Kinek érdemes teológiát tanulnia?

2015 June 02

Hadd osszuk meg Önnel tapasztalatainkat arról, kiknek érdemes teológiát tanulnia. Széles és színes azok köre, akik a főiskolánkon tanultak vagy most is tanulnak, személyes útjukból már van képünk arról, mire jutottak a képzettségükkel.

 

Elsősorban természetesen azoknak érdemes teológiát tanulnia, akik hitéleti területen (hitoktatásban, lelkipásztorkodásban, más egyházi munkakörökben) szeretnének dolgozni. Ez a pálya igen kreatív, nagy presztízs-értékű, felelősségteljes munka, sok szépséget és élményt tartogat annak, aki végzi, de bizony meglehetősen küzdelmes, mint minden emberekkel foglalkozó pálya. Hosszú távon csak valódi hivatástudattal lehet csinálni. 

Az egyházi munka anyagi megbecsültsége a tanári pályához hasonló, az utóbbi években jelentősen javult; a pályakezdő fizetések BA végzettséggel 180.000 Ft, MA végzettséggel 210.000 Ft körül alakulnak; a vidéken dolgozók pedig sok helyütt külön pótlékra és szolgálati lakásra is számíthatnak - igaz, ezért általában nagyobb területet, több falvat is el kell látniuk.

E pályákról azt is érdemes tudni, hogy a közkeletű vélekedésekkel szemben – miszerint e pályán nehéz elhelyezkedni – azok, akik tényleg szeretnének hitoktatni vagy a lelkipásztorkodásban dolgozni, előbb-utóbb mind megtalálják a helyüket, különösen azóta, hogy a kötelezően választható iskolai hittan bevezetésével megnőtt a hitéleti szakirányú diplomások iránti igény.

Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy azok, akik iskolai keretek között szeretnének majd hitoktatni, jól teszik, ha egy másik tanári szakot is elvégeznek: így lényegesen jobbak lesznek az esélyeik arra, hogy teljes munkaidős állást kapjanak majd.

 

Egykori hallgatóink jelentős csoportja végül nem egyházi pályán helyezkedett el, hanem valamilyen más humán segítő területen (állami gondozottakkal, család- és gyermekvédelemmel, fogyatékosokkal, rászorulókkal, szenvedélybetegekkel, stb. foglalkozó szervezeteknél). Esetükben az alma nem esett messze a fájától :), és tudni érdemes, hogy ezekre a helyekre, ahol a munkához nagy emberség, belátás és felelősségérzet szükségeltetik, a teológiát végzetteket mindig szívesen látják. A teológia mellett vagy után általában valamilyen sajátos képzésre is szükségük van.

Ha lehet rangsorolni, a harmadik helyre tennénk azokat, akik tudományos pályát céloztak meg maguknak, tehát akár a teológiában, akár más humán tudományokban szeretnének kutatók lenni. A mai tudományos élet annyira szerteágazó, hogy igazán újat alkotni rendszerint csak interdiszciplináris ismeretekkel lehet. A teológiai képzés olyan elméleti és módszertani keretet nyújt, amely a humán tudományok minden ágához kiváló alap és kapcsolódási pont. A teológus végzettség egyben olyan viszonylag ritka szakismeret, amely a nagy létszámú tudományos ágakban a többiekkel szemben helyzeti előnyt jelenthet.

Vannak olyan területek, ahol különféle végzettségűek jönnek össze és dolgoznak együtt. Ilyen például a média vagy a politika, de akár a rendőrség is: e helyeken viszonylag sok teológus végzettségűvel találkozunk, és ennek egyik fő oka, hogy a teológiai képzés szemléletet, világlátást ad, megtanítja az embert összefüggésekben gondolkodni, kérdezni, emberekkel, személyes és társadalmi problémákkal foglalkozni, márpedig e munkaterületeken e készségekre nagy szükség van.

Szép számmal akad olyan hallgatónk is, főleg levelező tagozaton, akik elsősorban személyes érdeklődésből tanulnak, illetve nappali tagozaton olyanok, akik itteni tanulmányaiktól remélnek ösztönzést arra, hogy megtalálják saját pályájukat. 

Kétségtelen, a teológia az embert érintő legalapvetőbb, legmélyebb és legszemélyesebb kérdésekkel foglalkozik: nagy segítség ahhoz, hogy rendezzük a gondolatainkat, szándékainkat.

Egykori hallgatóink egy része végül egészen más területen helyezkedett el, mint amire teológiai végzettsége képesítette volna; de csaknem mindannyian úgy nyilatkoznak, hogy teológiai tanulmányaiknak nagy szerepe volt személyes életpályájuk megalapozásában vagy megerősítésében.

Összességében úgy látjuk, hogy akiket tényleg érdekelt a teológia vagy az egyház tevékenysége, és volt is tehetségük hozzá, azok mind profitáltak a tanulmányaikból. Bizonyára voltak és vannak olyanok is, akiknek nem volt elég erős motivációjuk a teológiához, vagy akár menet közben elvesztették azt. Ezt a jelentkezés előtt, de legkésőbb a tanulmányai első egy-két évében mindenkinek érdemes tisztáznia magában, hiszen kellő motiváció nélkül a tanulás nem örömteli, nem eredményes.

Végül vessük fel azt is, kell-e a teológia tanulásához és műveléséhez valamilyen sajátos tehetség. Igen, kell, de ezt a tehetséget az érdeklődés általában (bár nem mindig!) feltételezi is.

Nyilván az tanulja könnyen a teológiát, akit személyesen is izgatnak azok a kérdések, amiket a teológia tárgyal, továbbá az, aki rendelkezik bizonyos érzékkel a fogalmi és történeti gondolkodáshoz, az elvonatkoztatáshoz, rendszerezéshez, következtetéshez. Nehéz azonban előre megítélni, kiben milyen mértékben van meg ez a képesség, hiszen ezt fejleszteni épp a felsőfokú tanulmányok feladata.

Akiben tehát megvan a kellő érdeklődés, és érez magában elég elszántságot ahhoz, hogy a kezdeti nehézségeken átverekedje magát, annak általában menet közben kialakul a teológiához szükséges érzéke, nyilván kinek nagyobb, kinek kisebb mértékben.

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél