Felvételi eljárási rend és vizsgaszabályzat

2010 October 12

A felvételi eljárásról, felvételi vizsgáról és az átjelentkezés szabályairól.

 

FELVÉTELI ELJÁRÁSI REND ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

 

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola az új hallgatók felvételének eljárását az alábbiakban szabályozza.

1. Új hallgatónak minősülnek azok, akik a főiskolára korábban még nem iratkoztak be. Az új hallgatók felvételének eljárása különbözik aszerint, hogy

a.) papnövendékként kéri felvételét bármelyik félévre („A" rész)

b.) világi hallgatóként kéri felvételét az első évfolyam első félévre („B" rész)

c.) világi hallgatóként kéri felvételét az első évfolyam második félévétől bármelyik félévre (átjelentkezők, „C" rész)

2. A jelen szabályzat nem vonatkozik azokra, akik a főiskolával hallgatói jogviszonyban állnak vagy korábban bármikor álltak, akkor sem, ha tanulmányaikat megszakították vagy szüneteltetik. Az ő beiratkozásuk feltételeiről a tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik.

A) PAPNÖVENDÉKEK FELVÉTELE

1. A főiskola automatikusan felveszi hallgatói közé azokat a papnövendékeket, akik a Pécsi Püspöki Papnevelő Intézetbe felvételt nyertek. A Papnevelő Intézetbe történő felvétel eljárására az egyházi törvényeknek megfelelő külön szabályok vonatkoznak.

2. A főiskola hallgatói közé csak olyan papnövendékek vehetők fel, akik megfelelnek a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges jogszabályi feltételeknek.

B) VILÁGI HALLGATÓK FELVÉTELE AZ ELSŐ ÉVFOLYAM ELSŐ FÉLÉVÉRE

1. A világi hallgatók felvételéről egyedül a főiskola jogosult dönteni. A főiskola e döntését a rendes vagy rendkívüli felvételi eljárás során hozza meg.

2.  A rendes felvételi eljárás

2. 1. A hallgató felvételéről a főiskola felvételi vizsga alapján dönt. Felvételi vizsgát tehet az a jelölt, aki a főiskola által kiadott jelentkezési lapon a jelentkezésre megszabott határidőig az előírt mellékletek egyidejű beterjesztésével írásos felvételi kérelmet nyújt be.

2. 1. 1. Felvételi kérelmet az nyújthat be, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik vagy érettségi bizonyítványt adó középiskola utolsó évfolyamába jár.

2. 1. 2. Felvételi kérelmet csak a tárgyév szeptemberében kezdődő tanévre lehet benyújtani. A felvételi kérelem benyújtását követő első felvételi vizsgaidőszakban a kérelmezőnek felvételi vizsgát kell tennie.

2. 1. 3. A főiskola nem korlátozza a más felsőoktatási intézményekbe egyidejűleg benyújtható jelentkezések számát, de a jelentkezőnek a jelentkezési lapon nyilatkoznia kell arról, egyidejűleg mely felsőoktatási intézményekbe nyújt(ott) be még felvételi kérelmet.

2. 1. 3. 1. A rendes felvételi eljárás keretében a főiskola nem fogadja el a más felsőoktatási intézményekben tett felvételi vizsga eredményét, ezért a főiskolára nem lehet átirányítást kérni.

2. 1. 3. 2. A rektor jogosult más felsőoktatási intézményekkel megállapodást kötni a felvételi vizsgák egyenértékűségének megállapítása és kölcsönös elfogadása érdekében. Az ilyen megállapodások rendelkezhetnek az átirányítás lehetőségéről és eljárásáról.

2. 1. 4. A felvételi kérelemhez csatolandó mellékletek: önéletrajz, érettségi bizonyítvány fénymásolata (ha a jelentkező még nem érettségizett, akkor középiskolai bizonyítvány fénymásolata), ha a jelentkezőt megkeresztelték, három hónapnál nem régebben kiállított keresztlevél, lelkipásztori ajánlás.

2. 1. 5. Indokolt esetben a tanulmányi rektor-helyettes legkésőbb a felvételi vizsga napjáig terjedő haladékot adhat a jelentkezéshez szükséges mellékletek benyújtására.

2. 1. 6. Ha a jelentkező felvételi kérelmében neki felróható okból, a megtévesztés szándékával vagy jogtalan előny nyerése érdekében valótlan adatokat közöl, a felvételi kérelmét el kell utasítani, akár a felvételi határozat meghozatala előtt, akár az után derül ki a fenti tényállás.

2. 2. Felvételi vizsga nélkül el kell utasítani annak a jelentkezőnek a felvételi kérelmét, aki a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges jogszabályi feltételeknek a következő tanév kezdetéig nem fog megfelelni.

2. 3. A felvételi vizsga időpontjáról a jelentkezőket legalább 15 nappal korábban írásban kell értesíteni.

2. 4. A tanulmányi rektor-helyettes kötelessége, hogy a felvételi vizsga kezdetéig kiszámítsa és a jelentkezési lapra rávezesse a jelentkező előzetes tanulmányainak értékelését. Az előzetes tanulmányokat pontszám adásával kell értékelni az alábbiak szerint:

2. 4. 1. Legfeljebb 20 pontot kell adni a középiskolai, illetve érettségi eredmények alapján. A pontszám csak egész szám lehet, ezért kiszámításakor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

2. 4. 1. 1. Ha a jelentkezőnek már van érettségi bizonyítványa, akkor a pontokat az érettségi vizsgán magyar nyelv és irodalom, valamint történelem tantárgyakból kapott érdemjegyek, továbbá a középiskola utolsó előtti és utolsó évfolyamának végén elért tanulmányi átlagok összeadásával kell kiszámítani.

2. 4. 1. 2. Ha a jelentkezőnek még nincs érettségi bizonyítványa, akkor a pontokat a középiskola utolsó előtti évfolyamának végén és az utolsó évfolyam első félévében elért eredmények alapján kell kiszámítani: a tanulmányi átlagok összegéhez (= legfeljebb 10) hozzá kell adni a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakból kapott jegyek átlagát (= legfeljebb 5) és a történelem tantárgyból kapott jegyek átlagát (= legfeljebb 5).

2. 4. 1. 3. Azon jelentkezők esetében, akik nem az öt fokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az öt fokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legfelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az öt fokozatú értékelési rendszerbe átváltani.

2. 4. 2. Legfeljebb 5 pontot lehet adni a jelentkező hitoktatáson való részvétele, illetve korábban végzett egyházi munkája alapján. A pontszám kiszámításakor irányadó elvek a következőek:

2. 4. 2. 1. 3 pontot kell adni annak a jelentkezőnek, aki legalább nyolc, 2 pontot, aki legalább hat, 1 pontot, aki legalább négy éven keresztül járt hitoktatásra.

2. 4. 2. 2. További 3 pontot lehet adni annak, aki korábban egyházi, karitatív, oktató munkát végzett. Az erre adott pontszám és a 2. 4. 2. 1. pont alapján számított pontszám nem lehet több ötnél.

2. 4. 3. Korlátozás nélkül kell többletpontot adni az alábbiakra:

2. 4. 3. 1. Más (nem teológiai) felsőfokú diplomáért 3 pontot.

2. 4. 3. 2. Más (nem teológiai) felsőfokú oktatási intézményben érvényesen és eredményesen teljesített legalább két félév után 1 pontot.

2. 4. 3. 3. Minden C típusú állami felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgáért 3 pontot.

2. 4. 3. 4. Minden C típusú állami középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgáért 2 pontot.

2. 4. 3. 5. Minden A vagy B típusú állami felső- vagy középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsgáért 1 pontot.

2. 4. 3. 6. Bármely közismereti tantárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért 1-10. helyezésért 3 pontot.

2. 4. 3. 7. Nem kaphat többletpontot a nem Magyarországon élő vagy nem ott iskolázott  jelentkező (eredeti) hazájának hivatalos nyelvéből (nyelveiből) tett vizsgáért.

2. 5. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felvételi vizsga mindkét részét lehetőleg egy napon kell megtartani.

2. 5. 1. A felvételi vizsga lebonyolítására a főiskola oktatóiból a jelentkezők számának megfelelően 7, 10 vagy 13 fős vizsgabizottságot kell alakítani. A vizsgabizottság szavazással, egyszerű többséggel dönt

2. 5. 1. 1. az írásbeli feladatok „elégséges" ponthatáráról

2. 5. 1. 2. a felvételi „megfelelt" ponthatárról

2. 5. 1. 3. a felvételi vizsga során felmerült - itt nem szabályozott - kérdések megoldásáról.

2. 5. 2. A felvételi bizottságon belül a jelentkezők számának megfelelően 2, 3 vagy 4 három fős albizottságot kell alakítani. Az albizottságok feladata a szóbeli vizsgáztatás. A felvételi bizottság egy tagja (általában a tanulmányi rektor-helyettes) a felvételi vizsgáztatás operatív irányítója. Az operatív irányító a szóbeli vizsgáztatásban nem vesz részt.

2. 6. A felvételi vizsga írásbeli részét a főiskola helyiségeiben kell megtartani a főiskola egy-egy oktatójának felügyelete mellett. Az feladatokat minden egyes jelentkező külön, írott formában kell megkapja. A megoldásra szolgáló nyomtatványokról és üres lapokról a főiskolának kell gondoskodnia.

2. 6. 1. A feladatokat csak a főiskola által adott lapokon lehet megoldani.

2. 6. 2. A megoldáshoz segédeszközt és külső segítséget igénybe venni nem lehet. Jogosulatlan segítség igénybevétele vagy ennek kísérlete esetén a jelentkezőt a felvételi vizsgától azonnal fel kell függeszteni és felvételi kérelmét automatikusan el kell utasítani. Ha a jelentkező a fenti tényállást vitatja, a rektorhoz fordulhat panasszal, akinek az ügyet ki kell vizsgáltatnia, s a vizsgálat eredménye alapján kell döntést hoznia.

2. 6. 3. Az írásbeli feladatok megoldásának végeztével a jelentkezőnek megoldását a felügyelő tanárnak át kell adnia és a teremből távoznia kell.

2. 6. 4. Az írásbeli feladat négy - a megadott válaszokból a helyes válasz kiválasztására épülő - feladatsorból és egy kidolgozandó kérdésből áll. A feladatsorok témájuk szerint

2. 6. 4. 1. egy 15 kérdésből álló hittani kérdéseket tartalmazó feladatsor

2. 6. 4. 2. egy 15 kérdésből álló biblikus kérdéseket tartalmazó feladatsor

2. 6. 4. 3. egy 15 kérdésből álló liturgikus kérdéseket tartalmazó feladatsor

2. 6. 4. 4. egy 15 kérdésből álló történelmi-műveltségi kérdéseket tartalmazó feladatsor

2. 6. 5. A feladatsorok összeállítására, valamint a kidolgozandó kérdés témájának meghatározására a tanulmányi rektor-helyettes javaslata alapján a rektor bízza meg a főiskola egy-egy tanárát. Az összeállítónak az elkészített feladatsort a felvételi vizsga napja előtt legalább három nappal kell a felvételi vizsga operatív irányítójának átadnia. Az írásbeli feladatcsomag összeállításáról és  sokszorosításáról az operatív irányítónak kell gondoskodnia. A feladatsorok összeállítói, azok sokszorosítói a feladatsor tartalmával kapcsolatban titoktartásra kötelezettek.

2. 6. 6. Az írásbeli feladatok értékelése az alábbiak szerint történik:

2. 6. 6. 1. A kidolgozandó kérdés megoldását a felvételi bizottság egy-egy kijelölt tagja 0-10 pont között pontszám adásával értékeli.

2. 6. 6. 2. A feladatsorokra egyenként legfeljebb 10 pontot lehet adni úgy, hogy az első öt helyes válaszért pont nem jár, a hatodik helyes választól helyes válaszonként egy pontot kell adni.

2. 6. 6. 3. A feladatsorok esetében érvénytelennek kell tekinteni azt a választ, amelynél a jelentkező egyszerre több megoldást jelölt meg (akkor is, ha javítása egyértelmű) vagy ahol nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy a jelentkező melyik megoldást választotta.

2. 6. 7. Az írásbeli feladatok értékelésének befejeztével a felvételi bizottság szavazással, egyszerű többséggel eldönti az írásbeli „elégséges" ponthatárt. Akik e ponthatárt elérték, szóbeli vizsgára bocsáthatók. A felvételi vizsga operatív irányítója szóban közli az „elégséges" ponthatárt el nem érőkkel, hogy a felvételi vizsgát nem folytathatják. Az ilyen jelentkező szóbeli vizsgára eső pontjait nullának kell tekinteni.

2. 7. A felvételi vizsga operatív irányítója a szóbeli vizsgára bocsátható jelentkezőket arányosan elosztja a felvételi albizottságok között. Az albizottságok részére átadja a jelentkezési lapokat (a mellékletekkel együtt) és az írásbeli vizsga anyagát.

2. 7. 1. Az albizottság nem fogadhat olyan jelentkezőt, akivel a bizottság valamelyik tagja rokonságban áll vagy aki iránt más okból elfogult. Az ilyen jelentkezőt másik albizottság elé kell utalni.

2. 7. 2. Az albizottság a hozzá beosztott jelentkezőket egyenként szólítja és minden jelentkezőt a tárgyilagos mérlegeléshez elégséges ideig kell meghallgatnia.

2. 7. 3. A szóbeli vizsga során az albizottságnak a jelentkezővel szemben előítéletmentesen és tisztelettel kell eljárnia.

2. 7. 4. A jelentkező meghallgatását követően az albizottság minden egyes tagja a jelentkező tudását és alkalmasságát 0-15 pont között pontszám adásával értékeli. Az adott pontszámot a jelentkezési lap megfelelő rovatába kell beírnia és aláírásával hitelesítenie. Az albizottság ezt követően összeadja a jelentkező valamennyi pontját és a jelentkezési lapra felírja.

2. 7. 5. Az albizottság nem köteles felvilágosítani a jelentkezőt az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán kapott pontjairól.

2. 8. A szóbeli vizsga végeztével a felvételi bizottság szóban értékeli a felvételi vizsga általános eredményét és vita során elveket határoz meg a felvétel feltételeiről. Ezt követően az egyes albizottságok javaslata alapján szavazással, egyszerű többséggel megállapítja a felvételi „megfelelt" ponthatárt. Fel kell venni mindazon jelentkezőket, akik a felvételi ponthatárt elérték és el kell utasítani mindazokat, akik nem érték el.

2. 9. A felvételi bizottság határozatát a felvételi vizsga operatív irányítója 8 napon belül írásban köteles közölni minden jelentkezővel. A felvételi határozat ellen fellebbezni nem lehet.

2. 9. 1. Minden jelentkező, akinek felvételi kérelmét a főiskola elutasította, 60 napig jogosult betekinteni a felvételi vizsga valamennyi iratába. A felvételi határozat ellen a rektorhoz panasszal fordulhat, ha a felvételi eljárás során őt károsan érintő szabálytalanságot vélelmez, illetve ha a kárára történt tévedést (például helytelen pontszámítást) észlel. A rektor a benyújtott panaszt 8 napon belül köteles kivizsgáltatni, a vizsgálat eredményéről és a felvétellel kapcsolatos döntéséről a panaszost tájékoztatni.

2. 9. 2. A felvételi kérelmet elfogadó felvételi határozat alapján a jelentkező a felvételi döntés évé­ben a főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. Mind az elfogadó, mint az elutasító felvételi határozat a felvételi döntés évének utol­só napján érvényét veszti.

2. 9. 3. A rendes felvételi eljárás keretében nem lehet felvenni azt a jelentkezőt, aki a felvételi vizsgán nem jelent meg.

3. A rendkívüli felvételi eljárás

3. 1. Rendkívüli felvételi eljárás keretében csak azt a jelentkezőt lehet felvenni, aki

3. 1. 1. a rendes felvételi eljáráson önhibáján kívül nem tudott résztvenni

3. 1. 2. a rendes felvételi eljárás követelményeinek megfelel.

3. 2. A rendkívüli eljárás során a felvételi kérelmet a rektorhoz kell benyújtani. A felvételi kérelemnek tartalmaznia kell mindazon dokumentumokat, amelyek a rendes felvételi eljáráshoz szükségesek, és ezen felül a kérelmezőnek kellően indokolnia és igazolnia kell, miért e rendkívüli módon kéri felvételét.

3. 3. A rendkívüli felvétel kérdésében a rektor jogosult dönteni. A rektornak az ügyben - mielőtt döntését meghozná - a felvételi bizottság legalább két tagjától véleményt kell kérnie.

3. 4. A rendkívüli felvétel ügyében a rektornak mérlegelési joga van az alábbiakat illetően:

3. 4. 1. a jelentkező megfelel-e a 3. 1. 1. pontban támasztott feltételnek

3. 4. 2. milyen módon győződik meg arról, hogy a jelentkező a rendes felvételi eljárás követelményeinek megfelel-e.

3. 5. A rendkívüli felvételi eljárás keretében a felvételi kérelmet előterjesztők ügyében a rektor a félévre történő beiratkozás utolsó napjáig kell határozatot hozzon.

3. 6. A rendkívüli felvételi eljárás keretében hozott elfogadó határozat alapján a felvett jelentkezőnek a határozat keltét követő félévben be kell iratkoznia, ellenkező esetben a határozat érvényét veszíti.

C) VILÁGI HALLGATÓK FELVÉTELE AZ ELSŐ ÉVFOLYAM MÁSODIK FÉLÉVÉTŐL (ÁTJELENTKEZÉS)

1. Az első évfolyam második félévétől kezdődő félévekre csak olyan jelentkező kérheti felvételét, aki előzőleg legalább egy félévet sikeresen teljesített valamely katolikus hittudományi főiskola nappali tagozatán vagy a Pázmány Péter Egyetem Hittudományi Karának levelező tagozatán.

2. Az átjelentkezési kérelmet a félév kezdete előtt legalább 30 nappal a rektorhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a jelentkező önéletrajzát, a másutt végzett teológiai tanulmányait igazoló dokumentumot (vagy annak másolatát) és az átjelentkezés indokát.

3. Az átjelentkezés ügyében a rektor jogosult dönteni. Döntése előtt a rektornak kötelessége a mérlegeléshez elégséges információt szereznie a jelentkező emberi alkalmasságáról, tanulmányi eredményéről, a korábbi felsőoktatási intézményben tanúsított magatartásáról. A rektornak az ügyben mérlegelési joga van az alábbiakat illetően:

3. 1. elfogadható-e az átjelentkezés indoka

3. 2. az átvételhez elégséges-e a jelentkező eddigi tanulmányi eredménye

3. 3. a jelentkező alkalmas-e arra, hogy a Pécsi Hittudományi Főiskolán eredményesen és zavartalanul folytassa tanulmányait.

4. Az átjelentkezés ügyében a rektor 30 napon belül köteles határozatot hozni és erről a jelentkezőt írásban értesíteni. A rektor határozata ellen fellebbezni nem lehet.

E felvételi eljárási rend és vizsgaszabályzat a Dr. Bán Endre rektor által 1995. március 16-án aláírt szabályzat 2002. március 25-én kelt módosításának 2006. december 14-én felülvizsgált szövege. Rendelkezéseit 2007. május 1-től kell alkalmazni.

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél