Munkaköri és illetményszabályzat

2010 October 12

A főiskolán munkát végzők - kiemelten az oktatók és kutatók - alkalmazásának feltételeiről, feladatairól, minősítéséről és illetményeiről.

 

MUNKAKÖRI ÉS ILLETMÉNYSZABÁLYZAT

Jelen szabályzat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXLX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 21. § (3) bekezdése, 80-95. §-ai alapján a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán vagy a főiskola számára munkát végzők, elsősorban a Ftv. 80. § (1) és (2) bekezdése alá tartozó oktatók, tanárok és kutatók foglalkoztatásának alkalmassággal, munkakörrel, munkaidővel, összeférhetetlenséggel, teljesítménykövetelményekkel és javadalmazással kapcsolatos kérdéseit szabályozza. A foglalkoztatás általános szabályait a főiskola Szervezeti és Működési Rendje tartalmazza.

I. MEGHATÁROZÁSOK

1. § Jelen szabályzat vonatkozásában

(1) oktató a Ftv. 80. §. (1) a) pontja, 83-92. és 95. §-a, továbbá a főiskola Szervezeti és Működési Rendje (SZMR) 6. § (1), valamint 7. és 8. §-a hatálya alá tartozó személy

(2) tanár a Ftv. 80. § (1) b) pontja, 94. §-a, továbbá az SZMR 6. § (2) bekezdése alá tanárként tartozó személy

(3) kutató a Ftv. 80. § (2) bekezdése, 93. §-a, továbbá az SZMR 6. § (2) bekezdése alá kutatóként tartozó személy

(4) gyakorlatvezető a tanítási gyakorlatokat oktatóként irányító személy, aki vezeti és végzi a hallgatók gyakorlatokra történő felkészítését, értékeli a tanítási gyakorlatokat, meghatározza a gyakorlatok teljesítésének és értékelésének szempontjait és követelményeit

(5) mentor a tanítási gyakorlatokban közreműködő személy, aki

a) ha önállóan végzi a hallgatók gyakorlatokra történő felkészítését és értékelését, akkor vegyes (oktatói és tanári) munkakört lát el (oktató mentor),

b) ha a gyakorlatvezető közvetlen irányításával végzi a hallgatók gyakorlatokra történő felkészítését és nincs önálló értékelési joga, gyakorlati oktatóként tanári munkakört lát el (mentor tanár)

(6) kinevezett oktató a Ftv. 86. § (1) bekezdése, továbbá az SZMR 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint 7. §-a alá tartozó személy

(7) megbízott oktató a Ftv. 83. § (4) bekezdése, továbbá az SZMR 6. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 8. §-a alá tartozó személy

(8) gyakornok a Ftv. 86. § (3) bekezdése második mondatában, továbbá az SZMR 8. § (2) bekezdésében meghatározott személy

(9) egyházi dispozíció az egyházi személynek ordináriusától a főiskolára történő kinevezéssel adott rendelkezése, amelynek alapján a főiskolán történő munkavégzése a Ftv. 139. § (10) bekezdése hatálya alá tartozik

(10) feladatköri megállapodás: a (9) bekezdés alá tartozó kinevezett, félévenként változó munkaidőben foglalkoztatott oktató egy-egy félévre szóló munkaköri megállapodása a főiskolával - jellemzően abban az esetben, ha az oktató nem tart minden félévben órát vagy tanításra fordított ideje nem éri el a 9. § (1) bekezdésében meghatározott minimum 50 %-át

(11) óraadó oktató a Ftv. 83. § (4) bekezdése, továbbá az SZMR 8. § (1), (4) és (5) bekezdése alá tartozó személy

(12) átlagos oktatói óraszám: a teljes munkaidős oktatók tanításra fordított heti munkaideje Ftv. 84. § (3) bekezdésében meghatározott intézményi átlaga (12)

(13) tanári kötelező óraszám: a főiskolán foglalkoztatott tanárok Ftv. 94. § (2) bekezdésében meghatározott heti kötelező tanítási óraszáma (20)

II. ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK

2. § A Ftv. 81. § (2) bekezdésének megfelelően a főiskolán történő munkavégzés alapvető feltétele, hogy az alkalmazott rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. A munkavégzésre ezen felül az alkalmas,

(1) aki rendelkezik a munkakörének ellátásához szükséges képességekkel, ezen felül a rendszeres és biztonságos munkavégzés, az együttműködés, az ápolt és mértéktartó megjelenés és magatartás képességével

(2) akinek életvitele alkalmas az (1) bekezdésbe és az SZMR 8. § (6) bekezdésébe foglalt feltételek folyamatos fenntartására, továbbá nem jár együtt a botrányokozás és a közjogi büntethetőség nyilvánvaló és közvetlen veszélyével.

3. § Oktatói munkakörben történő munkavégzésre a 2. §-ba foglalt feltételeken felül az alkalmas, aki

(1) kinevezett oktatóként megfelel az SZMR 7. § (2) és (10) bekezdésében, megbízott oktatóként vagy gyakornokként megfelel az SZMR 8. § (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek

(2) megfelel a Ftv-ben és az SZMR 7. és 8. §-ában a munkakörére megállapított feltételeknek, ennek keretében kinevezése előtt

a) iskolai végzettségét, szakképzettségét, felsőoktatási gyakorlatát hitelt érdemlően dokumentálja

b) szükséges idegen nyelvi ismereteit nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy önálló idegen nyelvi publikációjával igazolja

(3) képes az oktatókra vonatkozó foglalkoztatási és teljesítmény-követelmények teljesítésére

(4) rendelkezik az oktatáshoz szükséges habitussal: a tárgyszerű és közérthető előadás, a hallgatókkal való építő kommunikáció, az objektív értékelés és a szervezeti, oktatási együttműködés képességével

(5) olyan életvitelt folytat, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésbe foglalt feltételek és a (4) bekezdésbe foglalt képességek folyamatos fenntartását

4. § Tanári munkakörben történő munkavégzésre a 2. §-ba foglalt feltételeken felül az alkalmas, aki

(1) megfelel a Ftv. 94. § (1) bekezdésébe foglalt - munkakörének megfelelő - feltételeknek

(2) képes a tanárokra vonatkozó foglalkoztatási és teljesítmény-követelmények teljesítésére

(3) rendelkezik az oktatáshoz szükséges habitussal és életvitellel a 3. § (4)-(5) bekezdése szerint.

5. § Kutatói munkakörben történő munkavégzésre a 2. §-ba foglalt feltételeken felül alkalmas, aki

(1) megfelel a Ftv. 93. §-ba foglalt feltételeknek

(2) rendelkezik a tudományos kutatáshoz és a kutatási eredmények publikálásához szükséges képességekkel

6. § (1) Nem lehet kinevezést adni, munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni azzal, aki a fenti alkalmassági feltételeknek nem felel meg.

(2) A feltételek helyreállásáig fel kell menteni (az SZMR 9. § (4) bekezdése esetén fel kell függeszteni) a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a fenti alkalmassági feltételeknek átmenetileg nem tud megfelelni. Ha azonban addig is képes más munkakört betölteni, közös megegyezéssel átmenetileg más munkakörbe is áthelyezhető.

(3) Alkalmatlanság címén meg kell szüntetni a munkavállaló alkalmazását (ideértve a kinevezett oktató felmentését is), ha a fenti alkalmassági feltételeknek tartósan nem tud megfelelni. Ha azonban a munkavállaló más munkakör betöltésére alkalmas, elbocsátás, felmentés helyett közös megegyezéssel más munkakörbe is áthelyezhető.

III. AZ EGYES MUNKAKÖRÖKHÖZ TARTOZÓ FELADATOK

7. § (1) A nem oktatói munkaköröket betöltők munkaköri feladatait munkaszerződés esetén a munkaköri leírásuk, megbízási vagy vállalkozási szerződés esetén a szerződés tartalmazza.

(2) Az oktatói munkaköröket betöltők munkaköri feladatait jelen szabályzat tartalmazza.

a) Azok a kinevezett és megbízott oktatók, akik oktatói munkájukat munkaszerződéssel vagy egyházi dispozícióval állandó (teljes vagy rész-) munkaidőben végzik, a munkaidejük keretén belül az alább felsorolt feladatok elvégzésére utasíthatók, túlmunkára kötelezhetők.

b) Azok az oktatók, akik oktatói munkájukat megbízási szerződéssel vagy feladatköri megállapodással látják el, csak a szerződésbe, illetve a megállapodásba foglalt feladatokat kötelesek ellátni.

(3) Az oktató munkaköri leírása, szerződése további feladatokkal is kiegészíthető.

8. § Az oktató munkakörébe az alábbi feladatok tartoznak:

(1) Saját kezdeményezésére vagy tanszékvezetői utasításra a szaktudásának megfelelő területeken kurzusokat hirdet meg és bonyolít le, ide értve a kurzusokról szóló információk közzétételét, az előadások, szemináriumok órarend szerinti megtartását, a hallgatók szabályzat szerinti értékelését, a kurzushoz kapcsolódó oktatói adminisztratív feladatok ellátását.

(2) Részt vesz a hallgatók tudományos kutatásra történő felkészítésében, ennek keretében kutatószemináriumokat tart, a hallgatói kutatásokat, diplomadolgozatok írását témavezetőként, illetve konzulensként segíti, a hallgatók teljesítményeit vizsgákon, gyakorlatokon, dolgozataik, egyéb munkáik alapján a jogszabályoknak és a főiskolai szabályzatoknak megfelelően értékeli.

(3) Tanszékvezetői vagy rektori utasításra oktatót helyettesít.

(4) Részt vesz a főiskolára jelentkezők felvételi eljárásának lebonyolításában: az írásbeli feladatok kidolgozásában, értékelésében, a szóbeli felvételi vizsgákon.

(5) Gyakorlatvezetői kiküldetés alapján részt vesz a hallgatók vizsgatanításain.

(6) Részt vesz azon testületek (például szenátus, záróvizsga-, felvételi, fegyelmi, minőségbiztosítási bizottság) munkájában, amelyekbe a főiskolai szabályok, a szenátus, a rektor vagy tanszékvezetője oktatói tagként kijelölik.

(7) Részt vesz a főiskola könyvtára tudományos szakértői felügyeletében, ennek keretében segíti a könyvtárt a szakirányának megfelelő állománygyarapításban, bibliográfia készítésében, az állomány tudományos rendszerezésében.

(8) Részt vesz a hallgatók lelki, tudományos, kulturális és sporttevékenységének szervezésében, lebonyolításában, támogatásában és felügyeletében.

(9) Szakterületén tudományos kutatásokat és ismeretterjesztést folytat, kutatási eredményeit publikálja, részt vesz a főiskola tudományos szervező és ismeretterjesztő tevékenységében.

(10) Képviseli a főiskolát mindazon oktatási, tudományos, felsőoktatási alkalmakon, ahova a rektor vagy a beosztása szerinti tanszékvezető kiküldi.

(11) Rendszeres kapcsolatot tart a hallgatókkal, ennek érdekében legalább hetente fogadóórát biztosít a részükre; a munkájához kapcsolódó információk, adatok adása és vétele érdekében rendszeres kapcsolatot tart a főiskola igazgatási egységeivel.

(12) Részt vesz a főiskola oktatási, tudományos, hitéleti, közösségi tevékenységének tervezésében, szervezésében, szabályozásában, ellenőrzésében és minőségfejlesztésében.

(13) Részt vesz a főiskola azon tevékenységeiben, amelyek oktatói státuszához kapcsolódnak, illetve amelyekhez szakértelme szükséges, továbbá részt vesz a főiskola egészét vagy saját szervezeti egységét megjelenítő ünnepeken, rendezvényeken.

IV. AZ OKTATÓK MUNKAIDEJE

9. § A teljes munkaidős oktatók a teljes munkaidőre megállapított heti törvényes munkaidőt a Ftv. 84. § (2) és (3) bekezdésének megfelelően a főiskolán az alábbiak szerint teljesítik.

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók két félév átlagában legalább heti 10 órát, tanársegédi, adjunktusi munkakörben legfeljebb heti 16 órát, főiskolai docensi munkakörben legfeljebb heti 14 órát, főiskolai, egyetemi tanári munkakörben legfeljebb heti 12 órát kötelesek a hallgatók felkészítését szolgáló tevékenységekre fordítani (a továbbiakban: tanításra fordított idő).

a) Tanításra fordított időnek minősül a 8. § (1) és (2), ezen felül tartós - egy hónapot meghaladó - helyettesítés esetén a (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása.

b) Tanításra fordított időnek minősülhet a hallgatókkal történő kollégiumi, szemináriumi, tudományos diákköri, tanulmányi versenyre felkészítő foglalkozás is, ha e tevékenység a főiskola szervezeti és működési rendjének keretében, szervezett és rendszeres formában történik.

c) Az oktató heti teljes munkaidejének fennmaradó részében órákra, vizsgákra készül, tudományos kutatást folytat, illetve ellátja a 8. § (3)-(13) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Ha az oktatót a főiskola nem teljes munkaidőben foglalkoztatja, a tanításra fordított időt, illetve annak Ftv. 84. § (3) bekezdés szerinti növelését vagy csökkentését a foglalkoztatási idővel arányosan kell meghatározni.

(3) Az oktató tanításra fordított idejét félévenként kell elszámolni. A számítás során

a) Az oktató által a heti órarend szerint megtartott minden tanóra (előadás, szeminárium, gyakorlat, tréning) heti egy-egy tanításra fordított órával egyenértékű, amely magában foglalja a kurzust felvett hallgatók értékelését is.

b) Az oktató által a részidős képzésben tartott kurzus a teljes idős képzés heti óraszáma felének megfelelő tanításra fordított órával egyenértékű, amely magába foglalja a konzultációs órákat és a kurzust felvett hallgatók értékelését.

c) Ha az oktató a félév során az a) és b) pontok alapján megállapított heti óraszáma tizenkétszeresénél több hallgatót értékel, efölött minden megkezdett tizenkét hallgató értékelése heti 0,2 tanításra fordított órával egyenértékű.

ca) Hallgatói értékelésnek minősül a kollokvium, a szigorlat, a hallgatónak adott gyakorlati jegy, a nyelvi záróvizsga és a képesítő vizsga.

cb) A hallgatói értékelés számítása szempontjából a szigorlatot, a nyelvi záróvizsgát és a tanári képesítő vizsgát kétszeresen kell figyelembe venni.

d) Az oktatónál felvett egyéni kutatószeminárium (F3, F4) és első dolgozatíró szeminárium (F5) hallgatói után hallgatónként heti 0,3 óra - kivéve, ha az oktató e szemináriumok hallgatóit heti órarend szerint csoportban oktatja.

e) Az oktatónál felvett és teljesített második dolgozatíró szeminárium (F6) hallgatói után hallgatónként heti 0,8 óra, amely magába foglalja a hallgató diplomadolgozatának témavezetését, témavezetői értékelését és záróvizsgáztatását is.

f) Az oktatónak konzulensként (másodbírálóként) kiadott hallgatói diplomadolgozatonként heti 0,3 óra, amely magába foglalja a diplomadolgozat értékelését és a hallgató záróvizsgáztatását is.

g) A tanári portfolió témavezetéséért hallgatónként 0,3 óra, másodbírálatáért hallgatónként 0,15 óra, amely magába foglalja a hallgató tanári képesítő vizsgán történő értékelését is

h) A gyakorlatvezető oktató a tanítási gyakorlatokon részt vevő hallgatónként heti 0,2 óra

i) Az oktató mentor a tanári munkakörben elszámolható heti óraszámán felül oktatott hallgatónként heti 0,4 óra.

j) A jelen szakasz (1) bekezdésének b) pontja alá eső oktatói tevékenység egyedi elbírálás szerint

k) Ha az oktató a főiskolán vagy főiskolai munkakörében a főiskolán kívül tanári munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, a tanári munkakörbe tartozó heti óraszámát a tanításra fordított idő elszámolásánál 0,6-es szorzóval kell figyelembe venni (a Ftv. 84. § (3) bekezdésében megállapított oktatói tanítási időkeret és a Ftv. 94. § (2) bekezdésében megállapított tanári tanítási időkeret alapján).

(4) A vezető oktatókat a tanításra fordított idő elszámolásánál az alábbi kedvezmények illetik meg:

a) a tanszékvezetőt heti egy óra

b) a rektorhelyettest heti négy óra

c) a rektort heti hat óra

(5) A rektor összefüggően legfeljebb két félévre, két félév átlagában legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti az oktató tanításra fordítandó munkaidejét

a) az oktató tudományos fokozat szerzését, habilitációját megelőző időszakban

b) az oktató kiemelkedő jelentőségű tudományos munkája idejére

c) ha az oktató a főiskola érdekében olyan mértékű szakértői, tervezési, szervezési, képviseleti, felügyeleti, ügyviteli tevékenységet folytat, amely a tanításra fordított idejének csökkentését indokolja.

(6) A részmunkaidős illetmény, illetve a megbízási díj számításánál a számítási alap az átlagos oktatói óraszám.

10. § Ha a fentiek szerint elszámolt tanításra fordított idő két félév átlagában nem teszi ki a 9. § (1) bekezdése szerinti minimum (részmunkaidős esetén annak arányosan csökkentett része)

(1) 75 %-át, a rektor kezdeményezi foglalkoztatásának részmunkaidőssé történő átalakítását, részmunkaidős viszony esetében a munkaidő rész csökkentését

(2) 50 %-át, a rektor kezdeményezi

a) foglalkoztatásának megszüntetését a Ftv. 91. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, vagy

b) munkaviszonyának átalakítását változó idejű foglalkoztatási jogviszonnyá (megbízási szerződés, feladatköri megállapodás), vagy

c) foglalkoztatásának részmunkaidőssé történő átalakítását, részmunkaidős viszony esetében a munkaidő rész csökkentését.

V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS KORLÁTOZÁSI SZABÁLYOK

11. § Az oktatói és tanári munkakörben történő munkavállalással, illetve munkavégzéssel összeférhetetlen

(1) olyan tevékenység, amely a hallgatókkal az oktatást befolyásoló érdekeltségi viszonyt teremt vagy teremthet

(2) olyan tevékenység, amely a főiskola társadalmi megítélését károsan befolyásolhatja

(3) olyan tevékenység, amely a főiskola céljával és katolikus szellemiségével akár közvetett módon is ellentétben áll

(4) csak oktatói munkakörben a más felsőoktatási intézménynek adott Ftv. 84. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat arról, hogy az oktatót az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve az intézmény költségvetési támogatásánál ott kell figyelembe venni

(5) olyan munkavégzés vagy vállalkozás, amely az oktatót, tanárt akadályozza abban, hogy valamennyi munkaköri feladatának eleget tehessen.

12. § (1) Az oktatónak, tanárnak a főiskolán kívüli munkavégzését, vállalkozási tevékenységét, továbbá azon tevékenységeit, amelyek felvetik az összeférhetetlenség lehetőségét, a rektornak be kell jelentenie. A rektor határoz a tevékenység összeférhetetlenségéről. Az érintett, ha a rektor határozatát vitatja, a szenátustól kérheti annak felülbírálatát.

(2) A 11. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség alól indokolt esetben a részmunkaidős oktatót a rektor, a teljes munkaidős oktatót a szenátus felmentheti.

(3) A nyilvánvaló vagy megállapított összeférhetetlenséget meg kell szüntetni. A megszüntetésre indokolt esetben a rektor ésszerű határidőt adhat. Ha az oktató összeférhetetlenségét eltitkolja, illetve (határidőre) nem szünteti meg, a rektor köteles a munkaviszonyt felmondani, kinevezett oktató esetében a felmentést kezdeményezni.

13. § A főiskola - ha jogos érdeke megkívánja - a Ftv. 82. § (3) bekezdése alapján megtilthatja vagy korlátozhatja az oktatók, tanárok és kutatók más felsőoktatási intézményben hasonló munkakörben történő munkavégzését. A tilalomról, korlátozásról a rektor határoz. Az érintett, ha a rektor határozatát vitatja, a szenátustól kérheti annak felülbírálatát.

VI. ELŐMENETELI ÉS TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK

14. § Az oktatókat, tanárokat, kutatókat minden előléptetésük előtt, de legalább háromévente minősíteni kell. A minősítést a Tanszékvezetők Tanácsa végzi az SZMR 24. §-ában meghatározottak szerint. Oktató esetében a minősítés kiterjed az oktató

(1) oktatási tevékenységére

a) az SZMR 24. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hallgatóktól gyűjtött vélemények

b) a főiskolai minőségügyi eljárások adatai

c) az SZMR 24. § (2) bekezdés c) pontja alapján végzett óralátogatások tapasztalatai

d) az SZMR 24. § (2) bekezdés d) pontja alapján az oktató által készített, illetve használt jegyzetek, tankönyvek és ajánlott irodalom értékelése alapján

(2) tudományos tevékenységére az SZMR 24. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően az oktatótól kért adatok alapján

(3) munkavégzésére a rektor által rendelkezésre bocsátandó munkaügyi intézkedések (elismerések, jutalmak, hiányzások, fegyelmi ügyek, stb.) adatai alapján.

15. § Az oktató tevékenységét a 14. §-ban meghatározott szempontok szerint külön-külön kell „nem megfelelő"-nek, „megfelelő"-nek vagy „kiváló"-nak minősíteni.

(1) Az oktató oktatási tevékenysége nem megfelelő,

a) ha a hallgatóktól gyűjtött vélemények és a minőségügyi eljárások adatai szerint az oktató a vizsgált szempontok több mint felében rossz minősítést kapott (rangsorolás esetén az utolsó három hely egyikét kapta)

b) ha a 14. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti szakértői értékelés nem megfelelőnek minősíti

(2) Az oktató oktatási tevékenysége kiváló,

a) ha a hallgatóktól gyűjtött vélemények és a minőségügyi eljárások adatai szerint az oktató a vizsgált szempontok több mint felében kiváló minősítést kapott (rangsorolás esetén az első három hely egyikét kapta)

b) ha a 14. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti szakértői értékelés kiválónak minősíti

(3) Az oktató tudományos tevékenysége nem megfelelő, ha a vizsgált időszakban a jelen szabályzat mellékletében meghatározott pontrendszer alapján évente átlagosan a 4 pontot nem érte el; kiváló, ha a 10 pontot elérte vagy meghaladta.

(4) Az oktató munkavégzése nem megfelelő, ha a vizsgált időszakban

a) több alkalommal figyelmeztetésben, elmarasztalásban részesült

b) elmaradt órái, vizsgái, igazolatlan napjai éves átlagban elérték az ötöt

(5) Az oktató munkavégzése kiváló, ha a vizsgált időszakban

a) több alkalommal elismerésben, jutalomban részesült

b) elmaradt órája, vizsgája, igazolatlan napja nem volt.

(6) A Tanszékvezetők Tanácsának tagja saját minősítésében nem vehet részt.

16. § Tanár esetében a minősítés kiterjed a tanár

(1) oktató-nevelő tevékenységére

a) munkahelyi vezetője értékelése

b) a munkahelyén alkalmazott minőségügyi eljárások adatai

c) a tevékenységének eredményét tükröző mutatók alapján

(2) munkavégzésére a munkahelyi vezetője által rendelkezésre bocsátott munkaügyi intézkedések alapján a 15. § (4) és (5) bekezdésének szempontjai szerint.

17. § Kutató esetében a minősítés kiterjed

(1) tudományos tevékenységére a 14. § (2) bekezdése szerint - azzal, hogy tudományos tevékenysége nem megfelelő, ha a vizsgált időszakban a jelen szabályzat mellékletében meghatározott pontrendszer alapján évente átlagosan a 10 pontot nem érte el; kiváló, ha a 24 pontot elérte vagy meghaladta

(2) munkavégzésére a rektor vagy munkahelyi vezetője által rendelkezésre bocsátott munkaügyi intézkedések és adatok alapján a 15. § (4) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával.

18. § A minősítés alapján a Tanszékvezetők Tanácsa a rektornak, illetve a szenátusnak javaslatot tesz

(1) a bármely szempontból nem megfelelőnek minősített oktató, kutató, tanár

a) elbocsátására, felmentésére a Ftv. 91. § (2) bekezdésének a) pontja alapján

b) alacsonyabb munkakörben vagy munkaidőben történő alkalmazására

c) vezetői megbízatásának visszavonására

d) esedékes előléptetésének elhalasztására

(2) a minden szempontból megfelelőnek minősített oktató, kutató esedékes előléptetésére

(3) az egyéb szempontokból megfelelőnek és bármely szempontból kiválónak minősített oktató, kutató, tanár

a) rendkívüli előléptetésére

b) jutalmazására

c) oktató, kutató esetében részére „kiváló oktató, kutató", oktató mentor, gyakorlatvezető esetében részére „mesteroktató", tanár esetében részére „mestertanár" cím adományozására (a Ftv. 92. § (2) c) pontja, (3)-(4) bekezdése alapján)

19. § A kiváló oktató, kiváló kutató, mesteroktató, mestertanár címet a Tanszékvezetők Tanácsa előterjesztésére a szenátus adományozza; az a következő minősítésig, de legfeljebb három évig viselhető, ez idő alatt jogerős fegyelmi intézkedéssel vagy időközi minősítéssel visszavonható. Viselése alatt az érintett a munkaköri illetményének 20 %-át kitevő minőségi bérpótlékra jogosult.

20. § A főiskola valamennyi dolgozójával szemben követelmény, hogy munkaköri feladatait az elvárható legnagyobb gondossággal és pontossággal, határidőre, maradéktalanul teljesítse. Az oktatókkal, tanárokkal szemben követelmény, hogy

(1) valamennyi órarend szerinti óráját, meghirdetett vizsgáját az órarend, meghirdetés szerint tartsa meg, váratlan akadályoztatása esetén a tanulmányi irodán, az iroda elérhetőségének hiányában a portán vagy valamely résztvevőn keresztül a hallgatókat értesítse, előre látott akadályoztatása esetén helyettesítéssel, óracserével az óra megtartását biztosítsa, elmaradt óráját, vizsgáját a hallgatókkal egyeztetett időpontban bepótolja

a) Ha az oktató időben nem értesítette a hallgatókat arról, hogy vizsgáját nem tartja meg, vagy más időpontban tartja, kötelessége az adott vizsgára szabályosan feliratkozó hallgatókat a vizsgaidőszak munkanapjain és szombatjain 9 és 17 óra között általuk megjelölt bármely időpontban vizsgára fogadni

(2) valamennyi óráját, vizsgáját pontosan kezdje el és fejezze be

a) A hallgatók nem kötelesek megvárni az oktatót, ha órájáról, vizsgájáról 15 percnél többet késik, feltéve, hogy ezen indokkal történő távozásukat a tanulmányi irodán bejelentik.

(3) előadása legyen szakszerű, tárgyszerű, érthető, lehetőség szerint jól dokumentált és szemléltetett

(4) a hallgatókkal szembeni követelményei legyenek világosak és arányosak, vizsgáztatása tárgyszerű és alapos, értékelése objektív

(5) a hallgatókkal való viszonya legyen előítélettől, érdekektől és elfogultságtól mentes, építő és segítőkész

(6) vezetőivel, kollégáival, a főiskola dolgozóival és a főiskola részére tevékenységet végzőkkel szemben legyen együttműködő

(7) tevékenysége során a főiskola szabályzatai szerint járjon el

(8) mind a főiskolán belül, mind azon kívül úgy nyilvánuljon meg, hogy azzal a főiskola fejlődését, egységét, kedvező légkörét, jó hírét és jogos érdekeit szolgálja.

21. § A szenátus a főiskola működési feltételeinek, költségvetési támogatásának biztosítása, illetve fenntartása érdekében továbbképzési tervet fogad el. Ennek keretében kinevezési, alkalmazási, előmeneteli és továbbfoglalkoztatási feltételeket állapíthat meg.

(1) A határozatlan időre kinevezett oktató kinevezésében ismeretek, képesítések megszerzésére vonatkozó továbbfoglalkoztatási feltételeket lehet megszabni (a Ftv. 91. § (1) bekezdése b) pontja alapján). Ha az oktató a kinevezésében, illetve a Ftv. 91. § (1) bekezdésében előírt feltételeket az előírt határidőre nem teljesíti, a határidő lejártával munkaviszonya, illetve kinevezése megszűnik. A megszűnésről a rektor írásban értesíti az oktatót.

(2) A 2007. január 1. napja után adjunktusnak kinevezett, illetve előléptetett oktató - hacsak kinevezése más feltételt nem szab meg - a kinevezése, előléptetése napjától számított négy éven belül köteles kinevezése szakterületén doktori fokozatot szerezni. Ha e feltétel határidőre nem teljesül, a rektor köteles kezdeményezni az érintett oktató felmentését.

(3) a 2007. január 1. napja előtt doktori fokozat nélkül határozatlan időre kinevezett oktatóknak a szenátus a doktori fokozat határidőre történő megszerzésétől függő továbbfoglalkoztatási feltételeket írhat elő. A szenátus határozata előre tartalmazhatja a határidő lejáratát követő intézkedését: a feltételt határidőre nem teljesítő oktató

a) felmentésének kezdeményezését

b) tanszékvezetői, rektor-helyettesi megbízatása megszűnésének kezdeményezését

c) kinevezése alacsonyabb munkakörbe történő módosításának kezdeményezését.

22. § Az oktatók, tanárok évi rendes szabadságukat a tanítási szünetekben kötelesek kivenni. A szorgalmi és vizsgaidőszakban az oktató, tanár - a betegszabadságot, betegállományt kivéve - előre bejelentett és indokolt távolléte esetén fizetés nélküli szabadságot vehet ki.

(1) Nem kell fizetés nélküli szabadságot kivennie a bejelentett és indokolt távolléte idejére, ha

a) órája, vizsgája megtartásáról helyettesítéssel vagy cserével előre gondoskodott

b) elmaradt óráját, vizsgáját a hallgatókkal egyeztetett más időpontban megtartja.

(2) Az oktató, tanár csak fizetés nélküli szabadsággal lehet távol olyan munkaköri feladatairól, amelyek nem pótolhatók (záróvizsga, felvételi vizsga, testületi ülés, Veni Sancte, Te Deum, határidőre történő feladatteljesítés, stb.).

(3) Az oktató, tanár előre be nem jelentett vagy indokolatlan távolléte (elhagyott óra, vizsga, egyéb munkaköri kötelesség) - ideértve azt is, ha órájáról, vizsgájáról annyit késik, hogy a hallgatók már nem kötelesek megvárni, továbbá azt is, ha valamely munkaköri feladatát határidőre nem teljesíti - igazolatlan munkanapnak minősül.

(4) Ha az oktató, tanár elmaradt, elhagyott órái elérik a heti óraszámát, elmaradt, elhagyott vizsgái elérik a két alkalmat, fizetés nélküli szabadságát, illetve igazolatlan munkanapjainak számát ki kell egészíteni egy hétre (öt munkanapra).

VII. ILLETMÉNYSZABÁLYOK

23. § (1) A teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatott oktatót, tanárt, kutatót megilleti legalább a munkakörének megfelelő állami felsőoktatási, közoktatási, közgyűjteményi, közalkalmazotti munkakörökre, előmeneteli fokozatokra érvényes minimális illetmény, illetve annak munkaidővel arányos része.

(2) A munkaszerződéssel foglalkoztatott óraadó oktató - ha az SZMR 8. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott címekkel nem rendelkezik -, valamint a gyakornok illetménye a tanársegédi illetményhez igazodik.

(3) A megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktató megbízási díját (a vállalkozási tevékenység keretében ellátott oktatási feladatok vállalkozási díját) egy-egy tanítási félévre (szeptembertől januárig, illetve februártól júniusig) kell megállapítani kinevezett oktató esetében a munkakörének megfelelő illetmény, óraadó oktató esetében a tanársegédi illetmény alapján oly módon, hogy

a) összegezni kell a megbízásában szereplő oktatási feladatok tanításra fordított heti óraszámát

b) az a) pont szerinti értéket el kell osztani az átlagos oktatói óraszámmal, az így kapott hányadossal meg kell szorozni illetményalapja ötszörösét

c) a b) pont alapján nyert összeget meg kell növelni azon feladatok értékével, amelyek a tanításra fordított időbe nem számítanak be.

(4) A megbízási díjat a teljesítést követően (a megbízási időszak végén) kell elszámolni és kifizetni. A megbízott kérheti, hogy a főiskola a megbízási díjból - legfeljebb havonta - időarányos díjelőleget fizessen.

(5) A megkötött megbízási szerződés - akár szóbeli megállapodással is - kiegészíthető a félév során felmerült további feladatokkal.

(6) A megbízási időszak végén a megbízási feladatokkal el kell számolni. A szerződés szerinti megbízási összeget (előleg-fizetés esetén az utolsó kifizetést)

a) meg kell növelni

aa) az (5) bekezdés szerint vállalt és teljesített esetleges kiegészítések értékével

ab) a tanításra fordított idő számítása alapján a szerződés kötésekor becsült és a ténylegesen teljesült számított óraszám különbségének értékével

b) csökkenteni kell

ba) a nem teljesített feladatok értékével

bb) a tanításra fordított idő számítása alapján a szerződés kötésekor becsült és a ténylegesen teljesült számított óraszám különbségének értékével

(7) A feladatköri megállapodással foglalkoztatott oktató havi illetményét a (3), (5) és (6) bekezdésben szereplő módon kell kiszámítani és kifizetni azzal a különbséggel, hogy ha az oktató egymást követő félévekben folyamatosan oktat, akkor első félévi illetményét szeptembertől februárig, második félévi illetményét márciustól augusztusig kell megállapítani oly módon, hogy

a) összegezni kell a félévi megállapodásban szereplő oktatási feladatok tanításra fordított heti óraszámát

b) az a) pont szerinti értéket el kell osztani tizenkettővel

c) a b) pont alapján nyert összeget meg kell növelni azon feladatok egy hónapra eső értékével, amelyek a tanításra fordított időbe nem számítanak be.

24. § A megbízási szerződéssel foglalkoztatott (külső) mentor tanár megbízási díját a közalkalmazotti bértábla F5 illetménye alapján kell meghatározni oly módon, hogy annak ötszörösét elosztjuk a közoktatási pedagógus heti kötelező óraszám és 18 hét (egy félév) szorzatával (tanári óradíj). A mentort teljes mentori óránként a tanári óradíj kétszerese illeti meg.

(1) Teljes mentori órának minősül a hospitálás és a hallgatói gyakorló óra, feltéve, hogy azt megelőzte felkészítő megbeszélés és követte mentori értékelés. Ezek egyikének hiányában a mentort a mentori óráért csak a tanári óradíj illeti meg.

(2) A mentorral a félév kezdetén tervezett mentori órái és az e szakaszban meghatározott díjszámítás alapján kell megbízási szerződést kötni az első félévre szeptembertől decemberig, a második félévre februártól májusig. A megbízás teljesítésével az utolsó gyakorló feladatot követően, de legkésőbb a megbízási időszak végén kell elszámolni a gyakorló tanítási dokumentáció alapján. A szerződés szerinti megbízási díjat szükség szerint a tényleges teljesítés alapján korrigálni kell.

25. § A megbízási szerződéssel foglalkoztatott egyéb tanár egy hónapra eső megbízási díját főiskolai végzettség esetén a közalkalmazotti bértábla F5, egyetemi, mesterfokozatú végzettség esetén a közalkalmazotti bértábla H5 illetménye alapján kell meghatározni heti óraszáma és a tanári kötelező óraszám arányában. A tanárt annyi havi megbízási díj illeti meg, ahány hónapra szól a megbízása - azzal, hogy a töredék hónap a megbízási díj szempontjából teljes hónapnak számít.

(1) A megbízási időszak végén a teljesítéssel el kell számolni, és a tényleges értékek alapján - ha szükséges - a megbízási összeget növelni, illetve csökkenteni kell.

(2) A megbízási díjat a teljesítést követően (a megbízási időszak végén) kell kifizetni. A megbízott kérheti, hogy a főiskola a megbízási díjból - legfeljebb havonta - időarányos díjelőleget fizessen.

26. § A kiemelkedő munkát végző oktató, tanár, kutató, egyéb alkalmazott  - a 19. §-ban meghatározott minőségi bérpótlékon kívül - kereset-kiegészítést, jutalmat, prémiumot kaphat.

(1) A rektor határozott időre, legfeljebb egy évre kereset-kiegészítést adhat annak a dolgozónak, aki munkakörében és munkaidejében munkaidőben nem kifejezhető többletmunkát végez, az átlagosnál vagy az elvárhatónál magasabb teljesítményt nyújt, huzamosabb ideig azonos vagy más munkakörben dolgozót helyettesít vagy kisegít.

(2) A rektor - oktatók, tanárok és kutatók esetében a Tanszékvezetők Tanácsával történt konzultációt követően - egyszeri jutalmat adhat a kiemelkedő munkavégzés, jelentősebb fejlesztés, kutatási eredmény, egyéb elért siker elismeréseként.

(3) A szenátus vagy a rektor (közülük az, aki a célt kitűzi) prémiumcélhoz (feladatok eredményes teljesítéséhez, meghatározott teljesítménymutatók eléréséhez) kötött prémiumot állapíthat meg.

(4) Magasabb vezető (rektor, rektorhelyettes) részére kereset-kiegészítést, jutalmat, prémiumot a szenátus adhat.

27. § A munkaidőben meghatározható többletmunkáért munkaidő-arányos túlmunkadíj jár.

(1) A kötött munkaidőben dolgozók túlmunkadíját a túlóradíj számításának szabályai szerint kell megállapítani.

(2) Az oktatót, tanárt túlmunkadíj akkor illeti meg, ha tanításra fordított heti óraszáma két egymást követő félév átlagában (elszámolási időszak) meghaladja a Ftv-ben, illetve e szabályzatban megállapított maximális értékeket. Ez esetben illetményét a túlmunka teljes időszakára a munkakörére megállapított maximális heti óraszám fölötti heti óraszáma és az átlagos oktatói, illetve tanári kötelező óraszám arányában meg kell emelni. Az alapilletményen felüli részt

a) amennyiben a túlmunka az elszámolási időszakban előre látható, az elszámolási időszakban vagy annak hátralevő részében havi részletekben

b) amennyiben a túlmunka tényleges mértéke az elszámolási időszak végén válik nyilvánvalóvá, az elszámolási időszak végén visszamenőleg egy összegben kell kifizetni.

(3) Elszámolási időszak bármely két egymást követő félév lehet.

(4) Az a vezető, akinek vezetői jogköréhez tartozik, hogy tanításra fordított időnek minősülő tevékenységre megbízást, utasítást adjon, a saját rendelkezési körébe tartozó oktatási tevékenységért túlmunkadíjban nem részesülhet.

(5) Magasabb vezető (rektor, rektorhelyettes) túlmunkadíjban nem részesülhet.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § Jelen szabályzat hatályba lép az elfogadását és fenntartói jóváhagyását követő napon. A szabályzat munkaidő-számításra, javadalmazásra vonatkozó rendelkezései hatályosak a 2007/2008. tanév első félévétől, kivéve az e félévre megkötött megbízási, vállalkozási szerződéseket, feladatköri megállapodásokat, amelyek feltételeire és díjazására a jelen szabályzat hatályba lépése előtt érvényes rendelkezések az irányadóak. A 2007/2008. tanév második félévétől e szerződésekre a jelen szabályzat rendelkezései vonatkoznak.

29. § Jelen szabályzat hatályba lépésével érvényét veszti az Illetményszabályzat, továbbá minden korábbi vezetői és testületi határozat, amely a jelen szabályzatban foglaltakat eltérően szabályozza.

Melléklet a szabályzat 15. § (3) és 17. § (1) bekezdéséhez

AZ OKTATÓK, KUTATÓK TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

Az oktató, kutató tudományos teljesítményéről évente köteles adatot szolgáltatni. Adatszolgáltatásában azokat a tárgyévben megjelent publikációinak alábbi adatait kell feltüntetnie:

  • Mű címe: az előadás vagy az írásos publikáció teljes, pontos címe
  • Részvétel %-a: önálló publikáció esetében 100, egyéb esetekben a társszerzőség mértéke; lábjegyzetben megjelölve a társszerző(ke)t
  • Jellege: pld. tanulmány, esszé, előadás, recenzió, fordítás, korreferátum, hozzászólás, egyéb műfaji megjelölés
  • Megjelenés helye: konferencia esetében a konferencia címe, ideje, helye (esetleg szervezője), folyóirat esetében a folyóirat neve, a kötet száma, könyv esetében a könyvészeti adatok, elektronikus megjelenés esetében az elérhetőség pontos feltüntetése
  • Nyelve
  • Terjedelme: nyomtatásban megjelent mű esetében oldalszám (a saját törzsszöveget, a jegyzeteket és az irodalomjegyzéket figyelembe véve), előadás esetében perc
  • Formátuma: (csak nyomtatott művek esetében) B/5, A/5, A/4, illetve egyéb nyomdai formátum, különleges méret esetében hosszúság x szélesség cm-ben

Az írásban megjelent publikációk egy példányát mellékelni kell.

Az oktató, kutató adatszolgáltatása alapján a Tanszékvezetők Tanácsa hagyja jóvá az oktató, kutató éves tudományos teljesítményének pontértékét az alábbi pontszámítás szerint:

Előadások:

 

Pont

Szorzók

Nyilvános szakmai konferencián korreferátum, előre felkért hozzászólás

1

helyi, regionális

0,6

országos


1

nemzetközi


1,5

magyar nyelvű

1

idegen nyelvű

2

Nyilvános szakmai konferencián legalább 20 perces önálló előadás

3

Publikációk szakmai kiadványban:

 

Pont

Szorzók

Formátuma

Fóruma

Nyelve

Recenzió, hozzászólás, önálló címen megjelent egyéb tudományos munka 5 oldalig

1

B/5 formátum

 

 

 

 

1

A/5 formátum

 

 

 

 

0,75

A/4 formátum

 

 

 

 

1,25

helyi, regionális

 

 

 

 

0,6

országos

 

 

 

 

1

nemzetközi

 

 

 

 

1,5

magyar nyelvű

 

 

 

 

1

idegen nyelvű

 

 

 

 

2

Recenzió, hozzászólás, önálló címen megjelent egyéb tudományos munka 5 oldal fölött

2

fordítás 15 oldalig

1

fordítás 15 oldal fölött

2

önálló tanulmány 5 oldalig*

2

önálló tanulmány 6-15 oldalig*

4

önálló tanulmány 15 oldal fölött*

6

önállóan vagy társszerzőként írt, nyilvános forgalomban terjesztett tudományos mű 100 oldalig*

8

önállóan vagy társszerzőként írt, nyilvános forgalomban terjesztett tudományos mű 100 oldal fölött*

12

*társszerzőként a részvétel százaléka alapján

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél