A bioetika és az ökumenizmus jövője - konferencia Olmützben
A bioetika és az ökumenizmus jövője
„A bioetika mint az ökumenikus együttműködés lehetséges terepe” címmel szerveztek december 7-én nemzetközi ko...

Bõvebben

Megjelent a főiskola legújabb kiadványa - Kövér Fidél: Iránytű az élethez
Dr. Kövér Fidél József 1903. március 2-án született az akkor még Sopron megyei Zsirán. Fiatalon belépett a premontrei rendbe, ahol kitűnő képzést kapo...

Bõvebben

A Biblia titkai - előadások a PPHF-PTE Szenior akadémián
A 2017/2018-as tanév első félévében a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola két kurzust indított a Pécsi Tudományegyetem által szervezett Szenior Akadém...

Bõvebben

Katolikus egyházi társadalom a 17. századi Magyar Királyságban - konferencia beszámoló
2016-ban a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete megrendezte az Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században ...

Bõvebben

Szakmai kirándulások a Berényi Zsigmond Szakkollégiummal
Közössé váló múlt – a szakkollégium idei első tanulmányi kirándulásáról (2017. október 21.)
A főiskolánk keretében idén újrainduló Berényi Zsigmo...

Bõvebben

Megjelent a Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciakötete
Megjelent a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok VII. Nemzetközi Teológuskonferenciájának kötete

2017. február 9-11. között került sor a Fiatal...

Bõvebben

Konferencia felhívás - Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály
A DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HITTUDOMÁNYI OSZTÁLYA, folytatva a korábbi hagyományt, idén is meghirdeti nemzetközi konferenciáját, mely immá...

Bõvebben

Véradás a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán
2017. november 15-én került sor a már hagyományosnak mondható őszi főiskolai véradásra. A legutóbbi Országos Felsőoktatási Véradási versenyén elért el...

Bõvebben

A kereszténység és a világvallások - konferencia beszámoló
A kereszténység és a világvallások - Beszámoló a PPHF konferenciájáról

November 7-én tudományos konferenciát szerveztek a Pécsi Püspöki Hit...

Bõvebben

Az időskor mint lehetőség - konferencia beszámoló
Az időskor mint lehetőség címmel rendezett nemzetközi szociáletikai konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola a Pécsi Püspökség Magtár Látoga...

Bõvebben

A bioetika és az ökumenizmus jövője - konferencia...
Megjelent a főiskola legújabb kiadványa - Kövér Fidél:...
A Biblia titkai - előadások a PPHF-PTE Szenior...
Katolikus egyházi társadalom a 17. századi Magyar Királyságban...
Szakmai kirándulások a Berényi Zsigmond Szakkollégiummal
Megjelent a Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciakötete
Konferencia felhívás - Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály...
Véradás a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán
A kereszténység és a világvallások - konferencia beszámoló...
Az időskor mint lehetőség - konferencia beszámoló
PHF - Események

Dr. Kövér Fidél József 1903. március 2-án született az akkor még Sopron megyei Zsirán. Fiatalon belépett a premontrei rendbe, ahol kitűnő képzést kapott, ám az 1945 utáni események miatt a Hanság egyik legkisebb településére helyezték, ahol több mint negyven éven keresztül szolgálta lelkipásztorként híveit. Töretlen munkakedvét a kényszerű elzártság sem szegte meg, számos tudományos értekezést írt a Hanság földrajzi viszonyairól és vallási néprajzáról, amelyek azonban haláláig nem jelenhettek meg.
Jelmondata jól mutatja habitusát „Tudomány, fegyelem és Isten kegyelme. Ha ez a három megvan, akadály nincs.” Évtizedeken keresztül makacs konoksággal vetette papírra a misék során elmondott szentbeszédeit, amelyek az élet minden területét felölelték. Az egyedülálló gyűjteményből felelősségünk tudatában adunk közre egy válogatást a Fidél Atya hagyatékát gondozó leszármazottak, Kövér József és Miklós áldozatos munkájának jóvoltából. Hisszük, hogy a mai mindennapokban is lelki iránytűként szolgálhatnak e sorok.

Tartalom

Előszó

Az alábbi linken megtekinthető a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 2017/18-as tanévének őszi vizsgabeosztása!

Vizsgarend

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola felvételt hirdet BA alapszakra és MA szakokra, állami ösztöndíjas, nappali vagy levelező tagozatos helyekre!
Jelentkezési határidő:

hittanár + közismereti szakos szakpáros képzésre: 2018. február 15.

katekéta BA, teológia MA és egyszakos hittanár-nevelőtanár MA szakra: 2018. május 31.

Jelentkezési lapot és a felvétellel kapcsolatos információkat a honlapunkon ezen az oldalon talál.

Részletekért katt a képre!

 

A bioetika és az ökumenizmus jövője
„A bioetika mint az ökumenikus együttműködés lehetséges terepe” címmel szerveztek december 7-én nemzetközi konferenciát a csehországi Olmützben, melyen főiskolánkat Kovács Gusztáv és Ragadics Tamás képviselték. A Palacky Egyetem Szent Cirill és Metód Teológiai Karán megrendezésre került eseményre Lengyelországból, Magyarországról és Romániából érkeztek résztvevők.
„Az ökumenizmussal kapcsolatos viták hangsúlya az elvi kérdésekről egyre inkább a gyakorlati együttműködés lehetőségei felé tolódik” – jelentette ki Dominik Opatrný erkölcsteológus, a konferencia szervezője. „Ezért célszerű rákérdezni arra, hogy milyen különböző hagyományokon alapulnak az eltérő álláspontok, így a bioetika tudománya, valamint az egyes részterületek is gazdagodhatnak.”
„Az erkölcsteológusok különleges szabadsággal rendelkeznek, amikor bekapcsolódnak a mai bioetikai vitákba” - kezdte előadását Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora. A teológusok sajátos szabadságából fakad az is, hogy rendkívül nyitottá tehetik a bioetikai kérdésekről folyó vitákat. Megengedhetik maguknak, hogy nagy szabadsággal szóljanak az érintett kérdésekről, új témákat vethetnek fel, a teológia sajátos szemszögéből is megvilágítva a tényeket.
Annak ellenére, hogy a különböző vallások teológusai hasonló kifejezéskészlettel dolgoznak, gyakran elodázzák az alapvető fogalmak tisztázását. Robert Svatoň (Olmütz, Cseh Köztársaság) a katolikus-evangélikus párbeszéd kapcsán rámutatott: mindkét fél egyetért a keresztény antropológia biblikus alapjaival, de továbbra is fennállnak a különbségek bizonyos bioetikai kérdésekben, mint például a meg nem született élet védelme vagy az öngyilkossághoz való viszonyulás kérdése.
Piotr Morciniec (Opole, Lengyelország) további különbségekre is rámutatott: míg a katolikus felfogásban az emberi méltóság ontológiai sajátosságként értékelt tulajdonság, addig a protestáns teológia a méltóságra az ember értékességének eredőjeként tekint. Ez az eltérés kulcsfontosságú lehet az élet kritikus pillanatainak megítélésében, amikor az emberi méltóság különös módon védelemre szorul.
Stefan Iloaie (Kolozsvár, Románia) hozzászólása az ortodox egyházakra irányította a figyelmet. A Román Ortodox Egyház a kommunizmus bukását követően fokozottan szembesült az új kihívásokkal, fel kellett építenie álláspontját a bioetika kérdésköreiben. Erősen hatnak a külföldi, protestáns, illetve elsősorban a katolikus minták, ugyanakkor gyakorlati különbségek is megjelennek. A hívők elsősorban nem az egyházi dokumentumok alapján, hanem lelkipásztoraik, lelkivezetőik közvetlen útmutatásának segítségével tájékozódnak az életükre vonatkozó konkrét kérdésekben.
Jaroslav Franc (Olmütz, Cseh Köztársaság) a Kopt Egyház speciális helyzetéről beszélt előadásában. A koptok pozícióját és lehetőségeit erősen befolyásolja a muszlim környezet. Állásfoglalásaik változásának hátterében az erkölcsi életre vonatkozó iszlám tanítás átalakulása érhető tetten (például a béranyaság intézményével kapcsolatos nézetek formálódása).
Az egyházak – az erkölcsi tanítás mellett – a konkrét segítségnyújtás irányába is elkötelezettek. Ragadics Tamás (Pécs, Magyarország) egy hátrányos helyzetű dél-magyarországi térség kapcsán mutatta be az oktatás területén megvalósuló, eltérő katolikus, református és buddhista stratégiákat. „A multikulturális közegben, leszakadó csoportokkal végzett munka kapcsán fontos, hogy az egyházak munkatársai együttműködjenek más szereplőkkel. Azok, akik nehéz helyzetben vannak, gyakran eltérő értékrenddel és gondolkodásmóddal rendelkeznek, mint a segítők. A hatékony támogatás feltétele a különbségek megértése és tudatosítása.”

Írta: Dominic Opatrny

     

2017. február 9-11. között került sor a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok VII. Nemzetközi Teológuskonferenciájára, melynek megújult keretek között a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott helyet. A tudományos tanácskozás előadói témájukat kiérlelve, reflektálva az előadás utáni diszkussziók kérdésfelvetéseire nemzetközi tanulmánykötetben adják közre eredményeiket. A 46 tanulmányt felölelő kiadvány nyolc teológiai diszciplína (szentírástudományi, egyháztörténeti, vallásfilozófiai, szisztematikus teológiai, morális, gyakorlati teológiai, liturgiatudományi és kánonjogi) szerint közli a szerzők eredményeit. A kötet elején megtalálható a konferencia két plenáris előadásának írott illetve magyarra fordított változata egyaránt. Az előadók nagy része a hazai és nemzetközi hit és vallástudományi doktori iskolák kutatója, így az olvasó e cikkekben bepillantást nyerhet a teológiai gondolkodás legfrissebb eredményeibe. A konferenciakötet letölthető a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola honlapjáról.

A kiadvány letölthető az alábbi linkről:  http://pphf.hu/images/kiadvany/2017/DOSZ.pdf

 

Dr. Kövér Fidél József 1903. március 2-án született az akkor még Sopron megyei Zsirán. Fiatalon belépett a premontrei rendbe, ahol kitűnő képzést kapott, ám az 1945 utáni események miatt a Hanság egyik legkisebb településére helyezték, ahol több mint negyven éven keresztül szolgálta lelkipásztorként híveit. Töretlen munkakedvét a kényszerű elzártság sem szegte meg, számos tudományos értekezést írt a Hanság földrajzi viszonyairól és vallási néprajzáról, amelyek azonban haláláig nem jelenhettek meg.
Jelmondata jól mutatja habitusát „Tudomány, fegyelem és Isten kegyelme. Ha ez a három megvan, akadály nincs.” Évtizedeken keresztül makacs konoksággal vetette papírra a misék során elmondott szentbeszédeit, amelyek az élet minden területét felölelték. Az egyedülálló gyűjteményből felelősségünk tudatában adunk közre egy válogatást a Fidél Atya hagyatékát gondozó leszármazottak, Kövér József és Miklós áldozatos munkájának jóvoltából. Hisszük, hogy a mai mindennapokban is lelki iránytűként szolgálhatnak e sorok.

Tartalom

Előszó

 

A 2017/2018-as tanév első félévében a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola két kurzust indított a Pécsi Tudományegyetem által szervezett Szenior Akadémia keretei között. A Biblia titkai című előadássorozatban december 6-án 16:00 órától, a főiskola 3. emeleti 6-os előadójában Dr. Nyúl Viktor tart előadást A Lectio Divina - a Szentírás imádságos olvasása címmel.

A Szentírás máig a világ legnépszerűbb könyve. A szemináriumi foglalkozásokon megismerkedünk a keletkezésének körülményeivel, az Ó- és Újszövetség érdekességeivel és jellegzetességeivel, a levelek és az Apostolok Cselekedeteinek forrásértékével. Arra is választ kapunk, hogy miképp olvashatjuk ezt a közel 2000 éves művet friss szemmel a 21. században.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részletekért katt a képre!

 

Az évforduló közeledtével a reformációról szóló tudományos konferenciák és publikációk ráirányították a figyelmet egy régóta halogatott adósságra: az egyháztörténet-írás ugyanis máig nem tette fel magának azt a kérdést, hogy vajon mi történt a késő középkori egyházi társadalommal, hova tűnt, mivé vált és milyen átalakulásokon ment keresztül, míg elnyerte újkori alakját. Amíg azonban erről nincsenek adekvát ismereteink, nem beszélhetünk felelősen a mai egyházi társadalom sajátosságairól, jellegzetességeiről sem. Ezért e kérdés történeti szempontú megválaszolására a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő Pécsi Egyháztörténeti Intézetben úgy határoztunk, hogy e tematikában meghirdetett konferenciákon 2016-tól kezdve minden évben áttekintjük egy-egy évszázad legfontosabb jellemzőit, így remélhetőleg 2020-ban a közös munka eredményeként választ adhatunk a magyar katolikus egyházi társadalom utolsó ötszáz évét firtató legfontosabb kérdésekre. E vállalkozás első eredménye ez a kötet, amelyben az egyes tanulmányok a 16. századi püspökök, papok és szerzetesek sorsán és hagyatékán keresztül módszertant és eredményeket kínálnak az egyházi közeg egészét érintő változások megragadására.

Tartalom

Előszó

 

Arannyal hímzett ezüstszínű fény
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő MTA-PPHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport (Fügefa Műhely) 2017-ben új sorozatot indított útjára Fügefa Szakmódszertani Füzetek címmel.
A második Fügefa-füzetünk címét is W. B. Yeats verséből idézzük. Három témakört mutatunk be, amelyekről azt gondoljuk, arannyal-ezüsttel hímzettek. A pünkösd és a húsvét témáját Franz Kett különleges módon dolgozza fel a kisgyermekek számára. Mindkét témát a természeti jelenségek megfigyeléséből indítja el, és így jut el a bibliai szövegek üzenetének felfedezéséhez. A gondolatok az életről című fejezet a Kett-pedagógia kulcsfogalmairól szól: a közösségi tanulásról, a középpont köré rendeződésről, az élet nagy kérdéseiről gyermeknyelven.
Szívből ajánljuk óvodapedagógusoknak, tanítóknak, hittanároknak.
Franz Kett módszerét kevesen ismerik Magyarországon.  Reméljük, hogy ez a füzet és a sorozatunk további kötetei hozzájárulnak a módszer és a hátterében álló nevelési szemlélet elterjedéséhez.
A kötet megvásárolható a képzéseinken.
A képzéseinkről a honlapunkon (www.pphf.hu) és a Kutatócsoport saját honlapján (http://fugefamuhely.hu/) adunk hírt.

Tartalomjegyzék

 

2016-ban a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézete megrendezte az Egyházi társadalom a Magyar Királyságban a 16. században címmel szervezett konferenciát, amelyet 2017. szeptember 28-29-én a 17. század egyházi közegének vizsgálata követett. Mivel ebben a korban már lezajlott a felekezetek kialakulása, így az érdeklődés homlokterében a katolikus egyházi társadalom állt, amely különböző mélységben megvalósította a római katolikus egyház trienti típusú reformációját, így a protestáns felekezetek lelkészeihez hasonlóan a reformáció sikerének letéteményesének számított.
A konferencia előadói arra keresték a választ, hogy kik alkották ezt a társadalmi csoportot, milyen különös karakterrel rendelkeztek, és hivatásuk révén hogyan vettek részt a kora újkori magyar társadalom és politikum modernizálásában, illetve az oktatásban és művelődésben. Ezekhez a kérdésekhez meg kellett vizsgálni a világi papság és szerzetesség személyi állományának a színtereit, származási helyeit, oktatási, szocializációs közegét, működési területeit, irodalmi és mecénási tevékenységét, személyes motivációját és elhivatottságát. A két napos rendezvényen tizenhárom előadás hangzott el, amelyek élénk vitát generáltak.

Részletes beszámoló az elhangzott előadásokról és a konferenciáról.

Az egyes előadások audiovizuális anyaga letölthető az alábbi linkeken:

Varga Szabolcs: https://youtu.be/KOUAh9v189w

Bartók István: https://youtu.be/xjUk6s_VN2c

Farmati Anna: https://youtu.be/9LrRzQN7cDw

Gábor Csilla: https://youtu.be/KCE1mfXW0LM

H. Németh István: https://youtu.be/YFzyPOrPC3k

Kádár Zsófia: https://youtu.be/FtYdbWtCgjM

Maczák Ibolya: https://youtu.be/kQthIOcFegY

Molnár Antal: https://youtu.be/-vVKs1Qp3NA

Siptár Dániel: https://youtu.be/V34xquxrXvQ

Tóth Gergely: https://youtu.be/5zsUMHETr3U

Tóth Tamás: https://youtu.be/xGPtgY-w4ME

Tusor Péter: https://youtu.be/lDwnPHUiUa4

Varga Imre Kapisztrán OFM: https://youtu.be/y4-E84P_Hfk

Végh Ferenc: https://youtu.be/C398z42JglY

Részletes program

 

 

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél