PHF Etikai kódex

2014 January 13

A főiskolai Etikai Kódex azokat az alapvető erkölcsi normákat, magatartásformákat, valamint ezek érvényesítési módját foglalja magában, amelyek nincsenek külön lefektetve az intézmény egyéb szabályzataiban.

 

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Etikai Kódexe

I. Az Etikai Kódex célja, hatálya, alapelvei és érvényesülésének garanciája

(1)   Az Etikai Kódex (a továbbiakban: Kódex) a Pécsi Hittudományi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) életében követendő azon alapvető erkölcsi normákat, magatartásformákat, valamint ezek érvényesítésének módját foglalja magában, amelyek nincsenek külön lefektetve a Főiskola szabályzataiban, ám nélkülözhetetlenek a hatékony, jó szellemiségű munkakörnyezet megteremtéséhez és megerősítéséhez.

(2)   A Kódexben felsorolt alapelvek kiterjednek a Főiskola valamennyi alkalmazottjának, oktatójának és hallgatójának (a továbbiakban: polgárok) egyéni és közösségi munkavégzésére, munkakapcsolataira, mind az intézmény falai között, mind azokon kívül.

(3)   A Kódex értékhierarchiájában a legmagasabb helyet a Főiskola Küldetési Nyilatkozatában megfogalmazott célok foglalják el. Ezeket követik a Főiskola polgárainak kötelességei, amelyek teljesítésével a föntebbi célokat szolgálják, majd a polgárok jogai arra, hogy e célok érdekében folytatott tevékenységüket szabadon, legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint végezzék. Az olyan konfliktushelyzeteket, amelyek nem rendezhetők a Főiskola hatályos szabályzatai alapján, a föntebbi értékhierarchia figyelembe vételével kell orvosolni.

(4)   A Kódex által képviselt értékrend tartópillérei 1. a lehető legjobb minőségű egyéni szakmai munka, 2. a lehető legmagasabb fokú kooperáció, 3. a kölcsönös jóindulat, 4. a Főiskola hagyományait és érdekeit szem előtt tartó magatartásmód, valamint 5. a katolikus keresztény lelkiségből táplálkozó személyes életvezetés.

(5)   Küldetési Nyilatkozata szerint a Főiskola világnézetileg elkötelezett intézmény. Ennek értelmében nem megengedhető, hogy a Főiskola polgárai - akár a főiskolai munka keretei között, akár a szélesebb nyilvánosságban - tudatosan, szándékosan vagy hibaként felróható ismerethiányból olyan véleményt képviseljenek, amely ellenkezik a Katolikus Egyház hitbéli vagy erkölcsi tanításával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Főiskola polgárai kizárólag katolikus meggyőződésűek lehetnek. A Katolikus Egyház tanításának képviseletekor a polgároknak jóindulattal kell közelíteniük más felekezetekhez, vallásokhoz, világnézetekhez, illetve az ezeket képviselő személyekhez, és el kell ismerniük mindazon általuk vallott értékeket, amelyek nem ellenkeznek a Katolikus Egyház tanításával.

(6)   A Főiskola valamennyi polgára számára védelmet biztosít a Kódexben foglalt normák meg-sértése esetén. Ilyen esetekben a polgároknak joguk van ahhoz, hogy a Rektortól eseti bizottság felállítását kérve kivizsgáltassák ügyüket. Ennek során minden tekintetben biztosítani kell az eljárás elfogulatlan lebonyolítását.

II.   A Főiskola életét szabályozó alapvető normák

1.    Egyéni szakmai munka

(1)   Minden polgárnak erkölcsi kötelessége is, hogy munkájának, feladatainak elvégzésével közreműködjön a Főiskola Küldetési Nyilatkozatában meghatározott célok előmozdításában.

(2)   A Főiskola támogatja az eredetiséget, az innovatív szellemiséget, megköveteli a minőségi munkát, és elutasítja a felületességen, amatőrizmuson, indokolatlan részt nem vállaláson alapuló megnyilvánulásokat

(3)   Az oktatóknak joguk van munkájukat érdeklődésüknek megfelelően és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban megszabott rendelkezések alapján súlypontozni, tudományos kutatási programot kidolgozni és megvalósítani, valamint egyéb - főiskolai tevékenységükhöz nem kapcsolódó oktató, kutató, népszerűsítő - munkát végezni, amennyiben ezek nem mennek oktatói tevékenységük rovására, vagy más módon nem ellenkeznek a Főiskola érdekeivel.

(4)   A Főiskola valamennyi polgárának egyéni munkája számonkérhető. Ennek megfelelően minden polgárnak, amennyire csak lehet, átláthatóan, mások által ellenőrizhetően kell végeznie a munkáját.

(5)   A Rektornak, a Szenátusnak, ill. a tanszékvezetőnek joga van eseti vagy tartós megbízást adni az oktatónak vagy egyéb alkalmazottnak. A megbízást legfeljebb a megbízónál előzetesen igazolt nyomós indokkal lehet visszaadni. A többletteljesítményért a Főiskolának arányos díjazást, egyéb juttatást vagy erkölcsi elismerést kell biztosítania.

2.    Kooperáció

(1)   Az oktatók, illetve alkalmazottak közötti munkakapcsolat és -beosztás alapvető követelménye egymás kölcsönös elismerése és személyi értékeinek figyelembe vétele.

(2)   A polgárok, amennyire csak lehet, segítsék egymást feladataik elvégzésében. Az egyes feladatok ellátása során együttműkédésre kell törekedni, és egymás munkáját meg kell becsülni.

(3)   A polgárok továbbítsák az érintett személyeknek vagy fórumoknak az őket is érintő, szakmai vagy egyéb előmenetelt segítő információkat (tanulmányi, továbbképzési lehetőségek, pályázatok, ösztöndíjak stb.).

(4)   A polgárok törekedjenek az egymás közötti nyílt és őszinte kommunikációra. Különösen is vonatkozik ez az oktatókra és egyéb alkalmazottakra egymás, valamint a hallgatók irányában. Az oktatóknak ésszerű kereteket kell megjelölniük arra, hogy a hallgatók rendelkezésére álljanak. Az az alkalmazott vagy oktató, aki rendszeresen, tartósan nem reagál kollégái vagy hallgatói megkeresésére, etikai vétséget követ el.

(5)   A polgárok közötti kapcsolattartás során tiszteletben kell tartani a magánélet szféráját. Különösen is vonatkozik ez a hallgatókra, akiknek úgy kell kommunikálniuk az oktatókkal és egyéb alkalmazottakkal, hogy ne lépjék túl az utóbbiak által megszabott ésszerű kereteket. Az a hallgató, aki visszatérően megsérti az oktató vagy egyéb alkalmazott indokoltan kijelölt magánszféráját, etikai vétséget követ el.

(6)   A polgárok közötti kapcsolattartásban törekedni kell arra, hogy az egyéni és a közösségi munkavégzéshez szükséges információk a lehető leggyorsabban - amikor csak lehet, hivatalos úton, írott formában is - eljussanak az érintettekhez. Az a vezető, oktató vagy alkalmazott, aki tudatosan, szándékosan vagy hanyagságból nem közöl másokkal munkavégzésükhöz szükséges információkat, etikai vétséget követ el.

(7)   A Főiskola fórumain minden polgárnak joga van az intézmény vezetőit, szervezeti egységeit, alkalmazottait és oktatóit, kollektív vagy egyedi intézkedéseit, gyakorlatát illető tárgyilagos kritika megfogalmazásához. Kívánatos, hogy a polgárok lépjenek fel a Főiskolán előforduló esetleges visszásságokkal szemben, azok megszüntetésére saját hatáskörükben, illetve lehetőségeiken belül tegyenek lépéseket. Jobbító szándékkal tett lépéseik miatt az ilyen személyek semmilyen hátrányban nem részesülhetnek.

3.    Kölcsönös jóindulat

(1)   A Főiskola polgárainak joguk van arra, hogy tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, személyi jogaikat és jó hírnevüket.

(2)   A polgárok közötti ellentéteket empatikusan kell kezelni. Konfliktushelyzet esetén minden polgárnak először önmagát kell megvizsgálnia, magában keresve a hibát. A konfliktushelyzetek megoldása lehetőleg személyes úton, az őszintség jegyében történjen.

(3)   A Főiskola támogatja a nehéz helyzetben lévő vagy egyedi elbírálást igénylő személyekkel szemben tanúsított segítő magatartást. 

(4)   Minden területen kerülni kell a diszkrimináció valamennyi formáját. A főiskola foglalkoztatási politikája, felvételi és vizsgáztatási gyakorlata nem alkalmazhat nemi, faji, életkori vagy egészségügyi diszkriminációt, és nem alapulhat előítéleteken.

(5)   A Főiskola elutasítja a korrupció, a nepotizmus és a kapcsolatokra épülő rendszer valamennyi formáját. Jogtalan előny felajánlása, nyújtása vagy elfogadása, valamint más polgárokkal szemben tanúsított kirívóan arrogáns, fenyegető, megalázó bánásmód etikai vétségnek minősül. A polgároknak munkájuk során kerülniük kell a különféle tisztségvállalásokból vagy személyes kapcsolatokból adódó összeférhetetlenséget, és mindazokat a helyzeteket, amelyek az objektív döntéshozatalt és problémamegoldást kedvezőtlenül befolyásolhatják.

(6)   Súlyos etikai vétségnek számít minden olyan nyilvános megnyilvánulás, amely tudatosan vagy ellenőrizetlen módon valótlant állít, különösen, ha a Főiskolának, valamely szervezeti egységenek vagy polgárának etikailag kifogásolható magatartást tulajdonít, az intézményt a nyilvánosság előtt rossz színben tünteti fel.

(7)   A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok szándékos megsértése, amennyiben a cselekmény súlyosabb jogsértést nem valósít meg, etikai vétségnek minősül, különös tekin-tettel a hivatali adatokra, információkra. A Főiskolára és polgáraira vonatkozó adatokat a jogszabályi előírások szerint kell kezelni, a feljegyzéseket, adatbázisokat biztonságban kell tartani. A védett adatok megszerzése és továbbadása etikai vétség is. A Főiskola alkalmazottai a polgárokról nyert és egyébként nem nyilvános, illetve nem köztudott információkat (személyi juttatások, tanulmányi előmenetel, magánélet, politikai meggyőződés stb.) kötelesek hivatali titokként őrizni.

4.    A Főiskola érdekeinek képviselete

(1)   Minden polgárnak törekednie kell a Főiskola jó hírnevének, tekintélyének megóvására, és tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely sérti a Főiskola érdekét.

(2)   A Főiskolát érintő konkrét ügyekről minden polgár csak saját hatáskörében, felelősségteljes módon nyilatkozhat, illetve képviselheti véleményét. A sajtó részére a Főiskola képviseletében csak a Rektor vagy a Szenátus által arra felhatalmazott személy nyilatkozhat, vagy adhat információt.

(3)   Az intézmény belső problémáinak nyilvános híresztelése etikai vétségnek minősül. Azok a polgárok, akik a Főiskolát negatív színben tüntetik fel, etikai vétséget követnek el.

(4)   A polgárok az intézményen belül semmilyen pártpolitikai tevékenységet vagy politikai propagandát nem folytathatnak. Főiskolai keretek között a polgároknak tartózkodniuk kell az aktuálpolitikai megnyilvánulásoktól. Politikai szerepvállalás esetén a polgárnak ügyelnie kell arra, hogy politikai aktivitását időben és térben világosan elhatárolja főiskolai tevékenységétől; ne keltse azt a képzetet, hogy a Főiskola kizárólagosan elkötelezett valamely párt vagy politikai irányzat mellett; továbbá ne csatlakozzon olyan csoporthoz, irányzathoz, mozgalomhoz, amelynek célja, tevékenysége nyilvánvalóan ellentétes a Főiskola Küldetési Nyilatkozatával, céljaival és érdekével.

5.    Katolikus keresztény lelkiségből táplálkozó személyes életvezetés

(1)   A teológia tanulmányozása, művelése csak akkor lehet igazán termékeny, ha megfelelő életmódból forrásozik, illetve maga is formálja az életvitelt. Éppen ezért a polgároknak - különösen az oktatóknak és a hallgatóknak - törekedniük kell arra, hogy lelkiismeretük szerint a lehető legjobban megismerjék és elsajátítsák a katolikus keresztény lelkiséget.

(2)   A hallgatók felé etikai követelmény is, hogy részt vegyenek a Főiskola által szervezett év-kezdő, illetve tavaszi lelkigyakorlaton.

(3)   Azok a polgárok, akiknek életvezetése kifejezetten ellenkezik a Katolikus Egyház erkölcsi tanításával, és magatartásukat nyilvános fórumokon követendőként vagy követhetőként mutatják be, etikai vétséget követnek el.

III.  Az etikai vétségek kivizsgálása

1.    Az etikai vétség, annak bejelentése és az azt kivizsgáló eseti bizottság felállítása

(1)   Bizonyos magatartásformákat maga a Kódex is etikai vétségnek minősít. Ezeken túl azonban etikai vétségnek számít minden olyan viselkedés, amely kifejezetten és markánsan ellentétes a Kódex valamely pontjával vagy a Kódex által képviselt értékrenddel.

(2)   Ha egy polgár etikailag kifogásolható fejleményt tapasztal, joga, sőt erkölcsi kötelessége jelenteni az esetet a Rektornál. Az esetet bejelentheti a sértett vagy bárki, aki e tényről hitelt érdemlően tudomással bír, és bejelentése hitelességének bizonyításában nevének felfedésével kész részt venni. Névtelen bejelentés alapján nem lehet eljárást kezdeményezni. Amennyiben a bejelentő nevének elhallgatását kéri, az eljárás folyamatában biztosítani kell számára adatainak zárt kezelését, melyeket csak az esetet kivizsgáló bizottság tagjai ismerhetnek meg. Ha ezt sem vállalja, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bejelentést.

(3)   A bejelentést a Rektornál kell megtenni írásban. A bejelentés legyen konkrét adatokkal alátámasztva: meg kell jelölni az erkölcsi norma ellen vétő nevét, a cselekményt, annak helyét és időpontját, továbbá ismertetni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat (tanúk, tárgyi bizonyítékok). A szóban tett bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet alá kell írnia a bejelentőnek, valamint a Rektornak.

(4)   Ezután a Rektor - vagy saját maga által megállapított elfogultság esetén a hatályos szabályok szerint összehívott Szenátus - köteles háromtagú eseti bizottságot (a továbbiakban: eb) felállítani az ügy kivizsgálására. Az eb tagjait a II. 3. (5)-ben foglaltak figyelembe vételével kell kiválasztani. Ha az ügyben csak oktató vagy egyéb alkalmazott van érintve, az eb mindhárom tagját (köztük az elnököt) a Rektor, illetve a Szenátus jelöli ki, hallgatót is érintő ügyben két tagot (köztük az elnököt) a Rektor, illetve a Szenátus jelöl ki, egy tagot pedig a Diákbizottság delegál.

2.    Az eseti bizottság eljárásrendje

(1)   Az eb jogosult az etikailag kifogásolt magatartás kivizsgálásához szükséges információk bekérésére, valamint tanúk, szakértők meghallgatására. Az eb munkarendjét, üléseinek idő-pontját - a többi taggal való konzultáció után - az elnök határozza meg. Az eb mandátuma az ügyben való döntéshozatalig tart.

(2)   Az eljárás alatt a Rektort, illetve a Szenátust, valamint az eb tagjait és az eljárásban résztvevő valamennyi személyt titoktartási kötelezettség terheli. Folyamatban lévő ügyről felvilágosítás csak az érintetteknek (bejelentő, sértett, bepanaszolt) adható. Mindenki, aki a Kódex hatálya alatt áll, köteles az eb-vel együttműködni.

(3)   Az eb meghallgatásain kizárólag az eljárás alá vont, a panaszos, a bejelentő, továbbá az a személy vehet részt, akinek jelenlétét az ügy tisztázása érdekében az eb szükségesnek tartja. Az eljárás alá vont személyt meg kell hallgatni, kivéve, ha az eset összes körülményeiből egyértelmű, hogy a bejelentés alaptalan. Az eljárás alá vont polgár a meghallgatáson személyesen köteles részt venni.

3.    Döntéshozatal

(1)   Az eb-nek a lehető leghamarabb ki kell vizsgálnia az ügyet, és legkésőbb az ügy Rektornak történt bejelentéstől számított 30 munkanapon belül döntést kell hoznia.

(2)   Az eb ítélete lehet a bepanaszolt(ak)kal szemben elmarasztaló vagy felmentő, de vissza is utalhatja az ügyet a Rektor vagy - elfogultság esetén - a Szenátus hatáskörébe. Az eb akkor hozott határozatot, ha két tagja azonos irányú - elmarasztaló, felmentő vagy az ügyet a Rektor, illetve a Szenátus hatáskörébe utaló - döntést hoz. Mindhárom esetben szöveges indok-lást is mellékelni kell a határozathoz. A szöveges indoklást az elnök fogalmazza meg, és ismerteti az eb többi tagjával. A határozathoz, illetve az elnök indoklásához az eb bármely tagja különvéleményt csatolhat, amelyeket a határozattal és az indoklással együtt kell eljuttatni a Rektornak, illetve a Szenátusnak.

(3)   A bizottság csak akkor hozhat a bepanaszolt számára elmarasztaló ítéletet, ha az etikai vétség elkövetése minden kétséget kizáróan bizonyított. A bepanaszoltat elmarasztaló ítélet esetén az eb nem tehet konkrét javaslatot semmilyen szankció foganatosítására; ez a Rektor, illetve a Szenátus hatáskörébe tartozik. Az eb szankció alkalmazása nélkül megszünteti az etikai eljárást, ha a bejelentésben megjelölt kifogás nem minősül etikai vétségnek, vagy a bepanaszolt Főiskolával fennálló jogviszonya az etikai eljárás alatt megszűnt. Rosszhiszemű vagy alaptalan bejelentés esetén a bizottság a bejelentővel szemben folytat le etikai eljárást.

(4)   Meghozatala után a döntést a bejelentővel, a sértettel és a bepanaszolttal, valamint a Rektorral haladéktalanul szóban ismertetni, majd nyolc napon belül írásban közölni kell. A kinevezett vezető és a választott tisztségviselő elleni vizsgálat eredményéről az érintett személy felettesét, illetve az általa irányított testületet tájékoztatni kell.

(5)   Az eb döntéséből fakadó jogkövetkezmények megállapítására a Rektor - vagy elfogultság esetén a hatályos szabályok szerint összehívott Szenátus - jogosult. A következmények megállapítása után a Rektornak a Főiskola nyilvánossága számára ki kell hirdetnie az eb döntését, a döntés elnöki indoklását az esetleges különvéleményekkel, valamint a Rektor, illetve a Szenátus által megállapított jogkövetkezményeket.

4.    Jogorvoslat

(1)   Az eb döntése ellen jogorvoslatot lehet kezdeményezni a Rektornál vagy - saját maga által megállapított elfogultság esetén - a Szenátusnál. Jogorvoslati kérelemmel élhet az eljárás alá vont, a panaszos vagy a bejelentő. A jogorvoslati kérelmet az írásbeli határozat kézhez-vételétől számított nyolc munkanapon belül a Rektornak címezve írásban lehet előterjeszteni. A beadványban meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek alapján a kérelmező a döntés megváltoztatását kéri.

(2)   Az elbírálás után a Rektor, illetve a Szenátus (három, illetve nyolc munkanapon belül) az alábbi döntéseket hozhatja: megállapíthatja az első fokú határozat megalapozottságát, és azt helyben hagyja; amennyiben az első fokú határozatot immár nem találja megalapozottnak, hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást; hatályon kívül helyezi a határozatot, és új eljárás lefolytatását rendeli el.

(3)   Az új eb tagjai megegyezhetnek az előző eb tagjaival, de lehetnek más személyek is. Az újonnan felálló eb eljárásrendje megegyezik az előzőével. Az új eljárás eredményével szemben a Főiskolán belül további jogorvoslatra nincs lehetőség. 

(4)   Az etikai eljárás során keletkezett iratokat a Főiskola kézi irattárában kell elhelyezni, és bizalmasan kell kezelni.

IV.  Záró és hatályba léptető rendelkezés

(1)   Az Etikai Kódexet a Szenátus 2013. április 11-i ülésén megtárgyalta, és a 4/2013. (IV. 11.) sz. határozatával elfogadta. A jóváhagyott szöveget a Főiskola honlapján közzé kell tenni. 

(2)   A hatályba lépést követően a főiskolával létesítendő hallgatói jogviszony, munkaviszony, illetve megbízási jogviszony feltétele az Etikai Kódex előzetes megismerése és elfogadása.

(3)       Az Etikai kódex 2013. április 11-én lép hatályba, rendelkezéseit az ezután elkövetett etikai vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. 

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél