Items filtered by date: December 2017

A Szentírás máig a világ legnépszerűbb könyve. A 2017/2018-as tanév első félévében a Pécsi Tudományegyetem által szervezett Szenior Akadémia keretei között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola által indított előadássorozatok egyiként A Biblia titkai címmel indította. A foglalkozásokon a résztvevők megismerkedhettek a Biblia keletkezésének körülményeivel, az Ó- és Újszövetség érdekességeivel és jellegzetességeivel, a levelek és az Apostolok Cselekedeteinek forrásértékével. Arra is választ kaphattak, hogy miképp olvashatjuk ezt a közel 2000 éves művet friss szemmel a 21. században. Az előadások közül kettőt emelünk ki, és teszünk elérhetővé az érdeklődők számára Visontai László audiovizuális felvételeinek segítségével:

Dr. Udvardy György: A Szentírás mint az élet igéje - https://youtu.be/qSqboPL1QCo

Dr. Nyúl Viktor: A Lectio Divina  a Szentírás imádságos olvasása - https://www.youtube.com/watch?v=oBdmrwph2mA

Dr. Kövér Fidél József 1903. március 2-án született az akkor még Sopron megyei Zsirán. Fiatalon belépett a premontrei rendbe, ahol kitűnő képzést kapott, ám az 1945 utáni események miatt a Hanság egyik legkisebb településére helyezték, ahol több mint negyven éven keresztül szolgálta lelkipásztorként híveit. Töretlen munkakedvét a kényszerű elzártság sem szegte meg, számos tudományos értekezést írt a Hanság földrajzi viszonyairól és vallási néprajzáról, amelyek azonban haláláig nem jelenhettek meg.
Jelmondata jól mutatja habitusát „Tudomány, fegyelem és Isten kegyelme. Ha ez a három megvan, akadály nincs.” Évtizedeken keresztül makacs konoksággal vetette papírra a misék során elmondott szentbeszédeit, amelyek az élet minden területét felölelték. Az egyedülálló gyűjteményből felelősségünk tudatában adunk közre egy válogatást a Fidél Atya hagyatékát gondozó leszármazottak, Kövér József és Miklós áldozatos munkájának jóvoltából. Hisszük, hogy a mai mindennapokban is lelki iránytűként szolgálhatnak e sorok.

Tartalom

Előszó

Az alábbi linken megtekinthető a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 2017/18-as tanévének őszi vizsgabeosztása!

Vizsgarend

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola felvételt hirdet BA alapszakra és MA szakokra, állami ösztöndíjas, nappali vagy levelező tagozatos helyekre!
Jelentkezési határidő:

hittanár + közismereti szakos szakpáros képzésre: 2018. február 15.

katekéta BA, teológia MA és egyszakos hittanár-nevelőtanár MA szakra: 2018. május 31.

Jelentkezési lapot és a felvétellel kapcsolatos információkat a honlapunkon ezen az oldalon talál.

Részletekért katt a képre!

 

A bioetika és az ökumenizmus jövője
„A bioetika mint az ökumenikus együttműködés lehetséges terepe” címmel szerveztek december 7-én nemzetközi konferenciát a csehországi Olmützben, melyen főiskolánkat Kovács Gusztáv és Ragadics Tamás képviselték. A Palacky Egyetem Szent Cirill és Metód Teológiai Karán megrendezésre került eseményre Lengyelországból, Magyarországról és Romániából érkeztek résztvevők.
„Az ökumenizmussal kapcsolatos viták hangsúlya az elvi kérdésekről egyre inkább a gyakorlati együttműködés lehetőségei felé tolódik” – jelentette ki Dominik Opatrný erkölcsteológus, a konferencia szervezője. „Ezért célszerű rákérdezni arra, hogy milyen különböző hagyományokon alapulnak az eltérő álláspontok, így a bioetika tudománya, valamint az egyes részterületek is gazdagodhatnak.”
„Az erkölcsteológusok különleges szabadsággal rendelkeznek, amikor bekapcsolódnak a mai bioetikai vitákba” - kezdte előadását Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora. A teológusok sajátos szabadságából fakad az is, hogy rendkívül nyitottá tehetik a bioetikai kérdésekről folyó vitákat. Megengedhetik maguknak, hogy nagy szabadsággal szóljanak az érintett kérdésekről, új témákat vethetnek fel, a teológia sajátos szemszögéből is megvilágítva a tényeket.
Annak ellenére, hogy a különböző vallások teológusai hasonló kifejezéskészlettel dolgoznak, gyakran elodázzák az alapvető fogalmak tisztázását. Robert Svatoň (Olmütz, Cseh Köztársaság) a katolikus-evangélikus párbeszéd kapcsán rámutatott: mindkét fél egyetért a keresztény antropológia biblikus alapjaival, de továbbra is fennállnak a különbségek bizonyos bioetikai kérdésekben, mint például a meg nem született élet védelme vagy az öngyilkossághoz való viszonyulás kérdése.
Piotr Morciniec (Opole, Lengyelország) további különbségekre is rámutatott: míg a katolikus felfogásban az emberi méltóság ontológiai sajátosságként értékelt tulajdonság, addig a protestáns teológia a méltóságra az ember értékességének eredőjeként tekint. Ez az eltérés kulcsfontosságú lehet az élet kritikus pillanatainak megítélésében, amikor az emberi méltóság különös módon védelemre szorul.
Stefan Iloaie (Kolozsvár, Románia) hozzászólása az ortodox egyházakra irányította a figyelmet. A Román Ortodox Egyház a kommunizmus bukását követően fokozottan szembesült az új kihívásokkal, fel kellett építenie álláspontját a bioetika kérdésköreiben. Erősen hatnak a külföldi, protestáns, illetve elsősorban a katolikus minták, ugyanakkor gyakorlati különbségek is megjelennek. A hívők elsősorban nem az egyházi dokumentumok alapján, hanem lelkipásztoraik, lelkivezetőik közvetlen útmutatásának segítségével tájékozódnak az életükre vonatkozó konkrét kérdésekben.
Jaroslav Franc (Olmütz, Cseh Köztársaság) a Kopt Egyház speciális helyzetéről beszélt előadásában. A koptok pozícióját és lehetőségeit erősen befolyásolja a muszlim környezet. Állásfoglalásaik változásának hátterében az erkölcsi életre vonatkozó iszlám tanítás átalakulása érhető tetten (például a béranyaság intézményével kapcsolatos nézetek formálódása).
Az egyházak – az erkölcsi tanítás mellett – a konkrét segítségnyújtás irányába is elkötelezettek. Ragadics Tamás (Pécs, Magyarország) egy hátrányos helyzetű dél-magyarországi térség kapcsán mutatta be az oktatás területén megvalósuló, eltérő katolikus, református és buddhista stratégiákat. „A multikulturális közegben, leszakadó csoportokkal végzett munka kapcsán fontos, hogy az egyházak munkatársai együttműködjenek más szereplőkkel. Azok, akik nehéz helyzetben vannak, gyakran eltérő értékrenddel és gondolkodásmóddal rendelkeznek, mint a segítők. A hatékony támogatás feltétele a különbségek megértése és tudatosítása.”

Írta: Dominic Opatrny

     

2017. február 9-11. között került sor a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok VII. Nemzetközi Teológuskonferenciájára, melynek megújult keretek között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott helyet. A tudományos tanácskozás előadói témájukat kiérlelve, reflektálva az előadás utáni diszkussziók kérdésfelvetéseire nemzetközi tanulmánykötetben adják közre eredményeiket. A 46 tanulmányt felölelő kiadvány nyolc teológiai diszciplína (szentírástudományi, egyháztörténeti, vallásfilozófiai, szisztematikus teológiai, morális, gyakorlati teológiai, liturgiatudományi és kánonjogi) szerint közli a szerzők eredményeit. A kötet elején megtalálható a konferencia két plenáris előadásának írott illetve magyarra fordított változata egyaránt. Az előadók nagy része a hazai és nemzetközi hit és vallástudományi doktori iskolák kutatója, így az olvasó e cikkekben bepillantást nyerhet a teológiai gondolkodás legfrissebb eredményeibe. A konferenciakötet letölthető a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola honlapjáról.

A kiadvány letölthető az alábbi linkről:  http://pphf.hu/images/kiadvany/2017/DOSZ.pdf

 

Dr. Kövér Fidél József 1903. március 2-án született az akkor még Sopron megyei Zsirán. Fiatalon belépett a premontrei rendbe, ahol kitűnő képzést kapott, ám az 1945 utáni események miatt a Hanság egyik legkisebb településére helyezték, ahol több mint negyven éven keresztül szolgálta lelkipásztorként híveit. Töretlen munkakedvét a kényszerű elzártság sem szegte meg, számos tudományos értekezést írt a Hanság földrajzi viszonyairól és vallási néprajzáról, amelyek azonban haláláig nem jelenhettek meg.
Jelmondata jól mutatja habitusát „Tudomány, fegyelem és Isten kegyelme. Ha ez a három megvan, akadály nincs.” Évtizedeken keresztül makacs konoksággal vetette papírra a misék során elmondott szentbeszédeit, amelyek az élet minden területét felölelték. Az egyedülálló gyűjteményből felelősségünk tudatában adunk közre egy válogatást a Fidél Atya hagyatékát gondozó leszármazottak, Kövér József és Miklós áldozatos munkájának jóvoltából. Hisszük, hogy a mai mindennapokban is lelki iránytűként szolgálhatnak e sorok.

Tartalom

Előszó

 

A 2017/2018-as tanév első félévében a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola két kurzust indított a Pécsi Tudományegyetem által szervezett Szenior Akadémia keretei között. A Biblia titkai című előadássorozatban december 6-án 16:00 órától, a főiskola 3. emeleti 6-os előadójában Dr. Nyúl Viktor tart előadást A Lectio Divina - a Szentírás imádságos olvasása címmel.

A Szentírás máig a világ legnépszerűbb könyve. A szemináriumi foglalkozásokon megismerkedünk a keletkezésének körülményeivel, az Ó- és Újszövetség érdekességeivel és jellegzetességeivel, a levelek és az Apostolok Cselekedeteinek forrásértékével. Arra is választ kapunk, hogy miképp olvashatjuk ezt a közel 2000 éves művet friss szemmel a 21. században.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részletekért katt a képre!

 

Az évforduló közeledtével a reformációról szóló tudományos konferenciák és publikációk ráirányították a figyelmet egy régóta halogatott adósságra: az egyháztörténet-írás ugyanis máig nem tette fel magának azt a kérdést, hogy vajon mi történt a késő középkori egyházi társadalommal, hova tűnt, mivé vált és milyen átalakulásokon ment keresztül, míg elnyerte újkori alakját. Amíg azonban erről nincsenek adekvát ismereteink, nem beszélhetünk felelősen a mai egyházi társadalom sajátosságairól, jellegzetességeiről sem. Ezért e kérdés történeti szempontú megválaszolására a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő Pécsi Egyháztörténeti Intézetben úgy határoztunk, hogy e tematikában meghirdetett konferenciákon 2016-tól kezdve minden évben áttekintjük egy-egy évszázad legfontosabb jellemzőit, így remélhetőleg 2020-ban a közös munka eredményeként választ adhatunk a magyar katolikus egyházi társadalom utolsó ötszáz évét firtató legfontosabb kérdésekre. E vállalkozás első eredménye ez a kötet, amelyben az egyes tanulmányok a 16. századi püspökök, papok és szerzetesek sorsán és hagyatékán keresztül módszertant és eredményeket kínálnak az egyházi közeg egészét érintő változások megragadására.

Tartalom

Előszó

 

Arannyal hímzett ezüstszínű fény
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő MTA-PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport (Fügefa Műhely) 2017-ben új sorozatot indított útjára Fügefa Szakmódszertani Füzetek címmel.
A második Fügefa-füzetünk címét is W. B. Yeats verséből idézzük. Három témakört mutatunk be, amelyekről azt gondoljuk, arannyal-ezüsttel hímzettek. A pünkösd és a húsvét témáját Franz Kett különleges módon dolgozza fel a kisgyermekek számára. Mindkét témát a természeti jelenségek megfigyeléséből indítja el, és így jut el a bibliai szövegek üzenetének felfedezéséhez. A gondolatok az életről című fejezet a Kett-pedagógia kulcsfogalmairól szól: a közösségi tanulásról, a középpont köré rendeződésről, az élet nagy kérdéseiről gyermeknyelven.
Szívből ajánljuk óvodapedagógusoknak, tanítóknak, hittanároknak.
Franz Kett módszerét kevesen ismerik Magyarországon.  Reméljük, hogy ez a füzet és a sorozatunk további kötetei hozzájárulnak a módszer és a hátterében álló nevelési szemlélet elterjedéséhez.
A kötet megvásárolható a képzéseinken.
A képzéseinkről a honlapunkon (www.pphf.hu) és a Kutatócsoport saját honlapján (http://fugefamuhely.hu/) adunk hírt.

Tartalomjegyzék

 

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél