Szervezeti és Működési Rend (Hatályát vesztette 2018. február 16-án)

2015 June 06

A főiskola szervezeti egységeiről, azok működésének rendjéről, illetve tisztségviselőiről szóló szabályzat.

I. ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ

1.§ A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolát és Papnevelő Intézetet 1991-ben újjászervezte Mayer Mihály pécsi megyéspüspök. Az alapítói jogokat a Pécsi Egyházmegye mindenkori ordináriusa gyakorolja.

2.§ A főiskola jogutódja az 1949-ben az állam által feloszlatott Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetnek.

3.§ (1) A főiskola fenntartója a Pécsi Egyházmegye. A fenntartó jogait a Pécsi Egyházmegye mindenkori ordiná­ri­usa gyakorolja.

(2) A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola államilag elismert (akkreditált) egyházi főiskola, egyházi jogi személy, míg az Egyházi Törvénykönyv 116. kánonja szerint hivatalos jogi személy.

(3) A főiskola székhelye: Pécs, Papnövelde u. 1.

(4) A főiskola nevének rövidítése: PHF

II. A FŐISKOLA CÉLJA

4.§ (1) A főiskola alapvető céljai az alapító okiratba foglalt feladatok végzése, így mindenek előtt a Katolikus Egyház részére folytatott felsőfokú hitéleti képzés és továbbképzés.

(2) E képzés keretében a főiskola a hallgatóival magas szinten megismerteti a Katolikus Egyház hittani, erkölcsi, szociális tanítását, a Szentírást és annak katolikus magyarázatát, az egyház történetét, liturgiáját és jogrendjét, a lelkipásztori szolgálat rendjét és módszereit, a keresztény szellemű bölcseletet és társadalomtudományokat, a keresztény szellemű lélektan és pedagógia tudományos eredményeit és módszereit, a hitoktatás lelkiségét és módszereit.

(3) Hallgatóit törekszik személyes hitükben, Istennel való kapcsolatukban megerősíteni és elmélyíteni; elkötelezett, tanúságtevő, az egyház közösségét a püspökkel egységben szolgáló életre vezetni.

(4) A főiskola feladatának tekinti a keresztény szellemű tudományok, mindenekelőtt a teológia művelését, ideértve az ismeretanyag gyűjtését, rendszerezését és előadását, a tudományos kutatást, publikációt és ismeretterjesztést.

(5) A főiskola közreműködik a lelkipásztorok, hittanárok és hívek továbbképzésében.

(6) A főiskola teendői közé tartoznak mindazon kánoni kötelességek és jogosítványok gyakorlása, amelyekkel a fenntartó a főiskolát megbízza.


 

III. A FŐISKOLA SZERVEZETE

5. § (1) A főiskola karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmény. Állandó szervezeti egységei

a) a (2) bekezdésben felsorolt tanszékek

b) a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár)

c) a Pécsi Püspöki Szeminárium (a továbbiakban: Szeminárium)

d) a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Kollégiuma (a továbbiakban: Kollégium)

e) a Pécsi Egyháztörténeti Intézet

f) a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskolája (a továbbiakban: Gyakorló Iskola)

(2) A főiskola tanszékei:

a) Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék

b) Egyháztörténelem Tanszék

c) Szentírástudományi Tanszék

d) Szisztematikus Teológia Tanszék

e) Alkalmazott Teológia Tanszék

f) Pedagógia-Kateketika Tanszék

(3) A Könyvtár a főiskola szenátusának alárendelt szervezeti egység.

a) A Könyvtár szervezeti és működési szabályzatát a szenátus fogadja el, illetve módosítja.

b) A könyvtárvezető személyét a rektor javaslatára vagy a szenátus tagjainak jelölése alapján a szenátus egyszerű többséggel meghozott határozata alapján a rektor nevezi ki és menti fel

c) A könyvtár használatát a rektor szabályozza, aki e jogkörét részben vagy egészben a könyvtárvezetőre ruházhatja.

(4) A Szeminárium a főiskola fenntartójának közvetlen felügyelete alá rendelt szervezeti egység, amelynek szervezetére és működésére a jelen szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak, arról a fenntartó rendelkezik. A főiskola testületei és tisztségviselői a Szemináriummal kapcsolatban semmiféle hatáskört nem gyakorolnak.

(5) A Kollégium a rektor alá rendelt szervezeti egység. A rektor hatásköre

a) a Kollégium szabályzatainak elfogadása és módosítása

b) a Kollégium vezetője és alkalmazottai fölötti munkáltatói jogok teljes körű gyakorlása

c) hallgató felvétele a Kollégiumba, illetve elbocsátása onnan

d) a kollégiumi térítési díjak megállapítása

e) a kollégium használatának szabályozása, amely jogkörét részben vagy egészben átadhatja a kollégium vezetőjének vagy hallgatói önkormányzatának

(6) A Pécsi Egyháztörténeti Intézet a főiskola szenátusa és rektora alá rendelt szervezeti egység.

a) A szenátus hatásköre

aa) az intézet alapítói és fenntartói jogainak gyakorlása

ab) az intézet szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és módosítása

ac) az intézet éves kutatási és költségvetési tervének, kutatási és pénzügyi beszámolójának elfogadása.

b) A rektor hatásköre

ba) az intézet kutató tagjainak és vezetőinek kinevezése és felmentése

bb) munkáltatói jogok gyakorlása az intézettel munkaviszonyban állókkal szemben

bc) pénzügyi nyilatkozatok tétele az intézet nevében

bd) egyes, az intézeti SZMSZ-ben meghatározott szerződések ellenjegyzése.

(7) A Gyakorló Iskola a főiskola szenátusa alá rendelt önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység.

a) A szenátus hatásköre a Gyakorló Iskola

aa) jogszabályokban rögzített alapítói és fenntartói jogainak gyakorlása, ideértve az iskolával kapcsolatos minden alapítói cselekményt, e jogok közül a megszüntetés minősített többséggel

ab) vezetője megbízásának és felmentésének jóváhagyása, a vezetői tisztség pályázati úton történő betöltése esetében a pályázók közül a vezető kiválasztása

ac) szervezeti és működési szabályának elfogadása

ad) pedagógiai programjának és szakmai beszámolójának jóváhagyása

ae) éves költségvetésének és zárszámadásának jóváhagyása

b) A rektor hatásköre a Gyakorló Iskola

ba) vezetőjének kinevezése, felmentése az ab) pontban foglaltak figyelembe vételével, sürgős intézkedést igénylő esetben vezető megbízása és felfüggesztése, a vezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása

bb) oktatási és hitéleti tevékenységének felügyelete és elvi irányítása, felsőfokú gyakorlati képzési rendjének szabályozása és felügyelete

bc) folyamatos és jogszerű működéséhez, szakmai és jogszabályi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges fenntartói operatív intézkedések megtétele

bd) belső szabályzatainak jóváhagyása az ac) pontban foglalt szabályzat kivételével

be) gazdálkodási és számviteli rendjének szabályozása és felügyelete


 

IV. A FŐISKOLA OKTATÓI

6. § (1) A főiskolán oktatói feladatokat kinevezéssel vagy megbízással lehet ellátni.

a) A kinevezett oktatók munkájukat egyházi dispozícióval, határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződéssel teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben vagy - a Ftv. 83. § (4) bekezdésében meghatározott keretek között - megbízási jogviszony keretében végezhetik.

b) A kinevezést kezdeményezheti a rektor vagy a szenátus minősített többsége.

c) A megbízott oktatók munkájukat - a gyakornokot kivéve - legfeljebb egy éves határozott idejű munkaszerződéssel teljes vagy részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel végezhetik.

(2) A kutatói, tanári, mentori, nem oktatói munkakörben alkalmazottakkal munkaszerződést vagy megbízási szerződést a rektor köt.

7. § (1) Kinevezés szükséges a Ftv. 86. § (1) bekezdésébe foglalt munkakörökbe.

(2) A kinevezendő személynek meg kell felelnie a Ftv. 87. §-ban foglaltaknak, továbbá

a) a Katolikus Egyházzal teljes közösségben kell lennie

b) kinevezése előtt le kell tennie a CIC 833. can 6. §-ban meghatározott hitvallást.

c) Az a) és b) pontokban meghatározott feltételek alól a fenntartó mentességet adhat.

(3) Az oktató kinevezése valamely tanszékre történik munkaköri besorolásának egyidejű megjelölésével.

a) Az 5. § (2) bekezdésének b), c), d), e) pontjaiban felsorolt tanszékekre kinevezést a fenntartó adhat.

b) Az 5. § (2) bekezdésének a) és f) pontjaiban felsorolt tanszékekre kinevezést a rektor adhat.

c) A munkájukat egyházi dispozícióval végző oktatók kinevezésének feltétele egyházi elöljárójuk dispozíciós rendelkezése. A fenntartó alá tartozó egyházi személynek adott kinevezés egyben dispozíció is.

(4) A rektor kinevezési javaslatát a szenátus véleményezi. Csak olyan oktatót lehet kinevezni, akinek kinevezését a szenátus minősített többsége támogatja.

(5) A kinevezett oktatót az mentheti fel, aki a (3) bekezdés alapján kinevezésére jogosult. Az oktató az Egyházi Törvénykönyvben, a Munka Törvénykönyvében, a Ftv. 91. § (2) bekezdésében vagy más jogszabályokban meghatározott okokból felmenthető

a) a fenntartó vagy a rektor kezdeményezésére, ez esetben előzetesen kikéri a szenátus véleményét

b) az oktató saját kezdeményezésére

c) a szenátus egyszerű többségének kezdeményezésére.

(6) Az oktató felmentendő, ha

a) betöltötte 75. életévét

b) alkalmazásának törvényi feltételei megszűnnek

c) a 9. §-ban leírt diszciplináris eljárás végső intézkedése felmentését írja elő.

(7) A kinevezés alkalmával az oktatókat tanársegéd, adjunktus, főiskolai docens, főiskolai vagy egyetemi tanár munkakörökbe kell besorolni.

a) Tanársegéddé lehet kinevezni azt, aki szakirányú egyetemi vagy mester fokozatú végzettséggel, teológiai vagy kánonjogi licenciátussal rendelkezik, és doktori képzését megkezdte.

aa) A tanársegédi feltételeknek megfelelő oktató tanársegédi munkakörben legfeljebb három évig a 8. § (2) bekezdése alapján gyakornokként is foglalkoztatható.

b) Adjunktussá kell kinevezni, illetve előléptetni azt, aki az a) pontban foglaltaknak megfelel, és ezen felül

ba) doktori képzését befejezte (doktorjelölt)

bb) és legalább három éves felsőoktatási gyakorlatot szerzett.

c) Főiskolai docenssé lehet kinevezni, aki a Ftv. 87. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, és legalább hat éves felsőoktatási gyakorlattal rendelkezik.

ca) Főiskolai docensi előléptetést a szenátus előzetes véleményezése alapján a rektor adhat.

d) Főiskolai tanárrá lehet kinevezni, aki a Ftv. 87. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és legalább 9 éves felsőoktatási gyakorlata van.

da) Főiskolai tanári kinevezést a szenátus felterjesztése alapján a fenntartó jóváhagyásával a Ftv. 86. § (4) bekezdése alapján a miniszterelnök adhat.

e) Egyetemi tanárrá lehet kinevezni, aki a Ftv. 87. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és legalább 12 éves felsőoktatási gyakorlata van

ea) Egyetemi tanári kinevezést a szenátus felterjesztése alapján a fenntartó jóváhagyásával a Ftv. 86. § (4) bekezdése alapján a köztársasági elnök adhat.

(8) A 2007. január 1. napja előtt megszerzett munkaköri címek és a hozzájuk tartozó járandóságok a kinevezett oktatókat továbbra is megilletik. 2007. január 1. napját követően új kinevezést, illetve előléptetést csak a jelen SZMR rendelkezései alapján lehet adni.

(9) A jelen SZMR alapján kinevezett vagy előléptetett oktatókra vonatkoznak a Ftv. 91. § (1) bekezdésének rendelkezései.

(10) Az e szakasz hatálya alá tartozó oktató oktatói tevékenységét missio cano­ni­ca alapján, az egyház megbízásából végzi, ezért tanításának tartalma, szellemisége és módszere, sőt személyes meggyőződése és magatartása is összhangban kell legyen a katolikus egyház tanítóhivatalának tanításával.

(11) Az e szakasz hatálya alá tartozó oktatók fölött a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, kivéve a (3) bekezdés a) pontja alá eső oktatók kinevezésének és felmentésének jogát.

8. § Oktatói feladattal óraadó oktatóként, illetve gyakornokként olyan személyt lehet megbízni, aki az általános oktatói követelményeknek megfelel.

(1) Óraadó oktatóként megbízási jogviszony vagy részmunkaidős munkajogviszony keretében - kivételes esetben egyházi dispozíció alapján - a következő okokból lehet oktatási feladatra megbízást adni

a) az oktatás személyi feltételeiben bekövetkező átmeneti szükségből vagy az oktató kipróbálása céljából bármely tárgy oktatására ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy tanévre

b) a nem teológiai szakképzettséget vagy sajátos gyakorlatot igénylő, a félévi tanrendben két félév átlagában heti öt órát meg nem haladó tárgyak oktatására

(2) Gyakornokként megbízási jogviszony vagy munkajogviszony, egyházi személy esetében ezen felül egyházi dispozíció keretében a Ftv. 86. § (3) bekezdése alapján legfeljebb három évre az kaphat megbízást oktatási feladatra, aki az általános oktatói követelményeknek megfelel, de az adjunktusi kinevezéshez szükséges feltételeket nem érte el.

a) Csak gyakornokként végezhet oktatási feladatot az, aki doktori képzését még nem kezdte el, illetve aki felsőoktatási gyakorlatot még nem szerzett.

b) Nem foglalkoztatható tovább oktatói munkakörben a gyakornok, ha foglalkoztatása első napjától számított három év elteltével a tanársegédi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.

(3) Oktatói feladatra megbízást a rektor adhat. Az (1) bekezdés a) pontja alapján teológiai tárgy oktatására adott megbízást a fenntartónak be kell jelenteni. A fenntartó indokolt esetben utasítást adhat a megbízás visszavonására.

(4) Az óraadó oktatónak a szenátus a Ftv. 92. §-ban megállapított címeket adományozhatja.

a) Magántanári cím adható az óraadó oktatónak, ha a Ftv. 92. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelel, és legalább hat éves felsőoktatási gyakorlattal rendelkezik. A magántanár főiskolai docensi illetményből számított munkabérre vagy óradíjra jogosult.

b) Címzetes főiskolai docens, illetve címzetes főiskolai vagy egyetemi tanári cím adható az óraadó oktatónak, ha a Ftv. 92. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelel, ezen felül a 7. § (7) bekezdésében a címéhez tartozó felsőoktatási gyakorlattal rendelkezik. A cím adományozása esetében az óraadó oktató a címének megfelelő illetményből számított munkabérre vagy óradíjra jogosult.

c) A mesteroktató vagy mestertanári cím adományozásának rendjét és feltételeit, a hozzájuk tartozó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerben kell megállapítani.

(5) Az óraadó oktatókat a főiskolán 2007. január 1. napja előtt megszerzett besorolások és címek, illetve a hozzájuk tartozó juttatások továbbra is megilletik. 2007. január 1-től új megbízást, illetve címet csak a jelen SZMR rendelkezései alapján lehet adni.

(6) Valamennyi e szakasz hatálya alá tartozó oktató tevékenységének és magatartásának összhangban kell lennie a főiskola katolikus szellemiségével.

(7) Az e szakasz hatálya alá tartozó oktatók fölött a munkáltatói jogokat teljes körűen a rektor gyakorolja.

9.§ (1) Valamennyi kinevezett oktató diszciplináris ügyében első fokon a rektor, másodfokon a fenntartó jár el. Az első fokú határozat ellen - szóban vagy írásban - nyolc napon belül lehet fellebbezéssel élni.

(2) Ha az ügy kivizsgálást igényel, a vizsgálat elvégzésével a rektor a főiskola fegyelmi bizottságát, a fenntartó az általa választott pártatlan személyt vagy személyeket bízza meg.

(3) A diszciplináris ügyben érintett személynek, ha elfogultságot vagy méltánytalanságot vélelmez, az első fokon hozott elmarasztaló határozatot követően, mielőtt a fenntartóhoz fellebbezne, joga van a szenátus összehívását és annak véleményét kérnie. Ez esetben a fellebbezés határideje a szenátus véleményezési határozatát követő nyolcadik nap.

(4) Minden hallgató, oktató és egyéb alkalmazott esetében különösen súlyos kötelességszegés, botrányokozás vagy bűntett gyanúja esetén, továbbá ha a rendsértő magatartás komolyan veszélyezteti a főiskola rendjét, működését és jó hírét, a jogerős határozatig az eljárás alá vont személyt a rektornak a főiskolán végzett tevékenységétől fel kell függesztenie, sőt szükség esetén a főiskola területéről is kitilthatja.

(5) A rektorral szemben diszciplináris intézkedésre a fenntartó jogosult


 

V. A FŐISKOLA HALLGATÓI

10.  § (1) A főiskola hallgatói a főiskola oktatási, kutatási, tudományos, hitéleti, kulturális és sporttevékenységében hallgatói jogviszony keretében, illetve vendéghallgatóként vagy rendkívüli hallgatóként vesznek részt. A hallgatói jogviszony, valamint a vendéghallgatói vagy rendkívüli hallgatói viszony létesítéséről, fennállásáról, szüneteltetéséről és megszűnéséről a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezik.

(2) A főiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgatók a felsőoktatási jogszabályokban meghatározott jogaikat a főiskolai szabályzatokban foglalt módokon és eltérésekkel gyakorolják. Így minden a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgatónak joga van különösen

a) egyenlő esélyű részvételre a főiskola képzési tevékenységében

b) a hallgatók számára (is) rendelt létesítményeknek, helyiségeknek, szolgáltatásoknak a használat rendjének megfelelő módon történő használatára

c) a jogszabályokban és a főiskolai szabályzatokban meghatározott juttatások, kedvezmények és jogorvoslatok igénybevételére

d) a Diáktanácsba választott képviselői útján hallgatói érdekképviseletre

(3) A főiskola hallgatóinak önkormányzata a Diáktanács. A Diáktanács jogköre

a) vélemény nyilvánítása és javaslat tétele a hallgatókat érintő valamennyi ügyben

b) ajánlások és kérdések intézése a rektorhoz, illetve a tantestületi konferenciához; ezekre a válaszadás kötelező

c) az oktatói munka, illetve a főiskola intézményei működésének véleményezése

d) részvétel a hallgatói juttatások elveinek meghatározásában

e) a főiskola költségvetésében részére elkülönített működési költség felhasználása

f) tag vagy képviselő küldése azon testületekbe, amelyekben a főiskolai szabályzatok hallgató részvételét megengedik vagy előírják, vagy amelyekbe a testület vezetője a hallgatók képviselőjét meghívja

g) a vonatkozó szabályokban meghatározott módon részvétel a hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeinek elbírálásában

h) hallgatói tudományos, kulturális és sportrendezvények szervezése

i) kapcsolatok fenntartása más felsőoktatási intézmények, ifjúsági szervezetek testületeivel és tagjaival

(4) A Diáktanács szabályzatot készít a választásának és visszahívásának rendjéről, szervezetéről és működéséről, amelyet a szenátus hagy jóvá.

(5) A hallgatókkal szembeni fegyelmi és kártérítési szabályokról a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat vagy külön szabályzat rendelkezik.


 

VI. A SZENÁTUS

11. § A főiskola legfőbb döntéshozó testülete szenátus. A szenátus jogköre

(1) a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának és Rendjének elfogadása és módosítása minősített többséggel, valamint a SZMSZ-ba és SZMR-be foglalt egyéb jogkörök gyakorlása - mindenütt, ahol a szabályozás nem ír elő minősített többséget - egyszerű többséggel

(2) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) elfogadása és módosítása minősített többséggel, valamint a TVSZ-ben foglalt jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel

(3) javaslattétel oktató kinevezésére minősített többséggel, felmentésére egyszerű többséggel, docensi, főiskolai ill. egyetemi tanári besorolásra egyszerű többséggel a 7. §-ban foglaltak szerint; oktatói cím adományozása a 8. §-ban foglaltak szerint egyszerű többséggel

(4) a rektori tisztségre jelöltek véleményezése egyszerű többséggel, valamint javaslattétel a rektor elmozdítására minősített többséggel

(5) a rektor-helyettesi tisztségre jelöltek véleményezése, valamint javaslattétel a rektor-helyettes elmozdítására egyszerű többséggel

(6) tanszékek felállítása, megszüntetése, a tanszéki feladatkörök meghatározása és módosítása, valamint javaslattétel a tanszékvezetők személyére egyszerű többséggel

(7) tagozat, illetve szak indítása, módosítása és megszüntetése, valamint a tagozatok és a szakok tantervi kereteinek meghatározása és módosítása egyszerű többséggel

(8) az 5. § (3), (6) és (7) bekezdéseibe foglalt jogkörök gyakorlása

(9) a főiskola költségvetésének, pótköltségvetésének és zárszámadásának elfogadása, a főiskola Gazdálkodási Szabályzatában foglalt egyéb jogkörök gyakorlása, valamint a helyiség- és vagyongazdálkodással összefüggő stratégiai tervek elfogadása és módosítása egyszerű többséggel

(10) a főiskola intézményfejlesztési tervének elfogadása és módosítása egyszerű többséggel

(11) a kutatási tervek, a kutatás-támogatási elvek meghatározása és módosítása egyszerű többséggel

(12) a foglalkoztatási követelményrendszer, valamint a belső minőségbiztosítási rendszer meghatározása és felügyelete

(13) az új hallgatók felvételi eljárási rendjének és vizsgaszabályzatának (FEV) elfogadása és módosítása, valamint a szabályzatban foglalt jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel

(14) a hallgatói önkormányzat szerepét betöltő Diáktanács szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása egyszerű többséggel

(15) a hallgatókkal szembeni fegyelmi és kártérítési szabályok elfogadása és módosítása, a főiskola fegyelmi bizottságának megválasztása, a SZMR-ben és a TVSZ-ban a szenátusnak fenntartott fegyelmi jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel

(16) a főiskola tisztségviselőinek és szervezeti egységei működésének véleményezése, továbbá ajánlások és kérdések intézése a főiskola tisztségviselőihez, akiknek ezekre kötelező válaszolniuk

(17) az állami jogszabályokban az egyházi felsőoktatási intézmények szenátusára kötelező erővel meghatározott feladat- és jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel

(18) a fenntartó által rá ruházott feladat- és jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel, hacsak a fenntartó minősített többséget nem ír elő

(19) a főiskola egyéb szabályzataiban a tantestületi konferenciára ruházott feladat- és jogkörök gyakorlása egyszerű többséggel, kivéve ha a szabályzat minősített többséget ír elő

12. § (1) A szenátus tagja a főiskolán oktató valamennyi adjunktus, rendes vagy címzetes docens, főiskolai vagy egyetemi tanár, továbbá magántanár függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen foglalkoztatási jogviszony keretében folytatja.

(2) A tagság megszűnik a kinevezés vagy megbízás megszűnésével.

(3) A tagság szünetel

a) abban a félévben, amelyben az oktató nem folytat oktatási vagy kutatási tevékenységet a főiskolán

b) ha az oktató a szenátus négy egymást követő ülésén nem volt jelen vagy határozathozatalában nem vett részt - mindaddig, amíg a szenátus ülésén újra meg nem jelenik, illetve határozathozatalában újból részt nem vesz.

(4) Azt a tagot, akinek tagsági joga szünetel, a szenátus határozatképességének megállapításához a tagok összlétszámának meghatározásában nem kell figyelembe venni.

(5) A szenátus állandó meghívott tagja a fenntartó, a könyvtárvezető és a tanulmányi iroda vezetője, eseti meghívott tagja lehet a főiskola bármely oktatója vagy alkalmazottja, továbbá a Diáktanács képviselője, a főiskola részére tanácsadást vagy szolgáltatást végző személy, illetve szervezet képviselője, ha a szenátus a jogaikat vagy a feladataikat érintő ügyet tárgyal. A meghívott tagoknak szavazati joguk nincs, de hozzászólási jog megilleti őket. Az eseti meghívott tagok meghívása csak bizonyos napirendi pontok tárgyalására is szólhat.

(6) A szenátus ülésén megfigyelőként részt vehet, akit a szenátus elnöke meghív. A megfigyelőnek szavazati joga nincs, hozzászólási joga csak az elnök felkérésére van.

13. § (1) A szenátus elnöke a rektor, elnökhelyettese az általános rektor-helyettes, tit­kára a főtitkár.

(2) Az elnök joga és kötelessége a szenátus összehívása, javaslattétel a tárgysorozatra és a szenátus ülésének vezetése. Az elnök akadályoztatása esetén, illetve az elnök ügyének tárgyalása alatt az elnöki jogköröket az elnökhelyettes gyakorolja.

(3) A titkár joga és kötelessége a szenátus ülésének technikai megszervezése, így a tagok és a meghívottak írásos értesítése, a helyszín, a vitához és a döntéshozatalhoz szükséges anyagok, valamint a jegyzőkönyvvezetés biztosítása.

(4) A szenátust össze kell hívni minden hatáskörébe tartozó ügyben - tanévenként legalább két alkalommal -, továbbá

a) két héten belül, ha a fenntartó azt elrendeli;

b) a szenátus által előre meghatározott időpontokban;

c) két héten belül bármely főiskolai ügyben, ha a szenátus összehívását a tagoknak legalább egyharmada napirendi javaslattal az elnöknél kezdeményezi.

(5) A szenátus ülései - az ünnepi jellegű vagy megemlékező nyilvános ülések kivételével - zártak.

(6) A szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

a) A jegyzőkönyvvezető - hacsak a titkár mást nem kér fel - a tanulmányi iroda vezetője.

b) A jegyzőkönyvet az elnök által e feladatra felkért két az ülésen végig jelenlévő tag hitelesíti.

c) A jegyzőkönyvbe csak a szenátus tagjai, az állandó meghívottak és a jegyzőkönyvvezető tekinthetnek be.

(7) A szenátus tagjai, a meghívott résztvevők és a jegyzőkönyvvezető titoktartásra kötelezettek a szenátus által szavazással bizalmasnak vagy szigorúan bizalmasnak minősített ügyekben.

a) A bizalmas ügyekben a titoktartási kötelezettség kiterjed a vitában és a szavazásban résztvevők nevére, álláspontjára és a szavazatok megoszlására, de nem terjed ki az ügy témájára és a szenátus határozatára.

b) A szigorúan bizalmas ügyekben a titoktartás teljes körű.

c) Minden személyi kérdés automatikusan bizalmas ügy.

14. § (1) A szenátus határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.

(2) Határozati javaslatot a meghozandó határozat pontos szövegének (lehetőleg írásos) előterjesztésével lehet tenni.

(3) Az elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve minden határozati javaslatot, amelyet az előterjesztő a vita lezárása után is fenntart, szavazásra kell bocsátania.

(4) Nem bocsátható szavazásra olyan határozati javaslat, amely

a) állami vagy kánoni jogszabályt sért

b) a főiskola érvényben lévő más szabályaival ellentétes vagy azok működését zavarja (koherencia-zavar) - mindaddig, amíg az előterjesztő a szabályharmonizációra javaslatot nem tesz

(5) A szavazásra bocsátott javaslatokat eldöntendő kérdés formájában kell feltenni.

(6) A szavazás általában nyíltan, szavazólapok felemelésével történik.

(7) Titkos szavazást kell tartani:

a) a szenátus tagjait érintő felmentési, kinevezési és fegyelmi ügyekben automatikusan;

b) bármely ügyben, ha az elnök vagy a jelenlevők többsége elrendeli.

(8) A szavazásban minden jelenlévő tagnak, így az elnöknek is részt kell vennie. A javaslatokra igennel vagy nemmel kell szavazni. Aki a feltett kérdésre sem igennel, sem nemmel nem tud vagy nem akar válaszolni, a szavazásban tartózkodik.

(9) Az egyszerű többséget igénylő ügyekben a javaslatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a szenátus határozatképes és a javaslatra több "igen" mint "nem" szavazatot adtak, függetlenül a tartózkodó szavazatok számától.

(10) Az egyszerű többséget igénylő ügyekben nyílt szavazás alkalmával szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Titkos szavazás alkalmával szavazategyenlőség esetén legfeljebb kétszer újabb szavazást kell tartani. Ha a szavazategyenlőség ezután is fennáll, a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(11) A minősített többséget igénylő ügyekben a javaslat csak abban az esetben válik elfogadottá, ha a szenátus határozatképes és a javaslatra a jelenlevők kétharmada "igen"-nel szavazott.

(12) Az elnök kötelessége a szavazás eredményének megállapítása és a határozat kihirdetése.

(13) Jelölő szavazás esetében - ha a szenátus határozatképes - az válik jelöltté, aki a jelenlevők egyötödének szavazatát megkapta.

(14) Ügyrendi kérdésben a szavazás határozatképtelenség esetén is érvényes.

15. § (1) A szenátus jegyzőkönyvét és határozatait - az ülést követő 8 napon belül - az elnök a főiskola fenntartójához írásban beterjeszti.

(2) A fenntartó - a véleményezési és javaslattételi határozatokat kivéve - a beterjesztést követő 15 napon belül megsemmisítheti vagy újratárgyalásra visszaadhatja azokat a határozatokat, amelyek:

a) komolyan veszélyeztetik a főiskola céljainak megvalósítását;

b) a fenntartóra vagy a fenntartó irányítása alá tartozó más intézményre kötelezettséget tartalmaznak.

(3) A szenátus határozata érvénybe lép:

a) azon a napon, amelyen a fenntartó jóváhagyólag tudomásul vette;

b) a fenntartóhoz történt beterjesztést követő 16. napon, ha a fenntartó nem semmisítette meg vagy nem adta vissza újratárgyalásra;

c) csak a fenntartó jóváhagyásával léphet érvénybe az a határozat, amely a fenntartóra vagy annak egyéb intézményeire a főiskola működőképességének fenntartásával közvetlenül nem összefüggő kötelezettséget tartalmaz.

(4) A fenntartó köteles visszaadni azokat a határozatokat, melyek állami vagy kánoni előírásokba (jogszabá­lyok­ba) ütköznek.


 

VII. A REKTOR

16. § (1) A rektor a főiskola egyszemélyi vezetője, aki ebben a minőségében egymaga jogosult a főiskola törvényes képviseletére.

(2) A rektor akadályoztatása esetén az általános rektor-helyettes jár el.

(3) A rektor hatásköre és feladatai:

a) elnöke a szenátusnak;

b) gyakorolja a főiskola munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat, kivéve a fenntartónak fenntartott kinevezések és felmentések jogát;

c) gyakorolja a jelen SZMR-ben és a főiskola egyéb szabályzataiban reá ruházott jogokat;

d) gyakorolja a Felsőoktatási törvényben és az állami jogszabályokban a rektorra ruházott jogokat - azon jogok kivételével, amelyeket a fenntartó a jogszabályok alapján magához von

e) eljárhat a főiskola fenntartója által eseti vagy állandó jelleggel rá ruházott fenntartói jogkörben, az önmagát érintő jogkörök kivételével;

f) meghatározza a hallgatói térítések és juttatások szabályait

g) felelős a fenntartói intézkedések és a szenátus határozatainak végrehajtásáért;

h) felelős a főiskola tudományos és kutatási tevekénységének irányításért, koordinálásért, és értékeléséért;

i) gyakorolja a kiadói és terjesztői jogokat a főiskolai kiadványok tekintetében;

j) ellenőrzi a tanszékek és a lektorátus oktatói tevékenységét;

k) kapcsolatot tart a fenntartóval, az Oktatási Minisztériummal és a Magyar Rektori Konferenciával;

l) felelős a főiskola vagyonáért és gazdálkodásáért, jogszerű és célszerű működésének egészéért, ezért egymaga dönt mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jelen SZMR másnak a hatáskörébe nem utal.

17.§ (1). A rektort a főiskola fenntartója nevezi ki és az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök erősíti meg tisztében. A rektor felmentése a fenntartó hatáskörébe tartozik.

(2) Rektornak csak klerikus státuszú személyt lehet kinevezni, aki megfelel a főiskolai tanárok számára előírt jogszabályi feltételeknek

(3) A rektor kinevezése legfeljebb négy év időtartamra szól. A kinevezés korlátlanul megismételhető.

(4) A kinevezés és a kinevezési időtartam lejárta előtt történő felmentés kérdésében a fenntartó előzetesen kikéri a szenátus véleményét. A kinevezés ügyében ez történhet:

a) akár úgy, hogy az általa kinevezni szándékozott jelölt véleményezését kéri;

b) akár úgy, hogy a rektor személyére javaslatot kér: ez esetben a fenntartó azt is meghatározza, hány személyt jelöljön a szenátus.

(5) A szenátus kétharmados többséggel kezdeményezheti a fenntartónál a rektor felmentését és új rektor kinevezését.


 

VIII. A REKTOR-HELYETTESEK

18. § (1) A tanulmányi rektor-helyettes feladata

a) a főiskola szabályzataiban, illetve testületeiben rá ruházott jogkörök gyakorlása

b) a rektor helyettesítése, a fenntartó vagy a rektor megbízásából a főiskola képviselete

c) a tanulmányi igazgatás felügyelete

d) a hallgatókkal való kapcsolattartás tanulmányi ügyekben

e) a kurzusok kiírása és órarendi beosztása

f) az oktatás technikai feltételeinek biztosítása

g) pénzügyi nyilatkozatok tétele a GSZ-ban meghatározott módon

h) a szenátus, illetve a rektor intézkedéseinek végrehajtása

(2) A tanulmányi rektor-helyettes állandó vagy eseti jelleggel a főiskola képviseletében eljárhat a fenntartó vagy a rektor által rá bízott ügyekben.

19. § A tudományos kapcsolatokért felelős rektor-helyettes feladata

a) a SZMR-ben, a kutatási szabályzat(ok)ban és a szenátus által elfogadott könyvtártámo­ga­tási alapelvekben rá ruházott jogkörök gyakorlása

b) a rektor helyettesítése, a fenntartó vagy a rektor megbízásából a főiskola képviselete

c) a főiskolán folyó tudományos munka szervezése és koordinálása

d) a főiskola tudományos kapcsolatainak szervezése és bonyolítása

e) a könyvtárfejlesztés tudományos felügyelete

f) a rektor eseti vagy állandó megbízatása alapján a főiskola képviselete állami vagy egyházi szervezeteknél, illetve szervezetekben, más felsőoktatási intézményeknél, tudományos és oktatáspolitikai fórumokon

g) pénzügyi nyilatkozatok tétele a GSZ-ban meghatározott módon

20. § (1) A rektor-helyetteseket a docensek és a főiskolai vagy egyetemi tanárok közül legfeljebb négy évre a fenntartó nevezi ki és menti fel. A kinevezés korlátlanul megismételhető.

(2) A kinevezés és a felmentés a fenntartó vagy a rektor előterjesztésére vagy a szenátus tagjainak jelölése alapján a rektor kinevezésének és felmentésének szabályai szerint történik.

(3) A szenátus egyszerű többséggel kezdeményezheti a fenntartónál a rektor-helyettes felmentését és új rektor-helyettes kinevezését.

(4) A rektor-helyettesek egyikét általános rektor-helyettesnek kell kinevezni.

(5) A rektor-helyettesek a másik akadályoztatása esetén egymást helyettesítik.

(6) A rektor-helyettesek egyikének hiánya esetén a szabályzatokban meghatározott önálló jogkörét a rektor gyakorolja, amelyet részben vagy egészben átruházhat a hivatalban levő rektor-helyettesre.

(7) A rektor-helyettesek mindegyikének hiánya esetén a rektor általános helyettese a rangidős (a legrégebb óta a főiskolán oktató, közülük pedig a legidősebb) tanszékvezető.


 

IX.  A TANSZÉKVEZETŐK

21. § (1) A tanszék vezetőjének feladatai:

a) a tanszékhez rendelt tudományágakhoz, tantárgyakhoz, tantárgyi programokhoz tartozó tanterv, tananyag, valamint a vizsga- és szigorlati követelmények meghatározása és közzététele;

b) a TVSZ által a tanszék részére biztosított kurzusok témájának és címének meghatározása, a kurzusok indításának időbeli ütemezése;

c) a tanszék által indított kurzusok besorolása a szakos tanrendekbe a TVSZ szabályai szerint

d) tankönyvek kijelölése, illetve jegyzetek készítése;

e) a kurzusok teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása;

f) a diploma megszerzéséhez szükséges hallgatói tudományos munka támogatása;

g) a tanszék bekapcsolása a tudományos életbe;

h) átmeneti akadályoztatás esetén a tanszékhez tartozó kurzusok oktatásához szükséges személyi feltételek biztosítása (helyettes állítása);

ha) a tanszékvezető legfeljebb egy hónapos időtartamra a hozzá tartozó tudományág, illetve tantárgy oktatására vendégelőadót hívhat vagy helyettest állíthat;

hb) egy hónapos időtartamon túl vagy a tanszékvezető akadályoztatása esetén vendégelőadót, illetve helyettest csak a rektor bízhat meg.

(2) A tanszékvezető köteles a tanszékéhez tartozó kurzusok indítását úgy ütemezni, hogy a TVSZ órafelvételi szabályai alapján azokat minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató akadály nélkül felvehesse.

22.§ (1) A tanszék vezetőjét a fenntartó nevezi ki és menti fel. A tanszékvezető kinevezésére és felmentésére a rektor-helyettesek kinevezésének és felmentésének szabályai az irányadóak. A tanszékvezetői kinevezés legfeljebb öt évre szól, és korlátlanul megismételhető.

(2) Tanszékvezetőnek csak főiskolai docens, főiskolai vagy egyetemi tanár nevezhető ki.

(3) Ha nincs olyan alkalmas személy, aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, megbízott tanszékvezetőt kell kinevezni.

a) Megbízott tanszékvezetőnek adjunktust, magántanárt, címzetes főiskolai docenst, címzetes főiskolai vagy egyetemi tanárt lehet kinevezni.

b) A megbízott tanszékvezető kinevezése legfeljebb három évre szól, és egyszer megismételhető.

b) A megbízott tanszékvezető kinevezése és felmentése a tanszékvezető kinevezésével és felmentésével azonos módon történik. A megbízott tanszékvezető jogai és kötelességei a kinevezett tanszékvezetőével azonosak.

(4) Tanszékvezetői tisztséget 65. életévét betöltött személy is elláthat.

X.  A TANSZÉKVEZETŐK TANÁCSA

23. § (1) A tanszékvezetők konzultatív testülete a Tanszékvezetők Tanácsa. Feladatai:

a) tantervi, oktatáspolitikai, intézmény- és könyvtárfejlesztési, kutatási és tudományos minőségbiztosítási elvek kialakítása és ajánlások megfogalmazása

b) tanszéki feladat- és hatáskörök egyeztetése

c) az a) pontban megfogalmazott témakörökben döntés-előkészítés és javaslatok véleményezése a szenátus számára

d) kutatási, tudományos és tudományos minőségbiztosítási programok tervezése, egyeztetése és megszervezése

e) képviselő delegálása tudományos, kutatási és oktatáspolitikai fórumokra és szervezetekbe

f) a TVSZ-ben, illetve a főiskola más szabályzataiban rá ruházott jogkörök gyakorlása

(2) A Tanszékvezetők Tanácsának elnöke a tagok közül választott személy. Az elnök feladata a tanács összehívása, az ülések levezetése, és a tanács képviselete más fórumok előtt.

(3) A tanácsba eseti jelleggel a tanszékvezető maga helyett a tanszék oktatói közül küldhet képviselőt.

24. § (1) A Tanszékvezetők Tanácsa a 23. § (1) bekezdésében megjelölt tudományos minőségbiztosítással kapcsolatos feladatköreit oly módon gyakorolja, hogy

a) kidolgozza és elfogadásra a szenátus elé terjeszti a tudományos minőségbiztosítás elveit és gyakorlati rendjét

b) a tudományos színvonal szempontjából véleményezi, illetve véleményezteti az oktatók munkáját, felhívja figyelmüket a hiányosságokra

c) legalább évente összefoglaló jelentést készít a szenátus számára az oktatói és tudományos munka színvonaláról

d) a rektornak, illetve a tantestületi konferenciának javaslatokat tesz a tudományos és oktatói munka javítására

(2) A tanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak gyakorlása érdekében

a) az oktatás tudományos színvonaláról hallgatói véleményeket gyűjt

b) a főiskola oktatóitól tudományos tevékenységükkel kapcsolatos adatokat kér

c) arra alkalmas személyt vagy személyeket megbíz az előadások, a szemináriumok és a vizsgák látogatásával

d) arra alkalmas személlyel vagy személyekkel a jegyzeteket, tankönyveket és az ajánlott irodalmat véleményezteti

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett személy egyaránt lehet belső és külső szakértő is.

a) A felkért szakértő értékelését szóban vagy írásban terjeszti a tanszékvezetők tanácsa elé.

b) A felkért szakértő értékelése nem nyilvános; annak tartalmát csak a Tanszékvezetők Tanácsa által meghatározott módon, formában és részletezésben lehet nyilvánosságra hozni.

(4) A Tanszékvezetők Tanácsa tagjai kötelesek legalább kétévente saját oktatói és tudományos munkájukat is véleményeztetni.

(5) A tudományos minőségbiztosítás feladatainak megszervezéséért és koordinálásáért a Tanszékvezetők Tanácsának elnöke felelős.

(6) A jelen szakaszban meghatározott, illetve a főiskola működésének egészére kiterjesztett minőségbiztosítási feladatokat a Tanszékvezetők Tanácsa a minőségbiztosításra alakított eseti vagy állandó bizottság közreműködésével is elláthatja.


 

XI. A FŐISKOLA IGAZGATÁSI SZERVEZETE

25. § A főiskola igazgatási szervezetét a főtitkár vezeti, ügyvitelét a tanulmányi iroda bonyo­lít­ja.

(1) A főtitkárt a rektor nevezi ki és menti fel. Főtitkárnak kinevezni határozott vagy határozatlan időre felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves igazgatási gyakorlattal rendelkező személyt lehet.

(2) A főtitkár feladata a főiskola igazgatási teendőinek szervezése, koordinálása és ellenőrzése. Ennek keretében hatáskörébe tartozik

a) a főiskola hivatali apparátusának irányítása

b) utasítási és ellenőrzési jog gyakorlása az igazgatási feladatokat ellátók fölött

c) a szenátus titkári teendőinek ellátása

d) a főiskola igazgatási kapcsolatainak szervezése és koordinálása

e) az egyházi és állami jogszabályokból, a főiskola szabályzataiból, a fenntartó, a szenátus, a rektor és a rektor-helyettesek határozataiból eredő ügyviteli teendők végrehajtása, a vég­rehajtás jogszerűségének és szabályszerűségének felügyelete

f) igazgatási, ügyviteli és működési kérdésekben javaslattétel és döntéselőkészítés a szenátus, illetve a rektor számára

(3) A főtitkár helyettese a tanulmányi iroda vezetője. A főtitkár hiánya vagy tartós (15 napot meg­ha­la­dó) akadályoztatása esetén hatáskörét a tanulmányi rektor-helyettes gyakorolja, aki azt részben vagy egészben arra alkalmas személy(ek)re delegálhatja.

(4) A tanulmányi iroda feladatai:

a) a főiskola adminisztratív ügyeinek (levelezés, iktatás, leltár, statisztika, stb.) intézése;

b) a hallgatók tanulmányi, szociális és adminisztratív jellegű ügyeinek, valamint a jelentkezők felvételi ügyeinek intézése;

c) a főiskolán megjelenő pénzügyek lebonyolítása.

(5) A tanulmányi iroda vezetője az irodavezető. Irodavezetőnek kinevezni teológiai, számviteli vagy ügy­viteli felsőfokú szakképzettséggel és legalább hároméves igazgatási gyakorlattal rendelkező sze­mélyt lehet.

(6) Az irodavezetőt a rektor nevezi ki és menti fel; felette a munkáltatói jogokat a rektor gya­ko­rolja.

(7) A tanulmányi rektor-helyettesnek véleményezési joga van az irodavezető kinevezését (meg­bí­zá­sát) és felmentését illetően.

(8) A tanulmányi rektor-helyettes a hozzá tartozó ügyekben a tanulmányi irodán utasítási és el­len­őr­zési jogot gyakorol.

XII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § A főiskola finanszírozásának és gazdálkodásának szabályairól (GSZ) a fenntartó rendelkezik. A rektor, illetve a szenátus ajánlásokat tehet a gazdálkodási szabályozás kérdéseire.

27. § (1) Ezt a szabályzatot a szenátus 2006. december 14-i ülésén elfogadta, és hatályba lép a fenntartó jóváhagyását követő napon.

(2) E szabályzat hatályba lépésével hatályát veszíti az elfogadás napján hatályos Szervezeti és Működési Sza­bályzat.


 

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél