A főiskola története

2015 June 03

A Pécsi Egyházmegyében a török hódoltság megszűnése után fél évszázad elteltével létesült papnevelő intézet. A szeminárium alapkövét 1742. június 4-én Berényi Zsigmond püspök helyezte el, s 1746. szeptember 4-én szentelte föl Szent Pál tiszteletére. Berényi püspök és a káptalan mintegy háromezer kötetes gyűjteménye képezte alapját Magyarország első nyilvános könyvtárának, mely 1774-ben nyitotta meg kapuit Pécsett. Alapítója  Klimó György  püspök, aki széles körben fejtett ki kulturális tevékenységet. Szívügye volt a szeminárium, növelte a hallgatói létszámot, új tanszékeket állított fel és filozófiai tanfolyamot indított. A tanulmányi időt kettőről négy évre emelte.

Klimó halála után a jozefinista egyházpolitika a papnevelés egységesítésére törekedett. Így 1779-től Budán,1787-től pedig Pozsonyban működhetett papnevelő intézet. A pécsi hallgatók 1785-1790-ig Pozsonyban nevelkedtek.1790-ben megjelent a központi szemináriumokat feloszlató királyi rendelet. Pécsett a szeminárium első rektora, Paffán kanonok nagyszabású bővítést eszközölt az épületen. A régi tanárok, akik időközben plébániákat vezettek, visszatértek tanszékeikre. Eszterházy püspök – volt pálos szerzetes – 1791-ben új alapszabályzatot szerkesztett és prodirektorrá nevezte ki a későbbi rozsnyói püspököt, Szányi Ferencet.

1828-ban Szepesy Ignác került a püspöki székbe. Pécsett 1835-ben száz ezer forintos alapítványával jogi és bölcseleti kart magába foglaló líceumot létesített, s megépítette a város egyik legszebb klasszicista épületét. A püspöki könyvtár számára Klimó könyvtárgyűjteményét négy ezer kötettel gazdagította. A teológia előadásokat áthelyezte a könyvtárba, és itt folytak azok 1883-ig. Utóda, Scitovszky János püspöksége idejére esett a szabadságharc, mely a kispapok legnagyobb részét elszólította. A prímási kinevezést kapott Scitovszkyt Girk György követte a püspöki székben, aki 1860-ban a kisszeminárium megalapításával vitte előbbre a papnevelés ügyét Pécsett. Marianum néven  megnyitotta a gimnazista kispapok otthonát. 

A Székesegyházat 1882-91-ig restauráló Dulánszky Nándor püspök, aki az énekiskolát is alapította,1883-ban megépítette a szeminárium épületének nagy nyugati szárnyát. Ide költöztette a kisszemináriumot. A Székesegyház felújítása során kerültek a dóm oromzatán álló négyméteres apostolszobrok az udvarba, melyeket Bartalits Mihály faragott 1854-ben. Ugyancsak Dulánszky püspök építtette meg 1893-ban az udvar északi oldalát záró dísztermet és pipatóriumot. 

Az első és második világháború eseményei a szeminárium életében is változásokat hoztak. Az épület a környéken lakók számára előbb óvóhely, majd katonai kórház lett. Az orosz katonai parancsnokság 1945 márciusában engedélyezte az oktatás folytatását. 1950-ben a kispapok már a püspökségen laktak, és ott is tanultak. 1951 augusztusában a szeminárium épületét át kellett adni állami iskola céljaira.

A rendszerváltozást követően, 1991-ben Mayer Mihály pécsi megyéspüspök a főiskolát újraalapította, és az oktatást a jövendő papok nevelése mellett kiterjesztette hittanárok és világi teológusok képzésére is. Az intézmény első rektorának Bán Endrét nevezte ki, aki 1995-ben bekövetkezett haláláig állt a főiskola élén.

Az első tanévben a Győrből hazakerülő és az újonnan felvett szeminaristák még a püspökségen laktak, az oktatás a Káptalan utca 8. szám alatti székesegyházi egyházközségi termekben és a Székesegyház hittantermében folyt. A szeminárium eredeti (a bevezető képen is látható) épületét még évekig a világi hatóságok használták, ezért a következő tanévtől a szeminárium és a főiskola ideiglenes helye a Hunyadi J. u. 11. sz. alatti egykori papi otthon (a szocializmus évei alatt a Dunántúli Napló szerkesztőségi épülete) lett.

Bán Endre halálát követően az intézmény rektora 2000-ig Horváth István lett. Az ő rektorsága alatt készült el az időközben visszakapott eredeti szeminárium impozáns épületének felújítása. Ennek nyugati szárnyába azonban már csak a főiskola költözött át, a papi szeminárium az egykori karmelita kolostor épületében került elhelyezésre, működésének 2007-es felfüggesztéséig itt készültek hivatásukra az egyházmegye papnövendékei.

2001-től a főiskola rektora Cziglányi Zsolt lett. 2003-ban elindult a levelező tagozatos képzés. A főiskola hallgatói létszáma a demográfiai hullámvölgy kezdetéig folyamatosan emelkedett, 2007-ben érte el a csúcsot, amikor nappali tagozaton 112-en, levelező tagozaton 77-en tanultak.

2014-ben Udvardy György megyéspüspök jelentős ráfordítással felújította és korszerűsítette a főiskola 90-es években használt épületét. A korszerűen felszerelt, otthonos épületbe a főiskola 2014 novemberében költözött át, könyvtára azonban az egykori szeminárium északi épületében maradt.

Képek a régi szeminárium életéből (rákattintva kinagyíthatja, illetve diavetítést indíthat)

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél