Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2015

2015 June 07

PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

 

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

A szabályzat hatálya

 

1. § Jelen szabályzat a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán (a továbbiakban: főiskola vagy PHF) alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytató és az ilyen képzésekben oklevél vagy részismeretek megszerzésére törekvő hallgatók képzésének és előmenetelének szabályait tartalmazza.

(1) Kizárólag e szabályzat rendelkezései hatályosak azokra a hallgatókra, akik a PHF önálló képzésében vesznek részt, és

a) tanulmányaikat 2015. szeptember 1-jét követően kezdik meg

b) korábbi főiskolai tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk megszűnését követően 2015. szeptember 1. után újrakezdik

c) a főiskolán tanulmányaikat 2015. szeptember 1. előtt kezdték meg, hallgatói jogviszonyuk fennáll, de a 2012. évi TVSZ szabályai szerint szakirányt még nem választottak

d) vendéghallgatói jogviszony, részismereti képzés vagy más, nem oklevél megszerzésére irányuló képzés keretében folytatnak a főiskolán tanulmányokat

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső hallgatókra 2015. szeptember 1-jét követően a jelen szabályzat I. , III. és IV. része hatályos; de külön nyilatkozatban kérhetik a beiratkozásukkor érvényes TVSZ alkalmazását is, ha az rájuk nézve kedvezőbb. Ha azonban nem szereznek végbizonyítványt a szakjukra érvényes tanulmányi időn belül, akkor a rendes tanulmányi időt követő két aktív vagy négy bármilyen (aktív vagy passzív) félévet követően automatikusan a jelen TVSZ hatálya alá kerülnek.

(3) Jelen TVSZ hatályos a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE) közös képzésben résztvevő hallgatókra is, azzal azonban, hogy

a) a PHF által gondozott szakon a PTE-n teljesítendő kurzusok felvételére, teljesítésére, kreditjeinek elismertetésére a PTE rendelkezései vonatkoznak;

b) a PTE-n gondozott szakon (szakpár tagján) a hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályokon kívül mindenben a PTE tanulmányi és vizsgaszabályai érvényesek.

(4) Ha a két intézmény tanulmányi és vizsgaszabályai együttesen illetékesek, de a közös képzéssel kapcsolatos ügyben ütköznek, akkor a hallgató

a) a mérlegelési jog körébe tartozó szabályok, illetve feloldható ellentétek esetében kérheti a rá nézve kedvezőbb szabályok alkalmazását;

b) ellentmondás vagy feloldhatatlan ellentét esetében kérheti, hogy a két intézmény egyeztessen az esetéről, és az ellentmondást, illetve ellentétet akár egyedi kivétel alkalmazásával is szüntesse meg.

Képzési szakok és az oklevél megszerzésének közös feltételei

2. § A PHF az alábbi szakokon, szakirányokon, képzési szinteken folytat oklevelet adó felsőfokú képzést:

(1) Teológia szakon önálló képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben:

a) a szakirány nélküli képzésben a rendes tanulmányi idő 10 félév

b) lelkipásztori szakirányon a rendes tanulmányi idő 12 félév.

c) Lelkipásztori szakirányra a hallgató legkorábban a 4. félévet követően, a szakirányhoz tartozó első gyakorlati kurzus felvételének szándékával jelentkezhet. A szakirányhoz tartozó gyakorlati kurzusokat (ezzel a szakirányt is) a hallgató csak alkalmassági vizsgát követően veheti fel.

(2) Katekéta – lelkipásztori munkatárs szakon, önálló képzés keretében, BA képzési szinten; a rendes tanulmányi idő 6 félév. A szakon az alapértelmezett szakirány a lelkipásztori munkatárs szakirány. Erre külön jelentkezni nem kell. Ha a 3. § szerinti képzési tervben szerepel katekéta szakirány indítása, akkor a hallgató a katekéta szakirányra tanulmányainak 2. féléve végéig, legkésőbb a leckekönyv leadási határidőig jelentkezhet. A katekéta szakirányra jelentkezők alkalmassági vizsgán vesznek részt. A jelentkezési határidőt elmulasztó, vagy az alkalmassági vizsgán nem megfelelő hallgató automatikusan a lelkipásztori munkatárs szakirányon folytathatja a tanulmányait.

(3) Hittanár-nevelőtanár szakon, közös képzés keretében, MA képzési szinten, osztatlan képzési időben. A szak végezhető egyszakos képzésben (csak hittanár-nevelőtanár szakon), illetve szakpáros képzésben (hittanár-nevelőtanár és valamely közismereti tanár szakok által alkotott párban). A rendes tanulmányi idő mindkét formában 10 félév. A szak felvételére, tanulmányi rendjének megszervezésére, elszámolására, nyilvántartására a PTE és a PHF együttműködési megállapodásában lefektetett szabályok és eljárási rendek vonatkoznak.

a) A hittanár-nevelőtanár szakra csak a felvételt, átvételt megelőző eredményes tanári alkalmassági vizsgával lehet felvételt nyerni.

3. § (1) A főiskola minden évben képzési tervet készít a jelentkezési és felvételi adatok, a várható létszámok és szervezési teendők alapján. Képzési tervében meghatározza, hogy az adott évben felvett hallgatók számára tagozatonként milyen szakokat, illetve szakirányokat indít. Ezt a képzési tervet a beiratkozás előtt az újonnan felvett, átvett hallgatókkal megismerteti. A hallgatók ennek alapján dönthetik el, milyen szakra, tagozatra iratkoznak be, beiratkozásukat esetleg elhalasztják, vagy beiratkozási szándékuktól elállnak.

(2) A főiskola a képzési terve szerint indított szakokon a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kurzusok, illetve gyakorlatok indításáról az első lehetséges beiratkozástól a rendes tanulmányi időt követő négy félévig gondoskodik. Ha a hallgató ez idő alatt a végbizonyítványt nem szerzi meg, és a hiányzó kurzusokat vagy gyakorlatokat a főiskola a következő négy félévben nem fogja meghirdetni, akkor

a) a rektor engedélyével a hiányzó krediteket hasonló tartalmú kurzus elvégzésével is megszerezheti;

b) ilyen kurzus híján átvehető olyan szakra, amelyen a végbizonyítványhoz szükséges krediteket négy féléven belül megszerezheti;

c) az a) és b) pont szerinti feltételek hiányában a hallgatói jogviszonyát meg kell szüntetni.

(3) Ha egy szakon vagy szakirányon valamely kurzuson a hallgatók létszáma nem éri el az 5 főt, akkor a kurzus évfolyamok összevonásával (a mintatanterv átalakításával), illetve a tagozati kurzus-meghirdetés összevonásával is megszervezhető.

a) Évfolyamok összevonása, illetve a mintatanterv átalakítása esetén biztosítani kell, hogy

aa) a tanulmányait szabályos ütemben folytató hallgató a rendes képzési idő alatt végbizonyítványt szerezhessen

ab) az átalakított mintatantervben az egyes félévekben teljesítendő kreditek száma ne csökkenjen 15 alá, és ne emelkedjen 40 fölé.

b) A tagozati kurzus-meghirdetés összevonása esetén

ba) egy kurzust csak nappali tagozaton meghirdetni akkor lehet, ha a tanulmányaikat szabályos ütemben folytató levelező tagozatos hallgatók lemondanak a konzultációs óralátogatásról, vagy képesek az órákat – legalább részben – látogatni;

bb) ha a főiskola a kurzust csak levelező tagozaton hirdeti meg, a nappali tagozatos hallgatók (ha a kurzus felvételét nem halaszthatják el) kötelesek a kurzust a levelező tagozatos munkarend szerint teljesíteni, de az ilyen kurzusokra az óralátogatási kötelezettségük a megtartott órák 50 %-ra csökken.

4. § A főiskola a 2. §-ban felsorolt szakokon az alábbi feltételek teljesítése esetén ad ki végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet:

(1) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. A főiskola végbizonyítványt állít ki, ha a hallgató

a) a jelen szabályzat II. részében a szakra előírt tanulmányi követelményeket hiánytalanul teljesítette

b) a végbizonyítványhoz előírt tanulmányi feladatokat legalább 2,75-öt elérő halmozott, súlyozott tanulmányi átlaggal teljesítette

(2) a III. részbe foglalt szabályoknak és követelményeknek megfelelő diplomadolgozat készítése, amelyet a dolgozat témavezetője és mindkét felkért bíráló legalább elégségesre értékelt

(3) sikeres záróvizsga tétele a IV. részbe foglalt záróvizsga-szabályok alapján

(4) képesítő vizsga letétele vagy intézményen kívüli gyakorlat eredményes teljesítése, ha a szak képzési és kimeneteli követelményrendszere, illetve a jelen szabályzat II. része a szakképzettség megszerzéséhez ilyent előír

(5) a képzési és kimeneteli követelményrendszerben, illetve a jelen szabályzat II. részében meghatározott számú és szintű nyelvtudás igazolása államilag elismert nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is; kivéve, ha a hallgatónak a nyelvtudást illetően jogszabály mentességet vagy könnyítést ír elő

5. § Az oklevél minősítését (elégséges, közepes, jó, jeles) egyfelől a végbizonyítvány halmozott, súlyozott átlagából, másfelől a diplomadolgozatra és a záróvizsgára adott jegyek átlagából számított átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.

6. § (1) A végzett hallgató diplomáját a főiskola éves diplomaosztó ünnepén a (3) bekezdésben előírt fogadalom letételét követően személyesen köteles átvenni.

(2) Indokolt esetben a hallgató a rektortól kérheti diplomája kiadását

a) a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban,

b) a fogadalomtétel mellőzésével,

c) írásos megbízása alapján megbízottja részére.

(3) A diploma átvételéhez kapcsolódó fogadalom szövege: Én ....................................., ígérem, hogy a Római Katolikus Egyház törvényes előírásaihoz mindenkor hű leszek. Ebben az ünnepi órában a hit és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy teológiai tudásomat Egyházam és Hazám dicsőségére és embertársaim javára fordítsam. Isten engem úgy segéljen.

A hallgatói jogviszony

7. § (1) A főiskolán alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan képzésben tanulmányokat folytatni hallgatói jogviszony keretében lehet. A hallgatói jogviszony lehet

a) rendes hallgatói jogviszony, ha a tanulmányok a főiskola által kibocsátott oklevél megszerzésére irányulnak

b) vendéghallgatói jogviszony, ha a hallgató más felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, és a PHF-en az ottani tanulmányai érdekében vagy azt kiegészítve folytat tanulmányokat

c) részismereti képzésre irányuló hallgatói jogviszony a Nftv. 42. § (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint

(2) A rendes hallgatói jogviszony a költségek viselése tekintetében lehet magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges. A magyar állami ösztöndíjas hallgatókat a jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott külön előmeneteli kötelezettségek terhelik.

(3) Vendéghallgatói jogviszony létesítését – anyaintézménye szabályaira is figyelemmel – a hallgató a tanulmányi irodán keresztül a rektortól kérheti. A rektor a vendéghallgatói jogviszony létesítését meghatározott számú félévre vagy határozatlan időre engedélyezheti. Indokolt esetben az engedély visszavonható (fegyelmi okból akár azonnali hatállyal is). A Pécsi Tudományegyetemmel vagy a CEEPUS keretében a főiskolával együttműködő felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók a főiskolán félévente 10 kreditet érő kurzust ingyen vehetnek fel és teljesíthetnek. A 10 kreditet meghaladó kreditek felvételéért, más vendéghallgatók pedig minden kredit felvételéért a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kreditarányos díjat fizetik.

(4) A részismereti képzésre felvett hallgató egy-egy félévben 10 kredit felvételéig kérheti kreditarányos önköltség fizetését, ezt meghaladó kreditfelvétel esetén az önköltséget a félévi átalányösszegben kell fizetnie.

8. § (1) Rendes hallgatói jogviszonyt a főiskolával az létesíthet, akit a főiskola a felvétel, átvétel vagy ismételt felvétel szabályai alapján felvett. A hallgatói jogviszony létesítésére való jogosultság a felvételt vagy átvételt kimondó határozattal keletkezik. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.

(2) A hallgatói jogviszony szünetel a Nftv. 45. §-ában foglaltak szerint

a) abban a félévben, amelyre a hallgató nem jelentkezik be (kérelemre, indokolt esetben akár a tanulmányok első félévében is)

b) jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott esetben, továbbá ha a hallgatót fegyelmi intézkedés határozott időre eltiltja a tanulmányok folytatásától

(3) A hallgatói jogviszony megszűnik a Nftv. 59. §-ában felsorolt esetekben; azzal azonban, hogy a főiskola nem szünteti meg a hallgatói jogviszonyt a Nftv. 59. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, ha a hallgató a Nftv. 45. § (2) bekezdésébe foglalt indokokkal a jogviszony szünetelésének meghosszabbítását írásban kéri, és kérelmét a rektor elfogadja. Ilyen esetben a hallgatói jogviszony egybefüggő szünetelése szülés esetén legfeljebb hat félév, egyéb indokból legfeljebb négy félév lehet.

(4) Az a hallgató, akinek hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt szűnt meg, ismételt felvételi eljárást és felvételt követően létesíthet újból hallgatói jogviszonyt. Ez esetben a hallgató (a felvételi és alkalmassági követelmények teljesítése esetén) új szakra is beiratkozhat – élve a kreditelismertetési jogával; vagy ismét felveheti abbahagyott szakját, de azon az újbóli beiratkozásakor érvényes tantervet és teljesítési szabályokat köteles követni.

9. § A főiskolára felvett, átvett hallgató a felvételt, átvételt kimondó határozatot követő első félévben köteles a főiskolára beiratkozni, ellenkező esetben a felvételi, átvételi határozat érvényét veszíti.

(1) A felvételt követően, de legkésőbb a beiratkozás előtt a főiskola a hallgatót írásban tájékoztatja

a) a felvehető szakok hatályos mintatantervéről

b) a fontosabb tanulmányi szabályokról

c) az elnyerhető tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások feltételeiről

d) a hatályos térítési és juttatási díjakról

e) a hallgatói okmányok (leckekönyv, diákigazolvány) igénylésének és használatának feltételeiről

f) állami ösztöndíjas hallgatót a 10. § (1) bekezdésében foglaltakról

g) önköltséges hallgatót az önköltség számításának, megfizetésének szabályairól és az elnyerhető kedvezményekről

h) a főiskolán elvárt viselkedési és etikai normákról

i) a főiskolán igénybe vehető szolgáltatásokról, az igénybevétel feltételeiről

(2) Az írásbeli tájékoztatót (vagy annak egyes részeit) elektronikus formában is közzé lehet tenni a főiskola honlapján vagy a hallgatónak küldött elektronikus üzenetben

(3) Az írásban átadott tájékoztatókat követően a hallgatóknak szóbeli tájékoztatót is kell tartani, ahol lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.

(4) A beiratkozás alkalmával a hallgató

a) szakot választ – vagy ha a felvételi eljárásban már választott szakot, szakot válthat

b) a főiskola rendelkezésére bocsátja a jogszabályok által megkívánt személyi adatokat, és engedélyezi a főiskolának ezen adatok jogszabály szerinti kezelését

c) bemutatja vagy fénymásolatban rendelkezésre bocsátja a szükséges bizonyítványokat, igazolásokat és igazolványokat

d) nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben felsorolt tájékoztatásokat megkapta

d) ha állami ösztöndíjas, írásban nyilatkozik a 10. § (2) bekezdésében leírtakról

e) ha önköltséges, aláírja a képzési szerződést

(5) A beiratkozás alkalmával egyben a félévre is be kell jelentkezni – kivéve, ha a hallgató méltányolható indokkal a tanulmányai szüneteltetését írásban bejelenti.

(6) A beiratkozás alkalmával a hallgató

a) nyilatkozik a kapcsolattartás módjáról (papír-alapú vagy elektronikus), a papír-alapú kapcsolattartásért a főiskola félévente átalánydíjat számíthat fel;

b) nyilatkozik a választott bejelentkezési eljárásról (ld. 12. § (2) bekezdés)

A költségviselés szabályai

10. § A magyar állami (rész)ösztöndíjas (a továbbiakban: állami ösztöndíjas) hallgató tanulmányi költségeit a Nftv. 48/A-S. §-aiban foglaltak szerint részben vagy egészben a magyar állam viseli.

(1) Az állami ösztöndíjas hallgatót a főiskola a beiratkozás előtt tájékoztatja az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeiről, a feltételek teljesítésének módjáról, illetve a feltételek nem teljesítésének jogkövetkezményeiről.

(2) Az állami ösztöndíjas hallgató addig nem iratkozhat be a főiskolára, amíg nem tett írásos nyilatkozatot

a) arról, hogy az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta

b) arról, hogy az állami ösztöndíj igénybevételének feltételeit vállalja.

Ilyen nyilatkozat hiányában, illetve a nyilatkozat visszavonása esetén a hallgató (a továbbiakban) csak önköltséges formában folytathat tanulmányokat.

(3) Részismereti képzésre irányuló tanulmányokat csak önköltséges formában lehet folytatni.

(4) A rendes hallgatói jogviszony keretein belül az állami ösztöndíjas hallgató csak önköltséges formában folytathatja (tovább) a tanulmányait, ha

a) a Nftv. 47. §-ában meghatározott támogatási időt kimerítette

b) a Nftv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott okok egyikéből a főiskola köteles önköltséges képzésre átsorolni az (5) és (6) bekezdésbe foglaltak szerint

(5) A főiskola önköltséges képzésbe sorolja a hallgatót, ha az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát.

a) Ezt a feltételt minden tanév őszi félévében a bejelentkezés előtt, a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően, a bejelentkezés határidejében érvényes állapot alapján kell megvizsgálni; első alkalommal a 3. félévre történő bejelentkezés előtt.

b) Az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségbe beszámít minden kurzus, gyakorlat és szigorlat kreditértéke, amelyet az ajánlott tanterv a vizsgálatot megelőző félévekre teljesíteni javasolt; nem lehet azonban beszámítani azokat a krediteket, amelyeket az ajánlott tanterv szerint a tanulmányok ideje alatt bármikor meg lehet szerezni, így különösen is a szabadon választható kurzusokhoz, a modern és latin nyelvi kurzushoz, a latin záróvizsgához, tréningekhez, nyári gyakorlatokhoz rendelt krediteket.

c) Az e bekezdésbe foglalt feltételt úgy kell alkalmazni, hogy minden őszi félévben a bejelentkezés előtt meg kell vizsgálni, hogy a hallgató által az utolsó két félévben megszerzett kreditek mennyisége a korábbi félévekben megszerzett vagy elismertetett összes elszámolható kredittel együtt eléri-e a hallgató által az adott szakon a főiskolán addig végzett összes állami ösztöndíjas, aktív félévre eső – a b) pont szerint számolt – ajánlott kreditmennyiség felét.

d) A b) és c) pont szerinti kreditekbe csak a hallgató szakjára elszámolható krediteket lehet beszámítani; több szak egyidejű végzése esetén a feltételt szakonként külön-külön kell megvizsgálni, és a hallgató csak azon a szakon folytathatja tovább állami ösztöndíjjal a tanulmányait, amelyen a feltételeket teljesítette.

e) A b) pont szerinti határértékekről a hallgatót a mintatantervben tájékoztatni kell.

(6) A főiskola a hallgatót önköltséges képzésbe sorolja át, ha a szakjára előírt tanulmányi idő utolsó előtti félévének kezdetéig nem éri el a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi átlagot. Ezt a feltételt a főiskola a hat félévig tartó képzésben az 5. félévre, a 10 félévig tartó képzésben a 9. félévre, a 12 félévig tartó képzésben a 11. félévre történő bejelentkezés előtt vizsgálja meg.

(7) Ha a hallgatót az (5) vagy a (6) bekezdés alapján át kell sorolni önköltséges képzésbe, állami ösztöndíjas képzésbe attól a félévtől vehető vissza, amelynek bejelentkezési határideje előtt az (5) és (6) bekezdésben leírt kizáró okok megszűnnek.

11. § (1) Az önköltséges hallgató – a kreditelismerés, a vendéghallgatói jogviszony, illetve a részismereti képzésre irányuló jogviszony kereteit, továbbá a bejelentkezési vizsgaidőszakot kivéve – csak rendes hallgatói jogviszony keretében szerezhet a végbizonyítványhoz előírt kreditet. Az önköltséges hallgató ennek megfelelően köteles a főiskolára beiratkozni és minden félévre bejelentkezni.

(2) Az önköltség összegét minden tanévben a rektor állapítja meg az egyes szakokra vonatkozó állami ösztöndíj alapján. A félévente fizetendő önköltség lehet

a) átalányösszeg, amely a hallgatót a kurzusfelvétel, kurzusok teljesítése és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások tekintetében feljogosítja mindarra, ami az állami ösztöndíjas hallgatókat megilleti

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetekben választható, és a (4) bekezdés szerint számítandó kreditarányos összeg

(3) A hallgató a kreditarányos önköltséget abban a félévben választhatja, amikor

a) vendéghallgatói jogviszony alapján tanul a főiskolán a 7. § (3) bekezdésében szabályozott módon

b) részismereti képzésben félévente 10 kredit felvételéig

c) rendes hallgatói jogviszonyban akkor, ha a hallgató a bejelentkezésével azonos szakon a végbizonyítványhoz szükséges kreditek 90 %-át már megszerezte, és a félévben legfeljebb 10 kreditet érő kurzust kíván felvenni

(4) A kreditarányos önköltséget felvett kreditenként kell megfizetni. Minden egyes felvett kreditért a féléves átalányösszeg 1/30-át (egy harmincadát) kell önköltségként megfizetni. A kreditarányos önköltséget fizető hallgató az (6) bekezdésben meghatározott kedvezményekre nem jogosult.

(5) Az önköltséget félévente egy összegben, a bejelentkezéskor kell megfizetni. Ha a félévi önköltség meghaladja a 80.000 Ft-ot, a hallgató kérheti részletfizetés engedélyezését. Ez esetben a bejelentkezéssel egyidejűleg a félévi önköltség felét kell megfizetni, a másik felét pedig – akár részletekben is – az őszi félévben november 30-ig, a tavaszi félévben április 30-ig kell befizetni. A fizetési kötelezettségét nem teljesítő hallgató nem bocsátható vizsgára.

(6) Az önköltséget átalányösszegben megfizető hallgató

a) a főiskolára történő beiratkozása félévében szociális helyzetére tekintettel kérheti a félévi önköltség mérséklését; az átvett hallgatót ez a lehetőség csak akkor illeti meg, ha korábbi szakjáról vagy intézményéből nincs legalább húsz kreditje, amit a beiratkozásának megfelelő szakra elszámolhat

b) tanulmányi eredménye alapján önköltségi ösztöndíjra jogosult a (7) bekezdésben leírtak szerint.

(7) Tanulmányi átlaga alapján a főiskola a befizetett önköltség meghatározott százalékát ösztöndíj címén visszatéríti a hallgatónak.

a) Az önköltségi ösztöndíj megállapítása szempontjából a hallgató előző félévi súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, feltéve, hogy abban a félévben legalább 20 kreditet teljesített.

aa) Ha a hallgatónak nincs 20 teljesített kreditje az előző félévben, akkor annyi megelőző félév súlyozott tanulmányi átlagát kell figyelembe venni, amennyiben a hallgató a 20 teljesített kreditet elérte.

ab) Az átvett hallgatót is megilleti az önköltségi ösztöndíj a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára elszámolható összes kredithez tartozó – PHF kreditkiosztás szerint súlyozott – tanulmányi átlaga alapján, feltéve, hogy a másik szakjáról vagy intézményéből az új szakjára legalább 20 kreditet el tud számolni.

b) Az önköltségi ösztöndíj az a) pont szerinti tanulmányi átlag alapján a befizetett féléves önköltség sávosan emelkedő aránya:

ba) 3,50-ig nem jár ösztöndíj

bb) 3,51-től 4,00-ig 50 %

bc) 4,01-4,50-ig 70 %

bd) 4,51-től 85 %

Bejelentkezés a félévre

12. § (1) A jogviszonnyal rendelkező vagy arra jogosult hallgató köteles minden félév elején a félévre bejelentkezni. Az a hallgató jelentkezhet be a félévre, akinek hallgatói jogviszonya fennáll, és aki

a) nincs eltiltva a tanulmányok folytatásától vagy eltiltása lejárt;

b) ha állami ösztöndíjas, az 1-8. félévben legalább tizenöt kredit értékű, a 9-12. félévben legalább három kredit értékű kurzust felvesz,

(2) A bejelentkezési eljárás lehet önálló vagy egyszerűsített. A hallgató beiratkozása alkalmával nyilatkozik arról, melyik eljárással akar az egyes félévekre bejelentkezni. Nyilatkozatát bármikor megváltoztathatja, a változtatás a következő bejelentkezéstől érvényes.

(3) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgató a tanulmányi előrehaladását önállóan figyeli; maga választja meg, hogy a tanulmányait milyen ütemezésben végzi, ennek megfelelően az egyes félévekben milyen kurzusokat vesz fel. A felvenni kívánt kurzusokat kurzusfelvételi lapon gyűjti össze, és a bejelentkezési adatokkal és nyilatkozatokkal együtt a bejelentkezési határidőig a tanulmányi irodán leadja. A tanulmányi iroda a kurzusfelvételét ellenőrzi, és az esetleg szükséges változtatásokkal a bejelentkezését elfogadja.

a) A bejelentkezés határideje a félév második előadási hetének első napján 16 óra, levelező tagozaton a félév első konzultációs napját követő hétfőn 16 óra.

b) A rendes bejelentkezési határidőt elmulasztó hallgató csak késedelmi díj befizetésével iratkozhat be a félévre legfeljebb a harmadik előadási hét első napján 16 óráig (levelező tagozaton a félév második konzultációs napját követő hétfőn 16 óráig). Ezt követően a félévre állami ösztöndíjasként bejelentkezni nem lehet, de önköltséges hallgatóként felvehetők olyan kurzusok, amelyekből a félév előadási napjainak negyede vagy konzultációs óráinak fele még nem telt el.

(4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató kijelenti, hogy a tanulmányait a mintatanterv alapján, megszakítás nélkül kívánja folytatni; felhatalmazza a tanulmányi irodát, hogy tanulmányainak előrehaladását figyelje, a mintatanterv szerint következő kurzusokat a nevében vegye fel, választási lehetőségeire, elmaradásainak pótlására figyelmeztesse. E nyilatkozata alapján a tanulmányi iroda a tanulmányait rendes ütemben folytató hallgatót – hacsak a félév kezdete előtt nem tesz eltérő nyilatkozatot – a mintatantervben következő kurzusok felvételével a soron következő félévre bejelenti.

a) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás fenntartásának feltétele, hogy a hallgató

aa) a tanulmányi irodával kommunikál; az iroda kérdéseire, ajánlataira, adatkéréseire időben válaszol; a helyzetében, adataiban bekövetkező változásokat, félévhalasztási szándékát a tanulmányi irodával közli

ab) tanulmányi előmeneteléből a tanulmányi iroda okkal következtethet arra, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, szabályos ütemben kívánja folytatni.

b) A főiskola – a hallgató írásbeli értesítése mellett – megvonja a hallgatótól az egyszerűsített bejelentkezési eljárás lehetőségét, ha a hallgató

ba) nem működik együtt a tanulmányi irodával a tanulmányai tervezésében és adminisztrálásában

bb) tanulmányi előmenetele alapján kétségessé válik, hogy a tanulmányait az oklevél megszerzésére törően kívánja folytatni, vagy a tanulmányaiban annyira lemarad, hogy a tanulmányi iroda már nem tudja az előrehaladását ésszerűen és életszerűen ütemezni

bc) akár szándékosan, akár gondatlanul a tanulmányai szempontjából lényeges adatot, körülményt elhallgat vagy megmásít

c) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárás során a tanulmányi iroda a félév kezdete előtt

ca) megküldi a hallgatónak a félévben felvételre ajánlott kurzusok címét, annotációját, az órarend tervezetét – egyben felhívja a hallgató figyelmét, hogy a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt bejelentkezési határidőig a hallgató eltérő kurzusfelvételi szándékáról nyilatkozhat; azt követően csak a kurzusok utólagos felvétele és leadása keretében, díj fizetése mellett változtathat rajta – ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az az ajánlat szerinti kurzusok felvételét jelenti;

cb) megküldi a hallgatónak a róla nyilvántartott adatokat, és felszólítja a hallgatót azok ellenőrzésére és az esetleges változások közlésére – ha a hallgató nem tesz (eltérő) nyilatkozatot, az a nyilvántartott adatok helyességére utaló nyilatkozatot jelenti;

cc) ajánlatot tesz a hallgatónak szabadon választható kurzus felvételére (megküldve a felvehető kurzusok listáját), elmaradásainak pótlására (kurzus újbóli felvétele, bejelentkezési vizsga tétele, stb.) – ezeket a kurzusokat, tanulmányi feladatokat azonban a tanulmányi iroda csak a hallgató beleegyező nyilatkozatával veszi fel a félévre

cd) tájékoztatja a hallgatót a tanulmányaiban soron következő új feladatokról, új tanulmányi szabályokról, tudakozódási lehetőségeiről, intézési eljárásokról

Kurzusok meghirdetése

13. § (1) A tanulmányi iroda az őszi félévet megelőzően április 30-ig, a tavaszi félévet megelőzően november 30-ig megküldi a tanszékvezetőknek a mintatantervek és az órakiosztás alapján a következő félévben esedékes, a tanszék által gondozott kurzusok listáját, valamint azokat az adatokat, amiket a tanulmányi iroda az egyes kurzusokról az előző félév(ek) alapján nyilvántart.

(2) A tanszékvezető a kurzus oktatójával egyeztetve május 15-ig, illetve december 15-ig a tanulmányi irodának megküldi az (1) bekezdés szerinti kurzusok új, módosított vagy változtatás nélkül jóváhagyott alábbi adatait:

a) a kurzus pontos címét

b) a kurzus témájának rövid összefoglalását (annotáció)

c) a kurzus hetekre bontott nappali órarendes, illetve konzultációs alkalmakra bontott levelező órarendes tematikáját

d) a kurzus teljesítési feltételeinek és követelményeinek pontos leírását

e) a kurzus teljesítéséhez szükséges tankönyv, kötelező szakirodalom adatait és elérhetőségét

(3) A tanulmányi iroda június 15-ig, illetve január 15-ig hirdetményben és elektronikus formában közzéteszi a következő félévre meghirdetett kurzusok címét, annotációját és tervezett órarendi helyét, továbbá a tervezett órarendet összesítetten is.

(4) Az oktató a (2) bekezdés d) és e) pontjában megadott adatoktól csak indokolt esetben, legfeljebb a félév első előadási napját követő 30 napon belül, a tanszékvezető, a tanulmányi iroda és a hallgatók egyidejű értesítése, és az új vagy módosított adatok egyértelmű közlése mellett térhet el. A kurzusfelvételt követően a teljesítési feltételek és követelmények nem nehezedhetnek meg aránytalanul, illetve a számonkérésre kijelölt tananyag nem növekedhet meg lényegesen.

(5) Az oktatót a hallgatókkal szemben kötik a (2) bekezdés d) pontjában megadott teljesítési feltételek és követelmények, illetve a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott tananyag. A (4) bekezdésben megadott határidőt követően az oktató a megadott követelményeket nem változtathatja meg és azoktól a gyakorlatban nem térhet el.

(6) A hallgató, ha úgy találja, hogy az oktató az (5) bekezdésben foglaltakkal ellentétesen jár el, a rektornál panasszal élhet. Ha a hallgató kéri, a rektor a panaszt névtelenül kezeli. A rektor a hallgatói panaszt kivizsgálja, és ha az megalapozottnak bizonyul, felszólítja az oktatót a szabálytalanság orvoslására. Az oktató együttműködésének hiányában a hallgatók értékelésére a 27. § (2) bekezdésben meghatározott vizsgabizottságot is kiküldhet.

A tanév és időszakai

14. § (1) A tanév az őszi szemeszter kezdetétől a tavaszi szemeszter végéig tart, s két egyenlő hosszúságú félévből áll. A tanulmányok számításának időegysége a félév (szemeszter).

(2) A félév a szorgalmi időszak kezdetétől a vizsgaidőszak végéig tart.

(3) Az őszi szemeszter kezdetét úgy kell megállapítani, hogy a szorgalmi időszak karácsony előtt befejeződjék, és a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(4) Az őszi szemeszterben őszi szünetet kell tartani a Mindenszentek ünnepét magába foglaló héten.

(5) A tavaszi szemeszter kezdete február első hétfője. A tavaszi szemeszter utolsó előadási napját úgy kell megállapítani, hogy a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(6) A tavaszi szemeszterben húsvéti szünetet kell tartani nagycsütörtöktől fehérvasárnapig.

(7) Azok az állami ünnepek, amelyek munkaszüneti napok, előadási szünnapok.

(8) Annak érdekében, hogy a félév során arányosan legyenek elosztva a hét előadási napjai, a rektor a félév elején egyes napokra órarendi változásokat hirdethet meg (pl. keddi napra szerdai órarendet írhat elő).

(9) Rendkívüli esemény alkalmával a fenntartó vagy a rektor előadási szünetet, illetve konzultációs szünnapot rendelhet el. Erről a hallgatókat értesíteni kell.

(10) Levelező tagozaton minden kurzusból a szorgalmi időszakban legalább a nappali tagozatos követelmények szerint számított féléves összóraszám 30 %-át elérő konzultációs órát kell tartani.

(11) A konzultációs órákat szabadnapokon, általában szombaton kell tartani. Ha a (10) bekezdésbe foglalt követelmény teljesítése megkívánja, a konzultációs napot megelőző napon is lehet konzultációs órát tartani.

(12) Nem lehet konzultációt tartani azokon a napokon, amelyeken a szentmisén való részvétel kötelező.

(13) A párhuzamos vagy kétszakos tanulmányokat folytató hallgatók érdekében a tanév ütemezését egyeztetni kell a PTE munkarendjével; ennek keretében, ha szükséges a (3)-(6) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

15. § (1) A szorgalmi időszak alatt az előadások és a szemináriumok az órarendnek megfelelően tartandók meg. Az oktató akkor teheti át más helyre vagy más időpontra óráját, ha

a) azzal valamennyi hallgató egyetért

b) a tanulmányi rektor-helyettesnek bejelentette, és tantermi igényeit vele egyeztette

(2) Ha a kurzus órarendi helyének engedélyezett megváltozása órarendi ütközéshez vezet, a hallgató az ütköző kurzust következmények nélkül leadhatja és helyette más kurzust vehet fel, feltéve, hogy a felvenni kívánt kurzus félévi előadási napjainak legfeljebb a negyede telt el. E döntését írásban kell közölnie a tanulmányi irodával.

16. § (1) A szigorlati vizsga- és javítóvizsga-időszakot a félévi vizsgaidőszakba kell elhelyezni. A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak a következő félév hatodik előadási napját megelőző két hét.

(2) A szigorlatok időpontját a tanszékek jelölik ki: nappali tagozaton a szigorlati időszakba eső munkanapra, levelező tagozaton a szigorlati időszakba eső szombatra. Alacsony hallgatói létszám esetében a két időpont összevonható. Minden tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokban minden félévben kell szigorlati időpontokat adnia: legalább egy időpontot a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakra, és legalább egy időpontot a szigorlati ismételt javítóvizsga időszakra. A tantárgyi szigorlati ismételt javítóvizsga első időpontját úgy kell kijelölni, hogy a tantárgyi első szigorlati időpontot követően legalább 15 nap teljen el. A szigorlati időpontokat a tanszékeknek a félévi bejelentkezések kezdete előtt közzé kell tenniük.

17. § (1) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszakot követően az őszi félévben legalább hat hét, a tavaszi félévben legalább öt hét, amelyben legalább négy hétig tart a vizsga- és javítóvizsga időszak, ezt az őszi félévben kéthetes, a tavaszi félévben egyhetes ismételt javítóvizsga időszak követi.

(2) Nappali tagozaton a vizsgaidőszakban előadást, szemináriumot tartani tilos.

(3) Az ismételt javítóvizsga időszakban a hallgató csak olyan tárgyból vizsgázhat, amelyből a vizsga- és javítóvizsga időszakban már megpróbált levizsgázni. Próbálkozásnak minősül az is, ha a hallgató vizsgára jelentkezett, de azon nem vett részt.

(4) Levelező tagozaton azokból a kurzusokból, amelyeknek félévi konzultációs órái a szorgalmi időszak vége előtt befejeződnek, a szorgalmi időszakban előre hozott vizsgát lehet tartani. Gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetén ugyancsak előrehozható a gyakorlati jegy teljesítési feltételeinek határideje a kurzus félévi utolsó konzultációs óráját követő szombati konzultációs napra.

(5) Az őszi félév kezdete előtt a jelentkezésektől függően legfeljebb háromhetes bejelentkezési vizsgaidőszakot kell meghirdetni oly módon, hogy a bejelentkezési vizsgát felvevő hallgatók megfelelő hosszúságú és arányos készülési időt követően minden felvett vizsgatárgyból legalább egy alkalommal vizsgát tehessenek. A bejelentkezési vizsgaidőszak legkésőbb az első előadási hét utolsó napján 16 órakor lezárul.

Kurzusok felvétele

18. § A hallgató a bejelentkezéssel egy időben a kurzusok felvételével nyilatkozik arról, milyen tanulmányi feladatok teljesítését vállalja a félév során.

(1) A kurzusok felvételének fő szabálya, hogy a hallgató a tanulmányi szabályok keretei között szabadon választja meg, hogy a végbizonyítványhoz szükséges tanulmányi feladatokat melyik félévben, milyen ütemezésben teljesíti.

(2) A Nftv. 49. § (2) bekezdése alapján a hallgatónak joga van a szakjára vonatkozó tanulmányi feladatokon túl BA képzésben 18, osztatlan MA képzésben 30 kreditet érő kurzust ingyenes felvételére és teljesítésére.

a) Ez a lehetőség megilleti mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges hallgatókat, de nem illeti meg az önköltséges hallgatót abban a félévben, amelyben kreditarányos önköltséget fizet.

b) Ez a lehetőség nem vonatkozik az egyéni és a külső intézményi gyakorlatokra, továbbá azokra a kurzusokra, amelyek óralátogatást nem igényelnek (évfolyamdolgozat, szigorlat, záróvizsga).

(3) Ha egy kurzus felvételéhez a szabályzat előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítését írja elő, a kurzus csak az előfeltételek előzetes vagy egyidejű teljesítése esetén vehető fel.

(4) A hallgató abban a félévben, amelyben valamely szigorlattal záruló tantárgyi program szigorlathoz szükséges utolsó kurzusát vagy kurzusait felveszi, köteles egyidejűleg a tantárgyi program szigorlatát is felvenni. Ha a feltételül állított kurzus(oka)t leadja, egyidejűleg a szigorlatot is le kell adnia, illetve a szigorlatot csak akkor adhatja le, ha egyidejűleg valamely feltételül állított kurzust is leadja.

a) A szigorlatok felvételét (előadó nevének feltüntetése nélkül) a hallgatónak a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyeznie. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „szigorlat” szöveget vezeti be, valamint a leckekönyvbe a szigorlatok feliratú részhez bepecsételi a keretes szigorlati bélyegzőt. A szigorlatoztatók a vizsga eredményét ide vezetik be, amelyet aláírásukkal és a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesítenek. A félévi kurzusok közé a tanulmányi iroda csak az érdemjegyet írja be számmal, zárójelben vagy gondolatjelek közé, a bejegyzést a jegyzet rovatban körbélyegzőjével hitelesíti.

(5) A latin záróvizsga felvételét az előadó nevének feltüntetése nélkül a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyezni. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „záróvizsga” szöveget vezeti be. A záróvizsga eredményét a vizsgáztatók a kollokviumok rovatába írják be, mindketten aláírásukkal hitelesítik. A vizsga teljesítése a félévi átlagba és a tanszéki program átlagába háromszoros szorzóval beszámít.

(6) Az olyan tanulmányi feladatokat, amelyek teljesítése a végbizonyítványhoz nem szükséges, a tanulmányi átlagba nem számítanak bele, és kreditértékük nincs, a félévi kurzusok közé felvenni nem lehet. Ezek teljesítését a hivatalos feljegyzések rovatba lehet bevezetni, amit a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesít.

19. § (1) A tanulmányi iroda a kurzusok felvételét a leckekönyv felvételi oldalának lezárásával fogadja el. A bejelentkezés után a hallgató a kurzusfelvételét csak indokolt esetben, a tanulmányi rektor-helyettes engedélye alapján és a TJSZ-ban megszabott díj ellenében változtathatja meg.

a) A leckekönyvbe a leadásra engedélyezett kurzus sorában mind a felvételi, mind a teljesítési oldalra be kell pecsételni: „hivatalból törölve”.

b) Azt a kurzust, amelynek utólagos felvételét a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezte, a leckekönyv felvételi oldalán a lezáró bejegyzés alá kell beírni, a sor szélén pedig fel kell tüntetni: „ut. eng.” (utólag engedélyezve).

c) Kurzust leadni és utólagosan felvenni nappali tagozaton csak a harmadik előadási hét utolsó napjáig, levelező tagozaton a kurzus második konzultációs alkalmát követő hétfőig lehet.

e) Nem kell a kurzusok leadásáért és utólagos felvételéért díjat fizetni, ha annak kiváltó oka az órarend átszervezéséből adódó óraütközés vagy annak megszűnése, ide értve a közös képzésben részt vevő vagy párhuzamos tanulmányokat folytató hallgatók intézményi órarendjében keletkező vagy megszűnő óraütközést is.

(2) A hallgató a főiskolai leckekönyvébe a félévi kurzusok közé csak azokat a külső kurzusokat vezetheti be, amelyeket a tanulmányi rektor-helyettes előzetesen – főiskolai kód adásával – a főiskolai tanulmányokba beszámítónak ismert el.

a) Az így engedélyezett kurzus(ok) eredeti kódját és főiskolai kódját is be kell írni a leckekönyvbe, kreditértéke a megfelelő főiskolai kurzus értéke; megfelelő kurzus híján a kreditátviteli bizottság által adott érték. A kurzusra a továbbiakban a főiskolai kurzusok szabályai vonatkoznak.

b) Külső kurzust választható vagy műveltségi programba a tanulmányi rektor-helyettes sorolhat be.

c) Külső kurzust a tantárgyi programok törzsanyagába a kreditátviteli bizottság vehet fel vagy sorolhat be.

(3) Nem lehet felvenni a félévre azt a kurzust, amelynek

a) kódja megegyezik egy már teljesített kurzus kódjával

b) címe és kódja ugyan különbözik, de tartalma több mint 50 %-ban megegyezik egy már teljesített és a végbizonyítvány megszerzéséhez elszámolható kurzuséval.

A kurzusok teljesítése. A félév lezárása

Általános szabályok

20. § (1) A kurzusba foglalt tanulmányi feladat teljesítéséért akkor jár a hozzá rendelt kredit, ha a kurzust a hallgató a leckekönyvébe szabályosan felvette, lehallgatását (az óralátogatási kötelezettséggel nem járó kurzusokat kivéve) az előadó a félév végén aláírásával igazolta, és ha a kurzusra legalább elégséges érdemjegyet kapott. E bekezdés tekintetében kurzusnak minősül a szigorlat és a nyelvi záróvizsga is.

(2) Egy kurzus teljesítéséért járó kredit egy szakon belül csak egy programhelyre számolható el. Ugyanazért a kurzusért nem lehet kétszeresen vagy többszörösen elszámolni kreditet

a) egyszakos képzésben a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra

b) kétszakos képzésben sem a szakon belül különböző programhelyekre vagy szakirányra, sem a szakok között.

(3) Ha egy kurzus az adott szakon (kétszakos képzésben az adott szakokon) elszámolható lenne a kötelező vagy választható programhelyekre is, fő szabályként a kötelező programhelyre kell elszámolni.

Szigorlatok teljesítése

21. § (1) A szigorlat felvételét követően hallgató maga jelentkezik a szigorlatot szervező tanszék által megadott időpontok egyikére. Az egyes időpontokra a tanszék által megjelölt létszámhatáron túl csak a tanszékvezető engedélyével lehet feliratkozni. A jelentkezés határideje az első szigorlati időpontot megelőző hetedik nap.

(2) A hallgató akkor teljesíti szigorlatát, ha azt a félév elején leckekönyvébe felvette, és a szigorlati időszak alatt a tematika egészéből legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

a) Ha a hallgató a szigorlaton nem jelenik meg, a vizsgáját sikertelennek kell tekinteni.

b) Szigorlati ismételt javítóvizsgára jelentkezhet a hallgató, ha vizsgája a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakban sikertelen volt vagy azon nem jelent meg. A szigorlati ismételt javítóvizsgáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

c) Ha a szigorlati érdemjegy részeredmények összesítéséből keletkezik, akkor ugyanazon féléven belül a szigorlati javítóvizsgára és ismételt javítóvizsgára átvihető az első szigorlati vizsga, javítóvizsga részeredménye: a szigorlati tematikának megfelelően a hallgatónak csak abból a részből kell ismételten vizsgáznia, amelyet az első szigorlati vizsgán vagy javítóvizsgán nem teljesített. A félév elteltével a részeredmények elévülnek.

d) A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak befejeződését követően a félévben újabb kísérletet tenni nem lehet. Az eredménytelen szigorlatot „elégtelen” vagy „nem teljesítette” bejegyzéssel kell lezárni; a hallgató a szigorlatot csak a következő félévben veheti fel újra. A szigorlat második vagy további felvétele szigorlati halasztott vizsgának minősül, amelyért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

e) A szigorlaton szerzett érdemjegy a félévi átlagba és a tantárgyi program átlagába négyszeres szorzóval beszámít.

(3) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga

a) írásbeli részét két szaktanár külön-külön értékeli;

b) szóbeli részét két szaktanár, illetve egy szaktanár és egy rektor által felkért személy előtt kell letenni, a két vizsgáztató együttes jelenlétében.

(4) A szigorlatra, illetve nyelvi záróvizsgára adott érdemjegy a két vizsgáztató által javasolt érdemjegy átlaga.

a) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga eredménye elégtelen, ha a vizsgáztatók bármelyike elégtelenre értékeli, illetve ha a vizsga bármely részének érdemjegye elégtelen.

b) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga második vagy további felvétele alkalmával a hallgató háromtagú bizottság kiküldését kérheti. A bizottság a két eredeti vizsgáztatóból és egy rektor által kijelölt személyből áll. A bizottság a vizsga elfogadásáról szavazással határoz. Ha a vizsgát a bizottság két tagja elégtelenre értékeli, az érdemjegy elégtelen, egyéb esetekben az érdemjegy a javasolt érdemjegyek átlaga (akkor is, ha a bizottság egyik tagja elégtelent javasol).

Óralátogatás

22. § (1) A leckekönyvbe felvett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogatása nappali tagozaton a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kivéve kötelező.

(2) Csak az előadó adhat részleges vagy teljes felmentést a kurzus látogatása alól, ha azt a hallgató nem a (3) bekezdés alapján vette fel.

(3) A rektor a hallgató kérelmére egyéni óralátogatási rendet engedélyezhet annak a nappali tagozatos hallgatónak, aki életkörülményei miatt az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem tud eleget tenni.

a) Az egyéni óralátogatási rend iránti kérelemben a hallgató

aa) megjelöli a kérelmezett időszakot, amelyben sajátos életkörülményei (várhatóan) fennállnak

ab) bemutatja és igazolja sajátos életkörülményeit és azok hatását óralátogatási kötelezettségeinek teljesítésére

ac) előterjeszti ajánlását az életkörülményei között vállalható óralátogatás módjára és mértékére.

b) Az ac) pont szerinti vállalás lehet

ba) a nappali tagozatos órák csökkentett mértékű látogatása és/vagy

bb) levelező tagozatos konzultációkon történő részvétel.

c) A tanulmányi iroda a kérelem alapján egyezteti a hallgatóval vállalt órarendjét, majd a kérelmet elbírálásra a rektorhoz terjeszti. A rektor az egyéni óralátogatási rend megadása esetén határozatában megszabja az engedélyezett időszakot és – az egyeztetett vállalás alapján – az óralátogatás minimális mértékét és módját.

d) A hallgató csak addig veheti igénybe az e bekezdésben meghatározott kedvezményt, amíg annak oka fennáll. Ha a hallgató az egyéni óralátogatási rendet több félévre kapta, minden félév kezdetén a c) pont szerinti egyeztetést le kell folytatni. Amennyiben az adott félévben az engedélyezett óralátogatás mértéke tovább csökkenne, a kérelmet ki kell egészíteni, és az engedélyező határozat módosítását kezdeményezni kell.

e) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében az egyéni óralátogatási rend engedélye alapján a hallgatónak egyeztetnie kell a kurzus oktatójával a teljesítés sajátos feltételeiről. Az oktató az engedély keretei között a teljesítést egyéni konzultációhoz, külön feladatok teljesítéséhez kötheti.

f) A kollokviummal záruló kurzusokból a hallgató az engedélyben előírt óralátogatási kötelezettség teljesítése és annak az előadó által történt igazolása után az előadó engedélyével – akár a szorgalmi időszakban is – előre hozott vizsgát tehet.

g) Az e bekezdés alapján egyéni óralátogatási rendet elnyert hallgató leckekönyvében

ga) a teljes felmentéssel érintett kurzusokhoz a félév teljesítésének igazoló aláírás rovatába a tanulmányi iroda az „órafelmentett” bejegyzést vezeti be. E kurzusokra a hallgatónak az előadótól a félév teljesítését igazoló aláírást nem kell szereznie;

gb) a b) pont szerinti vállalás alapján felvett kurzusok óralátogatásának teljesítését – az engedély szerinti minimális mérték elérése esetén – az előadó a leckekönyvben igazolja.

(4) Mentesül a hallgató az óralátogatás alól a legfeljebb egy hónapos folyamatos külső intézményi gyakorlat idejére. Ez esetben az (5) bekezdésben megengedett hiányzási mértéket a gyakorlat idején kívül eső kurzusok arányában kell számításba venni.

(5) Nappali tagozaton az előadó megtagadhatja a félév teljesítését igazoló aláírást attól a hallgatótól, aki a kurzus megtartott előadásainak több mint a negyedéről, orvos által igazolt, hosszantartó és egybefüggő betegség esetén több mint a feléről, egyéni óralátogatási rend esetén pedig, ha az engedélyben meghatározott minimális mértéken felül hiányzott.

(6) A félév teljesítését igazoló aláírás hiánya esetén – a jelen TVSZ-ben meghatározott eseteket kivéve – a hallgató a kurzusból érdemjegyet nem szerezhet. A kurzust a tanulmányi iroda „nem teljesítette” bejegyzéssel zárja le. Az ilyen kurzust a hallgatónak lehallgatási kötelezettséggel újból fel kell vennie.

(7) Nem jelentkezhet be nappali tagozatra az a hallgató, aki a felvett előadások több mint felét, szemináriumok több mint negyedét csak teljes órafelmentéssel tudná teljesíteni; illetve aki a felvett előadások háromnegyedét, szemináriumok felét csak a (3) bekezdés bb) pontja szerinti vállalással tudná teljesíteni. Ilyen esetben a hallgató

a) kérheti átvételét levelező tagozatra,

b) vagy ha az adott szakon vagy szakirányon nincs levelező tagozatos képzés,

ba) kérheti átvételét másik szakra

bb) félév(ek)et halaszthat a félévhalasztás szabályai szerint addig, amíg körülményei lehetővé nem teszik a nappali tagozatos feltételek teljesítését.

(8) Levelező tagozaton a hallgatót óralátogatási kötelezettség nem terheli. Egyes szemináriumok esetében azonban az előadó a teljesítés feltételéül állíthat óralátogatási kötelezettséget is. E szemináriumokra vonatkoznak a jelen szakasz nappali tagozatra megszabott rendelkezései.

(9) Nappali tagozaton a félév tanulmányi kötelezettségeinek része a főiskola (pap-, illetve szerzetesnövendékek esetében a hivatásbeli képzésükért felelős szervezet) által szervezett, illetve elfogadott lelkigyakorlaton való részvétel. A részvétel alól indokolt esetben a hallgató írásos kérelme alapján a rektor részleges vagy teljes felmentést adhat. A részvétel elmulasztása a 31. § (1) bekezdése alá tartozó fegyelmi vétségnek minősül.

Nyelvi kurzusok lezárása

23. § (1) Az idegen nyelvi kurzusokat a szorgalmi időszak végén – indokolt esetben és a kurzust felvett hallgatók egyetértésével a vizsgaidőszakban – nyelvi szintfelmérő vizsgával kell lezárni, amelynek kötelező eleme egy olyan számszerű módon és egyértelműen értékelhető írásbeli felmérő dolgozat (is), amely előre meghatározott határértéket tartalmaz a „megfelelt” (elégséges) eredményhez. A hallgató a szintfelmérő vizsga esetleges egyéb elemeinek eredményétől függetlenül nem kaphat elégséges érdemjegyet, ha felmérő dolgozatának eredménye a „megfelelt” határértéket nem éri el.

(2) Az előadó megtagadhatja a hallgató szintfelmérő vizsgára bocsátását, ha a hallgató a 22. § (1) bekezdésében meghatározott óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez esetben a leckekönyvben a kurzus érdemjegy rovatába a „nem teljesítette” bejegyzést kell bevezetni.

Évfolyamdolgozat

24. § Tanulmányai harmadik félévétől kezdődően a vendéghallgatót kivéve minden hallgató minden félévben, amelyre bejelentkezik, köteles évfolyamdolgozatot készíteni.

(1) Nem kell évfolyamdolgozatot készíteni abban a félévben, amelyben a hallgató diplomadolgozatot ad be.

(2) Az évfolyamdolgozati kötelezettséget a félévi kurzusfelvétel alkalmával a leckekönyvbe külön kurzusként a félévi kurzusok közé fel kell venni, és azt leadni nem lehet.

(3) Az évfolyamdolgozat tematikai, tartalmi, módszertani és formai követelményeit a Tanszékvezetők Tanácsa jelen szabályzat 1. sz. mellékletében közzéteszi. A követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok félévről félévre haladva a hallgatót felkészítsék diplomadolgozatának elkészítésére. A követelmények teljesítésének ellenőrzésére a rektor évfolyamdolgozati bizottságot állít fel.

(4) Az 1-4. évfolyamdolgozat témáját a hallgató maga választhatja meg azon önálló vagy előadáshoz kapcsolt szemináriumokból, amelyeken a félév során részt vesz. Témaválasztását a szemináriumvezetővel egyeztetnie kell, és azt – a szemináriumvezető aláírásával – az őszi félévben október 31-ig, a tavaszi félévben március 31-ig a tanulmányi irodán írásban be kell jelentenie.

(5) Az 5. évfolyamdolgozattól kezdődően az évfolyamdolgozat témáját és témavezetőjét a hallgató a tervezett diplomadolgozatához illeszkedően önállóan választhatja meg. Választását a (4) bekezdésben megjelölt határidőig be kell jelentenie. A választott évfolyamdolgozati témavezető csak abban az esetben utasíthatja vissza a hallgatót, ha annak témaválasztása nyilvánvalóan nem a diplomadolgozatának előkészítésére irányul.

(6) Az évfolyamdolgozatot legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napja előtti 7. napon (halasztás esetén a halasztó időszak vége előtti 7. napon) a tanulmányi irodának kell elektronikusan vagy papír-alapon két példányban benyújtani. A tanulmányi iroda a benyújtott dolgozatot haladéktalanul továbbküldi a szemináriumvezetőnek vagy témavezetőnek és az évfolyamdolgozati bizottság témában illetékes tagjának (évfolyamdolgozati konzulens). Az évfolyamdolgozati konzulens a dolgozatot elsősorban az évfolyamdolgozati követelmények teljesítése szempontjából értékeli.

(7) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy a szemináriumvezető és az évfolyamdolgozati konzulens által adott érdemjegy átlaga, de elégtelen, ha bármely értékelő elégtelenre értékeli.

(8) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy sajátos státuszú gyakorlati jegy. A félévben esedékes évfolyamdolgozati kurzus

a) a vizsga- és javítóvizsga-időszak végéig teljesíthető;

b) a kollokviummal azonos feltételekkel teljesíthető az ismételt javítóvizsga-időszakban;

c) nem teljesítése esetén a nem teljesített évfolyamdolgozati kurzust a hallgató a következő félévben – a soron következő évfolyamdolgozati kurzussal együtt – köteles újra felvenni és teljesíteni. Az ismételten felvett évfolyamdolgozati kurzus esetében az állami ösztöndíjas hallgató nem jelentkezhet be addig a soron következő félévre, amíg rá legalább elégséges érdemjegyet nem kapott.

(9) A végbizonyítvány kiadásához a hallgatónak a szakra, szakirányra előírt valamennyi évfolyamdolgozati kreditet teljesítenie kell. A főiskolai tanulmányokba átjelentkezés vagy kreditelismerés okán magasabb évfolyamba bekapcsolódó hallgatónak a tanulmányai megkezdésétől az évfolyamdolgozati kurzusokat is fel kell vennie, éspedig olyan ütemezésben, hogy tanulmányainak várható befejezéséig valamennyi évfolyamdolgozati kreditet megszerezze.

Gyakorlati jegy

25. § (1) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokon a hallgató tudását vagy jártasságát a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni.

a) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokra adott érdemjegyet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján meg kell állapítani és a leckekönyvbe bevezetni.

b) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a teljesítéshez támasztott feltételt az oktatónak a szorgalmi időszak kezdetén, de legkésőbb olyan időpontban közölnie kell, hogy a feltétel még a szorgalmi időszakban teljesíthető legyen.

(2) Gyakorlati jeggyel kell lezárni a szemináriumokat és a gyakorlatokat. Az oktató választása szerint lezárható gyakorlati jeggyel a heti egy órában tartott előadás és a műveltségi kurzus is.

(3) Az elégtelen gyakorlati jegyet nem lehet vizsgával javítani, kivéve a heti egy órában tartott előadást lezáró gyakorlati jegyet.

(4) A gyakorlati jeggyel záruló kurzus előadójának – több előadó, illetve mentor által vezetett kurzus esetében a tárgykör szerinti tanszékvezetőnek –nyilatkoznia kell arról, hogy a kurzus teljesítési feltételei alkalmasak-e a bejelentkezési vizsgaidőszakban történő teljesítésre, illetve kiválthatóak-e olyan feltételekkel, amelyek a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthetők.

Kollokvium

26. § (1) A kollokviummal záruló kurzusokat a vizsgaidőszakban a főiskola hivatalos helyiségeiben tartandó szóbeli vizsgával kell lezárni.

a) Kollokviumot csak a szabály által megengedett esetben lehet a vizsgaidőszakon kívül tartani; egyébként a vizsgaidőszakon, illetve a főiskola hivatalos helyiségein kívül kollokviumot csak erős indokkal, a rektor előzetes engedélyével, az abban megszabott feltételekkel lehet tartani.

b) Kivételes esetben a kollokvium írásbeli vizsga is lehet.

(2) A vizsgáztatónak a szorgalmi időszak végén ki kell hirdetnie és a tanulmányi irodával is közölnie kell azokat az időpontokat, amikor a hallgatókat kollokviumra fogadja. Több időpont megadása esetén azt is meghatározhatja, hogy a különböző vizsganapjain hány hallgatót fogad.

a) A vizsgáztatónak a vizsga- és javítóvizsga időszakban annyi időpontot kell megadnia, hogy minden hallgatónak legalább egyszer lehetősége legyen vizsgára és egyszer javítóvizsgára.

b) A vizsgáztatónak úgy kell időpontot adnia az ismételt javítóvizsga időszakban, hogy minden sikertelenül vizsgázó hallgató legalább egy ismételt javítóvizsgát tehessen.

(3) A vizsgára a hallgatónak előzetes elektronikus feliratkozással kell jelentkezni.

a) A feliratkozás határideje általában a  vizsga kezdetét megelőző 24 óra; ha azonban ez nem munkanapra esik, akkor a vizsgát megelőző utolsó munkanapon déli 12 óra.

b) A határidőig a hallgató a jelentkezését visszavonhatja, egyidejűleg más időpontra is jelentkezhet.

c) A hallgató egy kollokviumból egyszerre csak egy vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Ha a hallgató egy tárgyból egyszerre több vizsgaidőpontra iratkozna fel, akkor a legkorábbi időpontra történő feliratkozása az egyetlen érvényes feliratkozás.

d) A határidőig feliratkozást elmulasztó hallgató csak a vizsga napján a tanulmányi irodán iratkozhat fel, feltéve, hogy a vizsgáztató megengedi. A késedelmes feliratkozásért a TJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni.

e) Az ismételt javítóvizsga időpontjára a hallgatónak csak akkor kell külön jelentkeznie, ha az adott tárgyból több időpontot is meghirdetnek; egyébiránt az ismételt javítóvizsgára jelentkezés egyben a vizsga időpontjára történő jelentkezést is jelenti.

(4) A vizsgára a tanulmányi iroda a feliratkozott (pótlólag feliratkozott) hallgatók nevével vizsgalapot bocsát ki, és ad át az oktatónak. A vizsgalap a vizsgáról szóló jegyzőkönyvnek minősül. A vizsgát a vizsgalap nélkül elkezdeni nem lehet. A vizsgáztatónak a vizsgalapra rá kell vezetnie a vizsga tárgyát és a hallgató által elért eredményt. A vizsgát követően a vizsgáztatónak a vizsgalapot alá kell írnia, és a tanulmányi irodához haladéktalanul el kell juttatnia.

(5) Ha a hallgató a vizsgán nem jelent meg, illetve jelentkezését a feliratkozási határidő után próbálta visszavonni, akkor úgy kell tekinteni, mintha sikertelenül vizsgázott volna.

(6) Vizsgával kell lezárni minden legalább heti két órában tartott előadást. A heti egy órás előadás az oktató választása alapján vizsgával vagy gyakorlati jeggyel is zárható.

(7) Azon kollokviummal záruló kurzusok esetében, amelyek jellege „előadás és szeminárium”, a hallgató szemináriumi teljesítményét a kollokviumi eredményével összevontan kell értékelni. Az előadó a 13. §-ban meghatározott módon köteles közzétenni a szemináriumi rész teljesítésének feltételeit. Előzetesen közölnie kell a hallgatókkal azt is, hogy a szemináriumi rész eredménye, illetve nem teljesítése milyen módon és arányban érinti a hallgató kollokviumi eredményét. Ezzel kapcsolatban az általános szabály, hogy a szemináriumi részjegy a kollokviumi eredménybe 33 %-ban számít be; indokolt esetben azonban az előadó más arányokat is megállapíthat, illetve kikötheti azt is, hogy a szemináriumi rész nem teljesítése esetén a hallgató kollokviumot nem tehet.

27. § (1) Sikertelen vizsga esetén a hallgató legfeljebb kétszer tehet javítóvizsgát. Három sikertelen vizsga után újabb javítóvizsgát csak a rektor engedélyével és csak a bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet tenni.

(2) A kollokviumon és annak első javítóvizsgáján a szaktanár egyedül értékel. Az ismételt javítóvizsgára a hallgató vizsgabizottság kiküldését kérheti. Az ismételt javítóvizsgára kiküldött vizsgabizottság az előadóból és a rektor által felkért két tagból áll. A vizsgabizottság a hallgató teljesítményét szavazással értékeli a 21. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő szabályok szerint.

(3) A TJSZ az ismételt javítóvizsgákért díjat állapíthat meg.

A félév lezárása

28. § A kurzusok teljesítésének elismerését, a teljesített kurzusokért járó kreditek elszámolását és rögzítését a tanulmányi iroda végzi a félév lezárásával.

(1) Minden hallgatónak át kell adnia a leckekönyvét a tanulmányi irodának legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig (leckekönyv leadási határidő). Ha a hallgató a határidőig nem adja le a leckekönyvét, a tanulmányi iroda a nyilvántartásában az adott félévre felvett kurzusokat a teljesítési lapok és a vizsgajegyzőkönyvek alapján zárja le; amely kurzus eredménye ezekből nem ismert, azokat „nem teljesítette” bejegyzéssel zárja le. Ha a hallgatónak mégis voltak teljesített kurzusai, azokat a következő bejelentkezési vizsgaidőszakra veheti fel, teljesítésüket a tanulmányi iroda ott ismeri el, kreditértékük a bejelentkezéshez, a rájuk kapott érdemjegy a soron következő félévhez beszámít.

(2) A leckekönyv leadásakor a tanulmányi iroda a vizsgajegyzőkönyvekből ellenőrzi, majd rögzíti a teljesített kurzusokat. A leadás alkalmával a hallgatónak nyilatkoznia kell a még hiányzó teljesítések sorsáról:

a) azokat az elégteleneket vagy hiányzó teljesítéseket, amelyeket nem lehet javítóvizsgával javítani, vagy amelyeket a hallgató az adott félévben már nem akar javítani, a tanulmányi iroda lezárja (hiányzó teljesítés esetén a teljesítési oldalra a „nem teljesítette” bejegyzést vezeti be)

b) a még nem teljesített vagy elégtelennel teljesített kollokviumokból – ideértve az évfolyamdolgozati kurzust is – a hallgató jelentkezhet ismételt javítóvizsgára. Az ismételt javítóvizsgákért a jelentkezéssel egy időben a TJSZ-ben meghatározott díjat kell fizetni. E kurzusokat a tanulmányi iroda nyitva hagyja, a leckekönyvet a hallgatónak visszaadja. Az ismételt javítóvizsga eredményét a vizsgáztató írja be a hallgató leckekönyvébe. A hallgató a leckekönyvet az ismételt javítóvizsgák befejezését követően - legkésőbb az ismételt javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig – a tanulmányi irodának leadja. A leadási határidő elmulasztása esetén a tanulmányi iroda az ismételt javítóvizsgákat a vizsgajegyzőkönyvek alapján zárja le, ha azokból az eredmény nem ismerhető meg, a kurzushoz a „nem teljesítette” bejegyzést vezeti be. Ha a hallgatónak mégis voltak teljesített ismételt javítóvizsgái, azokat a következő bejelentkezési vizsgaidőszakra veheti fel, teljesítésüket a tanulmányi iroda ott ismeri el, kreditértékük a bejelentkezéshez, a rájuk kapott érdemjegy a soron következő félévhez beszámít.

29. § (1) Minden felvett kurzust érdemjeggyel kell lezárni. Azon kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi irodának kell „nem teljesítette” bejegyzéssel lezárnia. A „nem teljesítette” bejegyzés az elégtelen érdemjeggyel egyenértékű.

(2) Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyre a hallgató legalább elégséges érdemjegyet kapott.

(3) A leckekönyv félév végi leadását, ismételt javítóvizsga esetén a javítóvizsga határidőt követően a tanulmányi iroda a félév minden nyitott kurzusát lezárja, és kiszámítja a hallgató előrehaladását mérő értékeket: a hallgató félévi súlyozott tanulmányi átlagát, halmozott súlyozott tanulmányi átlagát, kreditindexét, illetve korrigált kreditindexét, és azokat a leckekönyvbe bevezeti.

a) A súlyozott tanulmányi átlag számításakor a kurzusokra adott érdemjegyeket a súlyuknak megfelelő szorzószámmal kell figyelembe venni. Így

aa) az egy vagy két kredit értékű kurzusok szorzószáma 1;

ab) a három kredit értékű kurzusok szorzószáma 2;

ac) a négy vagy annál több kredit értékű kurzusok szorzószáma 3;

ad) a szigorlatok szorzószáma kreditértéküktől függetlenül 4.

b) A félévi súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által a félévben szerzett érdemjegyek a) pont szerinti szorzószámmal kapott szorzatai összegének elosztása a félévi szorzószá­mok összegével.

c) A halmozott súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által az adott szakon már teljesített összes kurzus súlyozott tanulmányi átlaga.

d) A kreditindex a félévi súlyozott tanulmányi átlag és a félévi kredithányados szorzata. A kredithányados az adott félévben teljesített kreditek kreditosztóval elosztott értéke. A kreditosztó értékét úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes kreditet elosztjuk a képzési idő féléveinek számával.

e) A korrigált kreditindex a d) pont szerinti kreditindex, valamint az adott félévben vállalt kreditek és teljesített kreditek hányadosának szorzata.

(4) A tanulmányi átlagba csak a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokra kapott érdemjegyeket lehet beszámítani. Sem a félévi, sem a halmozott tanulmányi átlagokba nem számítanak bele a más intézményekben teljesített, utólagosan átváltott tanulmányokra kapott érdemjegyek.

(5) A kreditindexbe, korrigált kreditindexbe a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokon kívül az előzetesen vagy utólagosan átváltott kurzusok kreditértékei oly módon számítanak be, hogy a (3) bekezdés szerinti kreditosztót arányosan csökkentik.

(6) A bejegyzések hitelességét és a félév érvényességét a főiskola körbélyegzőjével és a rektor vagy helyettese aláírásával kell elismerni.

(7) A hallgató addig nem jelentkezhet be új félévre, ameddig előző féléve nincs lezárva.

A bejelentkezési vizsga

30. § Annak érdekében, hogy a hallgató a tanulmányait az előírt tanulmányi időn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a lehető legkisebb késéssel befejezhesse, a főiskola lehetővé teszi, hogy a hallgató elmaradt vagy sikertelen vizsgáit, szemináriumi teljesítési feladatait a tanév őszi félévére történő bejelentkezés előtt pótlólag teljesíthesse.

(1) A bejelentkezési vizsga rektori engedélyes ismételt javítóvizsgának minősül; érte a TJSZ-ban meghatározott díjat kell fizetni.

(2) Bejelentkezési vizsgát letenni, elmaradt tanulmányi feladatot pótolni csak a 17. § (5) bekezdése alapján szervezett bejelentkezési vizsgaidőszakban lehet.

(3) A bejelentkezési vizsgaidőszakban kizárólag az állami ösztöndíjasként történő bejelentkezéshez szükséges kreditek megszerzéséhez, a további előrehaladáshoz, illetve a tanulmányok késedelem nélküli vagy lehető legkisebb késedelemmel történő befejezéséhez szükséges vizsgák tehetők le, illetve szemináriumi teljesítési feladatok pótolhatók. Nem vehető fel a bejelentkezési vizsgaidőszakban

a) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek felvételét vagy tanóráinak lehallgatását a hallgató önhibájából mulasztotta el, ide értve azt is, ha a hallgató azért kapott a kurzusra elégtelent, mert a kurzushoz kapcsolódó szemináriumot vagy gyakorlatot nem teljesítette

b) olyan kurzus vizsgával történő teljesítése, amelynek ismételt felvétele és teljesítése nem akadályozza a hallgatót abban, hogy szabályos ütemben végbizonyítványt szerezhessen

c) olyan szeminárium teljesítése, amit a hallgató korábban nem vett fel, vagy az előadó az óralátogatás elmulasztása miatt nem adott rá félévi aláírást

d) olyan szeminárium teljesítése, aminek eredeti teljesítési feltétele a bejelentkezési vizsgaidőszakban nem teljesíthető, és az előadó a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíthető alternatív feltételt nem állít

e) gyakorlat, szigorlat, nyelvi záróvizsga

(4) Az egyszerűsített bejelentkezési eljárást választó hallgató számára a tanulmányi iroda a tavaszi félév lezárását követően, legkésőbb július 10-ig ajánlatot tesz a bejelentkezési vizsgaidőszakban pótlandó vizsgákra, szemináriumi feladatok teljesítésére. Az ajánlat alapján a hallgatónak – az eljárási díj egyidejű megfizetése mellett – legkésőbb július 31-ig kell nyilatkoznia, mely vizsgákat, feladatokat kívánja a bejelentkezési vizsgaidőszakban teljesíteni. A nyilatkozat hiánya vagy késedelmes megtétele úgy értelmezendő, hogy a hallgató nem kívánja az ajánlott vizsgákat felvenni.

(5) Az önálló bejelentkezési eljárást választó hallgatónak legkésőbb július 31-ig a vizsgák, teljesítendő feladatok megjelölésével és az eljárási díj megfizetésével kell a bejelentkezési vizsgaidőszakra jelentkeznie. A tanulmányi iroda értesíti a jelentkezőt a feltételeknek megfelelő vizsgák és feladatok elfogadásáról.

(6) A jelentkezések alapján a tanulmányi iroda – szükség esetén a hallgatókkal is egyeztetve – augusztus 10-ig megszervezi a bejelentkezési vizsgaidőszakot, és értesíti a hallgatókat és az oktatókat a vizsgaidőpontokról, a tanulmányi feladatok leadásának, teljesítésének határidejéről.

(7) A bejelentkezési vizsgaidőszakban

a) a vizsgával csak egy alkalommal, a kijelölt vizsganapon lehet próbálkozni

b) a szemináriumi feladat, évfolyamdolgozat leadási határideje nem hosszabbítható

(8) A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusokat a leckekönyvbe a soron következő félévhez kell bevezetni, és abban a félévben kell a hallgató tanulmányaiban elszámolni, amelyre a bejelentkezési vizsgaidőszakot követően bejelentkezik. A bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett kurzusok, azok teljesítése vagy nem teljesítése, kreditértéke és érdemjegye a soron következő aktív félévbe a félév során felvett kurzusokkal együtt beszámít.

A hallgatók fegyelmi ügyei

31. § A hallgató súlyos kötelességszegése vagy károkozása esetén a Nftv. 55-58. §-aiban foglaltakat az alábbiak szerint kell alkalmazni.

(1) A hallgató nem nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá azokban az esetekben, amikor a kötelességszegés következményeit a főiskola előre meghatározta és kihirdette, a rektor élhet a Nftv. 55. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi intézkedésekkel. A fegyelmi intézkedéseket írásba kell foglalni. Ha a hallgató a rektor fegyelmi intézkedését sérelmezi, kérheti a Nftv. 55-58. §-okban meghatározott fegyelmi, illetve jogorvoslati eljárás lefolytatását.

(2) A hallgató nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá ha az (1) bekezdés alapján maga kéri, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás első fokon az állandó vagy eseti hallgatói fegyelmi bizottság előtt történik. A fegyelmi bizottság három főből áll. Az állandó hallgatói fegyelmi bizottság oktatói tagjait a szenátus, hallgatói tagját a Diáktanács választja meg. Az eseti fegyelmi bizottság oktatói tagjait a rektor, hallgatói tagját a Diáktanács elnöke jelöli ki.

(3) A fegyelmi eljárásra, fegyelmi intézkedésekre a Nftv. szabályait kell alkalmazni. Az eljárás során a védekezés és a bizonyítás elfogadott jogi eszközeit kell alkalmazni.

(4) Az első fokú fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozat ellen a hallgató vagy a rektor 15 napon belül a szenátushoz fordulhat. A szenátus ez esetben másodfokú fegyelmi bizottságként működik, ezért ülésén biztosítani kell hallgatói tagok arányos részvételét. A hallgatói tagokat ez esetben a szenátusi tagokkal megegyező jogok illetik meg.

(5) Azt a hallgatót, aki magatartásával súlyosan megsérti a főiskola rendjét vagy akinek magatartása tartósan szemben áll a főiskola katolikus szellemiségével, a rektor határozott időre vagy végleg kizárhatja a főiskoláról. Ha a hallgató, a Diáktanács, a rektor vagy a szenátus kezdeményezi, az ügy kivizsgálására össze kell hívni a hallgatói fegyelmi bizottságot, amely megállapításokat és ajánlásokat tehet az ügyben. A fegyelmi bizottság összehívásának a fegyelmi ügyben a (6) bekezdésben foglalt intézkedéseket kivéve halasztó hatálya van.

(6) Különösen súlyos kötelességszegés, botrányokozás vagy bűntett gyanúja esetén, továbbá ha a fegyelemsértő magatartás komolyan veszélyezteti a főiskola rendjét, működését és jó hírét, a jogerős fegyelmi határozatig az eljárás alá vont személyt a rektornak a tanulmányok folytatásától fel kell függesztenie, sőt szükség esetén a főiskola területéről is kitilthatja.

(7) A hallgató a Nftv. 56. §-ban meghatározott esetekben kártérítési felelősséget visel. A hallgató kártérítési kötelezettségét a rektor határozatban állapítja meg. Ha a hallgató a károkozás tényét vagy mértékét, a kártérítés összegét vitatja, a kártérítési határozatot követő 15 napon belül a szenátushoz fordulhat belső jogorvoslatért.

Mentességek és átváltások

32. § (1) Mentesül a hallgató azon kurzusok teljesítése alól, amelyeket a jelen TVSZ a számára megenged, vagy amelyeket másutt már teljesített, vagy amelyekből kellő jártasságot szerzett, és ezt a főiskola elismeri.

(2) Az a hallgató, aki másutt már folytatott a szakja tanrendjében szereplő tanulmányokat, a tanulmányok befejezését követő első főiskolai bejelentkezése előtt a Nftv. 49. § (3)-(7) bekezdésébe foglaltak szerint írásban kérheti a tanulmányi rektor-helyettestől másutt folytatott tanulmányainak elismerését.

a) Csak felsőfokú képzésben teljesített, felsőfokú képzésre akkreditált intézmény által szervezett tanulmányok során megszerzett és az ilyen intézmény által kibocsátott okirattal hitelesített tudás, illetve jártasság elismertetését lehet kérni. Ez a szabály nem vonatkozik az élő idegen nyelvi és a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt kreditekre.

b) A Nftv. 49. § (7) bekezdése alapján a hallgató bármely szakján a végbizonyítványhoz szükséges kreditmennyiség harmadát a PHF-n köteles megszerezni. Ezért a hallgató a PHF-n kívül folytatott tanulmányaiból nem kérheti a szakján a végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges kreditszám kétharmadánál több kredit elismerését.

c) A másutt folytatott tanulmányok elismerése a főiskola megfelelő kurzusaira történő átváltással történik meg. Ezért a hallgatónak átváltási kérelmén fel kell tüntetnie a másutt teljesített kurzusok adatait (címe, témája, teljesítési időpontja, heti óraszáma, a kapott érdemjegy, stb.) és egyben meg kell feleltetnie a PHF-n elismerendő kurzussal. Az egyenértékűség megállapítása a másutt folytatott tanulmányok során megszerzett tudás, jártasság és a főiskolán teljesíthető kurzus során megszerzendő tudás, jártasság összevetésével történik.

d) Az elismertetést kérő hallgatót terheli annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a másutt folytatott tanulmányai során megszerzett tudás, jártasság legalább 75 %-ban megegyezik a főiskolán elvégezhető valamely kurzus teljesítésével megszerezhető tudással, jártassággal.

e) A diploma kiadásához szükséges szintű nyelvvizsga igazolását követően a hallgatónak jóvá kell írni az élő idegen nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. Ilyen nyelvvizsga hiányában a főiskolán kívül teljesített nyelvi kurzus főiskolai kreditre nem váltható át.

f) A latin záróvizsga letételét követően a hallgatónak jóvá kell írni a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. E kreditek a másutt teljesített latin nyelvi tanulmányok esetén csak a latin záróvizsga letételével vagy elismertetésével együtt ismertethetők el.

g) Azokért a teológiai témájú kurzusokért, amelyek a PHF képzési programjában nem szerepelnek, vagy amelyeket a hallgató lényegesen magasabb szinten vagy időtartamban tanult, mint az a PHF-n szükséges, a hallgató kérelmére a kreditátviteli bizottság megítélhet a megfelelő tantárgyi program választható részébe, vagy a szabadon választható tárgyak körébe tartozó krediteket.

(3) Azok esetében, akik nem az ötfokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az ötfokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legfelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket arányosan megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az ötfokozatú értékelési rendszerbe átváltani.

(4) A másutt folytatott tanulmányok elismeréséről és átváltásáról a hallgató írásbeli kérvénye alapján a kreditátviteli bizottság dönt. A kreditátviteli bizottság állandó tagjai a tanulmányi rektor-helyettes és a tanulmányi irodavezető; eseti tagja(i) az átváltási kérelem tárgykörében illetékes tanszékvezető(k). A bizottság kétes esetekben kikéri az elismerendő kurzus szaktanárának véleményét.

(5) A hallgató csak a TJSZ-ben meghatározott késedelmi díj megfizetésével kérheti másutt folytatott tanulmányának elismerését, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja.

(6) A kreditátviteli bizottság a jelen szabályzat 2. sz. mellékletében közleményben közzéteszi

a) az átváltás, elismertetés eljárási szabályait

b) a teljesítés igazolásának módját, az igazolásként elfogadott iratokat

c) az automatikus vagy könnyített eljárással elismertethető vagy átváltható kurzusokat.

33. § (1) Átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében az elismert kurzusok alapján a tanulmányi rektor-helyettesnek meg kell állapítania, hogy a hallgatónak hány félévre van szüksége a tanulmányai befejezéséhez. Ennek megállapításához

a) főszabály: a még hiányzó krediteket össze kell adni, és el kell osztani a kreditosztóval, továbbá

b) mellékszabály: meg kell vizsgálni, mi az a legrövidebb idő, amely alatt a hallgató képes valamennyi hiányzó kurzust felvenni

(2) A szak teljes képzési idejéből az (1) bekezdés alapján megállapított hátralevő képzési idő kivonásával kell meghatározni, a hallgató hányadik félévre iratkozhat be.

Tanulmányi adatok nyilvántartása

34. § A főiskola a hallgatók tanulmányi adatait mind elektronikus, mind papír alapon nyilvántartja. A tanulmányi adatokat a jogszabályban feljogosítottaknak továbbítja, valamint azok alapján a hallgató kérelmére igazolásokat ad ki. Ameddig a főiskola nem vezeti be a hallgatók tanulmányainak biztonságos és közhiteles elektronikus nyilvántartását (elektronikus leckekönyv), addig a hallgató tanulmányainak közhiteles igazolása a főiskola által kiadott, félévenként, illetve eseti bejegyzésenként hitelesített leckekönyvvel történik.

(1) A leckekönyv a hallgató tulajdona, megőrzése a hallgató érdeke és felelőssége. Az elveszett, ellopott leckekönyv helyett a főiskola a hallgató írásos nyilatkozata és kérelme alapján, díj megfizetése mellett ad ki újat.

(2) A leckekönyvet a hallgató a főiskolának tanulmányi bejegyzésekre, illetve azok hitelesítésére, átvételi igazolás ellenében adja át. Át kell adni a leckekönyvet a tanulmányi irodának

a) a bejelentkezési vizsgaidőszakra felvett vizsgák bevezetésére

b) a félévi kurzusfelvétel bevezetésére, kurzus leadásának, illetve utólagos felvételének bevezetésére

c) a félévi kurzusteljesítés igazolására a leckekönyv leadási határidőig, ezzel egy időben az ismételt javítóvizsgák engedélyezésére

d) mentességek, átváltások, gyakorlatok, végbizonyítvány bevezetésére, illetve hitelesítésére

e) mindazon bejegyzések megtételére vagy hitelesítésére, amelyre a főiskola jogosult

(3) A leckekönyv közokirat; abban bejegyzést, hitelesítést csak az arra feljogosított személy végezhet; abban javításokat csak az okirati javítási szabályoknak megfelelően lehet tenni.

                                                                                                                       

II. RÉSZ

AZ EGYES SZAKOKON ÉS SZAKIRÁNYOKON
A VÉGBIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ TÁMASZTOTT FELTÉTELEK

 

35. § A jelen II. részben alkalmazott jelölések értelmezése

(1) Kód: a tantárgy, témakör kódja.

1. Ha egy tantárgy több kurzust foglal magába, az egyes kurzusokat a betűkódot közvetlen követő számozás különbözteti meg egymástól.

2. A modern nyelvi kurzusok „N” kódja kiegészül a nyelv kódjával és az egyes kurzusokat megkülönböztető számozással.

3. A választható kurzusok „V” kódja kiegészül a választhatóként felvett kurzus eredeti kódjával, pld. VBT2.

(2) Megnevezés: a tantárgy, témakör megnevezése; az egyes kurzusok címe a témakörön belül eltérő lehet, de a témakörön belül minden kurzus kódja a témakör közös kódjával kezdődik.

(3) Kr: a tantárgyból, témakörből gyűjtendő összes kredit.

(4) Ku: a tantárgyból, témakörből szervezett kurzusok száma

(5) Előfelt.: A kurzus felvételének előfeltétele. Az alkalmazott rövidítések:

1. tp. = tantárgyi program

2. el.t. = előzetes teljesítése

3. ei.f. = egyidejű felvétele

4. ei.t. = egyidejű teljesítése

5. saj. felt. = az egyes kurzusok felvételének saját feltételei

(6) Jellege: a kurzus jellege. Az alkalmazott rövidítések:

1. ea = előadás

2. szem = szeminárium

3. gyak = gyakorlat

4. szig. = szigorlat

5. nyelvó. = nyelvóra

6. zv. = záróvizsga

7. A kombináltan alkalmazott rövidítések jelentése: a kurzus az első helyen álló jellege kiegészül a második helyen álló jelleggel.

(7) Nappali tagozatos heti óraszáma: kombinált szám esetén az első helyen az elsődleges jelleghez, a második helyen a másodlagos jelleghez tartozó óraszám szerepel.

(8) Követ.: A kurzus számonkérési követelménye. Az alkalmazott rövidítések jelentése:

1. koll = kollokvium

2. koll& = kollokvium a beépülő szemináriumra adott részjegy beszámításával

3. koll# = kollokvium a beépülő gyakorlatra adott részjegy beszámításával

4. gyj = gyakorlati jegy

5. gyj# = gyakorlati jegy a szemináriumba beépülő gyakorlatra vagy a gyakorlatot kísérő szemináriumra adott részjegy beszámításával.

 

36. § A teológia osztatlan MA szak képzési kereteit a 2. § (1) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összes kredit szakirány nélkül 300, lelkipásztori szakirányon 360; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez szakirány nélkül 270, lelkipásztori szakirányon 330 kredit szükséges,

(2) a diplomadolgozat kreditértéke 20 kredit, a záróvizsgáé 10 kredit.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex… nyelvvizsga

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

MC

Szociológia

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EV

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

szem

2

gyj

EM

Hittani alapismeretek

4

2

nincs

ea

2

koll

EA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

szem

2

gyj

EE

Egyházismeret

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

EP

Bevezetés a pszichológiába

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

27

12

 

 

29

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BO

Ontológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BK

Ismeretelmélet

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BE

Etika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BI

Teodícea

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

HB

Filozófia szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

31

9

 

 

27

 

 

bb) Egyháztörténelem

TP

Patrológia

6

2

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TE

Egyháztörténelem

6

3

ET el.t.

ea

2

koll

TSE

Egyháztörténelem szeminár.

6

3

ET el.t.

szem

2

gyj

TD

Dogmatörténet

4

2

TP el.t.

ea

2

koll

HT

Egyháztörténelem szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

26

 

 

 

22

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

12

4

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

12

4

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SR

Bibliai héber szöveg tanulm.

6

2

EO el.t.

szem

2

gyj

SG

Bibliai görög szöveg tanulm.

6

2

EU el.t.

szem

2

gyj

SH

Ószövetségi exegézis

4

2

SV el.t.

ea

2

koll

SSH

Ószövetségi exegézis szemin.

2

1

SV el.t.

szem

2

gyj

SE

Újszövetségi exegézis

4

2

SN el.t.

ea

2

koll

SSE

Újszövetségi exegézis szemin.

2

1

SN el.t.

szem

1

gyj

HS

Szentírástudományi szigorlat

4

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Összesen

52

18

 

 

48

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

6

2

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

DF

Fundamentális

4

2

EV, EM

ea

2

koll

DSF

Fundamentális szeminárium

4

2

EV, EM

szem

2

gyj

DD

Dogmatika

8

4

EV, EM

ea

2

koll

DSD

Dogmatika szeminárium

8

4

EV, EM

szem

2

gyj

DM

Morális

8

4

EV, EM

ea

2

koll

DSM

Morális szeminárium

8

4

EV, EM

szem

2

gyj

DC

Szociálteológia

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

HD

Szisztematikus teol. szigorlat

4

 

 

 

 

 

 

 

53

23

 

 

49

 

 

be) Alkalmazott teológia

PP

Pasztorális szentségtan

4

2

EE el.t.

ea

2

koll

PU

Liturgika

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PL/U

Liturgika

9

3

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

PJ

Egyházjog

3

1

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

PJ

Egyházjog

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

PSF

Inkulturáció

3

1

EE el.t.

szem+gy

1+2

gyj

PSI

Egyházigazgatás

2

1

EE el.t.

szem+gy

2+0

gyj

PSV

Valláspszichológia

3

1

EE, EP

ea+szem

2+1

koll&

KK

Kateketika

6

2

KL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

MS

Szakrális művészet

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

40

16

 

 

41

 

 

bf) Pszichológia-pedagógia

KR

Tréning

2

2

nincs

tréning

1

gyj

KL

Általános lélektan

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KH

Szociálpszichológia

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

8

4

 

 

8

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

SL

Latin nyelv

4

4

nincs

szem

2

gyj

LZ

Latin záróvizsga

4

 

nincs

zv.

 

 

N

Modern nyelv

4

4

nincs

nyelvó.

3

gyj

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

7

7

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

12

 

saj. felt.

 

12

 

 

Összesen

33

 

 

 

 

 

 

Végbizonyítványhoz teljesítendő kredit (szakirány nélkül): 270

 

d) Szakirányon teljesítendő kreditek: 60

KN

Neveléstan

2

1

EP el.t.

ea

2

koll

KD

Didaktikai szeminárium

2

1

EP el.t.

szem

2

gyj

KO

Oktatástan

2

1

EP el.t.

ea

2

gyj

KG

Tanítási gyakorlat

9

3

KD, KO

gyak.

 

gyj

PE

Evangelizáció

3

1

EP el.t.

szem

2

gyj

PG

Pasztorális gyakorlat

12

4

HS, HD

gyak

 

gyj

PG6

Plébániai gyakorlat

20

1

HS, HD

gyak

 

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

2

2

FK el.t.

 

 

gyj

TL

Plébániatörténet

2

1

HS, HD

szem

2

gyj

SP

Perikópa

2

1

HS, HD

szem

2

gyj

HP

Jurisdikciós vizsga

4

 

tp. telj.

szig.

 

 

 

Összesen

60

16

 

 

 

 

 

Katekéta – lelkipásztori munkatárs BA szak

37. § A katekéta – lelkipásztori munkatárs BA szak képzési kereteit a 2. § (2) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összesen 180 kredit; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez 164 kredit szükséges, amelyből a közös képzési területen 140 kredit, a szakirányú képzési területen 24 kredit teljesítendő;

(2) a diplomadolgozat kreditértéke 10 kredit, a záróvizsgáé 6 kredit.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex… nyelvvizsga

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

MC

Szociológia

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EV

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

szem

2

gyj

EM

Hittani alapismeretek

4

2

nincs

ea

2

koll

EA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

szem

2

gyj

EE

Egyházismeret

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

EP

Bevezetés a pszichológiába

2

1

nincs

szem

2

gyj

EF

Beszédgyakorlat

2

1

nincs

szem

2

gyj

EI

Informatikai alapismeretek

1

1

nincs

szem

1

gyj

 

Összesen

30

14

 

 

32

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BK

Ismeretelmélet

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BE

Etika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

21

7

 

 

21

 

 

bb) Egyháztörténelem

TP

Patrológia

6

2

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TE

Egyháztörténelem

6

3

ET el.t.

ea

2

koll

 

Összesen

12

5

 

 

12

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

9

3

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

9

3

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

18

6

 

 

18

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

6

2

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

DF

Fundamentális

2

1

EV, EM

ea

2

koll

DH

Katolikus hittan

6

2

EV, EM

ea

3

koll

DE

Katolikus erkölcstan

6

2

EV, EM

ea

3

koll

 

 

20

7

 

 

20

 

 

be) Alkalmazott teológia

PR1

Gyakorlati teológia

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

PL

Liturgika

6

2

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

PR2

Gyakorlati liturgika

3

1

EE el.t.

ea+gyak

2+1

koll#

PJ

Egyházjog

3

1

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

 

Összesen

16

6

 

 

16

 

 

bf) Pszichológia-pedagógia

KR

Tréning

2

2

nincs

tréning

1

gyj

KL

Általános lélektan

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KH

Szociálpszichológia

3

1

EP el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Összesen

8

4

 

 

8

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

N

Modern nyelv

4

4

nincs

nyelvó.

3

gyj

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

3

 

FK el.t.

 

 

gyj

V

Szabadon választható kurzus

6

 

saj. felt.

 

12

 

 

Összesen

15

6

 

 

26

 

 

d) Lelkipásztori munkatárs szakirányon teljesítendő kurzusok

 

DC

Szociálteológia

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

PSF

Inkulturáció

3

1

EE el.t.

szem+gy

1+2

gyj#

PSI

Egyházigazgatás

2

1

EE el.t.

szem+gy

2+1

gyj#

PSV

Valláspszichológia

3

1

EE, EP

ea+szem

2+1

koll&

PE

Evangelizáció

3

1

EP el.t.

ea+gyak

2+1

koll#

PGL

Nyári plébániai gyakorlat

4

1

EE el.t.

gyak

 

gyj

PSB

Egyházi gazdálkodás

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

KM

Mentálhigiéné

2

1

EP el.t.

szem

2

gyj

 

Összesen

24

9

 

 

21

 

 

e) Katekéta szakirányon teljesítendő kurzusok

 

KN

Neveléstan

2

1

KL el.t.

ea

2

koll

KD

Didaktikai szeminárium

2

1

KL el.t.

szem

2

gyj

KO

Oktatástan

2

1

KL el.t.

ea

2

gyj

KG

Tanítási gyakorlat

9

3

KD, KN

gyak.

 

gyj

KK

Kateketika

3

1

KN, KO

ea+szem

2+1

koll&

KT

Szakmódszertani eljárások

6

3

KL el.t.

szem

2

gyj

 

Összesen

24

10

 

 

15

 

 

 

38. § A hittanár-nevelőtanár osztatlan MA szak képzési kereteit a 2. § (3) bekezdése tartalmazza. A szakon teljesítendő összesen 300 kredit; ebből

(1) a végbizonyítvány megszerzéséhez egyszakos képzésben 285, kétszakos képzésben 292 kredit szükséges, amelyből a szakmai képzési területen egyszakos képzésben 185, kétszakos képzésben 192 kredit, a pedagógiai és szakmódszertani képzési területen mindkét formában 100 kredit teljesítendő;

(2) a diplomadolgozat kreditértéke kétszakos képzésben 8 kredit, egyszakos képzésben 15 kredit, amely magába foglalja a záróvizsgához rendelt kreditet is.

(3) Az oklevél kiadásához középfokú C típusú vagy komplex… nyelvvizsga

(4) A végbizonyítványhoz az alábbi tárgykörökben az alábbi témájú kurzusok teljesítése szükséges.

 

a) Előkészítő kurzusok

 

Kód

Megnevezés

Kr

Ku

Előfelt.

Jellege

Óra

Követ.

EL

Bevezetés a filozófiába, logika

3

1

nincs

ea+szem

2+1

koll&

MC

Szociológia

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

EU

Újszövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EO

Ószövetségi bibliaismeret

2

1

nincs

ea+szem

1+2

koll&

EM

Hittani alapismeretek

4

2

nincs

ea

2

koll

EA

Keresztény lelkiség

2

1

nincs

szem

2

gyj

EE

Egyházismeret

3

1

nincs

ea+gyak

2+1

koll#

 

Kétszakos képzésben összesen

19

8

 

 

21

 

ET

A történeti megismerés alapjai

2

1

nincs

szem

2

gyj

EV

Bevezetés a teológiába

4

2

nincs

szem

2

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

25

11

 

 

27

 

 

b) Tantárgyi programok

 

ba) Filozófia és társadalomtudomány

BA

Antropológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BO

Ontológia

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BK

Ismeretelmélet

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BE

Etika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Kétszakos képzésben összesen

12

4

 

 

12

 

BB

Bioetika

3

1

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

BT

Filozófiatörténet

9

3

EL el.t.

ea+szem

2+1

koll&

HB

Filozófia szigorlat

3

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

27

8

 

 

24

 

 

bb) Egyháztörténelem

TP1

Patrológia

3

1

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TE

Egyháztörténelem

6

3

ET el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

9

4

 

 

9

 

TP2

Patrológia

3

1

ET el.t.

ea+szem

2+1

koll&

TSE

Egyháztörténelem szeminár.

6

3

ET el.t.

szem

2

gyj

HT

Egyháztörténelem szigorlat

3

 

tp. ei.t.

szig.

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

21

8

 

 

18

 

 

bc) Szentírástudomány

SV

Ószövetségi bevezető

9

3

EO el.t.

ea+szem

2+1

koll&

SN

Újszövetségi bevezető

12

4

EU el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Kétszakos képzésben összesen

21

7

 

 

18

 

SH

Ószövetségi exegézis

4

2

SV el.t.

ea

2

koll

SSH

Ószövetségi exegézis szemin.

2

1

SV el.t.

szem

2

gyj

SE

Újszövetségi exegézis

4

2

SN el.t.

ea

2

koll

SSE

Újszövetségi exegézis szemin.

2

1

SN el.t.

szem

1

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

33

13

 

 

30

 

 

bd) Szisztematikus teológia

DF

Fundamentális

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

 

Csak kétszakos képzésben:

 

 

 

 

 

 

DH

Katolikus hittan

6

2

EV, EM

ea

3

koll

DE

Katolikus erkölcstan

6

2

EV, EM

ea

3

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

15

5

 

 

15

 

DF

Fundamentális

4

2

EV, EM

ea

2

koll

DSF

Fundamentális szeminárium

4

2

EV, EM

szem

2

gyj

DD

Dogmatika

8

4

EV, EM

ea

2

koll

DSD

Dogmatika szeminárium

8

4

EV, EM

szem

2

gyj

DM

Morális

8

4

EV, EM

ea

2

koll

DSM

Morális szeminárium

8

4

EV, EM

szem

2

gyj

DC

Szociálteológia

3

1

EV, EM

ea+szem

2+1

koll&

 

Egyszakos képzésben összesen

46

22

 

 

46

 

 

be) Alkalmazott teológia

PL

Liturgika

6

2

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

 

Csak kétszakos képzésben:

 

 

 

 

 

 

PR1

Gyakorlati teológia

2

1

EE el.t.

ea

2

koll

 

Kétszakos képzésben összesen

8

3

 

 

8

 

PP

Pasztorális szentségtan

4

2

EE el.t.

ea

2

koll

PJ

Egyházjog

3

1

EE el.t.

ea+szem

2+1

koll&

KM

Mentálhigiéné

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

MN

Népismeret

2

1

nincs

szem

2

gyj

MZ

Egyházzene

2

1

EE el.t.

szem

2

gyj

 

Egyszakos képzésben összesen

19

8

 

 

19

 

 

c) Tudományos felkészülés és szabadon választható kurzusok

 

FK

Kutatásmódszertan

2

2

nincs

szem

1

gyj

FD

Évfolyamdolgozat

0

3

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

6

 

saj. felt.

 

6

 

 

Kétszakos képzésben összesen

8

 

 

 

8

 

FD

Évfolyamdolgozat

0

4

FK el.t.

 

 

gyj

V

Választható kurzus

6

 

saj. felt.

 

6

 

 

Egyszakos képzésben összesen

14

 

 

 

 

 

 

d) Kétszakos képzésben a másik szakterületen teljesítendő: 100 kredit

 

e) Pszichológiai, pedagógiai és szakmódszertani képzés

 

ea) A Pécsi Tudományegyetem szervezésében teljesítendő

 

Pedagógia-pszichológia

34

 

 

 

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

34

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

 

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

 

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Kétszakos képzésben összesen

67

 

 

 

 

 

 

eb) A PHF szervezésében teljesítendő

KA

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

KG3

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

KG5

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

KSG5

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Kétszakos képzésben összesen

33

 

 

 

 

 

KB

Tantárgyi szakmódszertan

8

 

 

 

 

 

KG2

Tantárgyi csoportos gyakorlat

2

 

 

 

 

 

KG6

Tantárgyi féléves iskolai gyak.

20

 

 

 

 

 

KSG6

Iskolai gyakorlat kísérő szemin

3

 

 

 

 

 

 

Egyszakos képzésben összesen

66

 

 

 

 

 

 

 

III. RÉSZ

A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

 

1. A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

39. § Diplomadolgozatot kizárólag teológiai témakörből lehet készíteni. Diplomadolgozatot benyújtani az alábbi előfeltételek teljesítését követően lehet:

(1) A diplomadolgozatot legkorábban abban a félévben lehet benyújtani, amelyben a hallgató a már teljesített és a félévre felvett kurzusok alapján végbizonyítványt szerezhet.

(2) Akinek a hallgatói jogviszonya több mint öt éve megszűnt és ezért a Nftv. 50. § (3) bekezdése alapján záróvizsgát már nem tehet, az diplomadolgozatot sem nyújthat be.

(3) Aki a főiskolával szembeni fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, és ezért a Nftv. 50. § (5) bekezdése alapján záróvizsgát nem tehet, az diplomadolgozatot sem nyújthat be.

(4) Diplomadolgozatot csak azt követően lehet benyújtani, hogy

a) a hallgató a szakjára előírt valamennyi évfolyamdolgozatot eredményesen teljesítette

b) a hallgató dolgozattervet adott be, amelyet a Tanszékvezetők Tanácsa elfogadott.

40. § A hallgató a dolgozattervét az alábbiak szerint köteles elkészíteni:

(1) Legkésőbb a diplomadolgozat benyújtását megelőző félévben témavezetőt és a témavezetővel egyetértésben dolgozati témát kell választania. Az utolsó évfolyam­dol­go­za­ti kurzus értékelésének feltétele, hogy a hallgató dolgozata függelékében diplomadolgozatának témáját és témavezetőjét megnevezi.

(2) A témavezető irányításával meg kell jelölnie dolgozata címét és ki kell dolgoznia dolgozata tézisét. A tézis a diplomadolgozat logikai vázát jelenti, amelynek tartalmaznia kell

a) a dolgozat témaválasztásának teológiai, illetve pasztorális indoklását

b) a dolgozatban vizsgált kérdés pontos megfogalmazását

c) a vizsgált kérdés megválaszolásában követett módszert

d) a vizsgált kérdés megválaszolásának lépéseit és az azokhoz használt fő forrásokat.

(3) El kell készítenie diplomadolgozata irodalomjegyzékét.

41. § (1) A 40. § szerint elkészített dolgozattervet, vagyis a diplomadolgozat címét, tézisét és irodalomjegyzékét, továbbá a témavezető nevét és írásos ajánlását a tanulmányi irodán keresztül a Tanszékvezetők Tanácsához kell elfogadásra benyújtani. A Tanszékvezetők Tanácsa a dolgozatterv elfogadása esetén a diplomadolgozat elbírálására felkéri a témavezetőt és két másik bírálót. A két kijelölt bíráló előbírálatra is felkérhető, de nem kötelezhető. A felkért bírálók nemcsak a főiskola tanárai lehetnek.

(2) A Tanszékvezetők Tanácsa a február 15-ig benyújtott dolgozatterveket február utolsó napjáig elbírálja. A tanév záróvizsgájára az a hallgató jelentkezhet, akinek február utolsó napjáig elfogadott dolgozatterve van.

42. § A diplomadolgozat bírálata két szakaszban történik.

(1) Az elkészült diplomadolgozatot március 31-ig kell a tanulmányi irodán keresztül elektronikus formában és egy nyomtatott példányban a témavezetőnek benyújtani. A témavezető április 21-ig írásos értékelést és érdemjegyet ad a dolgozatra. A témavezető az első bírálati szakaszban kérheti a hallgatót a dolgozat kisebb átdolgozására, a hibák javítására.

(2) Ha a témavezető a dolgozatra legalább elégséges jegyet adott, a dolgozat végleges változatát április 25-ig két nyomtatott és összefűzött, valamint egy keménytáblába kötött, példányban kell beadni a tanulmányi irodára. A két összefűzött példányt a tanulmányi iroda öt napon belül továbbítja a másodbírálóknak. A másodbírálók május 21-ig írásos értékelést és érdemjegyet adnak a dolgozatra.

(3) A témavezető és a kijelölt bírálók értékelésének az alábbi követelményeknek kell megfelelniük.

a) A legalább ezer karakter terjedelmű, gépírásos vagy nyomtatott, saját kezűleg aláírt szakvéleményben a bírálónak ki kell fejtenie, hogy a dolgozat miben és mennyiben felel meg a diplomadolgozat tartalmi, formai és tudományos követelményeinek, illetve miben és mennyiben nem; milyen értékek, illetve hiányosságok és hibák alapján határozta meg értékelését.

b) A dolgozat értékelése 1-5-ig érdemjegyek adásával történik. Az 1 (elégtelen) érdemjegy azt jelenti, hogy a bíráló a dolgozatot nem fogadta el.

c) A szakvéleményen a bírálónak – ha a dolgozatot legalább elégségesre értékelte – a záróvizsga-szabályzatban meghatározott záróvizsga témaköröket is meg kell adnia. A szakvélemény e nélkül nem fogadható el.

(4) Az elégtelenre értékelt dolgozatot – az (5) bekezdésben leírt esetet kivéve – a bíráló szakvéleményével együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni. Az átdolgozott diplomadolgozat benyújtásának és elbírálásának menete ugyanaz, mint az elsőre benyújtott dolgozaté. A diplomadolgozat újbóli elbírálásáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

(5) Ha a bírálók által a dolgozatra adott három érdemjegy közül bármelyik kettő között három vagy annál nagyobb a különbség, az utolsó szakvélemény beérkezését követő három munkanapon belül össze kell hívni a dolgozat bírálóit.

a) A bírálói tanács megvitatja az értékelések nagyarányú eltérésének okait, ennek során (a témavezetőt is ideértve) bármely bíráló módosíthatja értékelését, illetve szakvéle­ményét.

b) Ha az érdemjegyek közötti különbség abból adódik, hogy a dolgozatot az egyik bíráló elégtelenre értékelte, a másik kettő viszont elfogadta, és közülük az egyik legalább négyesre értékelte, és ez a helyzet a bírálók tanácskozását követően is fennmarad, a bírálói tanács többségi szavazással kérheti a Tanszékvezetők Tanácsát negyedik bíráló felkérésére. A negyedik bíráló ez esetben a dolgozatot elégtelenre értékelő bíráló helyébe lép. Amennyiben a dolgozatot ő is elégtelenre értékeli, a dolgozatot mind a négy szakvéleménnyel együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni.

43. § A diplomadolgozatra adott szakvéleményeket a záróvizsga témakörökkel együtt másolatban legkésőbb a beérkezésüket követő munkanapon meg kell küldeni a hallgatónak.

2. A DIPLOMADOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

44. § (1) A diplomadolgozat célja, hogy a hallgató igazolja jártasságát a teológia tudományában. A dolgozat követelményrendszere BA és MA szinten különböző.

(2) A BA szintű dolgozat követelményei:

a) Témája egy kérdés több tudományág szempontjából történő vizsgálata. A feltett kérdést egyetlen teológiai tudományági szempontból kell alaposabban körüljárni, de azt a bb) pontnak megfelelően fel kell vezetni a többi tudományágból, illetve tovább kell vinni a többi tudományág felé.

b) A téma kidolgozásának sémája:

ba) Bevezetés: a dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása; status questionis.

bb) Kifejtés: filozófiai (vagy pszichológiai, szociológiai, egyéb társadalomtudományi) megközelítés; a kérdés a Bibliában; a kérdés története; szisztematikus teológiai tárgyalása; alkalmazott teológiai megközelítése.

bc) Befejezés: a kérdés megválaszolása a kifejtés alapján; kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére.

c) Terjedelme legalább 60.000, legfeljebb 120.000 leütés (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt).

(3) Az MA szintű dolgozat követelményei. A dolgozat lehet:

a) Valamely kutatási részterület átfogó bemutatása és értékelése: a kutatás kérdéseinek rendszerező feltárása, a fontosabb kutatási irányok ismertetése és csoportosítása, a nézetkülönbségek okainak magyarázata, és az eltérő nézetek teológiai és tudományos szempontú önálló értékelése. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a hallgató kritikai módon kezelje valamennyi forrását, a kutatási irányok rendszerezésében és értékelésében önállóan választott és indokolt szempontot kövessen, amely lehet új szempont, és lehet a források szempontjainak kombinációja is; továbbá hogy a témával kapcsolatos minden fontosabb kutatási irányt ismertessen és értékeljen.

b) Önálló kutatás: valamely eddig nem tárgyalt kutatási téma feldolgozása. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a vizsgált kérdést pontosan körülírja, a kérdésfelvetést indokolja; a kérdés megválaszolására alkalmas vizsgálati módszert állítson fel, és azt pontosan kövesse; a vizsgálat során koherens logikai rendet alkalmazzon; bizonyítása és forráshasználata feleljen meg a tudományos eljárás követelményeinek, következtetéseiben pedig a forrásaihoz képest új mozzanatot tartalmazzon.

c) Az MA szintű dolgozat terjedelme legalább 100.000, legfeljebb 200.000 leütés (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt).

(4) Mind BA, mind MA szintű diplomadolgozatra vonatkozóan

a) követelmény, hogy a hallgató a dolgozat a témájával foglalkozó és/vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó teljes magyar nyelvű tudományos irodalmat ismerje és használja, továbbá az adott témával kapcsolatos mértékadó nemzetközi irodalmat legalább egy idegen nyelven eredetiben használja. A dolgozat irodalomjegyzékét e szempont szerint kell összeállítani. Az irodalomjegyzékben felsorolt művekre, illetve azoknak a dolgozat témáját érintő részeire a dolgozatnak közvetlenül vagy közvetett módon hivatkoznia kell;

b) követelmény, hogy a hallgató ismerje és alkalmazza a tudományos eljárás módszereit. Dolgozata minden részletében feleljen meg az egzaktság, a világosság, a rendszeresség és a tudományos bizonyítás követelményeinek;

c) követelmény, hogy a dolgozat a kérdésfelvetés, a vizsgálati módszer és a logikai lépések tekintetében kövesse a benyújtott és elfogadott tézist;

d) követelmény, hogy a dolgozat tiszteletben tartsa a tudományos etikai kritériumokat és a szerzői jogokat: egyértelműen különüljenek el a hallgató saját szövegei és a forrásul használt szövegek. Ez utóbbiakat az idézés és a hivatkozás szabályai szerint a szövegben világosan meg kell jelölni. Plágium esetében a bírálók minden további tartalmi és formai értékelést mellőzve kötelesek a dolgozatot visszautasítani;

e) követelmény, hogy a dolgozat címoldal, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, esetleges mellékletek és ábrák nélküli szövege a (2) és (3) bekezdésben megszabott terjedelmi határok között legyen;

f) követelmény, hogy a dolgozat feleljen meg a Tanszékvezetők Tanácsa által meghatározott, a jelen szabályzat 3. sz. mellékletébe foglalt formai szabályoknak;

g) követelmény továbbá, hogy a dolgozat nyelvtani, fogalmazási, helyesírási és gépelési hibát, a tudományos nyelvtől idegen fordulatokat, stiláris eszközöket ne tartalmazzon.

 

IV. RÉSZ

 

ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT

 

1. A záróvizsgára jelentkezés

45. § (1) Záróvizsgára jelentkezhet az a hallgató, aki

a) tanulmányait a PHF-en fejezte (fejezi) be, részére a végbizonyítványt a PHF jogosult kiállítani,

b) végbizonyítványt szerzett vagy a záróvizsga időpontjáig a végbizonyítványt várhatóan megszerzi,

c) diplomamunkáját a PHF-en nyújtotta be, és azt a kijelölt bírálók mindegyike legalább elégséges értékeléssel elfogadta.

(2) Záróvizsgára a feltételeknek megfelelő hallgató a tanulmányi iroda szóbeli vagy írásbeli értesítésével jelentkezhet.

(3) A záróvizsgára jelentkezést követően a tanulmányi iroda megvizsgálja a feltételek teljesülését.

a) Összegyűjti a jelentkező által a korábbi félévekben teljesített, illetve a jelentkezés félévében felvett kurzusait, és azok alapján megállapítja, hogy a záróvizsga időpontjáig a végbizonyítvány kiadható lesz-e.

b) Összegyűjti a hallgató diplomamunkájára adott írásos értékeléseket, és megállapítja, hogy azt valamennyi bíráló elfogadta-e.

(4) A tanulmányi iroda a jelentkezést követő öt napon belül közli a jelentkezővel a jelentkezés elfogadását, feltételes elfogadását vagy elutasítását.

a) A jelentkezést feltétel nélkül el kell fogadni, ha a jelentkező már minden feltételnek eleget tett. Ez esetben a tanulmányi iroda határozatában közölni kell a vizsga helyét és idejét, valamint a bírálók által megadott záróvizsga témaköröket. A tanulmányi iroda a jelentkezés elfogadásával egyidejűleg megnyitja a hallgató záróvizsga jegyzőkönyvét, rávezeti a már ismert adatokat és a jelentkezést elfogadó határozatát.

b) A jelentkezést feltételekkel kell elfogadni, ha a jelentkező a feltételeknek még nem tett eleget, de a vizsga időpontjáig lehetséges a feltételek teljesítése. Ez esetben határozatban közölni kell a vizsga helyét és idejét, a témaköröket, illetve annak már ismert részét, valamint tételes kimutatást arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen további feltételeket kell a jelentkezőnek teljesítenie. A tanulmányi iroda a jelentkezés feltételes elfogadásával egyidejűleg megnyitja a hallgató záróvizsga jegyzőkönyvét, rávezeti a már ismert adatokat, és csatolja a hallgatónak átadott kimutatást a záróvizsgához szükséges feltételekről. A feltételek teljesülését a tanulmányi iroda a záróvizsga kezdetéig megvizsgálja, és határozatot hoz a záróvizsgára bocsátásról vagy annak elutasításáról.

c) A jelentkezést el kell utasítani, ha a jelentkező a tanévben esedékes legkésőbbi rendes vizsgaidőpontig a feltételeknek már nem fog tudni eleget tenni; ha a hallgató a 41. § (2) bekezdésébe, valamint a 42. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt határidőket elmulasztotta, továbbá ha a végbizonyítvány megszerzését követően több mint öt tanév eltelt.

(5) A tanulmányi iroda határozatával szemben a hallgató a rektorhoz fellebbezhet. Fellebbezésének indoklása alkalmas kell legyen arra, hogy a rektor a feltételek teljesülését megállapíthassa, illetve a vitatott kérdésekben állást foglalhasson.

2. A záróvizsga időpontja

46. § (1) A záróvizsga rendes időpontját vagy időpontjait minden tavaszi szemeszterben május 1. és június 20. között kell megállapítani úgy, hogy

a) valamennyi elfogadott jelentkezőnek módja legyen a feltételek teljesítésére

b) a záróvizsgák a diplomaosztó ünnep előtt legkésőbb 3 nappal befejeződjenek

c) a jelentkezést elfogadó határozat és a kijelölt záróvizsga időpont között legalább 15 nap felkészülési idő legyen.

(2) Az a hallgató is jelentkezhet záróvizsgára, akinek esetében a vizsgaidőpont kijelöléséhez az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt feltétel nem teljesülhet, feltéve, hogy a hallgató a 15 napos felkészülési időről lemond.

47. § Az a hallgató, akinek a rektor engedélyezte, hogy diplomáját a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban vegye át, ha a rendes záróvizsga időpontok egyikén sem tud megjelenni, kérheti rendkívüli záróvizsga időpont kijelölését. A záróvizsga-bizottság rendkívüli összehívásáért a TJSZ térítési díjat állapíthat meg.

48. § (1) A hallgató nem kezdheti meg a záróvizsgát addig, amíg

a) diplomadolgozatának könyvtári példányát le nem adta

b) a főiskolával, illetve annak könyvtárával szemben tartozása van.

(2) A könyvtártól a záróvizsga kezdetéig igazolást kell kérni a hallgató tartozásmentességéről.

3. A záróvizsga témája

49. § (1) A záróvizsga során a hallgatónak meg kell védenie diplomadolgozatát, és bizonyítania kell az ahhoz kapcsolódó, a dolgozata bírálói által kijelölt teológiai témakörökben való jártasságát. A vizsga során a jelöltnek tanúsítania kell, hogy a teológia tárgykö­ré­ben képes a kiérlelt, tárgyszerű és átfogó előadásra és vitára.

(2) A diplomadolgozathoz kapcsolódó teológiai témaköröket a dolgozat bírálói jelölik ki, és azt írásos bírálatukba foglaltan közlik.

a) Minden bíráló két témakört köteles megjelölni.

b) A kijelölt témák a diplomadolgozat témaköréhez, irodalomjegyzékéhez kapcsolódnak vagy azt vezetik tovább a dolgozat témáját megalapozó, illetve abból következő teológiai kérdések felé.

c) A kijelölt témák mindegyike teológiai vonatkozású kell legyen.

(3) A hallgatónak valamennyi kijelölt témához irodalomjegyzéket kell készítenie, és azt a vizsga során – ha a bizottság valamely tagja kéri – be kell mutatnia.

(4) Ha egy szakon a szakmai törzsanyag tantárgyi programjait nem zárja tantárgyanként szigorlat, a záróvizsga a diplomadolgozat megvédésén túl a szakmai törzsanyag összefoglaló vizsgájának szerepét is betölti. Ilyen esetben a záróvizsga-bizottság kiegészül a tantárgyi programok képviselőivel.

a) A tantárgykör szerint illetékes tanszékeknek az első záróvizsga időpont előtt legalább 30 nappal közzé kell tenniük a záróvizsga tantárgyi témaköreit.

b) A tantárgyi programok képviselőit a tanszékek delegálják a bizottságba.

4. A záróvizsga-bizottság

50. § (1) A záróvizsga lebonyolítására és a záróvizsgához kapcsolódó feladatok ellátására jelöltenként külön-külön záróvizsga-bizottságot kell alakítani. A bizottság három tagból és egy elnökből áll. Ha a 49. § (4) bekezdése alá eső záróvizsga-bizottság rendes tagjai nem elegendőek valamennyi vizsgán szereplő tantárgyi program képviseletére, annyi póttagot kell meghívni a bizottságba, hogy valamennyi tantárgyi program képviseltetve legyen.

(2) A bizottság rendes tagjai a hallgató diplomadolgozatának bírálói. A tagok és póttagok feladata a jelölt kérdezése, a jelölttel folytatott vita és a záróvizsga értékelése.

(3) A bizottság elnökét a rektor nevezi ki. Az elnök feladata a jelentkező jelöltté nyilvánítása, a vizsga levezetése, a vizsga szabályszerűségének felügyelete, a vizsgát követően pedig határozathozatal a diploma kiadásáról és a kiadandó diploma minősítéséről. Az elnök a jelölt kérdezésében és értékelésében nem vehet részt.

(4) A bizottság tagjai, illetve az elnök határozata ellen a jelölt indokolt esetben 48 órán belül a rektorhoz fordulhat írásos felülvizsgálati kérelemmel. A rektor, ha a kérelemnek helyt ad,

a) a vizsgabizottságot felszólíthatja az eljárási szabálytalanságok utólagos orvoslására, ha ez lehetséges,

b) vagy a vizsgabizottság kifogásolt határozatát megsemmisítheti, és a bizottságot új eljárásra utasíthatja, akár úgy is, hogy a bizottság élére új elnököt nevez ki.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a záróvizsga-bizottságnak a rektor is tagja vagy elnöke volt, a rektornak a felülvizsgálati kérelmet a tanulmányi rektor-helyettesnek vagy – ha a bizottságnak ő is tagja vagy elnöke volt – a bizottságban részt nem vevő egyik tanszékvezetőnek kell elbírálásra továbbítania.

5. A záróvizsga előkészítése

51. § (1) A záróvizsgát a főiskola arra alkalmas helyiségében kell tartani.

(2) A tanulmányi irodának a vizsgához a jegyzőkönyv nyomtatványt elő kell készítenie, azon az ismert adatokat kitöltenie, és a záróvizsga-bizottság elnökének a vizsga kezdete előtt átadnia. Az elnök részére a minősítés megállapításához számológépet is biztosítani kell.

(3) A jegyzőkönyv nyomtatványon a tanulmányi iroda által kitöltendő adatok a következőek:

a) a jelölt neve, születési ideje, szakja és hallgatói törzsszáma

b) annak igazolása, hogy a jelölt az utolsó félévet a PHF-n végezte

c) annak igazolása, hogy a jelölt a záróvizsga kezdetéig végbizonyítványt szerzett

d) a tantárgyi, illetve választható programok teljesítésének szakonkénti igazolása, és a programok átlagainak feltüntetése

e) a diplomadolgozatra adott bírálatok érdemjegyeinek feltüntetése, valamint a bírálatok mellékletként történő csatolása

f) annak igazolása, hogy a jelölt eleget tett a 48. §-ba foglaltaknak (diplomadolgozatának könyvtári példányát beadta, illetve a főiskolával szemben nincs tartozása).

6. A záróvizsga menete

52. § (1) A záróvizsga kezdete előtt a záróvizsga-bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján megállapítja, hogy a jelentkező záróvizsgára bocsátható-e. A záróvizsgára bocsátott jelentkezőt jelöltté nyilvánítja.

(2) A záróvizsga jegyzőkönyvét a bizottság elnöke vezeti.

(3) Az elnök sorban szót ad a bizottság tagjainak, akik egyenként tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet a dolgozatáról, az általuk megadott – a 49. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezen felül az előre kiadott – témakörökből. A bizottság tagjai kérhetik a jelölttől az általuk megadott témakörökhöz készített irodalomjegyzékek bemutatását. A 49. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezt követően a bizottság póttagjai további tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet az általuk képviselt tantárgykör előre kiadott témaköreiből.

a) A 49. § (4) bekezdése alá eső esetekben a záróvizsga megszervezhető úgy is, hogy a bizottság póttagjai a záróvizsgát megelőzően – a záróvizsga napján vagy az azt megelőző napon – az általuk képviselt tantárgykör témaköreiből a jelentkezőt külön vizsgáztatják. Ez esetben a póttagoknak a záróvizsgán nem kell részt venniük, a tantárgykörükben adott részjegyet a záróvizsga-bizottság rendes tagjai a vizsga eredményének megállapításánál az (5) bekezdés c pontja szerint figyelembe veszik.

(4) A bizottság tagjai és póttagjai lemondhatnak időkeretük teljes kitöltéséről; az elnök azonban az időkeret elteltével köteles a kérdezés jogát a következő tag számára átadni, illetve az utolsó tag időkeretét követően a vizsgát lezárni.

(5) A vizsga végeztével a jelöltnek el kell hagynia a termet. A bizottság tagjai egyenként értékelik a jelöltet.

a) Minden tag köteles nyilatkozni arról, hogy a jelölt a diplomadolgozatát megvédte-e; ha igen, a kapcsolódó előadást és vitát 1-5-ig érdemjegy adásával kell értékelni. A nyilatkozatot és az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

b) Minden tag adhat rövid szöveges értékelést is, amit az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

c) A 49. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán ezt követően a póttagok a tantárgyi összefoglaló vizsgát 1-5-ig érdemjegy adásával értékelik. Az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

(6) Az elnök a bizottság tagjai által adott nyilatkozatok és értékelések alapján határoz a záróvizsga sikerességéről. A jelölt a záróvizsgán megfelelt, ha a tagok többsége a diplomadolgozat megvédését elfogadja, és a vizsgára adott érdemjegyek átlaga eléri a 2,0-t. A 49. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán a „megfelelt” eredmény további feltétele, hogy a jelölt minden tantárgyi programból legalább elégséges érdemjegyet kapjon.

a) Ha a jelölt a diplomadolgozatát nem tudta megvédeni, új dolgozatot kell benyújtania.

b) Ha a vizsgára adott érdemjegyek átlaga nem éri el a 2,0-t, illetve ha a jelölt a 49. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán valamely tantárgyi programból elégtelen érdemjegyet szerzett, új záróvizsgát kell tennie, a tantárgyi összefoglaló vizsgákból azonban csak azokból a tárgyakból, amelyekből sikertelenül vizsgázott.

(7) Az elnök a vizsga eredménye, a tanulmányi iroda által előre megadott, illetve a jelölt által igazolt adatok alapján határoz a diploma kiadásáról, illetve annak minősítéséről. A diploma minősítését az 5. §-ban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(8) Miután az elnök határozatát meghozta, a jelöltet be kell hívni, és a határozatot közölni kell vele. A közlés során az elnöknek meg kell mondania a záróvizsgára adott jegyek átlagát, illetve a kiadandó diploma minősítését.

7. A záróvizsgán hozott határozat érvénye

53. § (1) A záróvizsga végeztével a jegyzőkönyvet az elnöknek és minden tagnak alá kell írnia, majd a jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a tanulmányi irodának át kell adni.

(2) A tanulmányi iroda ellenőrzi a kiadandó diploma minősítésének kiszámítását, és ha abban számítási hibát tapasztal, a bizottság elnökét felszólítja határozata módosítására.

(3) A záróvizsga-bizottság elnökének határozata jogerőre emelkedik, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a jelölt a vizsga befejeztét követően nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, vagy ha benyújtott, azt elutasították, illetve a kifogásolt eljárási szabálytalanságot utólag orvosolták

b) a tanulmányi iroda a diploma minősítésének kiszámítását helyesnek találta, illetve a bizottság elnöke a számítási hibát kijavítva a minősítést módosította.

(4) A záróvizsga-határozat a diploma kibocsátásának jogfeltétele. A diploma kiadását ezen túlmenően csak az adott szakon megkövetelt nyelvtudás igazolásától lehet függővé tenni.

 

1. sz. melléklet

Az évfolyamdolgozatok rendszere, tartalmi és formai követelményei (TT)

 

ÉVFOLYAMDOLGOZATI AJÁNLÁS

Az évfolyamdolgozatok célja, hogy a hallgatók lépésről lépésre elsajátítsák egy-egy kérdés tudományos igényű tárgyalásának elemeit.

Kezdettől fogva minden évfolyamdolgozatnak tartalmaznia kell

  • a dolgozatban tárgyalt kérdés pontos körülírását: mire keres választ, miért időszerű (fontos, érdekes) a tárgyalt probléma, milyen szempontból kívánja a kérdést megvizsgálni (lehatárolás)
  • utalásokat: honnan vette a dolgozatban leírt ismereteit, állításait (idézeteket, tartalmi összefoglalásokat), hol talált még a témával kapcsolatos tudományos értékű anyagot - ezeket általában a lábjegyzetekben kell közölni
  • bibliográfiát: a dolgozathoz felhasznált, illetve a dolgozat témájában talált könyvek, cikkek, egyéb források felsorolását

Kezdettől fogva minden évfolyamdolgozatnak törekednie kell a tárgyszerű, szakszerű és világos fogalmazásra: a dolgozat helyesen használja a szakkifejezéseket, kerülje a pongyola, kétértelmű, érzelemre ható megfogalmazásokat; helyesírása, stílusa, mondatszerkesztése, külalakja legyen igényes.

Ebben az összefoglalóban „teológia" alatt az alábbi tudományágakat értjük: dogmatika, morális, fundamentális, patrológia, egyháztörténet, dogmatörténet, biblikum, szociálteológia, pasztorális, liturgika, egyházjog, kateketika, aszketika.

A felvehető szemináriumoknak megfelelően „társadalomtudományi" témájú évfolyamdolgozatok az alábbi tudományágakból készülhetnek: pszichológia, szociológia, pedagógia, néprajz.

Tanácsok a kidolgozáshoz:

1. Témaválasztás: az adott félév követelményeihez illeszkedő témát válasszon. Először tisztázza önmagában, mi érdekli, mit tud a témáról, majd - a követelmények ismeretében - szűkítse és pontosítsa a kérdését. Indokolja meg a kérdés jelentőségét. Tanácsos ezt röviden leírnia, és a választott szemináriumvezetőjének megmutatnia.

2. Tervezze meg a munkáját: gondolja át, minek kell utánajárnia, készítsen vázlatot a megválaszolás lépéseiről, válassza ki azokat a műveket, amelyekben keresni fog. Vázlatát és a tervezett bibliográfiát írja le, és beszélje meg a témavezetőjével.

3. Olvasson a témában. Az olvasás során mindig jegyzeteljen: foglalja össze, mit tudott meg a szövegből, jegyezze fel az ismeretek, utalások lelőhelyeit, írja ki, ha a szövegben más, a témába vágó művekre utaltak. Ha szükséges, keresse meg ezeket a műveket is.

4. Az olvasottak alapján véglegesítse a dolgozata vázlatát és bibliográfiáját, és beszélje meg a témavezetőjével.

5. A jegyzetei alapján dolgozza ki a dolgozata részeit. Az első egy-két részt mutassa meg a témavezetőjének, így a többi rész megírása során már figyelembe tudja venni az észrevételeit, tanácsait.

6. Miután elkészült a szöveggel, ha van rá ideje, pihentesse egy-két hétig, majd újra olvassa el immár úgy, mintha a szöveget nem saját maga írta volna. Ha szükséges, alakítsa át, hogy világosabb, logikusabb legyen. Mielőtt beadná, még egyszer alaposan olvassa át, javítsa ki a fogalmazási, helyesírási, tördelési hibákat.

 

Első évfolyamdolgozat (3. félév)

 

Témája: tudományos ismeretterjesztő munka egy választott teológiai, filozófiai, társadalomtudományi kérdésről

A dolgozat célja, hogy a hallgató egy középiskolát végzett, de nem szakmabeli olvasót megcélozva választott témájában a közvélekedéssel szemben (vagy azt árnyalva, pontosítva) bemutassa a mértékadó álláspontot.

A dolgozat legyen olvasmányos, főszövege lehetőleg ne tartalmazzon tudományos szakkifejezéseket, de a lábjegyzetben utaljon ezekre, és a felhasznált kézikönyvek segítségével magyarázza meg a jelentésüket. Fejtse ki, miért időszerű, fontos vagy érdekes a felvetett kérdés, mit kell vele kapcsolatban alaposabban megvizsgálni, tisztázni vagy pontosítani.

Gyűjtse össze az alapvető teológiai (filozófiai, társadalomtudományi) irodalomban a dolgozat kérdésével foglalkozó adatokat, állításokat, ezek segítségével igyekezzen a kérdést több oldalról megvilágítani, és a mértékadó álláspontot összefoglalni.

Kerülje el

  • a fellengzős, tudományoskodó hangvételt, a szakszavakkal dobálózást;
  • forrásainak egyszerű bemásolását: ne idézzen hosszabb szövegeket, inkább foglalja össze a saját szavaival azok lényegét - ezek lelőhelyét lábjegyzetekben jelölje meg;
  • a túlzott részletezést: összpontosítson az eredeti kérdésre és annak közvetlen összefüggéseire, de ne ágazzon el túl messzire, és ne akarjon mindenről írni, amit olvasott, csak arról, amit az átnézett anyagban az eredeti kérdésével kapcsolatban talált.

A téma kidolgozásának sémája:

(1) Bevezetés

a) a dolgozatban vizsgált kérdés megfogalmazása és lehatárolása

b) a téma időszerűségének, fontosságának, érdekességének indoklása

(2) Kifejtés

(3) Befejezés

a) a dolgozatban vizsgált kérdésre adott válasz megfogalmazása

b) a nem megválaszolt, illetve továbbvezető kérdések felsorolása

(4) Bibliográfia

A dolgozat törzsszövegének terjedelme legalább 10.000, legfeljebb 15.000 leütés.

 

2. évfolyamdolgozat (4. félév)

 

Témája: egy kérdéssel kapcsolatos mértékadó álláspontok ütköztetése

A dolgozat célja, hogy egy teológiai (filozófiai, társadalomtudományi) kérdésben bemutassa a mértékadó álláspontok eltéréseit, megmagyarázza a különbségek eredetét, okait és kihatásait.

Új elem tehát, hogy a dolgozat kérdését nem a közvélekedéssel szemben kell feltenni, hanem a mértékadó megközelítések eltéréseire kell magyarázatot keresni.

Bár ehhez az évfolyamdolgozathoz is elsősorban az alapvető irodalmat kell használni, de már elvárás, hogy a témával kapcsolatos egy-két cikket is kell keresni.

Ebben a dolgozatban már olyan olvasót tartson szem előtt, aki rendelkezik bizonyos szakismerettel (például az évfolyamtársait), ezért a legfontosabb szakkifejezéseket már nem kell a számára megmagyarázni.

A mérlegelés és az értékelés során nem szükséges önálló eredményre jutnia: hagyatkozzon az olvasottakra, és inkább arra törekedjen, hogy minél pontosabban megértse és összefoglalja a kutatók érveléseit. Ugyanakkor a dolgozat végén foglaljon állást a kérdésben, mutassa be, mit és miért tartott meggyőzőnek a tárgyaltakból, esetleg hogyan tudná közelíteni az eltérő álláspontokat, illetve Ön hogyan válaszolná meg a felvetett kérdést.

 

A téma kidolgozásának sémája:

(1) Bevezetés

a) A tárgyalt probléma ismertetése, jelentősége

b) Status questionis: a vizsgált időszakban milyen mértékadó álláspontok léteztek (jelen idejű probléma esetében: hogy áll a kutatás a kérdéssel kapcsolatban)

(2) Kifejtés

a) Milyen előzményei voltak az eltérés kialakulásának (kutatástörténet, iskolák, mozgalmak, stb.)

b) Miben állnak az eltérő nézetek, mivel érvelnek mellettük

c) Mérlegelés: mi szól az egyes nézetek mellett, illetve ellene (ha a téma úgy kívánja, a b/ pont keretében is tárgyalható)

d) Kitekintés: milyen kihatása lett (vagy lehet) a bemutatott nézeteknek

(3) Befejezés

Állásfoglalás: az álláspontok értékelése, megoldási javaslat

 

A dolgozat törzsszövegének terjedelme a 2. évfolyamdolgozattól kezdődően minden félévben legalább 12.000, legfeljebb 18.000 leütés.

 

3. évfolyamdolgozat (5. félév)

 

Témája: forrásszöveg elemzése

Célja, hogy a dolgozatban felvetett kérdést egy róla szóló kulcsfontosságú forrásszöveg elemzésével válaszolja meg.

 

Új elem tehát, hogy már nem elég csupán mások értékelésére hagyatkozni; a hallgató maga is utánajár a problémának azzal, hogy a vele kapcsolatos forrásszöveget alapos vizsgálatnak veti alá.

Ehhez a dolgozathoz az alapvető irodalom elsősorban adatgyűjtésre alkalmas, viszont a témával kapcsolatos cikkek jelentősége megnövekszik: ezekben találunk részletesebb elemzéseket, okfejtéseket.

Elvárás a forrásszöveg részletes ismertetése és értelmezése: az elemzés térjen ki keletkezésének körülményeire, a tágabb szövegösszefüggésre, amelyben elhelyezkedik, a témájára (miről kíván szólni és miről nem), a szöveg szerkezetére és logikai rendjére, utalásaira (honnan vette az ismereteit, kivel, mivel vitatkozik a szövegben), a fontos kifejezések magyarázatára (milyen értelemben használja a szerző), az érvelés eszközeire, stb.

Az elemzés során törekedni kell önálló megfigyelésekre, de az igényes munka nem mellőzheti a szakirodalomban található megállapítások, értékelések beépítését.

 

A téma kidolgozásának sémája

(1) Bevezetés

a) A dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása

b) Status questionis

(2) Kifejtés

a) Előzmények (a forrásszöveget megelőző helyzet bemutatása, a kérdéssel kapcsolatos korábbi próbálkozások, minták, ha szükséges: a szerző korábbi munkássága, stb.) - rövid összefoglalás

b) A forrásszöveg elemzése

c) A szöveg értékelése a vizsgált kérdés szempontjából (mi az újdonsága, hogyan hatott ki a kérdés megítélésére), ennek keretében az eltérő értékelések bemutatása és mérlegelése

(3) Befejezés

a) A kérdés megválaszolása a szöveg alapján

b) Kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére

 

4. évfolyamdolgozat (6. félév)

 

Témája: egy kérdés több tudományág szempontjából történő vizsgálata

Célja, hogy a hallgató megtanulja egy kérdésnek több tudományágból történő megközelítését, ezáltal egy teológiai munka felépítését.

 

Új elem tehát, hogy a vizsgált kérdést több szempontból kell bemutatni, és végig kell vezetni a társadalomtudományi alapoktól az alkalmazott teológiában játszott szerepéig.

Ehhez a dolgozathoz különösen fontos a jó témaválasztás: a vizsgált kérdésnek legyen története, teológiai és társadalomtudományi vetülete.

A feltett kérdést egyetlen tudományági szempontból kell alaposabban körüljárni (a korábbi dolgozatokból megismert módon), de azt fel kell vezetni a többi tudományágból, illetve tovább kell vinni a többi tudományág felé.

A vizsgált kérdést a fő szempontból részletesen kell tárgyalni (4-6 oldalban), a többi tudományág megközelítéseit viszont tömören, szakszerűen kell összefoglalni (egyenként fél-másfél oldalban).

 

A téma kidolgozásának sémája

(1) Bevezetés

a) A dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása

b) Status questionis

(2) Kifejtés (közülük egy részletesen kidolgozott a 2. és 3. évfolyamdolgozatok szempontjai szerint)
a) Filozófiai (társadalomtudományi) megközelítés

b) A kérdés a Bibliában (Ószövetségben, Újszövetségben)

c) A kérdés története (az egyházatyáknál, későbbi korokban)

d) Szisztematikus teológiai (dogmatikai, morális, fundamentális) megközelítés

e) Alkalmazott teológiai (pasztorális, liturgikus, egyházjogi, kateketikai) megközelítés: hogyan hat az egyház tevékenységére, a hitéletre, stb.

(3) Befejezés

a) A kérdés megválaszolása a kifejtés alapján

b) Kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére

 

5. évfolyamdolgozat (7. félév)

 

Témája: egy kérdés tárgyalása a nemzetközi szakirodalom összefüggésében

Célja, hogy a dolgozatban tárgyalt kérdéshez megkeresse és felhasználja a mérvadó irodalmat: magyar nyelven mindent, amit fellelhető és legalább egy idegen nyelven több fontos könyvet és tanulmányt.

 

Új elem, hogy az eddigieknél sokkal részletesebb bibliográfiát kell készíteni: a felhasznált anyagokból ki kell gyűjteni minden témára vonatkozó irodalmat; közülük legalább egy idegen nyelven minél többet fel kell használni a dolgozathoz.

A dolgozat jellegét a hallgató szabadon választhatja meg a 2-4. évfolyamdolgozatok készítése során megismert megközelítésekből (lehetőleg minél több szempont bevonásával), a tárgyalást azonban ki kell bővítenie a szakirodalom vonatkozó megállapításainak részletesebb ismertetésével és értékelésével. Ebbe azokat a cikkeket is érdemes bevonni, amit eredetiben nem tudott elolvasni, de az olvasott tanulmányokból ismeri azok fontosabb megállapításait.

A dolgozat készítése során kiemelten ügyelni kell a forráshasználat szabályaira.

 

6-7-8. évfolyamdolgozat (8-9-10. félév)

 

Témája: egy részkérdés alaposabb elemzése

Célja, hogy a felvetett kérdést kimerítően tárgyalja.

 

Új elem tehát, hogy a dolgozat témáját jól körül kell határolni, és annyira le kell szűkíteni, hogy alkalmas legyen a részletes elemzésre.

Elvárás, hogy a témával kapcsolatos minden lényeges kérdésre kitérjen, és a témához kapcsolódó teljes szakirodalmat összegyűjtse. Éppen ezért e dolgozat esetében is lényeges a jó témaválasztás: olyant kell választani, amihez van elegendő hozzáférhető irodalom, és amit képes jól körüljárni.

Helyesen teszi, ha ezekkel az évfolyamdolgozatokkal már a diplomadolgozatát készíti elő; tehát előtanulmányokat végez: különféle szempontokból megvizsgál egy kérdéskört. Az így elkészített tanulmányokat, a gyűjtött irodalmat azután majd felhasználhatja diplomadolgozatához.

A 10. félévben évfolyamdolgozatot elvileg már csak azoknak kell készítenie, akik lelkipásztori szakirányon fogják folytatni a tanulmányaikat. Ha tervezett diplomadolgozatuk jellege indokolja, a 10. félévben a 11. féléves (9.) évfolyamdolgozatot megalapozó tanulmányt is készíthetnek.

 

9. évfolyamdolgozat (11. félév)

 

Témája: eredeti kutatás és annak feldolgozása

Célja, hogy valamilyen pasztorális, társadalmi problémát saját adatgyűjtése alapján feldolgozzon.

 

Ebben a félévben a lelkipásztori szakirányos hallgatók pasztorális gyakorlati kurzusokon vesznek részt. Ezek során a tapasztalatokat általában portfoliókba kell rögzíteni. A félév évfolyamdolgozata tkp. egy tudományos igényű portfolió: egy szűkebb területen valamilyen gyakorlati kérdés felvetése, annak megválaszolásához adatgyűjtés, az adatok értékelése, gyakorlati következtetések levonása.

Ez a dolgozat is megkívánja a vonatkozó szakirodalom felkutatását, ismertetését, a téma teológiai hátterének feltárását, de a hangsúly ebben a félévben az alkalmazott kutatáson van: hogyan lehet előmozdítani egy gyakorlati probléma megoldását.

 

Az évfolyamdolgozatok értékelése

 

Az évfolyamdolgozatokról mind a témavezető, mind az évfolyamdolgozati konzulens a dolgozat átvételét követő öt napon belül szöveges értékelést készít az alábbi beosztásban:

 

1. A dolgozat erényei, hibái, hiányosságai (összefoglalás a bírálati szempontok alapján)

2. Jelenlegi formájában elfogadható-e, ha igen, milyen érdemjeggyel

3. Ajánlások, tanácsok a dolgozat javításához, átdolgozásához, későbbi dolgozatokhoz

 

A bírálatokat a tanulmányi irodához kell eljuttatni, amely továbbítja a hallgatóknak. Az elégtelenre értékelt dolgozatokat a hallgatóknak az ajánlások alapján át kell dolgozniuk, és újra be kell nyújtaniuk (halasztási engedéllyel akár a határidőn túl is).

Az időben beadott – és legalább elégségesre értékelt – dolgozatokat a hallgatók az ajánlások szerint jobb jegyért átdolgozhatják, és legfeljebb a rendes beadási határidőig újra beadhatják.

 

Bírálati szempontok az évfolyamdolgozatokhoz

 

1. Témaválasztás, kérdésfelvetés

Illeszkedik-e az adott félév követelményeihez? (Alkalmas-e a kidolgozásra?)

Milyen a dolgozat témafelvezetése? (Hogyan mutatja be témája időszerűségét, fontosságát, érdekességét?)

Milyen a dolgozat kérdésfelvetése? (Világos-e a kérdésfelvetés, jól körülhatárolt-e, helyes-e a szempontrendszere?)

 

2. Logikai rend, szerkezet

Logikus és arányos-e a dolgozat felépítése?

Jól strukturált-e a dolgozat?

Jól követhető-e a gondolatmenet, a kifejtés lépései?

 

3. Dokumentáltság

Irodalomválasztása illeszkedik-e a dolgozat jellegéhez (az adott félév követelményeihez)?

Bibliográfiája jól megválasztott-e? (Összegyűjtötte-e a szükséges irodalmat, megfelelően válogatta-e? Irodalmának szakmaisága, igényessége megfelel-e a dolgozat problémaszintjének: nem múlja-e alul vagy fölül azt?)

Helyesen használja-e irodalmát? (Ott, akkor és úgy hivatkozik-e rá, amikor és ahogy szükséges? Tudja-e a hivatkozásokat saját szövegébe szervesen integrálni? Megfelelő-e a saját szöveg és a hivatkozás aránya? Elkülönül-e a saját szöveg és a hivatkozás?)

Az idézés és a hivatkozás formai követelményeinek eleget tesz-e?

 

4. Kidolgozás

Fogalomhasználata pontos, világos, jól követhető? Érvelése logikus, megalapozott, meggyőző, ellentmondásmentes-e? Fogalomhasználata és érvelése illeszkedik-e a dolgozat céljához, tudományterületéhez?

Nyelvezete, szóhasználata megfelel-e egy tudományos ismeretterjesztő (1. dolgozat), illetve egy tudományos műnek?

Milyen olvasót tartott szem előtt a kidolgozás során? Jól választotta-e ki, megfelelően szól-e hozzá?

Fogalmazása, helyesírása kielégítő-e?

A dolgozat külalakja igényes-e?

 

 

2. sz. melléklet

Tanulmányi mentességek és átváltások kritériumai és eljárási szabályai (KÁB)

 

Alkalmazandó szabályok:

 

  • Nftv. 49. § (3) bekezdés: a képzésben előírt kredit másik szakon, illetve más felsőoktatási intézményben vendéghallgatóként is teljesíthető.
  • Nftv. 49. § (5) bekezdés: ha egy tantárgy (kurzus) tartalmában legalább 75 %-ban megegyezik egy korábban már (felsőoktatásban bárhol, bármikor) teljesített kurzussal, akkor kérni lehet az átváltását. Ehhez:

1) igazolni kell a kurzus teljesítését (leckekönyvvel, intézményi igazolással)

2) igazolni kell a kurzus tartalmát (tematikával, tankönyv, tételsor, stb. bemutatásával)

  • Nftv. 49. § (6) bekezdés: el lehet ismertetni „nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot” is, erről ld. alább.
  • Nftv. 49. § (7) bekezdés: az abszolutóriumhoz szükséges krediteknek maximum kétharmadát lehet hozott (átváltott, elismert) kreditként elismertetni; egyharmadot mindenképpen a saját intézményben kell teljesíteni.

 

I. MILYEN KURZUSOKAT LEHET ELISMERTETNI

 

Jellemzően gyakorlatokat, illetve készségek elsajátítására szervezett kurzusokat, továbbá olyan bevezető kurzusokat, amelyek egy-egy tantárgy tanulására készítenek fel.

Az elismertetés (az átváltással szemben) azt jelenti, hogy a hallgató nem végzett korábban ilyen kurzust (nincs mivel megfeleltetni), de a tárgykörben magasabb szintű tanulmányai vagy munkatapasztalata alapján feltételezhető, hogy a kurzuson elsajátítandó ismeretekkel már rendelkezik.

 

Kód

Tantárgy címe

Elismerés feltétele, igazolása

ET

A történeti megismerés alapjai

1. Korábbi teológiai tanulmányokból egyháztörténelem tantárgykörből átváltott legalább 4 kredit

2. Történelem szakon teljesített legalább két félév vagy 20 kredit.

EU

Újszövetségi bibliaismeret

Korábbi teológiai tanulmányokból újszövetségi bevezető tantárgykörből átváltott legalább 6 kredit

EO

Ószövetségi bibliaismeret

Korábbi teológiai tanulmányokból ószövetségi bevezető tantárgykörből átváltott legalább 6 kredit

EV1-2

Bevezetés a teológiába

(Ha nincs ennek megfelelő átváltható kurzus): Korábbi teológiai tanulmányokból fundamentális tárgykörből átváltható legalább 3 kredit + dogmatika tárgykörből átváltható legalább 4 kredit + morális tárgykörből átváltható legalább 4 kredit

EM1-2

Hittani alapismeretek

Ugyanazokkal a feltételekkel, mint az EV1-2

EE

Egyházismeret

Korábbi teológiai tanulmányokból liturgika, egyházjog, pasztorális és kateketika tárgykörökből együttesen átváltható legalább 8 kredit

EP

Bevezetés a pszichológiába

A pszichológiai tárgyakból (KL, KF, KH, KR1-2, KM, PSV) átváltott legalább 4 kredit

EF

Beszédgyakorlat

tanári, tanítói, színészi diploma, vagy magyar szakos tanulmányokon teljesített legalább 4 félév

EI

Informatikai alapismeretek

Korábbi vagy jelenlegi munkakör, tanulmány, munkaviszonyon kívüli feladat, amelynek teljesítéséhez számítógépes alapismeretek, szövegszerkesztői és táblázatkezelői ismeretek (voltak) szükségesek. A hallgató ezt nyilatkozatban igazolja.

PR2

Gyakorlati liturgika

Legalább fél éves lelkipásztori gyakorlat, amelynek során a hallgató igehirdetést is magába foglaló istentiszteletet vezetett. Igazolása: egyházmegyei vagy plébánosi írásos igazolás

PGL

Plébániai gyakorlat

Legalább fél éves, egynél több feladatelemet magába foglaló plébániai munka (pl. sekrestyés és irodista, kántor és pénztáros, stb.). Igazolása: az ellátott feladatokat felsoroló plébánosi igazolás

KG1

Bevezető tanítási gyakorlat

Gyermekkorúak körében végzett legalább egy éves tanítói, oktatói munka (óvodapedagógus, tanító, tanár, hitoktató, cserkészvezető, stb.). Dokumentációval vagy vezetői igazolással kell igazolni.

KGT

Nyári nevelési gyakorlat

6-18 éveseknek szervezett legalább 5 napos nyári táborban vezetőként, animátorként, stb. végzett munka (tíz évnél nem régebbi), DE: a portfoliót el kell róla készíteni és be kell adni.

Igazolása: táborvezetőtől vagy szervezőtől hozott igazolás, de legalább a hallgató írásos nyilatkozata

PG3

Nyári plébániai gyakorlat

Legalább egy hónapos plébániai kisegítő munka, DE: a portfoliót el kell róla készíteni és be kell adni.

Igazolása: plébánosi igazolás

FK1-2

Kutatásmódszertan

doktori cím vagy fokozat

PSI