Tájékoztató azoknak, akik hitoktatói munkájukhoz diplomát szeretnének szerezni

2014 June 06

A kötelezően választható iskolai hitoktatás fokozatos kiépülésével egyre égetőbb lesz, hogy diplomát szerezzenek azok is, akik eddig szakirányú (tehát hitéleti) felsőfokú végzettség nélkül vagy csak teológiai tanfolyami végzettséggel hitoktattak. Az alábbiakban az ő gyakran ismételt kérdéseikre igyekszünk válaszolni.

A főiskola mindenkinek igyekszik a tőle telhető legtöbb segítséget megadni ahhoz, hogy mielőbb államilag elismert diplomát szerezzen. Amennyire lehet, alkalmazkodunk a hallgató egyéni helyzetéhez, kedvezményeket adunk - de a főiskolát kötik a felsőoktatásra vonatkozó szabályok, az egyes szakok képzési és kimeneteli követelményei és saját belső szabályzatai is. Vannak tehát olyan előírások, amelyektől nem lehet eltekinteni, követelmények, amelyeket mindenképpen teljesíteni kell.
A tanulmányokat, szabályokat illetően sok kérdésben tájékozódhatnak a honlapunkról, érdemes barangolni rajta. Néhány gyakori kérdésre azonban egy csokorban itt adunk választ.

Milyen szakot végezzek ahhoz, hogy hitoktathassak?

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 32. § (1) bekezdésének h) pontja alapján: "ha az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagógus létszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel" kell rendelkeznie.
Tehát alapesetben hitoktatói, hittantanári diploma szükséges, de más hitéleti felsőfokú végzettség is elfogadható, vagyis teológia vagy katekéta szakos diploma is. A képzés szintje nincs meghatározva, azaz főiskolai (BA), illetve egyetemi (MA) végzettség is lehet. A Pécsi Egyházmegyében jelenleg minden ilyen végzettség megfelelő, a különbség annyi, hogy az egyetemi (MA) végzettség magasabb bérkategóriára jogosít.
A törvény szövegéből világos, hogy az iskolai hitoktatáshoz nem elég sem a közismereti tanárszakos végzettség (mert az nem hitéleti felsőfokú végzettség), sem a hitoktatói tanfolyami végzettség (mert az nem felsőoktatási intézményben szerzett végzettség).
Vagyis az ajánlott szak: legalább katekéta-lelkipásztori munkatárs BA szak katekéta szakiránnyal, de aki magasabb szakképzettséget szeretne (= jobb bérkategóriát, középiskolai, egyházi iskolai hitoktatási lehetőséget), az teológia MA szakot válasszon, ahonnan 2015 szeptemberétől majd át tud jelentkezni a hittanári és pedagógiai végzettséget is adó hittanár-nevelő osztatlan MA szakra.


Hogyan kell jelentkezni?

1. Innen töltse le a jelentkezési lapot (ha géppel akarja kitölteni, rtf-ben töltse le, ha kézzel, akkor pdf-ben)
2. Ha korábban végzett (bármilyen) felsőfokú tanulmányokat, ugyanonnan töltse le a betétlapot is
3. A kitöltött jelentkezési lapot és betétlapot a rajta felsorolt mellékletekkel (önéletrajz, érettségi bizonyítvány másolata, keresztlevél, lelkipásztori ajánlás) küldje be vagy hozza be a főiskola tanulmányi irodájára: 7621 Pécs, Papnövelde u. 1. (a bejárattól balra a folyosó végén).
A rendes jelentkezési határidő május 31., ők június végén felvételiznek - de szinte biztos, hogy idén meghirdetünk pótjelentkezési határidőt is (augusztus 25. körüli beadással), ők szeptember elején felvételiznek.
A jelentkezési lapon még nem kell szakot választani, ebben a felvételi beszélgetés során segítünk, és a beiratkozáskor kell végleg eldönteni, melyik szakon akar tanulni.

Miből áll a felvételi?

Levelező tagozaton a felvételi semmi más, mint ismerkedés és motivációs beszélgetés. Célja egyedül az, hogy képet kapjunk arról, a jelentkező alkalmas-e hitéleti képzésre és munkára, illetve általában felsőfokú tanulmányokra.
Nappali tagozaton a felvételi része egy írásbeli hittani műveltségi teszt és esszé is, ezt követi a felvételi beszélgetés.

Mennyi idő alatt lehet diplomát szerezni?

BA szakon (tehát katekéta szakon) a rendes tanulmányi idő három év, MA szakon (teológia, illetve a majdan induló hittanár-nevelőtanár szakon) öt év. Ez idő alatt 180, illetve 300 kreditet kell összegyűjteni, de ebbe beleszámítanak azok a kreditek is, amiket a hallgató korábbi tanulmányaiból el tud ismertetni. Ha elég sok elismerhető kreditje van, akkor a tanulmányi idő is rövidülhet. Erről lásd alább.

Mit kell teljesíteni a diplomához? Nyelvvizsga kell hozzá?
A diplomának három feltétele van:
1. Össze kell gyűjteni a szakra előírt összes kreditet, tehát minden előírt tantárgyat teljesíteni kell. Aki idáig eljut, az végbizonyítványt (abszolutóriumot) kap.
2. Ha a végbizonyítványt megszerzi, diplomadolgozatot kell írnia (BA szakon legalább 30, MA szakon legalább 50 oldalast), amit három kijelölt bíráló elfogad, ha ez megvan, záróvizsgát kell tennie, ahol a dolgozatát meg kell védenie, BA szakon pedig a tanulmányaiból összefoglaló vizsgát is tesz. (A diplomadolgozatot az abszolutórium megszerzése előtt is be lehet nyújtani, de záróvizsgát csak az tehet, akinek már megvan a végbizonyítványa.)
3. A diploma kiadásához feltétel továbbá bármely élő nyelvből egy államilag elismert középfokú komplex nyelvvizsga igazolása is. Ez alól a feltétel alól a jogszabályok alapján csak az mentesülhet, aki az első beiratkozása napján már betöltötte 40. életévét és 2016. június 30-ig sikeres záróvizsgát tesz. Mindez azt jelenti, hogy nyelvvizsga nélkül diplomát szerezni csak azoknak a 40 év fölöttieknek van esélye, akik két év alatt be tudják fejezni a tanulmányaikat (feltéve, hogy 2014 szeptemberében el is kezdik). Erre leginkább olyanok számíthatnak, akik már végeztek főiskolai (egyetemi) teológiai tanulmányokat, és onnan legalább 40-50 kreditet el tudnak számoltatni. (A kreditátváltásról ld. alább.)

Milyen elfoglaltságot jelent a főiskolán tanulni?

Nappali tagozaton ez hétfőtől péntekig (az órarendtől függően négy-öt napi) napközbeni elfoglaltságot jelent. De a nappali tagozatot a sokrétű hallgatói kedvezmény miatt azoknak is érdemes megfontolnia, akik hétközben két-három napot tudnának iskolába járni. Esetükben ugyanis lehetőség van egyéni tanrendet adni, tehát bizonyos - az elfoglaltságaikkal ütköző - kurzusokat a levelezős órákon is látogathatnak. Ez egyéni megbeszélés kérdése; ha Önnek kedvezőbb lenni a nappali tagozatos jogviszony, a tanulmányi irodán egyénileg átbeszéljük a lehetőségeit.
Levelező tagozaton kéthetente (a vizsgaidőszakban hetente) szombatonként 9-től 5-ig tartunk konzultációs órákat, ezeket félévente két-három péntek délutáni alkalom is kiegészíti. Hogy képet alkothasson magának egy félévi elfoglaltságról, nézze meg a 2013/14-es tanév tavaszi félévének levelezős konzultációs rendjét.
Levelező tagozaton a konzultációs órák látogatása (néhány szemináriumot kivéve) nem kötelező; tehát nem dől össze a világ, ha nem mindig tud itt lenni, a tapasztalat ugyanakkor az, hogy elegendő óralátogatás nélkül, csupán egyénileg tanulva nem lehet messzire jutni.
Egy-egy félévben öt-tíz vizsgát kell letenni, és félév közben is folyamatosan kell készülni a szemináriumi beadandókkal. Tehát a tanulás jó időbeosztást és folyamatos munkát igényel.

Mit számítanak be máshol végzett tanulmányokból?

Ezt is a felsőoktatási törvény szabályozza (Nftv. 49. §-a). Két fontos szabály van:
1. a más felsőoktatási intézményekben már teljesített kurzusokat el kell ismerni, ha a megszerzett tudás legalább 75 %-ban megegyezik a szakra előírt valamely kurzuson megszerzendő tudással.
2. az összes kreditnek legfeljebb kétharmadát lehet máshol teljesített tanulmányok alapján elismerni, tehát legalább egyharmadnyi kreditet azon a főiskolán kell szerezni, amelyiken diplomázni kívánunk.
Az első szabály azt jelenti: nem elég az, hogy egy tantárgynak ugyanolyan vagy hasonló neve volt a korábbi tanulmányaiban: a kreditátviteli bizottságnak tartalmilag is össze kell vetnie az elismerendő kurzust a főiskolai kurzus tartalmával. Aki tehát elismertetést kér, annak
a) egyrészt igazolnia kell, hogy a kurzust valóban teljesítette (leckekönyv-másolattal, a főiskola/egyetem által kiadott igazolással)
b) másrészt be kell mutatnia, hogy mit is tartalmazott az elvégzett kurzus (kikéri a tematikáját, a régebbiek esetében bemutatja, mi volt a tankönyv, vizsgaanyag).
A második szabály azt jelenti, hogy sajnos hiába van valaki majdnem kész egy másik főiskolán vagy egyetemen a teológiai tanulmányaival, BA szakon legalább 60, MA szakon legalább 100 kreditet azon a főiskolán kell teljesítenie, ahol diplomázni akar. Tehát ha valaki már nagyon előrehaladt a tanulmányaival, akkor ott érdemes befejeznie, ahol elkezdte.
Ezek ismeretében nézze meg a katekéta vagy a teológia szak folyamatábráját: ha azon talál olyan kurzust, amit egyetemen vagy főiskolán már teljesített, akkor a fentiek szerint feltétlenül kérje az elismertetését.

Mit számítanak be a teológiai tanfolyamon végzett tanulmányokból?

Ma már sajnos semmit. Ezek a tanfolyamok nem számítanak felsőfokú tanulmányoknak, mivel nem voltak államilag elismert (akkreditált) felsőfokú képzések. Csak államilag elismert főiskolai, egyetemi képzésben szerzett tudást lehet kreditre átváltani.

Mi a helyzet, ha korábban már tanultam teológiát, de nem fejeztem be?

Ha főiskolai, egyetemi tanulmányok keretében tanulta, és leckekönyvvel vagy intézményi igazolással igazolni tudja a teljesítésüket, teljes mértékben átválthatók a jelenlegi tanulmányi rendbe.
A legfontosabb kérdés itt az, hogy befejezheti-e tanulmányait az akkor érvényes követelmények szerint. A felsőoktatási törvény alapján mindenki jogosult erre, de csak a folyamatos képzésben és legfeljebb a 2016/17-es tanév végéig! Tehát ha a tanulmányait megszakította (a hallgatói jogviszonya megszűnt), akkor már az új képzési rendre kell átállnia. Minden teljesített kurzusa elismerhető, de a főiskolára újra be kell iratkoznia valamely most érvényes szakra, és már csak azokon szerezhet diplomát.
Ha viszont a korábbi tanulmányai során az abszolutóriumig is eljutott, akkor 2017. június 30-ig még az eredeti feltételekkel írhatja meg a diplomadolgozatát (és kell nyelvvizsgát igazolnia).
Tehát főiskolai hittanár, illetve teológia szakon már csak az végezhet, akinek van abszolutóriuma (= minden vizsgája és szigorlata megvan). Ha egyetlen vizsgája is hiányzik, akkor át kell állnia valamelyik új szakra és annak a - ma érvényes - tanrendje szerint kell abszolutóriumot szereznie.
A korábban megkezdett BA és MA képzések is csak akkor fejezhetők be az eredeti képzési rend szerint, ha a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg a túl hosszú szüneteltetés miatt. Ha megszűnt, akkor újra be kell iratkozni, és a ma érvényes tanrend szerint lehet a szakot elvégezni.

Ki tanulhat ingyen?

A magyar állam mindenkinek 12 féléven át ad lehetőséget állami ösztöndíj igénybevételére a felsőfokú tanulmányaihoz. Fogyatékosok esetében ez négy félévvel meghosszabbodhat. 
Egy adott képzésre a tizenkettőből a rendes tanulmányi idő + két félév vehető igénybe, tehát egy hároméves képzést legfeljebb négy év alatt lehet támogatott módon befejezni; ha ez idő alatt nem sikerült diplomát szerezni, akkor már csak önköltséges formában lehet tanulni. (MA képzésre mind a tizenkettő felhasználható.)
Az új szabályok alapján az is tanulhat állami ösztöndíjjal, akinek már van államilag támogatott képzésben szerzett diplomája, de még nem merítette ki a tizenkét féléves keretet! Sokan igénybevehetnek tehát állami támogatást a tanulmányaikhoz; lássuk a legfontosabb eseteket:

  • BA képzésben 8, MA képzésben 12 félévig tanulhat állami támogatással, aki még nem tanult a felsőoktatásban, vagy a korábbi tanulmányait költségtérítésesként végezte
  • 6 félévig tanulhat állami ösztöndíjjal akár BA, akár MA képzésben az, aki korábban három éves főiskolára járt (pl. óvónőképzőbe) - a BA szakot tehát végig állami ösztöndíjjal végezheti el, MA szakon pedig három évig ingyen tanulhat
  • 5 félévig tanulhat állami ösztöndíjjal akár BA, akár MA képzésben, aki korábban főiskolát végzett el - ha csak a végzettségét tanúsítja, de a támogatott vagy költségtérítéses féléveit külön nem mutatja ki (ilyen esetben ugyanis az Oktatási Hivatal 7 félév elhasználását számolja el)
  • aki korábbi - államilag támogatott - tanulmányait abbahagyta, annyi állami ösztöndíjas félév áll a rendelkezésére, amennyit a 12 támogatott félévéből még nem használt el (tehát ha csak három félévet járt felsőoktatásba, még 9 félév áll a rendelkezésére).

Az, hogy valaki nappali, esti vagy levelező tagozaton tanul(t), a támogatási idő számításánál mindegy.

Mennyit kell fizetni annak, aki nem tanulhat ingyen?

Ha már elfogytak a támogatott félévek, akkor sajnos elég jelentős összeget, az önköltség ugyanis az állami ösztöndíjhoz igazodik. 2015-től az önköltség összege minden szakon és tagozaton egységesen 210.000 Ft lesz félévente.
Jó tanulmányi eredménnyelés amikor egy-egy félévben csak néhány kurzust kell felvennie) ezeket a díjakat lehet mérsékelni.

Milyen hallgatói kedvezményekre lennék jogosult?

Nappali tagozaton az állami ösztöndíjas hallgatók sokféle támogatást kaphatnak: tanulmányi ösztöndíjat, szociális támogatást, lakhatási támogatást, egészségbiztosítást, korlátlan félárú utazásra és különféle kedvezményekre jogosító diákigazolványt, kedvezményes kollégiumi díjat, külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, stb. Egy jól tanuló, szociálisan is támogatható nappali tagozatos diák akár 65.000 Ft körüli ösztöndíjat is kaphat. 
Ezek miatt annak, akinek az elfoglaltságaiba belefér a nappali tagozatos munkarend (akár egyéni tanrenddel könnyítve), és állami ösztöndíjjal tanulhat, érdemes a nappali tagozatot választania.
Levelező tagozaton a fentiek közül csak diákigazolvány jár, de az is csak a lakóhely és a főiskola között jogosít félárú utazásra.

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél