszakos képzésben:

 

 

 

 

 

 

VT/VS

Választható tört-bibl. szem.

2

1

saj. felt.

szem

2

gyj

VD

Választható szisz. teol. szem.

2

1

saj. felt.

szem

2

gyj

 

Kétszakos képzésben összesen

12

7

 

 

12

 

FD

Évfolyamdolgozat

0

4

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

6

3

saj. felt.

 

6

 

 

Egyszakos képzésben összesen

14

8

 

 

14

 

 

d) Kétszakos képzésben a másik szakterületen teljesítendő: 96 kredit

 

e) Pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani képzés

 

ea) A Pécsi Tudományegyetem szervezésében teljesítendő

 

Pedagógia-pszichológia

34

 

 

 

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

34

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

 

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Kétszakos képzésben összesen

67

 

 

 

 

 

 

eb) A PHF szervezésében teljesítendő

KA

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

KG3

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

KG5

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

KSG5

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Kétszakos képzésben összesen

33

 

 

 

 

 

KB

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

KG2

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

KG6

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

KSG6

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

66

 

 

 

 

 

 

 

Hittanár-nevelőtanár osztott MA szak

38/A. § A hittanár-nevelőtanár osztott MA szak képzési kereteit a 2. § (4) bekezdése tartalmazza.

(1) A szakon teljesítendő kreditek száma a bemeneti szaktól függ:

a) A 2. § (4) bekezdés aa)-ae) pontjaiban felsorolt végzettséggel rendelkezők 120 kreditet, ebből 50 szakterületi és szakmódszertani, 40 pedagógiai-pszichológiai és 30 tanítási gyakorlati kreditet kötelesek teljesíteni. A végbizonyítvány megszerzéséhez 115 kredit szükséges, a diplomadolgozathoz, portfolióhoz és záróvizsgához rendelt 5 kreditet a pedagógiai-pszichológiai kreditek terhére kell megszerezni.

b) A 2. § (4) bekezdés af) pontjában szereplő végzettséggel rendelkezők 90 kreditet, ebből 30 szakterületi és szakmódszertani, 40 pedagógiai-pszichológiai és 20 tanítási gyakorlati kreditet kötelesek teljesíteni. A végbizonyítvány megszerzéséhez 85 kredit szükséges, a diplomadolgozathoz, portfolióhoz és záróvizsgához rendelt 5 kreditet a pedagógiai-pszichológiai kreditek terhére kell megszerezni. A 30 szakterületi és szakmódszertani kreditet a hallgatónak oly módon kell teljesítenie, hogy a (4) bekezdésben felsorolt 40 kredites szakterületi és szakmódszertani kreditből legalább 10 kreditet a korábbi tanulmányaiból el kell ismertetnie.

c) A 2. § (4) bekezdés ag) pontjában szereplő végzettséggel rendelkezők 60 kreditet, ebből 40 szakterületi és szakmódszertani, 10 pedagógiai-pszichológiai és 10 tanítási gyakorlati kreditet kötelesek teljesíteni. A végbizonyítvány megszerzéséhez 55 kredit szükséges, a diplomadolgozathoz, portfolióhoz és záróvizsgához rendelt 5 kreditet a tanítási gyakorlathoz rendelt kreditek terhére kell megszerezni.

d) A 2. § (4) bekezdés ah) pontjában szereplő végzettséggel rendelkezők 60 kreditet, ebből 40 szakterületi és szakmódszertani, 0 pedagógiai-pszichológiai és 20 tanítási gyakorlati kreditet kötelesek teljesíteni. A végbizonyítvány megszerzéséhez 55 kredit szükséges, a diplomadolgozathoz, portfolióhoz és záróvizsgához rendelt 5 kreditet a tanítási gyakorlathoz rendelt kreditek terhére kell megszerezni.

e) A 2. § (4) bekezdés ai) pontjában szereplő végzettséggel rendelkezők 90 kreditet, ebből 50 szakterületi és szakmódszertani, 20 pedagógiai-pszichológiai és 20 tanítási gyakorlati kreditet kötelesek teljesíteni. A végbizonyítvány megszerzéséhez 85 kredit szükséges, a diplomadolgozathoz, portfolióhoz és záróvizsgához rendelt 5 kreditet a pedagógiai-pszichológiai kreditek terhére kell megszerezni.

(2) A 2. § (4) bekezdés ag), ah) és ai) pontjában szereplő bemeneti végzettséggel rendelkezők 50 kredites bemeneti előképzettsége az alább felsorolt filozófiai-teológiai tárgykörökben megszerzett ismeretekkel igazolható. Az előképzettség igazolása kizárólag tartalmi megfeleltetés alapján történik (nem függ a tárgykörben teljesített kurzus eredeti kreditértékétől). Feltétel azonban, hogy a tárgykör szerinti ismeretet a hallgató felsőfokú tanulmányok keretében, érdemjeggyel záruló kurzus teljesítésével szerezte. A tartalmi megfeleltetés a tanulmányok átváltására vonatkozó szabályok szerint történik; a hallgatónak azt kell igazolnia, hogy tanulmányainak tartalma – függetlenül attól, hogy eredetileg milyen elnevezésű és hány kurzus keretében tanulta azokat – legalább 75 %-ban megfelel az alább felsorolt PHF kóddal jelölt kurzusok tartalmának.

Ismeret tárgyköre

PHF kód

PHF kredit-érték

Ókori, középkori, újkori és modernkori filozófiatörténet

BT2-4

9

Bevezetés a filozófiába és/vagy Logika

EL

3

Filozófiai antropológia

BA

3

Ismeretelmélet (Kritika)

BK

3

Ókori, középkori, újkori és modernkori egyháztörténet

ET1-4

8

Ószövetségi bevezető: Tóra, Nebiim, Ketubim

SV1-3

9

Újszövetségi bevezető: Páli levelek, Evangéliumok, Késői iratok (Katolikus levelek, Jelenések könyve)

SN1-3

9

Liturgika: liturgikus év, Eukarisztia liturgiája

PL1-2

6

Összesen:

18 PHF kurzus

50

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex B2 nyelvvizsga szükséges.

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

a) Szakterületi és szakmódszertani képzés (40, illetve 50 kredit)

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

TSE

Egyháztörténet szeminárium

2

1

nincs

szem

2

gyj

SH

Ószövetség exegézis

4

2

nincs

ea

2

koll

SN1

Újszövetség általános bevezető

2

1

nincs

ea

2

koll

DH

Katolikus hittan (dogmatika)

6

2

nincs

ea

3

koll

DSD

Dogmatika szeminárium

4

2

nincs

szem

2

gyj

DF2

Teológiai ismeretelmélet

2

1

nincs

ea

2

koll

DSF

Fundamentális szeminárium

2

1

nincs

szem

2

gyj

DE

Katolikus erkölcstan (morális)

6

2

nincs

ea

3

koll

DSM

Morális szeminárium

2

1

nincs

szem

2

gyj

P