Tanulmányi és vizsgaszabályzat 2012

2013 March 08

Ez a TVSZ az általános szabályokat illetően 2015. szeptember 1-jén hatályát veszti. A II-IV. része hatályos azokra, akik az alábbi feltételeknek megfelelnek, és nem tértek át a TVSZ 2015 szakbeosztására.

Ez a TVSZ azon hallgatókra hatályos, akik 2012 őszén kezdték meg tanulmányaik 1. félévét, ide értve azokat is, akik 2012 őszén vagy azt követően átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel szakot váltanak, továbbá azokra a katekéta - lelkipásztori munkatárs szakos hallgatókra, akik tanulmányaikat korábban kezdték meg, de kérvényezték, hogy szakjukat a jelen TVSZ-ben meghatározott szakleírás alapján végezhessék el. A jelen szöveg hatályos a 2012/2013. tanév első félévétől.

 

I. RÉSZ

 

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
 
1. Képzési szakok


1. § (1) A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PHF) a jelen szabályzat IV. részében leírt szakokon folytat képzést, és bocsát ki államilag elismert diplomát. A szakleírások tartalmazzák

a) a szak megnevezését

b) képzési szintjét

c) a végzettség megnevezését

d) a képzési időt

e) a szakon oktatott ismeretek és a végzettséggel megszerezhető jártasságok rövid összefoglalását

f) a szak tantárgyi programjait és a programokhoz rendelt kreditpontokat

g) az oklevél kiadásához szükséges sajátos tanulmányi követelményeket

h) a szakra történő felvétel feltételeit és esetleges bemeneti követelményeit

(2) Ha a hallgató első záróvizsgájáig több szak tanulmányi követelményeit is teljesítette,

a) azonos szintű szakok esetében diplomájába valamennyi megszerzett képesítését be kell vezetni

b) eltérő szintű szakok esetében szintenként külön diplomát kell részére kiállítani.

(3) A hallgató a félévi bejelentkezés alkalmával szakot válthat

a) azonos szintű szakok esetében külön engedély nélkül

b) eltérő szintű szakok esetében belső átjelentkezéssel.

2. A diploma megszerzésének közös feltételei


2. § (1) A főiskola az alábbi tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti a diploma kiadását:

a) a szakleírásban meghatározott tantárgyi programok, illetve szakirányi programok és kritérium-követelmények teljesítése

b) a II. részbe foglalt szabályoknak és követelményeknek megfelelő legalább harminc oldal - mester (MA) szintű szakon legalább ötven oldal - terjedelmű diplomadolgozat benyújtása, amelyet a dolgozat témavezetője és mindkét felkért bíráló legalább elégségesre értékelt

c) bármely élő idegen nyelv tudásának igazolása állami, illetve államilag elismert "C" típusú legalább középfokú nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által legalább ilyen fokon akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is

d) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv (a továbbiakban Nftv.) 107. (1) bekezdése alapján mentesül a hallgató a c) pontban meghatározott idegen nyelv tudás igazolása alól, ha a PHF-re történő beiratkozása napján betöltötte 40. életévét. E mentesség azokra a hallgatókra érvényes, akik 2016. június 30-ig sikeres záróvizsgát tesznek.

e) sikeres záróvizsga tétele a III. részbe foglalt záróvizsga-szabályok szerint.

f) a szakleírásban meghatározott esetleges egyéb képesítő vizsga tétele

(2) Abszolutóriumot kell kiadni a hallgatónak, ha az (1) bekezdés a) pontjába foglaltakat teljesítette. Az abszolutórium kiadásának feltétele, hogy a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 2,75-öt.

a) Ha a hallgató több szak (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeit teljesítette, szakonként külön-külön abszolutóriumot kell számára kiállítani.

b) Ha a szakhoz szakirány is tartozik, az abszolutóriumban a teljesített szakirányt is fel kell tüntetni.

(3) A diploma minősítését (elégséges, közepes, jó, jeles) egyfelől a tantárgyi programátlagok átlagából, másfelől a diplomadolgozatra és a záróvizsgára az (1) bekezdés g) pontja alá tartozó szakokon ezen felül a képesítő vizsgára - adott jegyek átlagából számított átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.

3. § (1) A végzett hallgató diplomáját a főiskola éves diplomaosztó ünnepén a (3) bekezdésben előírt fogadalom letételét követően személyesen köteles átvenni.

(2) Indokolt esetben a hallgató a rektortól kérheti diplomája kiadását

a) a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban,

b) a fogadalomtétel mellőzésével,

c) írásos megbízása alapján megbízottja részére.

(3) A diploma átvételéhez kapcsolódó fogadalom szövege: Én ....................................., ígérem, hogy a Római Katolikus Egyház törvényes előírásaihoz mindenkor hű leszek. Ebben az ünnepi órában a hit és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy teológiai tudásomat Egyházam és Hazám dicsőségére és embertársaim javára fordítsam. Isten engem úgy segéljen.


3. A hallgatói jogviszony


4. § (1) A Felvételi Eljárási Rendben és Vizsgaszabályzatban (FEV) meghatározott módon felvett, illetve átvett hallgatóval a főiskola hallgatói jogviszonyt létesít. A jogviszony létesítésére való jogosultság azon a napon jön létre, amikor a felvételt kimondó határozatot hozták. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. 

(2) A hallgatói jogviszony megszűnik a Nftv. 59 § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a Nftv. 48. § (4) bekezdése alapján a szakról való elbocsátással, ha a hallgató a főiskolán csak azon a szakon folytatott tanulmányokat, amelyről a főiskola elbocsátotta. A szakról elbocsátandó a hallgató, ha az a) és b) pontokban meghatározott tanulmányi időt túllépi.

a) A főiskolán egy szak elvégzésére (az adott szakon abszolutórium megszerzésére) rendelkezésre álló tanulmányi idő a szakra történő beiratkozástól (első bejelentkezéstől) számított aktív tanulmányokkal töltött képzési idő + 4 félév. E szabály tekintetében aktív tanulmányi időnek minősül minden félév, amelyben a hallgató - hallgatói jogviszonytól függetlenül - kredit megszerzésével próbálkozott.

b) Az átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében a rendelkezésre álló tanulmányi időt a 29. § alapján kiszámított hátralevő tanulmányi idő és a szak teljes képzési ideje arányában kell megállapítani - azzal, hogy a törtszámú féléveket egyharmadig lefele, egyharmadot meghaladóan felfele kell egész számú félévre kerekíteni.

(3) A főiskola a hallgatói jogviszonyt a Nftv. 59. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben egyoldalú nyilatkozattal megszünteti.

a) A főiskola nem szünteti meg a hallgatói jogviszonyt a Nftv. 59. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, ha a hallgató a Nftv. 45. § (2) bekezdésébe foglalt indokokkal a jogviszony szünetelésének meghosszabbítását írásban kéri, és kérelmét a rektor elfogadja. A hallgatói jogviszony egybefüggő szünetelése szülés esetén legfeljebb hat félév, egyéb indokból legfeljebb négy félév lehet.

b) A főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgatói jogviszonyt a jelen szabályzat 23. § (3) bekezdésében meghatározott esetben (másodszori automatikus félévhalasztás), továbbá akkor, ha az automatikus félévhalasztó az elmulasztott leckekönyv-leadási határidőt soron követő második leckekönyv-leadási határidőig sem adja le leckekönyvét.

(4) A hallgatói jogviszony szünetel

a) az ideiglenes kizárás időtartama alatt

b) abban a félévben, amelyre a hallgató nem jelentkezett be.

(5) A jogviszonnyal rendelkező hallgató, ha a főiskolán folytatott tanulmányait önköltséges képzés keretében folytatja, hallgatói juttatásokban nem részesül, tanulmányaiért félévenként meghatározott önköltségi díjat fizet. Az önköltségi díjat a félévi bejelentkezéskor kell megfizetni; indokolt esetben a hallgató az önköltségi díj felére legfeljebb a szorgalmi időszak utolsó napjáig fizetési haladékot kérhet. Az önköltségi díj (felének) megfizetése nélkül a félévre bejelentkezni nem lehet; a fizetési haladék határidejét elmulasztó hallgató a vizsgaidőszakot nem kezdheti meg, gyakorlati jeggyel záruló kurzusaira érdemjegy nem adható.

a) A rektor az önköltséges hallgatónak a Diáktanáccsal egyeztetve egy-egy félévi időtartamra méltányosságból ösztöndíjat vagy egyéb szociális juttatást állapíthat meg.

(6) A jogviszonnyal rendelkező hallgató részére a beiratkozást követően diákigazolványt kell kiállítani, illetve érvényesíteni, és hallgatói jogviszony igazolás adható. A beiratkozás alkalmával a hallgatónak leckekönyvet kell kiadni.

a) A tönkrement diákigazolványt és leckekönyvet csak annak bevonásával és érvénytelenítésével, a Térítési és Juttatási Szabályzatban (a továbbiakban: TJSZ) meghatározott térítési díj ellenében lehet kicserélni.

b) A diákigazolvány vagy a leckekönyv elveszítéséről a hallgatónak írásos nyilatkozatot kell tennie, csak ezt követően lehet a részére új diákigazolványt, illetve leckekönyvet kiállítani.

(7) A hallgató leckekönyvét az abszolutórium kiadásáig a tanulmányi iroda őrzi. A hallgató a kurzusfelvétel megkezdésétől annak befejeztéig, valamint a vizsga- és javítóvizsga időszak kezdetétől annak végéig tarthatja magánál leckekönyvét. Kikérheti továbbá leckekönyvét az engedélyezett magánvizsgát megelőző munkanaptól az azt követő munkanapig, valamint egyéb hivatalos okból legfeljebb három napra. A leckekönyv kiadásáról és visszavételéről a tanulmányi iroda nyilvántartást vezet.

5. § (1) A 4. §-ban meghatározott hallgatói jogviszonyon kívül a főiskolán rendkívüli hallgatóként vagy vendéghallgatóként lehet tanulmányokat folytatni.

(2) A rendkívüli hallgató a félévre nem iratkozik (jelentkezik) be, de vállalja az általa választott kurzusok, vizsgák, gyakorlatok vagy más oktatási programok teljesítését.

a) A rendkívüli hallgatói státuszt a rektor egy félévre engedélyezi, amely korlátlanul ismételhető. Engedélyében megszabhatja a maximálisan felvehető kurzusok számát és/vagy kredit értékét.

b) A rendkívüli hallgató részére a főiskolán teljesített tanulmányairól igazolást kell kiadni.

c) A rendkívüli hallgató az általa felvett kurzusokért, vizsgákért, gyakorlatokért, más oktatási programokért, továbbá a főiskola oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásainak igénybevételéért térítési díjat fizet. Indokolt esetben a rektor engedélyezheti a díj mérséklését vagy elengedését.

(3) Vendéghallgató a más felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, aki saját intézménye engedélyével vállalja az általa választott kurzusok, vizsgák, gyakorlatok vagy más oktatási programok teljesítését.

a) A vendéghallgatói státuszt a rektor egy félévre engedélyezi, amely korlátlanul ismételhető.

b) A vendéghallgató részére a főiskolán teljesített tanulmányairól - saját intézményének engedélyével - saját intézményi leckekönyvében vagy külön iratban adható igazolás.

c) Vendéghallgatói státusszal a főiskolán csak nappali tagozaton lehet tanulmányokat folytatni.

(4) A jelen szakaszban meghatározott státuszú hallgatók a főiskolán folytatott tanulmányaik jogán a hallgatói jogviszonyhoz rendelt kedvezményeket és juttatásokat nem vehetik igénybe, továbbá a főiskola Diáktanácsába nem választhatnak képviselőt és maguk nem választhatók.


4. A tanulmányok felépítése. A tanszékek feladata és hatásköre


6. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt tanulmányi programok teljesítése a tantárgyi programok, illetve a szakirányi programok teljesítésével, a tantárgyi, szakirányi programokba tartozó kurzusokhoz rendelt kreditek gyűjtésével történik. 

a) A kurzus valamely tantárgy, gyakorlat vagy más tanulmányi feladat egy féléven át tartó anyaga.

b) A tanulmányok teljesítésének mérőszáma a kredit. A kredit a sikeresen teljesített tanulmányi feladatokért adott pontszám, amely a feladat teljesítéséhez szükséges elvi hallgatói munkaórák számát fejezi ki. Egy kredit átlagosan 30 hallgatói munkaórát ismer el.

(2) A kurzusba foglalt tanulmányi feladat teljesítéséért akkor jár a hozzá rendelt kredit, ha a kurzust a hallgató a leckekönyvébe szabályosan felvette, lehallgatását (az óralátogatási kötelezettséggel nem járó kurzusokat kivéve) az előadó a félév végén aláírásával igazolta, és ha a kurzusra legalább elégséges érdemjegyet kapott. E bekezdés tekintetében kurzusnak minősül a szigorlat és a nyelvi záróvizsga is.

(3) A kurzusokon kívüli tanulmányi feladatokért (így például a szakdolgozatért és a tanulmányokat lezáró záróvizsgáért) akkor jár a hozzá rendelt kredit, ha azokat a hallgató a rájuk vonatkozó szabályok szerint eredményesen teljesítette.

(4) Egyes - a szakleírásokban meghatározott - tantárgyi programok az előírt számú kreditek teljesítését követően szigorlattal zárulnak. A szigorlat teljesítéséért járó kredit értékét szakonként a szakleírások tartalmazzák.

7. § (1) A tantárgyi program tartalmát és a szigorlati követelményeket a szakleírásokban meghatározott kereteken belül szakonként külön-külön a tanszékvezető a tanszéken oktatókkal egyeztetve határozza meg.

(2) A tanszékvezetőnek a tantárgyi program kötelező kurzusait és tanulmányi követelményeit - szakonként külön-külön - tantervben közzé kell tennie. A tantervek alapján a tanulmányi rektor-helyettes szakonként és tagozatonként mintatantervet állít össze és tesz közzé, amely összesíti a szak tanulmányi követelményeit, a kurzusok felvételének előfeltételeit, kreditértékét, szorzószámát, meghirdetésük várható ütemezését, és felvételük ajánlott ütemezését.

(3) A tanszék tantárgyi programjában (ideértve a műveltségi kurzusok indítására feljogosított tanszékek műveltségi kurzusait is) csak a tanszék - adott szakra kijelölt - tantárgykörébe tartozó kurzusok indíthatóak. A tanszék a hozzá tartozó tantárgyi program teljesítésének követelményeit csak e kurzusokból állíthatja össze. 

(4) Valamely tanszék egy másik tanszék választható teológiai vagy műveltségi programjába tartozó kurzusát - ha az megfelel a (3) bekezdésben támasztott követelménynek - bármely szakra a saját kötelező programjába a saját kódjával kooptálhatja. A kötelező programba kooptált kurzust az eredeti tanszék ugyanazon szakra választható programhelyre nem kreditálhatja.

(5) A tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokat lezáró szigorlatok követelményeit minden félévben az első szigorlati időpont előtt legalább egy hónappal közzé kell tennie. A szigorlati követelményeket csak a szak tantárgyi programjához tartozó kötelező kurzusok tananyagából lehet összeállítani.

(6) Olyan kritérium-követelményt, amelynek teljesítése nem a tantárgyi program teljesítésének feltétele, csak a jelen TVSZ-ben lehet meghatározni.

(7) A tanszék a tantárgyi program tantervét csak úgy módosíthatja, ha azzal a hallgatóknak tanulmányaikban sem többletterhet, sem késedelmet nem okoz.

(8) A szakirányi programok tantervét a jelen TVSZ határozza meg.
false false MicrosoftInternetExplorer4


5. Kurzusok indítása


8. § (1) Kurzusok indítására a tanszékeknek van joga. Kurzus indítható

a) a tanszékvezető kezdeményezésére, aki a tantervi ütemnek megfelelően megbízza a tantárgy oktatóját valamely kurzus indításával, és arra tőle kurzustervet kér

b) az oktató saját kezdeményezésére, aki legkésőbb december 15-ig, illetve május 15-ig általa választott témában a tantárgykör szerint illetékes tanszékvezetőhöz kurzustervet nyújt be a következő félévre.

(2) A kurzustervnek tartalmaznia kell:

a) a kurzus címét

b) az oktató nevét; több oktató esetében a részvétel módját és arányát

c) a kurzus tartalmának rövid leírását (annotáció)

d) a kurzus jellegét (előadás, szeminárium, gyakorlat, tréning)

e) a kurzus felvételének esetleges előfeltételeit

f) a kurzus javasolt programhelyi besorolását

g) a számonkérés jellegét (kollokvium vagy gyakorlati jegy)

h) mellékletben a kurzus tematikáját és irodalomjegyzékét 

(3) A tanszékvezető a következő félévben indítandó kurzusok tervét december 31-ig, illetve május 31-ig a programhelyi besorolásra tett javaslatával a rektor elé terjeszti.

(4) A rektor a tanterv, a költségvetés, a személyi és tárgyi feltételek szempontjából felülvizsgálja az indítandó kurzusok listáját, és a szükséges módosításokkal jóváhagyja a következő félévre meghirdetendő kurzusokat.
false MicrosoftInte


6. A tanév és időszakai


9. § (1) A tanév az őszi szemeszter kezdetétől a tavaszi szemeszter végéig tart, s két egyenlő hosszúságú félévből áll. A tanulmányok számításának időegysége a félév (szemeszter).

(2) A félév a szorgalmi időszak kezdetétől a vizsgaidőszak végéig tart.

(3) Az őszi szemeszter kezdetét úgy kell megállapítani, hogy a szorgalmi időszak karácsony előtt befejeződjék, és a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(4) Az őszi szemeszterben őszi szünetet kell tartani a Mindenszentek ünnepét magába foglaló héten.

(5) A tavaszi szemeszter kezdete február első hétfője. A tavaszi szemeszter utolsó előadási napját úgy kell megállapítani, hogy a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(6) A tavaszi szemeszterben húsvéti szünetet kell tartani nagycsütörtöktől fehérvasárnapig.

(7) Azok az állami ünnepek, amelyek munkaszüneti napok, előadási szünnapok.

(8) Annak érdekében, hogy a félév során arányosan legyenek elosztva a hét előadási napjai, a rektor a félév elején egyes napokra órarendi változásokat hirdethet meg (pl. keddi napra szerdai órarendet írhat elő).

(9) Rendkívüli esemény alkalmával a fenntartó vagy a rektor előadási szünetet, illetve konzultációs szünnapot rendelhet el. Erről a hallgatókat értesíteni kell.

(10) Levelező tagozaton minden kurzusból a szorgalmi időszakban legalább a nappali tagozatos követelmények szerint számított féléves összóraszám 30 %-át elérő konzultációs órát kell tartani. 

(11) A konzultációs órákat szabadnapokon, általában szombaton kell tartani. Ha a (10) bekezdésbe foglalt követelmény teljesítése megkívánja, a konzultációs napot megelőző napon is lehet konzultációs órát tartani.

(12) Nem lehet konzultációt tartani azokon a napokon, amelyeken a szentmisén való részvétel kötelező.

10. § (1) A szorgalmi időszak alatt az előadások és a szemináriumok az órarendnek megfelelően tartandók meg. Az oktató akkor teheti át más helyre vagy más időpontra óráját, ha

a) azzal valamennyi hallgató egyetért

b) a tanulmányi rektor-helyettesnek bejelentette, és tantermi igényeit vele egyeztette

(2) Ha a kurzus órarendi helyének engedélyezett megváltozása órarendi ütközéshez vezet, a hallgató az ütköző kurzust következmények nélkül leadhatja és helyette más kurzust vehet fel, feltéve, hogy a felvenni kívánt kurzus félévi előadási napjainak legfeljebb a negyede telt el. E döntését írásban kell közölnie a tanulmányi irodával.

11. § (1) A szigorlati vizsga- és javítóvizsga-időszakot a félévi vizsgaidőszakba kell elhelyezni. A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak a következő félév hatodik előadási napját megelőző két hét.

(2) A szigorlatok időpontját a tanszékek jelölik ki: nappali tagozaton a szigorlati időszakba eső munkanapra, levelező tagozaton a szigorlati időszakba eső szombatra. Minden tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokban minden félévben kell szigorlati időpontokat adnia: legalább egy-egy időpontot a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakra, és legalább egy időpontot a szigorlati ismételt javítóvizsga időszakra. A tantárgyi szigorlati ismételt javítóvizsga első időpontját úgy kell kijelölni, hogy a tantárgyi első szigorlati időpontot követően legalább 15 nap teljen el. A szigorlati időpontokat a tanszékeknek a félévi bejelentkezések kezdete előtt közzé kell tenniük.

12. § (1) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszakot követő legalább öt hét, amelyben legalább négy hétig tart a vizsga- és javítóvizsga időszak, ezt legalább egy hetes ismételt javítóvizsga időszak követi.

(2) Nappali tagozaton a vizsgaidőszakban előadást, szemináriumot tartani tilos.

(3) Az ismételt javítóvizsga időszakban a hallgató csak olyan tárgyból vizsgázhat, amelyből a vizsga- és javítóvizsga időszakban már megpróbált levizsgázni. Próbálkozásnak minősül az is, ha a hallgató vizsgára jelentkezett, de azon nem vett részt.

(4) Levelező tagozaton azokból a kurzusokból, amelyeknek félévi konzultációs órái a szorgalmi időszak vége előtt befejeződnek, a szorgalmi időszakban előre hozott vizsgát lehet tartani. Gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetén ugyancsak előrehozható a gyakorlati jegy teljesítési feltételeinek határideje a kurzus félévi utolsó konzultációs óráját követő szombati konzultációs napra.


7. Bejelentkezés a félévre. Kurzusfelvétel


13. § (1) A jogviszonnyal rendelkező vagy arra jogosult hallgató köteles minden félév elején a félévre bejelentkezni. Az a hallgató jelentkezhet be a félévre, akinek hallgatói jogviszonya fennáll, és aki

a) nincs eltiltva a tanulmányok folytatásától vagy eltiltása lejárt

b) a bejelentkezésig a 27. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott bejelentkezési feltételeket teljesítette

b) leckekönyvébe az 1-8. félévben legalább tizenöt kredit értékű, a 9-12. félévben legalább három kredit értékű kurzust felvesz, és azokat a tanulmányi iroda elfogadta

c) kitöltötte a kurzusfelvételi lapot a rajta levő nyilatkozatokkal együtt.

(2) A bejelentkezés határideje a félév első előadási hetének utolsó napján 16 óra, levelező tagozaton a félév első konzultációs napján 16 óra.

a) A vizsgahalasztási engedéllyel rendelkezők és a más felsőoktatási intézményben párhuzamos tanulmányokat folytatók bejelentkezési határideje az engedély határideje, illetve a párhuzamos intézmény bejelentkezési határidejét követő harmadik munkanap. 

b) A rendes bejelentkezési határidőt elmulasztó hallgató csak késedelmi díj befizetésével iratkozhat be a félévre legfeljebb a második előadási hét utolsó napján 16 óráig (levelező tagozaton a félév második konzultációs napjáig. Ezt követően a félévre bejelentkezni nem lehet, de az előadó engedélyével és a TJSZ-ben megállapított térítési díj megfizetésével rendkívüli hallgatóként felvehetők egyes kurzusok, feltéve, hogy a félév előadási napjainak negyede még nem telt el.

14. § (1) A felvenni kívánt kurzusokat, mielőtt a hallgató a leckekönyvébe bevezetné azokat, kurzusfelvételi lapon kell összegyűjteni.

(2) Egyes választható kurzusok csak az előadó előzetes engedélyével vehetők fel. A kurzus felvételét a hallgató a kurzusfelvételi lap megfelelő rovatának aláíratásával engedélyezteti. E kurzusok felvételét az előadó nyilvános feltételekhez köti.

a) Megállapíthat létszámhatárt; ez esetben az engedélykérés sorrendjében adja meg engedélyét mindaddig, amíg a létszám be nem telik.

b) Megállapíthat tanulmányi feltételeket (egyes kurzusok előzetes teljesítését vagy egyidejű felvételét, nyelvtudást); ez esetben mindenkinek megadja engedélyét, aki a feltételeknek megfelel.

c) Megállapíthat létszámhatárt és tanulmányi feltételeket együtt is; ez esetben a feltételeket teljesítőknek az engedélykérés sorrendjében adja meg engedélyét mindaddig, amíg a létszám be nem telik.

d) Az előadó a kurzusfelvételi lap aláírásával mást is megbízhat. A megbízott személyét a tanulmányi irodán be kell jelentenie.

(3) A hallgató abban a félévben, amelyben valamely szigorlattal záruló tantárgyi program szigorlathoz szükséges utolsó kurzusát vagy kurzusait felveszi, köteles egyidejűleg a tantárgyi program szigorlatát is felvenni. Ha a feltételül állított kurzus(oka)t leadja, egyidejűleg a szigorlatot is le kell adnia, illetve a szigorlatot csak akkor adhatja le, ha egyidejűleg valamely feltételül állított kurzust is leadja.

a) A szigorlatok felvételét (előadó nevének feltüntetése nélkül) a hallgatónak a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyeznie. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „szigorlat" szöveget vezeti be, valamint a leckekönyvbe a szigorlatok feliratú részhez bepecsételi a keretes szigorlati bélyegzőt. A szigorlatoztatók a vizsga eredményét ide vezetik be, amelyet aláírásukkal és a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesítenek. A félévi kurzusok közé a tanulmányi iroda csak az érdemjegyet írja be számmal, zárójelben vagy gondolatjelek közé, a bejegyzést a jegyzet rovatban körbélyegzőjével hitelesíti.

(4) A latin záróvizsga felvételét az előadó nevének feltüntetése nélkül a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyezni. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „záróvizsga" szöveget vezeti be. A záróvizsga eredményét a vizsgáztatók a kollokviumok rovatába írják be, mindketten aláírásukkal hitelesítik. A vizsga teljesítése a félévi átlagba és a tanszéki program átlagába háromszoros szorzóval beszámít.

(5) Az olyan tanulmányi feladatokat, amelyek teljesítése az abszolutóriumhoz nem szükséges, a tanulmányi átlagba nem számítanak bele, és kreditértékük nincs, a félévi kurzusok közé felvenni nem lehet. Ezek teljesítését a hivatalos feljegyzések rovatba lehet bevezetni, amit a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesít.

14/A. § A szakon belül szakirányt a szakleírásban meghatározott időpontban és feltételekkel kell felvenni.

15. § (1) Az alábbi feltételekkel a hallgató magánvizsgaként is felvehet valamely kollokviummal záruló kurzust. A magánvizsgaként felvett kurzus előadásait nem kell látogatnia; azt a szorgalmi időszakban kollokviummal teljesítheti.

(2) Egy kurzus magánvizsgaként akkor vehető fel, ha a hallgató

a) a kurzust egy korábbi félévben lehallgatta, ezt az előadó a félév végi aláírással igazolta, de a kurzust elégtelennel vagy „nem teljesítette" bejegyzéssel végezte el

b) más felsőoktatási intézmény nappali tagozatán párhuzamos tanulmányokat folytat, a kurzust óraütközés miatt nem tudja felvenni, és annak felvételét a tanulmányai szabályos ütemezése érdekében nem halaszthatja el

c) korábban más teológiai felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat, és 

ca) a PHF-re jutó képzési ideje alatt tanulmányai szabályos ütemezése keretében a kurzust lehallgatni már nem tudja, feltéve, hogy a kurzus felvételét vagy teljesítését előző intézményében vagy a PHF-en nem önhibájából mulasztotta el;

cb) a kurzust korábban lehallgatta, de az érte járó kredit elismertetését a 28. § (2) bekezdésében előírt határidőig nem kérte. 

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból a hallgató magánvizsgát csak azokban a félévekben vehet fel, amelyekben a párhuzamos felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonya nem szünetel, és az óraütközést igazolja.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a magánvizsga halasztott vizsgának minősül, ezért felvételéért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

(5) Egy kurzus magánvizsgaként történő felvételét a hallgatónak a bejelentkezés alkalmával, a félévi kurzusfelvételhez kapcsolódóan kell kérelmeznie. A tanulmányi iroda - vitatható esetben a tanulmányi rektor-helyettes - a magánvizsga felvételét csak a (2) bekezdésben felsorolt okok valamelyikének igazolása után engedélyezi.

(6) Magánvizsgának csak a kollokviummal záruló kurzusokat lehet felvenni.

(7) A magánvizsgaként felvett kurzust a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bevezetni. A kurzusra félév végi aláírás nem adható; az erre szolgáló rovatba a tanulmányi iroda a „magánvizsga" vagy „m. v." szöveget vezeti be. Egyebekben vonatkoznak rá a kurzusok felvételének, leadásának és teljesítésének szabályai.

(8) Magánvizsgát a vizsga- és javítóvizsga időszakban, ismételt javítóvizsga időszakban teljesíteni nem lehet, arra vizsgahalasztás nem kérhető. A tanulmányi iroda mielőtt a hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdésére kiadná, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján köteles a szorgalmi időszakban nem teljesített magánvizsga érdemjegy rovatába a „nem teljesítette" bejegyzést bevezetni.

16. § (1) A tanulmányi iroda a kurzusok felvételét a leckekönyv lezárásával fogadja el. Az utolsó sor alá vonalat húz, illetve „lezártam" vagy „lezáratott" szöveget pecsétel. A bejelentkezés után a hallgató a félévre újabb kurzust nem vehet fel és az érvényesen felvett kurzusokat nem adhatja le, kivéve, ha a bejelentkezést követően előre nem látható akadály vagy szükségszerűség keletkezik, amely valamely kurzus leadását vagy utólagos felvételét indokolttá teszi.

a) A bejelentkezés után kurzusok leadását vagy felvételét a hallgató írásbeli kérelme alapján a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezheti. 

b) A leckekönyvbe a leadásra engedélyezett kurzus sorában mind a félév végi aláírás rovatába, mind a gyakorlati jegy vagy a kollokvium rovatába be kell pecsételni: „hivatalból törölve".

c) Azt a kurzust, amelynek utólagos felvételét a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezte, a leckekönyvbe a (3) bekezdés szerinti lezáró bejegyzés alá kell beírni, a sor szélén pedig fel kell tüntetni: „ut. eng." (utólag engedélyezve).

d) Kurzust leadni és utólagosan felvenni nappali tagozaton csak a harmadik előadási hét utolsó napjáig, levelező tagozaton a félév második konzultációs napjáig lehet.

e) Kurzusok leadásáért és utólagos felvételéért - kivéve, ha annak kiváltó oka a főiskola - a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

f) A d) pontban leírtak alól kivételt képez a 10.§ (2) bekezdésére vonatkozó helyzet, amelyben az ott leírtak szerint kel eljárni. Az utólagos felvétel és leadás abban az esetben is kérhető a 10. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, ha óraütközés szűnik meg, vagy óraütközés jön létre a hallgató párhuzamos képzésének órarendjében bekövetkezett változás miatt.

(2) A hallgató a főiskolai leckekönyvébe a félévi kurzusok közé csak azokat a külső kurzusokat vezetheti be, amelyekre a tanulmányi rektor-helyettes előzetesen vendéghallgatási engedélyt és főiskolai kódot adott. 

a) Az így engedélyezett kurzus(ok) eredeti kódját és főiskolai kódját is be kell írni a leckekönyvbe, kreditértéke a megfelelő főiskolai kurzus értéke; megfelelő kurzus híján a kreditátviteli bizottság által adott érték. A kurzusra a továbbiakban a főiskolai kurzusok szabályai vonatkoznak.

b) Külső kurzust választható vagy műveltségi programba a tanulmányi rektor-helyettes sorolhat be.

c) Külső kurzust a tantárgyi programok 30. § (1) bekezdése alá tartozó törzsanyagába a besorolás szerinti tanszékvezető véleményezését követően lehet felvenni és besorolni.

(3) Nem lehet felvenni a félévre azt a kurzust, amelynek jele megegyezik egy már teljesített kurzus jelével.


8. A kurzusok teljesítése. A félév lezárása

 

Szigorlatok teljesítése

 

17. § (1) A szigorlat felvételét követően hallgató maga jelentkezik a szigorlatot szervező tanszék által megadott időpontok egyikére. Az egyes időpontokra a tanszék által megjelölt létszámhatáron túl csak a tanszékvezető engedélyével lehet feliratkozni. A jelentkezés határideje az első szigorlati időpontot megelőző hetedik nap.

 

(2) A hallgató akkor teljesíti szigorlatát, ha azt a félév elején leckekönyvébe felvette, és a szigorlati időszak alatt a tematika egészéből legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

 

a) Ha a hallgató a szigorlaton nem jelenik meg, a vizsgáját sikertelennek kell tekinteni.

 

b) Szigorlati ismételt javítóvizsgára jelentkezhet a hallgató, ha vizsgája a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakban sikertelen volt vagy azon nem jelent meg. A szigorlati ismételt javítóvizsgáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

 

c) Ha a szigorlati érdemjegy részeredmények összesítéséből keletkezik, akkor ugyanazon féléven belül a szigorlati javítóvizsgára és ismételt javítóvizsgára átvihető az első szigorlati vizsga, javítóvizsga részeredménye: a szigorlati tematikának megfelelően a hallgatónak csak abból a részből kell ismételten vizsgáznia, amelyet az első szigorlati vizsgán vagy javítóvizsgán nem teljesített. A félév elteltével a részeredmények elévülnek.

 

d) A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak befejeződését követően a félévben újabb kísérletet tenni nem lehet. Az eredménytelen szigorlatot „elégtelen” vagy „nem teljesítette” bejegyzéssel kell lezárni; a hallgató a szigorlatot csak a következő félévben veheti fel újra. A szigorlat második vagy további felvétele szigorlati halasztott vizsgának minősül, amelyért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

 

e) A szigorlaton szerzett érdemjegy a félévi átlagba és a tantárgyi program átlagába négyszeres szorzóval beszámít.

 

(3) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga

 

a) írásbeli részét két szaktanár külön-külön értékeli;

 

b) szóbeli részét két szaktanár, illetve egy szaktanár és egy rektor által felkért személy előtt kell letenni, a két vizsgáztató együttes jelenlétében.

 

(4) A szigorlatra, illetve nyelvi záróvizsgára adott érdemjegy a két vizsgáztató által javasolt érdemjegy átlaga.

 

a) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga eredménye elégtelen, ha a vizsgáztatók bármelyike elégtelenre értékeli, illetve ha a vizsga bármely részének érdemjegye elégtelen.

 

b) A szigorlat és a nyelvi záróvizsga második vagy további felvétele alkalmával a hallgató háromtagú bizottság kiküldését kérheti. A bizottság a két eredeti vizsgáztatóból és egy rektor által kijelölt személyből áll. A bizottság a vizsga elfogadásáról szavazással határoz. Ha a vizsgát a bizottság két tagja elégtelenre értékeli, az érdemjegy elégtelen, egyéb esetekben az érdemjegy a javasolt érdemjegyek átlaga (akkor is, ha a bizottság egyik tagja elégtelent javasol).

 

Óralátogatás

 

18. § (1) A leckekönyvbe felvett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogatása nappali tagozaton a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kivéve kötelező.

 

(2) Csak az előadó adhat részleges vagy teljes felmentést a kurzus látogatása alól, ha azt a hallgató nem magánvizsgaként vagy a (3) bekezdés alapján vette fel.

 

(3) A rektor a hallgató kérelmére egyéni óralátogatási rendet engedélyezhet annak a nappali tagozatos hallgatónak, aki életkörülményei miatt az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem tud eleget tenni.

 

a) Az egyéni óralátogatási rend iránti kérelemben a hallgató

 

aa) megjelöli a kérelmezett időszakot, amelyben sajátos életkörülményei (várhatóan) fennállnak

 

ab) bemutatja és igazolja sajátos életkörülményeit és azok hatását óralátogatási kötelezettségeinek teljesítésére

 

ac) előterjeszti ajánlását az életkörülményei között vállalható óralátogatás módjára és mértékére.

 

b) Az ac) pont szerinti vállalás lehet

 

ba) a nappali tagozatos órák csökkentett mértékű látogatása és/vagy

 

bb) levelező tagozatos konzultációkon történő részvétel.

 

c) A tanulmányi iroda a kérelem alapján egyezteti a hallgatóval vállalt órarendjét, majd a kérelmet elbírálásra a rektorhoz terjeszti. A rektor az egyéni óralátogatási rend megadása esetén határozatában megszabja az engedélyezett időszakot és – az egyeztetett vállalás alapján – az óralátogatás minimális mértékét és módját.

 

d) A hallgató csak addig veheti igénybe az e bekezdésben meghatározott kedvezményt, amíg annak oka fennáll. Ha a hallgató az egyéni óralátogatási rendet több félévre kapta, minden félév kezdetén a c) pont szerinti egyeztetést le kell folytatni. Amennyiben az adott félévben az engedélyezett óralátogatás mértéke tovább csökkenne, a kérelmet ki kell egészíteni, és az engedélyező határozat módosítását kezdeményezni kell.

 

e) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében az egyéni óralátogatási rend engedélye alapján a hallgatónak egyeztetnie kell a kurzus oktatójával a teljesítés sajátos feltételeiről. Az oktató az engedély keretei között a teljesítést egyéni konzultációhoz, külön feladatok teljesítéséhez kötheti.

 

f) A kollokviummal záruló kurzusokból a hallgató az engedélyben előírt óralátogatási kötelezettség teljesítése és annak az előadó által történt igazolása után – akár a szorgalmi időszakban is – vizsgát tehet. Az ilyen előrehozott vizsgák szervezésére a magánvizsgákra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

g) Az e bekezdés alapján egyéni óralátogatási rendet elnyert hallgató leckekönyvében

 

ga) a teljes felmentéssel érintett kurzusokhoz a félév teljesítésének igazoló aláírás rovatába a tanulmányi iroda az „órafelmentett” bejegyzést vezeti be. E kurzusokra a hallgatónak az előadótól a félév teljesítését igazoló aláírást nem kell szereznie;

 

gb) a b) pont szerinti vállalás alapján felvett kurzusok óralátogatásának teljesítését – az engedély szerinti minimális mérték elérése esetén – az előadó a leckekönyvben igazolja.

 

(4) Mentesül a hallgató az óralátogatás alól a legfeljebb egy hónapos folyamatos külső intézményi gyakorlat idejére. Ez esetben az (5) bekezdésben megengedett hiányzási mértéket a gyakorlat idején kívül eső kurzusok arányában kell számításba venni.

 

(5) Nappali tagozaton az előadó megtagadhatja a félév teljesítését igazoló aláírást attól a hallgatótól, aki a kurzus megtartott előadásainak több mint a negyedéről, orvos által igazolt, hosszantartó betegség esetén több mint a feléről, egyéni óralátogatási rend esetén pedig, ha az engedélyben meghatározott minimális mértéken felül hiányzott.

 

(6) A félév teljesítését igazoló aláírás hiánya esetén – a jelen TVSZ-ben meghatározott eseteket kivéve – a hallgató a kurzusból érdemjegyet nem szerezhet. A kurzust a tanulmányi iroda „nem teljesítette” bejegyzéssel zárja le. Az ilyen kurzust a hallgatónak lehallgatási kötelezettséggel újból fel kell vennie.

 

(7) Levelező tagozaton a hallgatót óralátogatási kötelezettség nem terheli. Egyes szemináriumok esetében azonban az előadó a teljesítés feltételéül állíthat óralátogatási kötelezettséget is. E szemináriumokra vonatkoznak a jelen szakasz nappali tagozatra megszabott rendelkezései.

 

(8) Nappali tagozaton a félév tanulmányi kötelezettségeinek része a főiskola (pap-, illetve szerzetesnövendékek esetében a papképzésükért felelős szervezet) által szervezett, illetve elfogadott lelkigyakorlaton való részvétel. A részvétel alól indokolt esetben a hallgató írásos kérelme alapján a rektor részleges vagy teljes felmentést adhat. A részvétel elmulasztása a 27. § (4) bekezdése alá tartozó fegyelmi vétségnek minősül.

 

Nyelvi kurzusok lezárása

 

19. § (1) Valamennyi szakon az idegen nyelvi kurzusokat a szorgalmi időszak végén – indokolt esetben és a kurzust felvett hallgatók egyetértésével a vizsgaidőszakban – nyelvi szintfelmérő vizsgával kell lezárni, amelynek kötelező eleme egy olyan számszerű módon és egyértelműen értékelhető írásbeli felmérő dolgozat (is), amely előre meghatározott határértéket tartalmaz a „megfelelt” (elégséges) eredményhez. A hallgató a szintfelmérő vizsga esetleges egyéb elemeinek eredményétől függetlenül nem kaphat elégséges érdemjegyet, illetve a főiskolai szakokon „megfelelt” bejegyzést, ha felmérő dolgozatának eredménye a „megfelelt” határértéket nem éri el.

 

(2) Az előadó megtagadhatja a hallgató szintfelmérő vizsgára bocsátását, ha a hallgató a 18. § (1) bekezdésében meghatározott óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez esetben a leckekönyvben a kurzus érdemjegy rovatába a „nem teljesítette” bejegyzést kell bevezetni.

 

Évfolyamdolgozat

 

19/A. § Tanulmányai harmadik félévétől kezdődően a rendkívüli és a vendéghallgatót kivéve minden hallgató minden félévben, amelyre bejelentkezik, köteles évfolyamdolgozatot készíteni.

 

(1) Nem kell évfolyamdolgozatot készíteni abban a félévben, amelyben a hallgató diplomadolgozatot ad be.

 

(2) Az évfolyamdolgozati kötelezettséget a félévi kurzusfelvétel alkalmával a leckekönyvbe külön kurzusként a félévi kurzusok közé fel kell venni, és azt leadni nem lehet.

 

(3) Az évfolyamdolgozat követelményeit a szenátus, illetve a szenátus megbízásából a rektor külön határozatban közzéteszi. A követelményeket úgy kell meghatározni, hogy azok félévről félévre haladva a hallgatót felkészítsék diplomadolgozatának elkészítésére. A követelmények teljesítésének ellenőrzésére a rektor évfolyamdolgozati bizottságot állít fel.

 

(4) Az évfolyamdolgozat témáját a hallgató maga választhatja meg azon önálló vagy előadáshoz kapcsolt szemináriumokból, amelyeken a félév során részt vesz. Témaválasztását a szemináriumvezetővel egyeztetnie kell, és azt – a szemináriumvezető aláírásával – az őszi félévben október 31-ig, a tavaszi félévben március 31-ig a tanulmányi irodán írásban be kell jelentenie.

 

(5) Az évfolyamdolgozatot legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napja előtti 7. napon a téma szerint illetékes szemináriumvezetőnek kell két írógéppel készített vagy nyomtatott példányban benyújtani. A szemináriumvezető az évfolyamdolgozat egy példányát haladéktalanul megküldi az évfolyamdolgozati bizottság témában illetékes tagjának (évfolyamdolgozati konzulens). Az évfolyamdolgozati konzulens a dolgozatot elsősorban az évfolyamdolgozati követelmények teljesítése szempontjából értékeli.

 

(6) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy a szemináriumvezető és az évfolyamdolgozati konzulens által adott érdemjegy átlaga, de elégtelen, ha bármely értékelő elégtelenre értékeli.

 

(7) Az évfolyamdolgozatra adott érdemjegy sajátos státuszú gyakorlati jegy. A félévben esedékes évfolyamdolgozati kurzus

 

a) a vizsga- és javítóvizsga-időszak végéig teljesíthető;

 

b) a kollokviummal azonos feltételekkel teljesíthető az ismételt javítóvizsga-időszakban, illetve a 25. §-ban meghatározott módon és feltételekkel kérhető rá vizsgahalasztási engedély;

 

c) csak a felvétel félévében teljesíthető: az adott félév nem zárható le addig, amíg a hallgató a félévben felvett évfolyamdolgozati kurzusra legalább elégséges érdemjegyet nem kapott; e kurzus nem vehető fel újra sem rendes kurzusként, sem magánvizsgaként.

 

Gyakorlati jegy

 

20. § (1) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokon a hallgató tudását vagy jártasságát a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni.

 

a) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokra adott érdemjegyet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján meg kell állapítani és a leckekönyvbe bevezetni. A szorgalmi időszak lezárultát követően a tanulmányi iroda a hiányzó gyakorlati jegyek rovatába a „nem teljesítette” bejegyzést vezeti be.

 

b) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a teljesítéshez támasztott feltételt az oktatónak a szorgalmi időszak kezdetén, de legkésőbb olyan időpontban közölnie kell, hogy a feltétel még a szorgalmi időszakban teljesíthető legyen.

 

(2) Gyakorlati jeggyel kell lezárni a szemináriumokat és a gyakorlatokat. Az oktató választása szerint lezárható gyakorlati jeggyel a heti egy órában tartott előadás és a műveltségi kurzus is.

 

(3) Az elégtelen gyakorlati jegyet nem lehet vizsgával javítani, kivéve a heti egy órában tartott előadást lezáró gyakorlati jegyet.

 

Kollokvium

 

21. § (1) A kollokviummal záruló kurzusokat a vizsgaidőszakban a főiskola hivatalos helyiségeiben tartandó szóbeli vizsgával kell lezárni.

 

a) Kollokviumot csak rendkívüli esetben, a rektor előzetes engedélyével lehet a vizsgaidőszakon, illetve a főiskola hivatalos helyiségein kívül tartani.

 

b) Kivételes esetben a kollokvium írásbeli vizsga is lehet.

 

(2) A vizsgáztatónak a szorgalmi időszak végén ki kell hirdetnie és a tanulmányi irodával is közölnie kell azokat az időpontokat, amikor a hallgatókat kollokviumra fogadja. Azt is meghatározhatja, hogy a különböző vizsganapjain hány hallgatót fogad.

 

a) A vizsgáztatónak a vizsga- és javítóvizsga időszakban annyi időpontot kell megadnia, hogy minden hallgatónak legalább egyszer lehetősége legyen vizsgára és egyszer javítóvizsgára.

 

b) A vizsgáztatónak úgy kell időpontot adnia az ismételt javítóvizsga időszakban, hogy minden sikertelenül vizsgázó hallgató legalább egy ismételt javítóvizsgát tehessen.

 

(3) A vizsgára a hallgatónak a vizsgalapra történő feliratkozással kell jelentkezni. A vizsgalapokat a bevonásig mindenki által ismert és elérhető helyen kell tartani.

 

a) A feliratkozás határideje általában a vizsgát megelőző nap, de indokolt esetben a vizsgáztató ettől eltérően is megszabhatja a feliratkozás határidejét, ami után a vizsgalapot bevonja és a jelentkezéssel kapcsolatos módosítás engedélyezését vagy elutasítását magának fenntartja.

 

b) A vizsgalap bevonásáig a hallgató a jelentkezését visszavonhatja (a vizsgalapról nevét kihúzhatja) és más időpontra jelentkezhet (egy másik vizsgalapra feliratkozhat).

 

c) Csak a vizsgáztató engedélyével iratkozhat fel az a hallgató, aki a vizsgalapon feltüntetett maximális létszám felett jelentkezik.

 

d) A hallgató egy tárgyból egyszerre csak egy vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Ha a hallgató egy tárgyból egyszerre több vizsgaidőpontra iratkozna fel, akkor

 

da) a vizsgalap bevonása előtt a tanulmányi iroda vagy a tanulmányi rektor-helyettes — akár a hallgató távollétében vagy a tudta nélkül is — valamennyi vizsgalapról törölheti, és új jelentkezésre utasíthatja;

 

db) a vizsgalap bevonása után a vizsgáztató tetszése szerint az egyik időpontra beoszthatja és a többi vizsgalapról törölheti, s ezt nem köteles a hallgatóval előre közölni.

 

(4) A vizsgáztatónak a vizsgalapra rá kell vezetnie a vizsga tárgyát és a hallgató által elért eredményt. A vizsgát követően, de legkésőbb a vizsgaidőszak végéig a vizsgalapot a tanulmányi irodához el kell juttatnia.

 

(5) Ha a hallgató a vizsgán nem jelent meg, illetve jelentkezését a feliratkozási határidő után akarta visszavonni, de azt a vizsgáztató nem engedélyezte, akkor úgy kell tekinteni, mintha sikertelenül vizsgázott volna.

 

(6) Vizsgával kell lezárni minden legalább heti két órában tartott előadást, továbbá vizsgával zárható a heti egy órás előadás és a műveltségi kurzus is.

 

(7) Azon kollokviummal záruló kurzusok esetében, amelyek jellege „előadás és szeminárium”, a hallgató szemináriumi teljesítményét a kollokviumi eredményével összevontan kell értékelni. Az előadó a 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon köteles közzétenni a szemináriumi rész teljesítésének feltételeit. Előzetesen közölnie kell a hallgatókkal azt is, hogy a szemináriumi rész eredménye, illetve nem teljesítése milyen módon és arányban érinti a hallgató kollokviumi eredményét. Ezzel kapcsolatban az általános szabály, hogy a szemináriumi részjegy a kollokviumi eredménybe 50 %-ban számít be; indokolt esetben azonban az előadó más arányokat is megállapíthat, illetve kikötheti azt is, hogy a szemináriumi rész nem teljesítése esetén a hallgató kollokviumot nem tehet.

 

22. § (1) Sikertelen vizsga esetén a hallgató legfeljebb kétszer tehet javítóvizsgát. Három sikertelen vizsga után újabb javítóvizsgát csak a rektor engedélyével lehet tenni.

 

(2) A kollokviumon és annak első javítóvizsgáján a szaktanár egyedül értékel. Az ismételt javítóvizsgára a hallgató vizsgabizottság kiküldését kérheti. Az ismételt javítóvizsgára kiküldött vizsgabizottság az előadóból és a rektor által felkért két tagból áll. A vizsgabizottság a hallgató teljesítményét szavazással értékeli.

 

(3) A TJSZ az ismételt javítóvizsgákért díjat állapíthat meg.

 

A félév lezárása

 

23. § (1) Minden hallgatónak át kell adnia a leckekönyvét a tanulmányi irodának legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig (leckekönyv leadási határidő).

 

(2) Ha a hallgató még ismételt javítóvizsgá(ka)t fog tenni, a javítóvizsgadíj(ak) befizetését követően javítóvizsgalapot kap, javítóvizsgáinak letételét ezen igazoltatja. A javítóvizsgalapot az ismételt javítóvizsga időszak utolsó napján 16 óráig le kell adnia (javítóvizsga határidő). Az ismételt javítóvizsga eredményét a tanulmányi iroda írja be a hallgató leckekönyvébe. Ha a hallgató javítóvizsgalapját a fenti határidőig nem adja le, a tanulmányi iroda – az engedélyezett halasztott vizsgák rovatait kivéve – valamennyi hiányzó érdemjegy rovatába a „nem teljesítette” bejegyzést vezeti be.

 

(3) Azt a hallgatót, aki leckeköny­vét a leadási határidőig a tanulmányi irodának nem adja át, automatikusan félévhalasztónak kell tekinteni. A hallgató ilyen okból tanulmányai során csak egy alkalommal halaszthat félévet. A második alkalommal a hallgatót végleg ki kell zárni a főiskoláról, ez alól azonban a rektor indokolt esetben felmentést adhat.

 

24. § (1) Minden felvett kurzust érdemjeggyel kell lezárni. Azon kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi irodának kell „nem teljesítette” bejegyzéssel lezárnia. A „nem teljesítette” bejegyzés az elégtelen érdemjeggyel egyenértékű.

 

(2) Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyre a hallgató legalább elégséges érdemjegyet kapott.

 

(3) A leckekönyv félév végi leadását, ismételt javítóvizsga esetén a javítóvizsga határidőt, engedélyezett halasztott vizsga esetén a vizsgahalasztási engedély határidejét követően a tanulmányi iroda a félév minden nyitott kurzusát lezárja, és kiszámítja a hallgató előrehaladását mérő értékeket: a hallgató félévi súlyozott tanulmányi átlagát, halmozott súlyozott tanulmányi átlagát, kreditindexét, korrigált kreditindexét, és azokat a leckekönyvbe bevezeti.

 

a) A súlyozott tanulmányi átlagszámításkor a kurzusokra adott érdemjegyeket a súlyuknak megfelelő szorzószámmal kell figyelembe venni. Így

 

aa) az egy vagy két kredit értékű kurzusok szorzószáma 1;

 

ab) a három kredit értékű kurzusok szorzószáma 2;

 

ac) a négy vagy annál több kredit értékű kurzusok szorzószáma 3;

 

ad) a szigorlatok szorzószáma kreditértéküktől függetlenül 4.

 

b) A félévi súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által a félévben szerzett érdemjegyek a) pont szerinti szorzószámmal kapott szorzatai összegének elosztása a félévi szorzószámok összegével.

 

c) A halmozott súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által teljesített félévek súlyozott tanulmányi átlagának átlaga.

 

ca) Azon hallgatók esetében, akik a PHF-en tanulmányaikat nem az 1. évfolyam 1. félévében kezdik meg, az átváltott tanulmányaik halmozott súlyozott tanulmányi átlagának kiszámítását az átváltott kurzusok összesített súlyozott átlaga alapján kell elvégezni, majd az így kapott átlagot a további halmozott súlyozott tanulmányi átlagok számításakor annyiszor kell figyelembe venni, ahány félévet a PHF a korábbi tanulmányokra a 29. § alapján figyelembe vett.

 

d) A kreditindex a félévi súlyozott tanulmányi átlag és a félévi kredithányados szorzata. A kredithányados az adott félévben teljesített kreditek kreditosztóval elosztott értéke. A kreditosztó értékét úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes kreditet elosztjuk a képzési idő féléveinek számával.

 

e) A korrigált kreditindex a d) pont szerinti kreditindex, valamint az adott félévben vállalt kreditek és teljesített kreditek hányadosának szorzata.

 

(4) A tanulmányi átlagba csak a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokra kapott érdemjegyeket lehet beszámítani. Sem a félévi, sem a halmozott tanulmányi átlagokba nem számítanak bele a más intézményekben teljesített, utólagosan átváltott tanulmányokra kapott érdemjegyek.

 

(5) A kreditindexbe, korrigált kreditindexbe a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokon kívül az előzetesen vagy utólagosan átváltott kurzusok kreditértékei oly módon számítanak be, hogy a (3) bekezdés szerinti kreditosztót arányosan csökkentik.

 

(6) A bejegyzések hitelességét és a félév érvényességét a főiskola körbélyegzőjével és a rektor vagy helyettese aláírásával kell elismerni.

 

(7) A hallgató addig nem jelentkezhet be új félévre, ameddig előző féléve nincs lezárva.


9. Vizsga- és félévhalasztás


25. § (1) A hallgató váratlan, súlyos és elháríthatatlan akadályoztatása esetén kérheti egy vagy több vizsgájának, illetve évfolyamdolgozati kötelezettségének elhalasztását az ismételt javítóvizsga időszakon túl eső időszakra.

(2) A vizsgahalasztást a hallgatónak írásban kell kérnie a rektortól a leckekönyv leadási határidő előtt.

(3) A rektor a vizsgahalasztást a „Vizsgahalasztási engedély" című nyomtatvány kiadásával engedélyezi. A nyomtatványon fel kell tüntetni a halasztott vizsgák tárgyát. A hallgatónak a félév lehallgatását a leckekönyvében igazoltatnia kell, majd a leckekönyvét a leadási határidőig le kell adnia. Halasztott vizsgáit a vizsgahalasztási engedélyen íratja alá. A vizsgahalasztás határidejéig a vizsgahalasztási engedélyt le kell adnia, a letett vizsgákra kapott érdemjegyeket a tanulmányi iroda vezeti be leckekönyvébe, és körbélyegzőjével hitelesíti. Ha a hallgató vizsgahalasztási engedélyét annak határidejéig nem adja le, a tanulmányi iroda leckekönyvében minden halasztott vizsgát „nem teljesítette" bejegyzéssel zár le.

(4) A vizsgahalasztási engedélyért a TJSZ díjat állapíthat meg.

26. § (1) Félévet halaszt a hallgató, ha tanulmányait megszakítva a soron következő félévre nem iratkozik be.

(2) A félévhalasztást a tanulmányi irodának be kell jelenteni.

(3) A 23. § (3) bekezdésben leírt esetben a tanulmányi iroda a következő félév leckekönyv leadási határidejéig a félévet nem érvényesíti.


10. Ideiglenes és végleges kizárás a főiskoláról. Fegyelmi és kártérítési  intézkedések


27. § (1) Nem jelentkezhet be a soron következő félévre az a hallgató, akinek előző féléve nincs lezárva, illetve aki a (2)-(3) bekezdésben meghatározott bejelentkezési szinteket nem teljesíti. Az ilyen hallgató a bejelentkezéshez szükséges krediteket a nyitott félév befejezésével, illetve rendkívüli hallgatóként kurzusok, magánvizsgák vagy szigorlatok felvételével és teljesítésével szerezheti meg.

(2) Ahhoz, hogy a hallgató a soron következő félévre bejelentkezhessen, szükséges feltétel, hogy a bejelentkezés napjáig a szakjára elszámolható alábbi számú teljesített kredittel rendelkezzen:

a) a 2. félévre történő bejelentkezéshez 15 kredittel

b) a 3. félévre történő bejelentkezéshez 30 kredittel

c) a 4. félévre történő bejelentkezéshez 50 kredittel

d) az 5. félévre történő bejelentkezéshez 60 kredittel

e) a 6. félévre történő bejelentkezéshez 95 kredittel

f) a 7. félévre történő bejelentkezéshez 120 kredittel

g) a 8. félévre történő bejelentkezéshez 150 kredittel

h) a 9. félévre történő bejelentkezéshez 180 kredittel

i) a 10. félévre történő bejelentkezéshez 210 kredittel

j) a 11. félévre történő bejelentkezéshez 240 kredittel

k) a 12. félévre történő bejelentkezéshez 270 kredittel

(3) A bejelentkezéshez szükséges kreditmennyiségbe beszámítandók a főiskolán rendes, vendég- vagy rendkívüli hallgatói jogviszony keretében megszerzett kreditek, továbbá az átváltással, elismertetéssel megszerzett kreditek is.

(4) A hallgató nem nyilvános fegyelmi ügyében a rektor élhet a Nftv. 55. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi intézkedésekkel. A fegyelmi intézkedéseket írásba kell foglalni. Ha a hallgató a rektor fegyelmi intézkedését sérelmezi, kérheti a Nftv. 55-58. §-okban meghatározott fegyelmi, illetve jogorvoslati eljárás lefolytatását.

(5) A hallgató nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá ha a (4) bekezdés alapján maga kéri, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás első fokon az állandó vagy eseti hallgatói fegyelmi bizottság előtt történik. A fegyelmi bizottság három főből áll. Az állandó hallgatói fegyelmi bizottság oktatói tagjait a szenátus, hallgatói tagját a Diáktanács választja meg. Az eseti fegyelmi bizottság oktatói tagjait a rektor, hallgatói tagját a Diáktanács elnöke jelöli ki.

(6) A fegyelmi eljárásra, fegyelmi intézkedésekre a Nftv. szabályait kell alkalmazni. Az eljárás során a védekezés és a bizonyítás elfogadott jogi eszközeit kell alkalmazni.

(7) Az első fokú fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozat ellen a hallgató vagy a rektor 15 napon belül a szenátushoz fordulhat. A szenátus ez esetben másodfokú fegyelmi bizottságként működik, ezért ülésén biztosítani kell hallgatói tagok arányos részvételét. A hallgatói tagokat ez esetben a szenátusi tagokkal megegyező jogok illetik meg.

(8) Azt a hallgatót, aki magatartásával súlyosan megsérti a főiskola rendjét vagy akinek magatartása tartósan szemben áll a főiskola katolikus szellemiségével, a rektor határozott időre vagy végleg kizárhatja a főiskoláról. Ha a hallgató, a Diáktanács, a rektor vagy a szenátus kezdeményezi, az ügy kivizsgálására össze kell hívni a hallgatói fegyelmi bizottságot, amely megállapításokat és ajánlásokat tehet az ügyben. A fegyelmi bizottság összehívásának a fegyelmi ügyben a (9) bekezdésben foglalt intézkedéseket kivéve halasztó hatálya van.

(9) Különösen súlyos kötelességszegés, botrányokozás vagy bűntett gyanúja esetén, továbbá ha a fegyelemsértő magatartás komolyan veszélyezteti a főiskola rendjét, működését és jó hírét, a jogerős fegyelmi határozatig az eljárás alá vont személyt a rektornak a tanulmányok folytatásától fel kell függesztenie, sőt szükség esetén a főiskola területéről is kitilthatja.

(10) A hallgató a Nftv. 56. §-ban meghatározott esetekben kártérítési felelősséget visel. A hallgató kártérítési kötelezettségét a rektor határozatban állapítja meg. Ha a hallgató a károkozás tényét vagy mértékét, a kártérítés összegét vitatja, a kártérítési határozatot követő 15 napon belül a szenátushoz fordulhat jogorvoslatért. 


11. Mentességek. Másutt végzett tanulmányok átváltása


28. § (1) Mentesül a hallgató azon kurzusok teljesítése alól, amelyeket a jelen TVSZ a számára megenged, vagy amelyeket másutt már teljesített, és ezt a főiskola elismeri.

(2) Az a hallgató, aki másutt már folytatott a szakja tanrendjében szereplő tanulmányokat, a tanulmányok befejezését követő első főiskolai beiratkozása (bejelentkezése) előtt a Nftv. 49. § (3)-(7) bekezdésébe foglaltak szerint írásban kérheti a tanulmányi rektor-helyettestől másutt folytatott tanulmányainak elismerését.

a) Csak felsőfokú képzésben teljesített, felsőfokú képzésre akkreditált intézmény által szervezett tanulmányok során megszerzett és az ilyen intézmény által kibocsátott okirattal hitelesített tudás, illetve jártasság elismertetését lehet kérni. Ez a szabály nem vonatkozik az élő idegen nyelvi és a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt kreditekre.

b) A Nftv. 49. § (7) bekezdése alapján a hallgató bármely szakján az abszolutóriumhoz szükséges kreditmennyiség harmadát a PHF-n köteles megszerezni. Ezért a hallgató a PHF-n kívül folytatott tanulmányaiból nem kérheti a szakján az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditszám kétharmadánál több kredit elismerését.

c) A másutt folytatott tanulmányok elismerése a főiskola megfelelő kurzusaira történő átváltással történik meg. Ezért a hallgatónak átváltási kérelmén fel kell tüntetnie a másutt teljesített kurzusok adatait (címe, témája, teljesítési időpontja, heti óraszáma, a kapott érdemjegy, stb.) és egyben meg kell feleltetnie a PHF-n elismerendő kurzussal. Az egyenértékűség megállapítása a másutt folytatott tanulmányok során megszerzett tudás, jártasság és a főiskolán teljesíthető kurzus során megszerzendő tudás, jártasság összevetésével történik.

d) Az elismertetést kérő hallgatót terheli annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a másutt folytatott tanulmányai során megszerzett tudás, jártasság legalább 75 %-ban megegyezik a főiskolán elvégezhető valamely kurzus teljesítésével megszerezhető tudással, jártassággal.

e) A diploma kiadásához szükséges szintű nyelvvizsga igazolását követően a hallgatónak jóvá kell írni az élő idegen nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. Ilyen nyelvvizsga hiányában a főiskolán kívül teljesített nyelvi kurzus főiskolai kreditre nem váltható át.

f) A latin záróvizsga letételét követően a hallgatónak jóvá kell írni a latin nyelvi kurzusok teljesítéséhez rendelt összes (még hiányzó) kreditet. E kreditek a másutt teljesített latin nyelvi tanulmányok esetén csak a latin záróvizsga letételével vagy elismertetésével együtt ismertethetők el.

g) Azokért a teológiai témájú kurzusokért, amelyek a PHF képzési programjában nem szerepelnek, vagy amelyeket a hallgató lényegesen magasabb szinten vagy időtartamban tanult, mint az a PHF-n szükséges, a hallgató kérelmére a kreditátviteli bizottság megítélhet a megfelelő tantárgyi program választható részébe tartozó krediteket.

(3) Azok esetében, akik nem az ötfokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az ötfokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legfelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket arányosan megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az ötfokozatú értékelési rendszerbe átváltani.

(4) A másutt folytatott tanulmányok elismeréséről és átváltásáról a hallgató írásbeli kérvénye alapján a kreditátviteli bizottság dönt. A kreditátviteli bizottság állandó tagjai a tanulmányi rektor-helyettes és a tanulmányi irodavezető; eseti tagja(i) az átváltási kérelem tárgykörében illetékes tanszékvezető(k). A bizottság kétes esetekben kikéri az elismerendő kurzus szaktanárának véleményét.

(5) A hallgató nem kérheti másutt folytatott tanulmányának elismerését, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja.

29. § (1) Átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében az elismert kurzusok alapján a tanulmányi rektor-helyettesnek meg kell állapítania, hogy a hallgatónak hány félévre van szüksége a tanulmányai befejezéséhez. Ennek megállapításához 

a) főszabály: a még hiányzó krediteket össze kell adni, és el kell osztani a kreditosztóval, továbbá

b) első mellékszabály: meg kell vizsgálni, mi az a legrövidebb idő, amely alatt a hallgató képes valamennyi hiányzó kurzust felvenni

c) második mellékszabály: figyelembe kell venni a 27. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott bejelentkezési szinteket.

(2) A szak teljes képzési idejéből az (1) bekezdés alapján megállapított hátralevő képzési idő kivonásával kell meghatározni, a hallgató hányadik félévre iratkozhat be.


12. Kurzusok kreditálása és kódjainak képzése


30. § A főiskola a szakleírásokban felsorolt tanulmányi követelmények teljesítését kreditálással ismeri el. A kreditálás során a hallgató által teljesített feladatokat besorolja valamely programba és érte meghatározott számú kreditet ad.

(1) A tantárgyi programok törzsanyagai zárt programok. A zárt programokat csak a jelen TVSZ-ben, illetve a tanszéki tantervekben meghatározott kurzusok elvégzésével vagy elismertetésével lehet teljesíteni.

(2) A tantárgyi programok választható kurzusai, valamint a műveltségi kurzuscsoportok részben nyílt programok. A nyílt programokat a főiskola által felajánlott, a hallgató által választott kurzusok elvégzésével vagy külső tanulmányok elismertetésével lehet teljesíteni.

a) A főiskola tanulmányi rendjébe átváltott kurzusokat úgy kell tekinteni, mintha a főiskolán teljesített kurzusok lennének.

b) A külső tanulmányok elismerése idegen kódokkal történik. Az idegen kód képzése során a kurzus kódjának az egyes tantárgyak megkülönböztetésére szolgáló helyén (általában a második betűhelyen) az előzetesen kreditált kurzusok esetében X, az utólagosan átváltott kurzusok esetében Y szerepel. A további betű- és számhelyen történik a kurzusok megkülönböztetése egymástól.

(3) A külső tanulmányok kreditálását a hallgatónak kell kérnie a tanulmányi rektor-helyetteshez benyújtandó írásos kérelemmel. A kérelem része kell legyen

a) a hallgató kérése arról, hogy milyen nyílt programhoz kéri tanulmányai jóváírását

b) a külső tanulmány teljesítésének igazolása.

(4) A kreditátviteli bizottság a (3) bekezdésben meghatározott kérelmek elbírálásához kikéri a tárgykör szerint illetékes tanszék vezetőjének véleményét.

31. § A tanszékek által indított, automatikusan kreditálandó kurzusok kódját az alábbi szabályok szerint kell képezni:

(1) A kód első betűje fejezi ki, hogy a kurzus melyik tantárgyi programhoz tartozik.

(3) A kód második betűje a tanszék által gondozott tantárgyak megkülönböztetése egymástól.

(4) A kód harmadik, illetve további helyén álló betű vagy szám az azonos tantárgyak különböző kurzusait különbözteti meg egymástól.


II. RÉSZ

A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI, TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA


32. § Diplomadolgozatot kizárólag teológiai témakörből, az alább ismertetett előtanulmányokat követően lehet benyújtani. A szakleírások az előtanulmányok menetét eltérően is szabályozhatják.

33. § (1) A diplomadolgozat benyújtásához alapesetben az alábbi előtanulmányok szükségesek:

a) Két bevezető kurzus, amelyek az oktató vezetésével a teológia kutatási kérdéseibe, kutatás alatt álló sajátos témaköreibe, illetve általában a kutatás módszerébe vezetnek be. E két kurzus lehet bevezető kutatásmódszertani szeminárium (FK1 és FK2), kivételes esetben azonban - főként átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében - bevezető kurzusok gyanánt elfogadhatók a törzsanyagon kívül eső, választható teológiai kurzusok is, ha azok a fenti célnak megfelelnek.

b) Legalább két évfolyamdolgozat, amelyet a hallgató diplomadolgozatának tárgykörében készített.

(2) A diplomadolgozat benyújtásának feltétele továbbá, hogy a dolgozattervet - az alábbiakban meghatározottak szerint - a Tanszékvezetők Tanácsa elfogadja.

34. § A hallgató dolgozattervét az alábbiak szerint köteles elkészíteni:

(1) Legkésőbb a diplomadolgozat benyújtását megelőző félévben témavezetőt és a témavezetővel egyetértésben dolgozati témát kell választania.

(2) A témavezető irányításával meg kell jelölnie dolgozata címét és ki kell dolgoznia dolgozata tézisét. A tézis a diplomadolgozat logikai vázát jelenti, amelynek tartalmaznia kell

a) a dolgozat témaválasztásának teológiai, illetve pasztorális indoklását

b) a dolgozatban vizsgált kérdés pontos megfogalmazását

c) a vizsgált kérdés megválaszolásában követett módszert

d) a vizsgált kérdés megválaszolásának lépéseit és az azokhoz használt fő forrásokat.

(3) El kell készítenie diplomadolgozata irodalomjegyzékét.

35. § A 34. § szerint elkészített dolgozattervet, vagyis a diplomadolgozat címét, tézisét és irodalomjegyzékét, továbbá a témavezető nevét és írásos ajánlását a tanulmányi irodán keresztül a Tanszékvezetők Tanácsához kell elfogadásra benyújtani. A Tanszékvezetők Tanácsa a dolgozatterv elfogadása esetén a diplomadolgozat elbírálására felkéri a témavezetőt és két másik bírálót. A két kijelölt bíráló előbírálatra is felkérhető, de nem kötelezhető. A felkért bírálók nemcsak a főiskola tanárai lehetnek.

36. § (1) A diplomadolgozat benyújtásával egyidejűleg a témavezetőnek írásban kell nyilatkoznia ar­ról, hogy a benyújtandó dolgozat követi az elfogadott dolgozattervet, és megfelel az e sza­bály­zatban megszabott tartalmi és formai követelményeknek. A témavezető e nyilatkozatával köte­lezettséget vállal arra, hogy a diplomadolgozatra az értékelés során legalább elégséges érdem­jegyet fog adni. Ilyen nyilatkozat nélkül a diplomadolgozat nem nyújtható be.

(2) A diplomadolgozatot három összefűzött példányban kell benyújtani a tanulmányi irodára, amely nyolc napon belül továbbítja a témavezetőnek és a kijelölt bírálóknak.

a) A diplomadolgozat beadásának határideje a tanév első záróvizsga időpontjából a jelen szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 42. § (4) bekezdésében és a 43. § (1) bekezdése c) pontjában meghatározott határidők összeadásából visszaszámított időpont, illetve az azt követő első munkanap.

b) A rendes leadási határidőt elmulasztó hallgató - ha a 43. § (2) bekezdése alapján a záróvizsgára adott felkészülési időről lemond - csak a késedelem arányában emelkedő késedelmi díj befizetésével adhatja be diplomadolgozatát legfeljebb a rendes beadási határidőt követő harmincadik napig.

(3) A témavezető és a kijelölt bírálók a kézhezvételtől számított harminc napon belül írásos szakvéleményt, értékelést és záróvizsga témaköröket nyújtanak be a tanulmányi irodára.

a) A legalább ezer karakter terjedelmű, gépírásos vagy nyomtatott, saját kezűleg aláírt szakvéleményben a bírálónak ki kell fejtenie, hogy a dolgozat miben és mennyiben felel meg a diplomadolgozat tartalmi, formai és tudományos követelményeinek, illetve miben és mennyiben nem; milyen értékek, illetve hiányosságok és hibák alapján határozta meg értékelését.

b) A dolgozat értékelése 1-5-ig érdemjegyek adásával történik. Az 1 (elégtelen) érdemjegy azt jelenti, hogy a bíráló a dolgozatot nem fogadta el.

c) A szakvéleményen a bírálónak - ha a dolgozatot legalább elégségesre értékelte - a záróvizsga-szabályzatban meghatározott záróvizsga témaköröket is meg kell adnia. A szakvélemény e nélkül nem fogadható el.

(4) Az elégtelenre értékelt dolgozatot - a (4) bekezdésben leírt esetet kivéve - a bíráló szakvéleményével együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni. Az átdolgozott diplomadolgozat benyújtásának és elbírálásának menete ugyanaz, mint az elsőre benyújtott dolgozaté. A diplomadolgozat újbóli elbírálásáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

(5) Ha a bírálók által a dolgozatra adott három érdemjegy közül kettő között három vagy annál nagyobb a különbség, az utolsó szakvélemény beérkezését követő három munkanapon belül össze kell hívni a dolgozat bírálóit.

a) A bírálói tanács megvitatja az értékelések nagyarányú eltérésének okait, ennek során (a témavezetőt is ideértve) bármely bíráló módosíthatja értékelését, illetve szakvéleményét.

b) Ha az érdemjegyek közötti különbség abból adódik, hogy a dolgozatot az egyik bíráló elégtelenre értékelte, a másik kettő viszont elfogadta, és közülük az egyik legalább négyesre értékelte, és ez a helyzet a bírálók tanácskozását követően is fennmarad, a bírálói tanács többségi szavazással kérheti a Tanszékvezetők Tanácsát negyedik bíráló felkérésére. A negyedik bíráló ez esetben a dolgozatot elégtelenre értékelő bíráló helyébe lép. Amennyiben a dolgozatot ő is elégtelenre értékeli, a dolgozatot mind a négy szakvéleménnyel együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni.

37. § Ha a dolgozatot valamennyi bíráló elfogadta (legalább elégségesre értékelte), a hallgatónak legkésőbb a záróvizsga napjáig egy keményfedelű, bekötött példányt be kell adnia a tanulmányi irodára. A bekötött példányt a főiskola könyvtárában kell elhelyezni.

38. § A diplomadolgozatra adott szakvéleményeket másolatban át kell adni a hallgatónak.

2. A DIPLOMADOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI


39. § (1) A diplomadolgozat célja, hogy a hallgató igazolja jártasságát a teológia tudományában. A dolgozat követelményrendszere BA és MA szinten különböző.

(2) A BA szintű dolgozat követelményei:

a) Témája egy kérdés több tudományág szempontjából történő vizsgálata. A feltett kérdést egyetlen teológiai tudományági szempontból kell alaposabban körüljárni, de azt a bb) pontnak megfelelően fel kell vezetni a többi tudományágból, illetve tovább kell vinni a többi tudományág felé.

b) A téma kidolgozásának sémája:

ba) Bevezetés: a dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása; status questionis.

bb) Kifejtés: filozófiai (vagy pszichológiai, szociológiai, egyéb társadalomtudományi) megközelítés; a kérdés a Bibliában; a kérdés története; szisztematikus teológiai tárgyalása; alkalmazott teológiai megközelítése.

bc) Befejezés: a kérdés megválaszolása a kifejtés alapján; kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére.

c) Terjedelme 50.000 leütés (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt).

(3) Az MA szintű dolgozat követelményei. A dolgozat lehet:

a) Valamely kutatási részterület átfogó bemutatása és értékelése: a kutatás kérdéseinek rendszerező feltárása, a fontosabb kutatási irányok ismertetése és csoportosítása, a nézetkülönbségek okainak magyarázata, és az eltérő nézetek teológiai és tudományos szempontú önálló értékelése. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a hallgató kritikai módon kezelje valamennyi forrását, a kutatási irányok rendszerezésében és értékelésében önállóan választott és indokolt szempontot kövessen, amely lehet új szempont, és lehet a források szempontjainak kombinációja is; továbbá hogy a témával kapcsolatos minden fontosabb kutatási irányt ismertessen és értékeljen.

b) Önálló kutatás: valamely eddig nem tárgyalt kutatási téma feldolgozása. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a vizsgált kérdést pontosan körülírja, a kérdésfelvetést indokolja; a kérdés megválaszolására alkalmas vizsgálati módszert állítson fel, és azt pontosan kövesse; a vizsgálat során koherens logikai rendet alkalmazzon; bizonyítása és forráshasználata feleljen meg a tudományos eljárás követelményeinek, következtetéseiben pedig a forrásaihoz képest új mozzanatot tartalmazzon.

c) Az MA szintű dolgozat terjedelme legalább 85.000 leütés (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt).

(4) Mind BA, mind MA szintű diplomadolgozatra vonatkozóan

a) követelmény, hogy a hallgató a dolgozat a témájával foglalkozó és/vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó teljes magyar nyelvű tudományos irodalmat ismerje és használja, továbbá az adott témával kapcsolatos mértékadó nemzetközi irodalmat legalább egy idegen nyelven eredetiben használja. A dolgozat irodalomjegyzékét e szempont szerint kell összeállítani. Az irodalomjegyzékben felsorolt művekre, illetve azoknak a dolgozat témáját érintő részeire a dolgozatnak közvetlenül vagy közvetett módon hivatkoznia kell.

b) követelmény, hogy a hallgató ismerje és alkalmazza a tudományos eljárás módszereit. Dolgozata minden részletében feleljen meg az egzaktság, a világosság, a rendszeresség és a tudományos bizonyítás követelményeinek.

c) követelmény, hogy a dolgozat a kérdésfelvetés, a vizsgálati módszer és a logikai lépések tekintetében kövesse a benyújtott és elfogadott tézist.

d) követelmény, hogy a dolgozat tiszteletben tartsa a tudományos etikai kritériumokat és a szerzői jogokat: egyértelműen különüljenek el a hallgató saját szövegei és a forrásul használt szövegek. Ez utóbbiakat az idézés és a hivatkozás szabályai szerint a szövegben világosan meg kell jelölni. Plágium esetében a bírálók minden további tartalmi és formai értékelést mellőzve kötelesek a dolgozatot visszautasítani.

e) követelmény, hogy a dolgozat címoldal, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, esetleges mellékletek és ábrák nélküli szövege érje el az alábbi formai követelmények szerint szerkesztett harminc (MA szinten ötven) oldalt.

f) követelmény továbbá, hogy a dolgozat nyelvtani, fogalmazási, helyesírási és gépelési hibát, a tudományos nyelvtől idegen fordulatokat, stiláris eszközöket ne tartalmazzon.

3. A DIPLOMADOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI


40. § (1) A diplomadolgozatot A/4 formátumban számítógéppel szerkesztett, nyomtatott formában kell benyújtani.

(2) A számítógéppel szerkesztett, nyomtatott dolgozat kivitele:

a) a dolgozat szöveges részének terjedelme legalább 50.000 karakter, MA szinten 85.000 karakter (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt); a dolgozatban végig azonos, teljes magyar karakterkészlettel rendelkező betűtípust kell alkalmazni

b) nem proporcionális betűtípussal (pl. Courier) a törzsszöveg betűmérete 12 pont, sortávolsága másfeles, a lábjegyzet szövegé 10 pont, sortávolsága szimpla, a margóbeállítás minden oldalon 3-3 cm, mind a törzsszöveg, mind a lábjegyzet szöveg sorkizárt

c) a proporcionális betűtípusok közül a talpas nyomdai betűtípusokat lehet alkalmazni (pld. Times, Times New Roman, Garamond, Palatino, Century Schoolbook, Carnegie, Georgia), a törzsszöveg betűmérete 12 pont, a lábjegyzet szövegé 10 pont, a margóbeállítás alul és fölül 3-3 cm, a kötésmargó 4 cm, a külső margó 3,5 cm, mind a törzsszöveg, mind a lábjegyzet szöveg sorkizárt

d) a főrész új oldalon kezdődik, a második szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől 36 pont, a követő szövegtől 18 pont távolsággal elválasztva, a harmadik szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől 18 pont, a követő szövegtől 12 pont távolsággal elválasztva, minden további szerkezeti szint a megelőző szövegtől 18 pont távolsággal elválasztva

e) szerkezeti szinten belül az új bekezdés első sorának behúzása 0,8 cm, soremelést alkalmazni nem lehet

f) a címek kiemelése szerkezeti szintenként egységes, hierarchiájukat az alábbi tipográfiai sorrendek (és azok kombinációi) alkalmazásával kell jelölni:

fa) nagybetűs, kis kapitális, mondatszerű írásmód

fb) félkövér, félkövér dőlt, dőlt, normál stílus

fc) ritkított írásmód, normál térköz

g) a lábjegyzet hivatkozási száma a dolgozat egészében végigvezetett folyamatos arab számozás, a törzsszövegben és a lábjegyzetben is felső indexben

h) a külső idézőjel a nyomdai idézőjel (az idézet kezdetén alul kettős vessző, az idézet végén felül kettős vessző), a belső idézőjel aposztróf vagy lúdláb idézőjel; a zárójelen belüli zárójel a szögletes zárójel

(3) A dolgozatnak az alábbi sorrendben kell tartalmaznia a következőket: belső címoldal, tartalomjegyzék, szöveges részek, irodalomjegyzék, mellékletek (ha vannak). Személyes közleményeket (köszönetnyilvánítás, a témaválasztás személyes megokolása, stb.) a tartalomjegyzéket követő, legfeljebb egy oldal terjedelmű előszóban lehet elhelyezni.

a) A dolgozat oldalszámozása a belső címoldalon kezdődik és az utolsó oldalig folyamatos.

b) A belső címoldal tartalma és elrendezése a következő:

ba) az oldal tetején: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola - középre zárva, a következő sorba a szak megnevezése középre zárva

bb) az oldal felső harmadában a szerző neve, kisebb térközzel elválasztva külön sorban a dolgozat címe, újabb külön sorban a dolgozat alcíme (ha van), valamennyi középre zárva

bc) az oldal alsó harmadában a „diplomadolgozat" felirat, ettől kis térközzel elválasztva új sorban, egy sorba írva: „Témavezető: X. Y.", középre zárva

bd) az oldal alján egy sorban: „Pécs, évszám", középre zárva

be) a belső címoldalon nincs oldalszám, de az oldalak számozásába be kell számítani

c) A belső címoldalt a tartalomjegyzék követi.

ca) A tartalomjegyzék címét („Tartalom" vagy „Tartalomjegyzék") az oldal tetejére középre zárva kell elhelyezni, tipográfiája a főrészek címével egyező.

cb) A tartalomjegyzék szövegét 48-120 pontos térközzel a cím alatt kell elkezdeni.

cc) A tartalomjegyzék szövegét a törzsszöveg sortávolságával, sorkizárt elrendezéssel, szerkezeti szintenként növelt függő behúzással vagy csökkentett tipográfiai hierarchia alkalmazásával, minden esetben szintenként egységes felsorolásjelekkel (római szám, arab szám, alfabetikus rend, decimális számozás, stb.); a többsoros címek esetében függő behúzás alkalmazásával kell kialakítani. Az oldalszámokat a külső margóra kell tabulálni, a tabulálást jelölni nem kell, ha mégis, kipontozással jelölhető.

cd) A tartalomjegyzék első oldalán az oldalszámot feltüntetni nem kell, a további oldalon vagy oldalakon feltüntetendő.

d) A dolgozat szövegét a (2) bekezdésben meghatározott módon kell szerkeszteni. Az új oldalon kezdődő főrészek címét az oldal tetején kell elhelyezni, amelyet 48-120 pontos térköz követ. Az oldalszámozást arab számokkal, egyéb jelek alkalmazása nélkül, az alábbiak szerint kell kialakítani:

da) fejléc alkalmazása esetében az oldalszámot a fejléc külső margóján (egy oldalas kivitel esetében a jobb margón) kell elhelyezni, ez esetben a főrészek (szakaszok) kezdő oldalára sem fejléc, sem oldalszám nem kerül

db) a fejlécet mellőző dolgozatokban az oldal alján a külső margón (egy oldalas kivitel esetében a jobb margón) kell elhelyezni, ez esetben a belső címoldalt kivéve a dolgozat minden oldalára kerül oldalszám

e) Az egynegyed oldalt meghaladó ábrákat, a két oldalnál hosszabb dokumentációs anyagokat (felmérések, statisztikák, táblázatok, stb.) mellékletben kell elhelyezni. Több melléklet esetében a mellékleteket sorszámokkal, egy mellékleten belül a különböző részeket azonosításra alkalmas felsorolásjelekkel kell ellátni.

f) Az irodalomjegyzéket új oldalon (fejléc alkalmazása esetén új szakaszban) kell elkezdeni, a címe „Irodalom" vagy „Irodalomjegyzék"; a címet az oldal tetején, középre zárva kell elhelyezni, tipográfiája megegyezik a főrészek címeivel. 

fa) Az irodalomjegyzékben felsorolt műveket alfabetikus rendben, a törzsszöveg betűméretével, sorkizárt elrendezésben, szimpla sorközzel kell szerkeszteni. A művek között írógépes kivitel esetén egyes sorközt, számítógéppel szerkesztett szöveg esetén 12 pontos térközt kell hagyni.

fb) Az irodalomjegyzékben külön kell felsorolni a dolgozat elsődleges és (ha van) másodlagos irodalmát: az elsődleges irodalom a 8. § (2) bekezdésében megkövetelt művek jegyzékét tartalmazza, a másodlagos irodalom a dolgozathoz felhasznált egyéb irodalom jegyzéke.

g) A mellékleteket a dolgozat végére kell elhelyezni, és olyan sorszámokkal, illetve más felsorolásjelekkel kell ellátni, amelyek révén azonosítani lehet őket a szövegben szereplő utalásokkal. Szükség esetén a mellékletek mérete és elrendezése eltérhet a dolgozat egyéb részeinek beállításaitól. Az eltérő méretű mellékleteket is a dolgozat kötésében kell elhelyezni, a bekötött mű mérete pedig nem haladhatja meg az A/4 formátumot (a kisebb méretű mellékleteket A/4 lapra ragasztással, a nagyobb méretűeket hajtogatással kell a kötésben elhelyezni).

(4) A dolgozat elbírálásra beadott változatának is tartalmaznia kell a (3) bekezdésben felsorolt valamennyi elemét. Az elbírálásra beadott példányok lapjait rögzíteni kell egymáshoz (például hőkötéssel, spirálfűzéssel, irkafűzéssel, stb.)

(5) A dolgozat elfogadott, végső változatát (a könyvtári példányt) sötét színű vászonnal vagy műbőrrel borított kemény táblás kötésben kell beadni. A külső borítóra az alábbiakat kell felírni középre zárva:

a) a címlap felső harmadába a szerző nevét

b) a címlap alsó harmadába a „diplomadolgozat" feliratot

c) a címlap aljára az évszámot.

41. § A diplomadolgozatban a forráshasználat és a hivatkozás alábbi szabályait kell alkalmazni.

(1) Minden esetben, ha a dolgozat idéz vagy ismertet valamely forrást; adatot, állítást vesz át belőle, utal vagy hivatkozik rá, azonosításra alkalmas módon lábjegyzetben meg kell jelölni a hivatkozott forrást.

(2) Önálló könyv esetében a forrásmegjelölésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerző(k) nevét; a nem magyar sorrendben használatos nevek esetében a vezetéknév után vesszőt téve; a vezetéknevet kiskapitálissal kiemelve.

b) a szerző nevét követően, attól kettősponttal elválasztva dőlt betűvel a hivatkozott mű címét, tőle vesszővel elválasztva az alcímét (ha van), továbbá több kötetes munka esetében a kötet számát római vagy arab számmal. A cím után vesszőt teszünk.

c) a cím után a kiadás helye (ha ismeretes), ha nem, akkor h. n. (hely nélkül).

d) a kiadás helyétől vesszővel elválasztva a kiadás éve; ha a könyvben a kiadás éve nem szerepel, az „é.n." (évszám nélkül) megjelölést kell alkalmazni

e) a kiadás évét követően zárójelben a kötet sorozatcíme és sorszáma (amennyiben van), majd az oldalszám(ok) sorszámként, több oldal esetében a folyamatos hivatkozást a számok között kötőjellel, a szakaszos hivatkozást a számok között vesszővel jelölve.

(3) Gyűjteményes kötet esetében a (2) bekezdés b) pontját követően jelölendő

a) a címtől vesszővel elválasztva a gyűjteményes kötetre utaló „in:" megjelölés

b) a kötet címe, majd vesszővel elválasztva a „szerk." megjelölés, ezt követi a kötet szerkesztőjének (szerkesztőinek) neve.

c) ezt a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott adatok követik.

(4) Folyóirat esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat követően

a) a folyóirat neve, amelyet folyamatosan követ az évfolyam száma, zárójelben a megjelenés éve és a sorszám, például Vigilia 40 (1985/6).

b) vessző mellőzésével az oldalszám a (2) bekezdés e) pontja szerint jelölve

(5) Egyéb forrás (internetes honlap, rögzített interjú, élő közlés, rádió- vagy televízió műsor) esetében a hivatkozásnak azonosításra teljes mértékben alkalmasnak kell lennie; tartalmaznia kell a közlő személyét, tőle kettősponttal elválasztva az írás címét (ha van), ettől vesszővel elválasztva a honlap címét, majd vesszővel elválasztva a közlés helyét és idejét (internetes hivatkozásnál zárójelben a letöltés dátumát), illetve a közlés egyéb adatát és/vagy elérhetőségét.

(6) A forrás megjelölését lábjegyzetben kell elhelyezni.

(7) A szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni. Az idézetet eredeti nyelvén vagy pontos fordításában kell közölni. Ha az idézetet a dolgozatba nem az eredeti műből veszik át, a lábjegyzetben a hivatkozást követően „idézi:" bevezetéssel a forrásul szolgáló mű adatait is fel kell tüntetni.

(8) A tartalmi összefoglalás, az utalás és az átvett adat, állítás forrására belső egységenként (jellemzően bekezdésenként) külön-külön kell hivatkozni. A lábjegyzetben a hivatkozás a „Vö." (vesd össze) megjelöléssel kezdődik.

(9) A forrásművek könyvészeti adatait az irodalomjegyzékben és abban a lábjegyzetben, amelyben először fordul elő, a (2)-(5) bekezdésben megjelölt módon, teljes egészében fel kell tüntetni, a későbbi lábjegyzetekben rövidítve kell utalni rá: a szerző vezetéknevével (kiskapitális, kettőspontot téve utána), ha a dolgozatban több művével szerepel, ezen túl műve címének kezdő szavával vagy szavaival is, amelyet - hacsak nem ez a teljes cím - három ponttal kell folytatni; majd az „i.m." (idézett mű) megjelöléssel és a hivatkozott oldalszámmal vagy oldalszámokkal. Ha egymást követő lábjegyzetekben történik hivatkozás ugyanarra a műre, ez is elhagyható, és csak az „Uo." (ugyanott) megjelölést, valamint - ha különbözik - az oldalszámot kell feltüntetni. 


III. RÉSZ

ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT



Jelen záróvizsga-szabályzat (ZVSZ) a PHF-en teljesített tanulmányokat lezáró, a diploma kiadásáról döntő záróvizsga szabályait tartalmazza.

1. A záróvizsgára jelentkezés


42. § (1) Az abszolutórium megszerzését követő ötödik záróvizsga-időszak kezdetéig záróvizsgára jelentkezhet az a hallgató, aki

a) tanulmányainak legalább az utolsó félévét a PHF-n teljesítette, 

b) abszolutóriumot szerzett, illetve a záróvizsga időpontjáig az abszolutóriumot megszerzi, 

c) diplomamunkáját a PHF-en nyújtotta be és azt a kijelölt bírálók mindegyike legalább elégséges értékeléssel elfogadta

(2) Záróvizsgára a feltételeknek megfelelő hallgató a tanulmányi irodán tett szóbeli nyilatkozatával jelentkezhet.

(3) A záróvizsgára jelentkezést követően a tanulmányi iroda megvizsgálja a feltételek teljesülését.

a) Összegyűjti a jelentkező által a korábbi félévekben teljesített, illetve a jelentkezés félévében felvett kurzusait, és azok alapján megállapítja, hogy a záróvizsga időpontjáig az abszolutórium kiadható lesz-e.

b) Összegyűjti a hallgató diplomamunkájára adott írásos értékeléseket, és megállapítja, hogy azt valamennyi bíráló elfogadta-e.

(4) A tanulmányi iroda a jelentkezést követő öt napon belül közli a jelentkezővel a jelentkezés elfogadását, feltételes elfogadását vagy elutasítását.

a) A jelentkezést feltétel nélkül el kell fogadni, ha a jelentkező már minden feltételnek eleget tett. Ez esetben a tanulmányi iroda határozatában közölni kell a vizsga helyét és idejét, valamint a témaköröket. A tanulmányi irodának e határozatot a záróvizsga kezdete előtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátania.

b) A jelentkezést feltételekkel kell elfogadni, ha a jelentkező a feltételeknek még nem tett eleget, de a vizsga időpontjáig még lehetséges a feltételek teljesítése. Ez esetben határozatban közölni kell a vizsga helyét és idejét, a témaköröket, illetve annak már ismert részét, valamint tételes kimutatást arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen további feltételeket kell a jelentkezőnek teljesítenie. A tanulmányi irodának e határozatot a záróvizsga kezdete előtt a vizsgabizottság elnökének rendelkezésére kell bocsátania. A jelentkezőnek a vizsga megkezdése előtt a tanulmányi irodától írásos igazolást kell kérnie a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítéséről, és ezt az igazolást a vizsgabizottság elnökének a vizsga megkezdése előtt át kell adnia. Ilyen igazolás hiányában a jelentkező záróvizsgát nem tehet.

c) A jelentkezést el kell utasítani, ha a jelentkező a tanévben esedékes legkésőbbi rendes vizsgaidőpontig a feltételeknek már nem fog tudni eleget tenni, továbbá ha a hallgató a 36. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiba foglalt határidőket elmulasztotta.

(5) A tanulmányi iroda határozatával szemben a hallgató a rektorhoz fellebbezhet. Fellebbezésének indoklása alkalmas kell legyen arra, hogy a rektor a feltételek teljesülését megállapíthassa, illetve a vitatott kérdésekben állást foglalhasson.

2. A záróvizsga időpontja


43. § (1) A záróvizsga rendes időpontját vagy időpontjait minden tavaszi szemeszterben május 1. és június 20. között kell megállapítani úgy, hogy 

a) valamennyi elfogadott jelentkezőnek módja legyen a feltételek teljesítésére 

b) a záróvizsgák a diplomaosztó ünnep előtt legkésőbb 3 nappal befejeződjenek

c) a jelentkezést elfogadó határozat és a kijelölt záróvizsga időpont között legalább 30 nap felkészülési idő legyen.

(2) Az a hallgató is jelentkezhet záróvizsgára, akinek esetében a vizsgaidőpont kijelöléséhez az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt feltétel nem teljesülhet, feltéve, hogy a hallgató a 30 napos felkészülési időről lemond.

44. § Az a hallgató, akinek a rektor engedélyezte, hogy diplomáját a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban vegye át, ha a rendes záróvizsga időpontok egyikén sem tud megjelenni, kérheti rendkívüli záróvizsga időpont kijelölését. A záróvizsga-bizottság rendkívüli összehívásáért a TJSZ térítési díjat állapíthat meg.

3. A záróvizsga témája


45. § (1) A záróvizsga során a hallgatónak meg kell védenie diplomadolgozatát, és bizonyítania kell az ahhoz kapcsolódó előre kijelölt teológiai témakörökben való jártasságát. A vizsga során a jelöltnek tanúsítania kell, hogy a teológia tárgykörében képes a kiérlelt, tárgyszerű és átfogó előadásra és vitára.

(2) A diplomadolgozathoz kapcsolódó teológiai témaköröket a dolgozat bírálói jelölik ki, és azt írásos bírálatukba foglaltan közlik. 

a) Minden bíráló két témakört köteles megjelölni. 

b) A kijelölt témák a diplomadolgozat témaköréhez, irodalomjegyzékéhez kapcsolódnak vagy azt vezetik tovább a dolgozat témáját megalapozó, illetve abból következő teológiai kérdések felé. 

c) A kijelölt témák mindegyike teológiai vonatkozású kell legyen.

(3) A hallgatónak valamennyi kijelölt témához irodalomjegyzéket kell készítenie, és azt a vizsga során - ha a bizottság valamely tagja kéri - be kell mutatnia.

(4) Ha egy alapképzési (BA) szakon a szakmai törzsanyag tantárgyi programjait nem zárja tantárgyanként szigorlat, a záróvizsga a diplomadolgozat megvédésén túl a szakmai törzsanyag összefoglaló szigorlatának szerepét is betölti. Ilyen esetben a záróvizsga-bizottság kiegészül a tantárgyi programok képviselőivel.

a) A tantárgykör szerint illetékes tanszékeknek az első záróvizsga időpont előtt legalább 30 nappal közzé kell tenniük a záróvizsga tantárgyi témaköreit.

b) A tantárgyi programok képviselőit a tanszékek delegálják a bizottságba.

4. A záróvizsga-bizottság


46. § (1) A záróvizsga lebonyolítására és a záróvizsgához kapcsolódó feladatok ellátására jelöltenként külön-külön záróvizsga-bizottságot kell alakítani. A bizottság három tagból és egy elnökből áll. Ha a 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsga-bizottság rendes tagjai nem elegendőek valamennyi vizsgán szereplő tantárgyi program képviseletére, annyi póttagot kell meghívni a bizottságba, hogy valamennyi tantárgyi program képviseltetve legyen.

(2) A bizottság rendes tagjai a hallgató diplomadolgozatának bírálói. A tagok és póttagok feladata a jelölt kérdezése, a jelölttel folytatott vita és a záróvizsga értékelése.

(3) A bizottság elnökét a rektor nevezi ki. Az elnök feladata a jelentkező jelöltté nyilvánítása, a vizsga levezetése, a vizsga szabályszerűségének felügyelete, a vizsgát követően pedig határozathozatal a diploma kiadásáról és a kiadandó diploma minősítéséről. Az elnök a jelölt kérdezésében és értékelésében nem vehet részt.

(4) A bizottság tagjai, illetve az elnök határozata ellen a jelölt indokolt esetben 48 órán belül a rektorhoz fordulhat írásos felülvizsgálati kérelemmel. A rektor, ha a kérelemnek helyt ad, 

a) a vizsgabizottságot felszólíthatja az eljárási szabálytalanságok utólagos orvoslására, ha ez lehetséges,

b) vagy a vizsgabizottság kifogásolt határozatát megsemmisítheti, és a bizottságot új eljárásra utasíthatja, akár úgy is, hogy a bizottság élére új elnököt nevez ki.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a záróvizsga-bizottságnak a rektor is tagja vagy elnöke volt, a rektornak a felülvizsgálati kérelmet a tanulmányi rektor-helyettesnek vagy - ha a bizottságnak ő is tagja vagy elnöke volt - a bizottságban részt nem vevő egyik tanszékvezetőnek kell elbírálásra továbbítania.

5. A záróvizsga előkészítése


47. § (1) A záróvizsgát a főiskola arra alkalmas helyiségében kell tartani.

(2) A tanulmányi irodának a vizsgához jegyzőkönyv nyomtatványt kell előkészítenie, azon a kijelölt rovatokat kitöltenie, és a záróvizsga-bizottság elnökének a vizsga kezdete előtt átadnia. Az elnök részére a minősítés megállapításához számológépet is biztosítani kell.

(3) A jegyzőkönyv nyomtatványon a tanulmányi iroda által kitöltendő adatok a következőek:

a) a jelölt neve, születési ideje, szakja és hallgatói törzsszáma

b) annak igazolása, hogy a jelölt az utolsó félévet a PHF-n végezte

c) annak igazolása, hogy a jelölt a záróvizsga kezdetéig abszolutóriumot szerzett

d) a tantárgyi, illetve választható programok teljesítésének szakonkénti igazolása, és a programok átlagainak feltüntetése

e) a diplomadolgozatra adott bírálatok érdemjegyeinek feltüntetése, valamint a bírálatok mellékletként történő csatolása

f) annak igazolása, hogy a jelölt diplomadolgozatának a 40. § (6) bekezdésének megfelelő könyvtári példányát a záróvizsga előtt beadta

6. A záróvizsga menete


48. § (1) A záróvizsga kezdete előtt a záróvizsga-bizottság elnöke a jegyzőkönyv nyomtatvány kitöltött rovatai, a hallgató által bemutatott jelentkezési határozat, feltételes elfogadás esetén pedig a hallgató által a feltételek teljesítését igazoló okmány alapján megállapítja, hogy a jelentkező záróvizsgára bocsátható-e. A záróvizsgára bocsátott jelentkezőt jelöltté nyilvánítja.

(2) A záróvizsga jegyzőkönyvét a bizottság elnöke vezeti.

(3) Az elnök sorban szót ad a bizottság tagjainak, akik egyenként tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet a dolgozatáról, az általuk megadott - a 45. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezen felül az előre kiadott - témakörökből. A bizottság tagjai kérhetik a jelölttől az általuk megadott témakörökhöz készített irodalomjegyzékek bemutatását. A 45. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezt követően a bizottság póttagjai további tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet az általuk képviselt tantárgykör előre kiadott témaköreiből.

a) A 45. § (4) bekezdése alá eső esetekben a záróvizsga megszervezhető úgy is, hogy a bizottság póttagjai a záróvizsgát megelőzően - a záróvizsga napján vagy az azt megelőző napon - az általuk képviselt tantárgykör témaköreiből a jelentkezőt külön vizsgáztatják le. Ez esetben a póttagoknak a záróvizsgán nem kell részt venniük, a tantárgykörükben adott részjegyet a záróvizsga-bizottság rendes tagjai a vizsga eredményének megállapításánál az (5) bekezdés c pontja szerint figyelembe veszik.

(4) A bizottság tagjai és póttagjai lemondhatnak időkeretük teljes kitöltéséről; az elnök azonban az időkeret elteltével köteles a kérdezés jogát a következő tag számára átadni, illetve az utolsó tag időkeretét követően a vizsgát lezárni.

(5) A vizsga végeztével a jelöltnek el kell hagynia a termet. A bizottság tagjai egyenként értékelik a jelöltet.

a) Minden tag köteles nyilatkozni arról, hogy a jelölt a diplomadolgozatát megvédte-e; ha igen, a kapcsolódó előadást és vitát 1-5-ig érdemjegy adásával kell értékelni. A nyilatkozatot és az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

b) Minden tag adhat rövid szöveges értékelést is, amit az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

c) A 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán ezt követően a póttagok a vizsgát 1-5-ig érdemjegy adásával értékelik. Az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

(6) Az elnök a bizottság tagjai által adott nyilatkozatok és értékelések alapján határoz a záróvizsga sikerességéről. A jelölt a záróvizsgán megfelelt, ha a tagok többsége a diplomadolgozat megvédését elfogadja, és a vizsgára adott érdemjegyek átlaga eléri a 2,0-t. A 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán a „megfelelt" eredmény további feltétele, hogy a jelölt minden tantárgyi programból legalább elégséges érdemjegyet kapjon.

a) Ha a jelölt a diplomadolgozatát nem tudta megvédeni, új dolgozatot kell benyújtania.

b) Ha a vizsgára adott érdemjegyek átlaga nem éri el a 2,0-t, illetve ha a jelölt a 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán valamely tantárgyi programból elégtelen érdemjegyet szerzett, új záróvizsgát kell tennie.

(7) Az elnök a vizsga eredménye, a tanulmányi iroda által előre megadott, illetve a jelölt által igazolt adatok alapján határoz a diploma kiadásáról, illetve annak minősítéséről. A diploma minősítését a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(8) Miután az elnök határozatát meghozta, a jelöltet be kell hívni, és a határozatot közölni kell vele. A közlés során az elnöknek meg kell mondania a záróvizsgára adott jegyek átlagát, illetve a kiadandó diploma minősítését.

7. A záróvizsgán hozott határozat érvénye


49. § (1) A záróvizsga végeztével a jegyzőkönyvet az elnöknek és minden tagnak alá kell írnia, majd a jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a tanulmányi irodának át kell adni.

(2) A tanulmányi iroda ellenőrzi a kiadandó diploma minősítésének kiszámítását, és ha abban számítási hibát tapasztal, a bizottság elnökét felszólítja határozata módosítására.

(3) A záróvizsga-bizottság elnökének határozata jogerőre emelkedik, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a jelölt a vizsga befejeztét követően nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, vagy ha benyújtott, azt elutasították, illetve a kifogásolt eljárási szabálytalanságot utólag orvosolták

b) a tanulmányi iroda a diploma minősítésének kiszámítását helyesnek találta, illetve a bizottság elnöke a számítási hibát kijavítva a minősítést módosította.

(4) A záróvizsga-határozat a diploma kibocsátásának jogfeltétele. A diploma kiadását ezen túlmenően csak a 2. § (1) d) pontjában meghatározott nyelvtudás igazolásától lehet függővé tenni. 

 


IV. RÉSZ

SZAKLEÍRÁSOK



A) OSZTATLAN KÉPZÉSI IDEJŰ TEOLÓGIA MESTERSZAK


50. § A főiskola osztatlan képzési idejű teológia szakos mesterképzést (a továbbiakban: teológia MA szak) a 2006/2007. tanév első félévétől kezdődően felmenő rendszerben folytatja. A szakra belső átjelentkezéssel felvehető olyan hallgató is, akinek átjelentkezési kérelmét a rektor elfogadta, és korábbi tanulmányai által a felmenő évfolyamokba be tud kapcsolódni.

51. § (1) A „teológia MA" megnevezésű szak képzési szintje mesterképzés, képzési ideje 10 félév, lelkipásztori szakirányon 12 félév. A szakon elnyerhető végzettség: okleveles teológus (hittanár szakiránnyal), vagy okleveles teológus (keresztény eszmetörténet szakiránnyal), vagy okleveles teológus lelkipásztori szakiránnyal.

(2) A teológia MA szakos hallgatót a főiskola a katolikus teológia és a kapcsolódó tudományok oktatásával felkészíti a katolikus teológia művelésére és előadására. 

a) Hittanár szakirányon ezen felül a pedagógia, valamint katolikus katekézis elméletének és gyakorlatának oktatásával felkészíti a 6-18 évesek hitoktatására.

b) Keresztény eszmetörténet szakirányon ezen felül a keresztény bölcselet, teológia-, társadalom- és művelődéstörténet oktatásával felkészíti a keresztény teológia- és eszmetörténet kutatására és szakértésére.

c) Lelkipásztori szakirányon ezen felül a lelkipásztori gyakorlat oktatásával felkészíti a katolikus egyház tanítása és hagyományai szerinti lelkipásztori feladatok ellátására, így különösen az igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására, a lelkipásztori liturgikus teendőkre, a gyermekek és felnőttek katekézisére, lelkivezetésre, plébánia- és közösségvezetésre, a sajátos helyzetben levők lelkipásztori gondozására és más lelkipásztori feladatokra.

A teológia MA szakon teljesítendő tantárgyi programok


52. § A teológia MA szakon a hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez az alább felsorolt tantárgyi programokból a főiskolán elvégzett kurzusokkal vagy átváltott kurzusokkal, illetve nem kurzusokba szervezett más tanulmányi feladatok teljesítésével a tantárgyi programokhoz, a szakirányi programokhoz, illetve egyéb kritérium-követelményekhez rendelt krediteket kell összegyűjtenie.

53. § Teológia MA szakon az abszolutórium kiadásának feltétele az alább felsorolt tantárgyi programok teljesítése. E programokhoz tartozó kurzusokat a főiskola tanszékei határozzák meg az alábbi keretszabályok szerint.

54. § (1) A bölcseleti és műveltségi tantárgyi program a Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek: a filozófia, a szociológia, valamint az élő idegen nyelvek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű: B, az élő idegen nyelveké: N, a tantárgyi program bevezető kurzusaié: E.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 6. félévben fel tudja venni.

(5) A tantárgyi program „B" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele a tantárgyi program bevezető kurzusainak előzetes teljesítése.

(6) A tantárgyi program 41 kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

55. § (1) Az egyháztörténeti tantárgyi program az Egyháztörténelem Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az egyháztörténelem, a patrológia, a dogmatörténet.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű T, a tantárgyi program bevezető kurzusaié: E.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 6., de legkésőbb a 8. félévben fel tudja venni.

(5) A tantárgyi program „T" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele a tantárgyi program bevezető kurzusának előzetes teljesítése. 

(6) A tantárgyi program 28 kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

56. § (1) A szentírástudományi tantárgyi program a Szentírástudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az ó- és újszövetségi szentírástudomány, a bibliai nyelvek és a latin nyelv.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű S, a tantárgyi program bevezető kurzusaié: E.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlat felvételének előfeltétele latin nyelvből záróvizsga letétele. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 10. félévben fel tudja venni.

(5) A tantárgyi program „S" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele a tantárgyi program bevezető kurzusainak előzetes teljesítése. 

(6) A tantárgyi program 64 kredit megszerzésével, latin záróvizsgával és sikeres szigorlattal teljesíthető.

57. § (1) A szisztematikus teológia tantárgyi program a Szisztematikus Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a dogmatika, a morális, a szociálteológia és a fundamentális.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű D, a tantárgyi program bevezető kurzusaié: E.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 10. félévben fel tudja venni.

(5) A tantárgyi program „D" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele - a DF1 kurzus kivételével - a tantárgyi program bevezető kurzusainak előzetes teljesítése.

(6) A tantárgyi program 61 kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

58. § (1) Az alkalmazott teológia program az Alkalmazott Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pasztorális, a liturgika, az egyházjog, az aszketika, az egyházi zene, a lelkipásztori gyakorlati kurzusok, ide értve a lelkipásztorkodáshoz kapcsolódó társadalomtudományokat is (pld. néprajz, művészettörténet) - lelkipásztori szakirányon ezen felül a kateketika és a hozzá kapcsolódó pedagógiai és lélektani kurzusok.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű P, a tantárgyi program bevezető kurzusaié: E.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja a lelkipásztori szakirányon a szigorlatnak minősülő jurisdikciós vizsgával zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 10. félévben fel tudja venni.

(5) A tantárgyi program „P", illetve „K" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele - a KR1-2 és a KL kurzusok kivételével a tantárgyi program bevezető kurzusainak előzetes teljesítése.

(7) A tantárgyi program 37 kredit megszerzésével teljesíthető.

59. § Az abszolutóriumhoz megszerzendő továbbá a tudományos munkára történő felkészítés keretében „F" kóddal 9 kredit. A szak törzsprogramjaiban megszerzendő kreditek száma mindösszesen 240.

60. § A teológia MA szakon a hallgatónak a 4. félév végén szakirányra kell jelentkeznie. A szakon hittanár, keresztény eszmetörténet és lelkipásztori szakirányok választhatók. A hittanár és a lelkipásztori szakirányra történő felvétel alkalmassági vizsga keretében történik. A választott szakiránytól eltanácsolt hallgató - ha tanulmányait folytatni kívánja - másik szakirányra köteles jelentkezni.

(1) A szakirányokat az alábbiakban kijelölt tanszékek a szakirányfelelősök irányításával gondozzák:

a) A hittanár szakirányt a Pedagógia-Kateketika Tanszék gondozza.

b) A keresztény eszmetörténeti szakirányt az Egyháztörténelem Tanszék gondozza.

c) A lelkipásztori szakirányt az Alkalmazott Teológia Tanszék gondozza.

(2) A szakirányok teljesítésének feltételei:

a) A hittanár szakirány a szakirányi programhoz tartozó kurzusok és gyakorlatok teljesítésével, sikeres pedagógia-pszichológia szigorlattal, mindösszesen 30 kredit megszerzésével teljesíthető.

b) A keresztény eszmetörténeti szakirány a szakirányi programhoz tartozó kurzusok és gyakorlatok teljesítésével, mindösszesen 30 kredit megszerzésével teljesíthető.

c) A lelkipásztori szakirány a szakirányi programhoz tartozó kurzusok, gyakorlatok, a jurisdikciós vizsgának minősülő alkalmazott teológia szigorlat letételével, mindösszesen 90 kredit megszerzésével teljesíthető.

61. § (1) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjához - a diplomadolgozathoz - rendelt kreditérték 20.

(2) A 2. § (1) bekezdésének e) pontjához - a záróvizsgához - rendelt kreditérték 10.

(3) A diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma hittanár és keresztény eszmetörténeti szakirányon mindösszesen 300, lelkipásztori szakirányon 360.

B) KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK


62. § A főiskola katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakot (BA) a 2007/2008. tanév első félévétől kezdődően indítja. A szakra belső átjelentkezéssel felvehető olyan hallgató is, akinek átjelentkezési kérelmét a rektor elfogadta, és korábbi tanulmányai lehetővé teszik, hogy a szak képzésébe bekapcsolódjon.

63. § (1) A „katekéta - lelkipásztori munkatárs BA" megnevezésű szak képzési szintje alapképzés, képzési ideje 6 félév. A szakon kötelezően választandó szakirány a „katekéta" vagy a „lelkipásztori munkatárs" A szakon elnyerhető végzettség: katekéta, illetve lelkipásztori munkatárs.

(2) A katekéta - lelkipásztori munkatárs BA szakos hallgató a főiskolai tanulmányai során elsajátítja mindazokat az ismereteket és megszerzi azokat a kompetenciákat, amelyeket a szak Képzési és Kimeneteli Követelménye tartalmaz.

(3) A katekéta - lelkipásztori munkatárs szakon a hallgatónak a 2. félév végén szakirányra kell jelentkeznie. A szakon katekéta és lelkipásztori munkatárs szakirányok választhatók. A katekéta szakirányra történő felvétel alkalmassági vizsga keretében történik. A katekéta szakirányra jelentkező, de attól eltanácsolt hallgató - ha tanulmányait folytatni kívánja - a lelkipásztori munkatárs szakirányt köteles választani.

A katekéta - lelkipásztori munkatárs BA szakon teljesítendő tantárgyi programok


64. § A szakon a hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez az alább felsorolt tantárgyi programokból (törzsanyag), továbbá a kötelezően választandó szakirány szakirányi programjából a főiskolán elvégzett kurzusokkal vagy átváltott kurzusokkal, illetve nem kurzusokba szervezett más tanulmányi feladatok teljesítésével a tantárgyi programokhoz, szakirányi programokhoz, illetve egyéb kritérium-követelményekhez rendelt krediteket kell összegyűjtenie.

65. § A tantárgyi programokhoz tartozó kurzusokat a főiskola tanszékei, a szakirányi programokhoz tartozó kurzusokat a szenátus határozzák meg az alábbi keretszabályok szerint.

66. § (1) A bölcseleti és műveltségi tantárgyi program a Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek: a filozófia, a szociológia, valamint az élő idegen nyelvek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű: B, élő idegen nyelvi kurzusok esetében: N.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja a záróvizsgán teljesítendő részvizsgával zárul. A tanszék a tantárgyi program kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a tantárgyi programot az 6. félév végére teljesíthesse.

(5) A tantárgyi program „B" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele a tantárgyi program bevezető kurzusainak előzetes teljesítése.

(6) A tantárgyi program mindkét szakirányon 31 kredit megszerzésével teljesíthető.

67. § (1) Az egyháztörténeti tantárgyi program az Egyháztörténelem Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az egyháztörténelem, a patrológia, a dogmatörténet.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű T.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja a záróvizsgán teljesítendő részvizsgával zárul. A tanszék a tantárgyi program kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a tantárgyi programot az 6. félév végére teljesíthesse.

(5) A tantárgyi program „T" kóddal képzett kurzusai felvételének feltétele a tantárgyi program bevezető kurzusának előzetes teljesítése.

(6) A tantárgyi program 14 kredit megszerzésével teljesíthető.

68. § (1) A szentírástudományi tantárgyi program a Szentírástudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az ó- és újszövetségi szentírástudomány.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű S.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja a záróvizsgán teljesített részvizsgával zárul.

(5) A tantárgyi program 22 kredit megszerzésével teljesíthető.

69. § (1) A szisztematikus teológia tantárgyi program a Szisztematikus Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a dogmatika, a morális és a fundamentális.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű D.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja a záróvizsgán teljesített részvizsgával zárul.

(5) A tantárgyi program 28 kredit megszerzésével teljesíthető.

70. § (1) Az alkalmazott teológia program az Alkalmazott Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a liturgika, az egyházjog, az aszketika, az egyházi zene, a lelkipásztorkodáshoz kapcsolódó társadalomtudományok (pld. néprajz, művészettörténet) - lelkipásztori munkatárs szakirányon ezen felül a pasztorális és a szociálteológia.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű P.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programjához összefoglaló vizsga nem kapcsolódik.

(5) A tantárgyi program 21 kredit megszerzésével teljesíthető.

71. § (1) A katekéta tantárgyi program a Pedagógia-Kateketika Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pszichológia, pedagógia, kateketika, nyelvi, beszédtechnikai, kommunikációs, csoportdinamikai, önismereti, retorikai és tanítási gyakorlatok és tréningek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű K.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programjához összefoglaló vizsga nem kapcsolódik.

(5) A tantárgyi program 12 kredit megszerzésével teljesíthető. 

71/A. § A katekéta szakirány a szakirányi programhoz tartozó 30, a lelkipásztori munkatárs szakirány a szakirányi programhoz tartozó 30 kredit megszerzésével teljesíthető.

72. § A szakmai törzsanyaghoz tartozó, az abszolutórium kiadásához szükséges, de tantárgyi programhoz nem tartozó, hanem a diplomadolgozat beadásának előfeltételéül állított tanulmányi követelmény két - egyenként egy-egy kredit értékű - választható kutatásmódszertani szeminárium teljesítése a diplomadolgozatra vonatkozó általános szabályokban meghatározott bevezető szemináriumokkal.

73. § Az abszolutórium kiadásának további követelménye legalább három évfolyamdolgozati kredit megszerzése.

74. § (1) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjához - a diplomadolgozathoz - rendelt kreditérték 10.

(2) A 2. § (1) bekezdésének e) pontjához - a záróvizsgához - rendelt kreditérték 6.

(3) A szak záróvizsgájára érvényesek a jelen szabályzat III. részében a 45. § (4) bekezdésében és a kapcsolódó helyeken szereplő rendelkezések. A záróvizsga tantárgykörei a 66-69. §-okban szereplő tantárgykörök.

(4) A diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma a törzsanyagból (tantárgyi programokból) 134, a szakirányi programból 30, a szakdolgozatból és záróvizsgából 16, mindösszesen 180. 


V. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


75. § A jelen TVSZ-ben meghatározott tanulmányi adminisztrációs feladatok elektronikus formában is teljesíthetők.  Ha az elektronikus teljesítés műszaki feltételei fennállnak, a tanulmányi iroda a hallgatóktól és az oktatóktól megkövetelheti az elektronikus ügyintézés igénybe vételét.

(1) A 4. § (1) bekezdésében leírt beiratkozás a beiratkozási lap kitöltésével történik (a beiratkozási lap a bejelentkezési lappal formailag megegyezik). Elektronikus kitöltés és továbbítás esetén is a hallgatónak a tanulmányi irodán személyesen meg kell jelennie és a kinyomtatott beiratkozási (bejelentkezési) lap aláírásával beiratkozási (bejelentkezési) szándékát és adatszolgáltatását igazolnia kell.

(2) A beiratkozással (bejelentkezéssel) egyidejűleg a hallgatónak kitöltött, elektronikus beküldés esetén kinyomtatott kurzusfelvételi lapját is alá kell írnia.

76. § Amennyiben a hallgató adataiban két bejelentkezés között változás történik, azt köteles adatbejelentő lapon jelezni a Tanulmányi iroda felé. Az adatbejelentés elmulasztásából fakadó következmények a hallgatót terhelik. 

77. § Ha az elektronikus teljesítés műszaki feltételei fennállnak, a tanulmányi iroda megkövetelheti a 21. § (3) bekezdésében körülírt vizsgára jelentkezés elektronikus formában történő teljesítését.

78. § (1) E tanulmányi és vizsgaszabályokat a 2012/2013. tanév kezdetétől kell alkalmazni. Jelen szabályzat azon hallgatókra vonatkozik, akik a 2012/2013. tanév őszi félévében vagy azt követően kezdik meg főiskolai tanulmányaik 1. félévét, továbbá azon átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel felvett hallgatókra, akik a jelen TVSZ-ben meghatározott szakokon a PHF-n tanulmányaikat a 2012/13. tanév őszi félévében vagy azt követően kezdik meg.

(2) Azon katekéta - lelkipásztori munkatárs szakos hallgatók, akik e szakon a PHF-n tanulmányaikat a 2012/2013. tanév őszi féléve előtt kezdték meg, kérvényezhetik, hogy szakos tanulmányaikat a jelen TVSZ-ben meghatározott szakleírás alapján folytathassák, illetve fejezhessék be, feltéve, hogy a szakon folytatott tanulmányaikat a jelen TVSZ-ben meghatározott határidőkön belül képesek lesznek befejezni. Az ilyen hallgatók egyebekben is átkerülnek a jelen TVSZ hatálya alá.

(3) A rektor felhatalmazást kap a tanulmányaikat korábban megkezdett hallgatók számára átmeneti szabályok alkotására.

(4) Jelen TVSZ hatályba lépésével hatályban marad az elfogadás napján hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat azon hallgatók tanulmányaira vonatkozóan, akik nem tartoznak e szakasz (1) és (2) bekezdése alá.

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél