Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2006

2010 October 12

Ez a TVSZ azon hallgatókra volt hatályos, akik a 2009/2010. tanév tavaszi félévének végéig teljesítették főiskolai tanulmányaik legalább 7. félévét, tehát minden főiskolai szakos hallgatóra, és minden MA szakos hallgatóra, aki 2010 tavaszáig eredményesen teljesített 7 félévet. Rájuk tanulmányaik befejezéséig ez a TVSZ vonatkozik.

 

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Képzési szakok

1. § (1) A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PHF) a jelen szabályzat IV. részében leírt szakokon folytat képzést, és bocsát ki államilag elismert diplomát. A szakleírások tartalmazzák

a) a szak megnevezését

b) képzési szintjét

c) a végzettség megnevezését

d) a képzési időt

e) a szakon oktatott ismeretek és a végzettséggel megszerezhető jártasságok rövid összefoglalását

f) a szak tantárgyi programjait és a programokhoz rendelt tanegységeket, illetve kreditpontokat

g) az oklevél kiadásához szükséges sajátos tanulmányi követelményeket

h) a szakra történő felvétel feltételeit és esetleges bemeneti követelményeit

(2) Ha a hallgató első záróvizsgájáig több szak tanulmányi követelményeit is teljesítette,

a) azonos szintű szakok esetében diplomájába valamennyi megszerzett képesítését be kell vezetni

b) eltérő szintű szakok esetében szintenként külön diplomát kell részére kiállítani.

(3) A hallgató a félévi bejelentkezés alkalmával szakot válthat

a) azonos szintű szakok esetében külön engedély nélkül

b) eltérő szintű szakok esetében belső átjelentkezéssel.


2. A diploma megszerzésének közös feltételei

2. § (1) A főiskola az alábbi tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti a diploma kiadását:

a) a szakleírásban meghatározott tantárgyi programok és kritérium-követelmények teljesítése

b) a II. részbe foglalt szabályoknak és követelményeknek megfelelő legalább harminc oldal - mester (MA) szintű szakon legalább ötven oldal - terjedelmű diplomadolgozat benyújtása, amelyet a dolgozat témavezetője és mindkét felkért bíráló legalább elégségesre értékelt

c) a főiskolai szintű szakokon bármely élő idegen nyelv tudásának igazolása állami, illetve államilag elismert "C" típusú legalább alapfokú, illetve „A" vagy „B" típusú legalább középfokú nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által legalább ilyen fokon akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is

ca) a 2002. június 30. előtt abszolutóriumot szerző hallgatók az e pont szerinti idegen nyelv tudását a PHF-en teljesített főiskolai záróvizsgával is igazolhatják.

d) alapképzés (BA) és mester (MA) szintű szakokon bármely élő idegen nyelv tudásának igazolása állami, illetve államilag elismert "C" típusú legalább középfokú nyelvvizsgával, ideértve az Állami Nyelvvizsga Bizottság, valamint a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület által legalább ilyen fokon akkreditált vagy elismert, honosított megfelelő szintű nemzetközi nyelvvizsgát is

e) A Ftv. 150. § (1) bekezdése alapján mentesül a hallgató a c) és d) pontban meghatározott idegen nyelv tudás igazolása alól, ha a PHF-re történő beiratkozása napján - a tanulmányait 2003. szeptember 1. előtt megkezdő hallgató 2003. szeptember 1-jén - betöltötte 40. életévét. E mentesség azokra a hallgatókra érvényes, akik 2016. június 30-ig sikeres záróvizsgát tesznek.

f) sikeres záróvizsga tétele a III. részbe foglalt záróvizsga-szabályok szerint.

g) a szakleírásban meghatározott esetleges egyéb képesítő vizsga tétele

(2) Abszolutóriumot kell kiadni a hallgatónak, ha az (1) bekezdés a) pontjába foglaltakat teljesítette. Az abszolutórium kiadásának feltétele, hogy a hallgató halmozott súlyozott tanulmányi átlaga elérje a 2,75-öt.

a) Ha a hallgató több szak (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeit teljesítette, szakonként külön-külön abszolutóriumot kell számára kiállítani.

(3) A diploma minősítését (elégséges, közepes, jó, jeles) egyfelől a tantárgyi programátlagok átlagából, másfelől a diplomadolgozatra és a záróvizsgára az (1) bekezdés g) pontja alá tartozó szakokon ezen felül a képesítő vizsgára - adott jegyek átlagából számított átlag alapján kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.

3. § (1) A végzett hallgató diplomáját a főiskola éves diplomaosztó ünnepén a (3) bekezdésben előírt fogadalom letételét követően személyesen köteles átvenni.

(2) Indokolt esetben a hallgató a rektortól kérheti diplomája kiadását

a) a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban,

b) a fogadalomtétel mellőzésével,

c) írásos megbízása alapján megbízottja részére.

(3) A diploma átvételéhez kapcsolódó fogadalom szövege: Én ....................................., ígérem, hogy a Római Katolikus Egyház törvényes előírásaihoz mindenkor hű leszek. Ebben az ünnepi órában a hit és az igazság szolgálatára szentelem magamat, és minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy teológiai tudásomat Egyházam és Hazám dicsőségére és embertársaim javára fordítsam. Isten engem úgy segéljen.


3. A hallgatói jogviszony

4. § (1) A Felvételi Eljárási Rendben és Vizsgaszabályzatban (FEV) meghatározott módon felvett, illetve átvett hallgatóval a főiskola hallgatói jogviszonyt létesít. A jogviszony létesítésére való jogosultság azon a napon jön létre, amikor a felvételt kimondó határozatot hozták. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre.

(2) A hallgatói jogviszony megszűnik

a) az abszolutórium kiadását követő első záróvizsga-időszak utolsó napján

b) a főiskoláról való elbocsátással

c) a főiskoláról való végleges kizárással

d) a hallgatói névsorból való törléssel.

(3) A főiskola a hallgatói névsorból törli a hallgatót, ha két egymást követő félévben nem jelentkezett be, kivéve ha a hallgató a 2005. évi CXXXIX. Törvény 50. § (2) bekezdésében felsorolt okok alapján a törlés mellőzését kéri, és indokait elfogadva a rektor a törlés mellőzését elrendeli.

(4) A hallgatói jogviszony szünetel

a) az ideiglenes kizárás időtartama alatt

b) abban a félévben, amelyre a hallgató nem jelentkezett be.

(5) A jogviszonnyal rendelkező hallgató, ha a főiskolán folytatott tanulmányait nem államilag finanszírozott képzés keretében folytatja, hallgatói juttatásokban nem részesül, tanulmányaiért félévenként meghatározott költségtérítést fizet.

a) A rektor a Diáktanáccsal egyeztetve egy-egy félévi időtartamra méltányosságból ösztöndíjat vagy egyéb szociális juttatást állapíthat meg.

b) A rektor méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a költségtérítést.

(6) A jogviszonnyal rendelkező hallgató részére a beiratkozást követően diákigazolványt kell kiállítani, illetve érvényesíteni, és hallgatói jogviszony igazolás adható. A beiratkozás alkalmával a hallgatónak leckekönyvet kell kiadni.

a) A tönkrement diákigazolványt és leckekönyvet csak annak bevonásával és érvénytelenítésével, a Térítési és Juttatási Szabályzatban (a továbbiakban: TJSZ) meghatározott térítési díj ellenében lehet kicserélni.

b) A diákigazolvány vagy a leckekönyv elveszítéséről a hallgatónak írásos nyilatkozatot kell tennie, csak ezt követően lehet a részére új diákigazolványt, illetve leckekönyvet kiállítani.

(7) A hallgató leckekönyvét az abszolutórium kiadásáig a tanulmányi iroda őrzi. A hallgató a kurzusfelvétel megkezdésétől annak befejeztéig, valamint a vizsga- és javítóvizsga időszak kezdetétől annak végéig tarthatja magánál leckekönyvét. Kikérheti továbbá leckekönyvét az engedélyezett magánvizsgát megelőző munkanaptól az azt követő munkanapig, valamint egyéb hivatalos okból legfeljebb három napra. A leckekönyv kiadásáról és visszavételéről a tanulmányi iroda nyilvántartást vezet.

5. § (1) A 4. §-ban meghatározott hallgatói jogviszonyon kívül a főiskolán rendkívüli hallgatóként vagy vendéghallgatóként lehet tanulmányokat folytatni.

(2) A rendkívüli hallgató a félévre nem iratkozik (jelentkezik) be, de vállalja az általa választott kurzusok, vizsgák, gyakorlatok vagy más oktatási programok teljesítését.

a) A rendkívüli hallgatói státuszt a rektor egy félévre engedélyezi, amely korlátlanul ismételhető. Engedélyében megszabhatja a maximálisan felvehető kurzusok számát és/vagy tanegység, illetve kredit értékét.

b) A rendkívüli hallgató részére a főiskolán teljesített tanulmányairól igazolást kell kiadni.

c) A rendkívüli hallgató az általa felvett kurzusokért, vizsgákért, gyakorlatokért, más oktatási programokért, továbbá a főiskola oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásainak igénybevételéért térítési díjat fizet. Indokolt esetben a rektor engedélyezheti a díj mérséklését vagy elengedését.

(3) Vendéghallgató a más felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató, aki saját intézménye engedélyével vállalja az általa választott kurzusok, vizsgák, gyakorlatok vagy más oktatási programok teljesítését.

a) A vendéghallgatói státuszt a rektor egy félévre engedélyezi, amely korlátlanul ismételhető.

b) A vendéghallgató részére a főiskolán teljesített tanulmányairól - saját intézményének engedélyével - saját intézményi leckekönyvében vagy külön iratban adható igazolás.

c) Vendéghallgatói státusszal a főiskolán csak nappali tagozaton lehet tanulmányokat folytatni.

(4) A jelen szakaszban meghatározott státuszú hallgatók a főiskolán folytatott tanulmányaik jogán a hallgatói jogviszonyhoz rendelt kedvezményeket és juttatásokat nem vehetik igénybe, továbbá a főiskola Diáktanácsába nem választhatnak képviselőt és maguk nem választhatók.


4. A tanulmányok felépítése. A tanszékek feladata és hatásköre

6. § (1) A 2. § (1) bekezdésének a) pontjába foglalt tanulmányi programok teljesítése tantárgyi programok teljesítésével, a tantárgyi programokba tartozó kurzusokhoz rendelt tanegységek, illetve kreditek gyűjtésével történik.

a) A kurzus valamely tantárgy, gyakorlat vagy más tanulmányi feladat egy féléven át tartó anyaga.

b) A főiskolai szakokon a tanulmányok teljesítésének mérőszáma a tanegység. A tanegység a kurzus teljesítéséért adott pontszám.

c) Az alapképzésbe (BA) és a mesterképzésbe (MA) tartozó szakokon a tanulmányok teljesítésének mérőszáma a kredit. A kredit a sikeresen teljesített tanulmányi feladatokért adott pontszám, amely a feladat teljesítéséhez szükséges elvi hallgatói munkaórák számát fejezi ki. Egy kredit átlagosan 30 hallgatói munkaórát ismer el.

(2) A kurzusba foglalt tanulmányi feladat teljesítéséért akkor jár a hozzá rendelt tanegység, illetve kredit, ha a kurzust a hallgató a leckekönyvébe szabályosan felvette, lehallgatását (az óralátogatási kötelezettséggel nem járó kurzusokat kivéve) az előadó a félév végén aláírásával igazolta, és ha a kurzusra legalább elégséges érdemjegyet kapott. E bekezdés tekintetében kurzusnak minősül a szigorlat és a nyelvi záróvizsga is.

(3) A kurzusokon kívüli tanulmányi feladatokért (így például a szakdolgozatért és a tanulmányokat lezáró záróvizsgáért) akkor jár a hozzá rendelt tanegység, illetve kredit, ha azokat a hallgató a rájuk vonatkozó szabályok szerint eredményesen teljesítette.

(4) Egyes - a szakleírásokban meghatározott - tantárgyi programok az előírt számú tanegységek, illetve kreditek teljesítését követően szigorlattal zárulnak. A szigorlat teljesítéséért járó tanegység, illetve kredit értékét szakonként a szakleírások tartalmazzák.

7. § (1) A tantárgyi program tartalmát és a szigorlati követelményeket a szakleírásokban meghatározott kereteken belül szakonként külön-külön a tanszékvezető a tanszéken oktatókkal egyeztetve határozza meg.

(2) A tanszékvezetőnek a tantárgyi program kötelező kurzusait és tanulmányi követelményeit - szakonként külön-külön - tantervben közzé kell tennie. A tantervek alapján a tanulmányi rektor-helyettes szakonként és tagozatonként mintatantervet állít össze és tesz közzé, amely összesíti a szak tanulmányi követelményeit, a kurzusok felvételének előfeltételeit, tanegység-, illetve kreditértékét, szorzószámát, meghirdetésük várható ütemezését, és felvételük ajánlott ütemezését.

(3) A tanszék tantárgyi programjában (ideértve a műveltségi kurzusok indítására feljogosított tanszékek műveltségi kurzusait is) csak a tanszék - adott szakra kijelölt - tantárgykörébe tartozó kurzusok indíthatóak. A tanszék a hozzá tartozó tantárgyi program teljesítésének követelményeit csak e kurzusokból állíthatja össze.

(4) Valamely tanszék egy másik tanszék választható teológiai vagy műveltségi programjába tartozó kurzusát - ha az megfelel a (3) bekezdésben támasztott követelménynek - bármely szakra a saját kötelező programjába a saját kódjával kooptálhatja. A kötelező programba kooptált kurzust az eredeti tanszék ugyanazon szakra választható programhelyre nem kreditálhatja.

(5) A tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokat lezáró szigorlatok anyagát (a tétel- vagy témajegyzéket és tankönyvlistát) minden félévben az első szigorlati időpont előtt legalább egy hónappal közzé kell tennie. A szigorlati követelményeket csak a szak tantárgyi programjához tartozó kötelező kurzusok tananyagából lehet összeállítani.

(6) Olyan kritérium-követelményt, amelynek teljesítése nem a tantárgyi program teljesítésének feltétele, csak a jelen TVSZ-ben lehet meghatározni.

(7) A tanszék a tantárgyi program tantervét csak úgy módosíthatja, ha azzal a hallgatóknak tanulmányaikban sem többletterhet, sem késedelmet nem okoz.


5. Kurzusok indítása

8. § (1) Kurzusok indítására a tanszékeknek van joga. Kurzus indítható

a) a tanszékvezető kezdeményezésére, aki a tantervi ütemnek megfelelően megbízza a tantárgy oktatóját valamely kurzus indításával, és arra tőle kurzustervet kér

b) az oktató saját kezdeményezésére, aki legkésőbb december 15-ig, illetve május 15-ig általa választott témában a tantárgykör szerint illetékes tanszékvezetőhöz kurzustervet nyújt be a következő félévre.

(2) A kurzustervnek tartalmaznia kell:

a) a kurzus címét

b) az oktató nevét; több oktató esetében a részvétel módját és arányát

c) a kurzus tartalmának rövid leírását (annotáció)

d) a kurzus jellegét (előadás, szeminárium, gyakorlat, tréning)

e) a kurzus felvételének esetleges előfeltételeit

f) a kurzus javasolt programhelyi besorolását

g) a számonkérés jellegét (kollokvium vagy gyakorlati jegy)

h) mellékletben a kurzus tematikáját és irodalomjegyzékét

(3) A tanszékvezető a következő félévben indítandó kurzusok tervét december 31-ig, illetve május 31-ig a programhelyi besorolásra tett javaslatával a rektor elé terjeszti.

(4) A rektor a tanterv, a költségvetés, a személyi és tárgyi feltételek szempontjából felülvizsgálja az indítandó kurzusok listáját, és a szükséges módosításokkal jóváhagyja a következő félévre meghirdetendő kurzusokat.


6. A tanév és időszakai

9. § (1) A tanév az őszi szemeszter kezdetétől a tavaszi szemeszter végéig tart, s két egyenlő hosszúságú félévből áll. A tanulmányok számításának időegysége a félév (szemeszter).

(2) A félév a szorgalmi időszak kezdetétől a vizsgaidőszak végéig tart.

(3) Az őszi szemeszter kezdetét úgy kell megállapítani, hogy a szorgalmi időszak karácsony előtt befejeződjék, és a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(4) Az őszi szemeszterben őszi szünetet kell tartani a Mindenszentek ünnepét magába foglaló héten.

(5) A tavaszi szemeszter kezdete február első hétfője. A tavaszi szemeszter utolsó előadási napját úgy kell megállapítani, hogy a hét minden napjából legyen legalább 13 előadási nap.

(6) A tavaszi szemeszterben húsvéti szünetet kell tartani nagycsütörtöktől fehérvasárnapig.

(7) Azok az állami ünnepek, amelyek munkaszüneti napok, előadási szünnapok.

(8) Annak érdekében, hogy a félév során arányosan legyenek elosztva a hét előadási napjai, a rektor a félév elején egyes napokra órarendi változásokat hirdethet meg (pl. keddi napra szerdai órarendet írhat elő).

(9) Rendkívüli esemény alkalmával a fenntartó vagy a rektor előadási szünetet, illetve konzultációs szünnapot rendelhet el. Erről a hallgatókat értesíteni kell.

(10) Levelező tagozaton minden kurzusból a szorgalmi időszakban legalább a nappali tagozatos követelmények szerint számított féléves összóraszám negyedét elérő konzultációs órát kell tartani.

(11) A konzultációs órákat szabadnapokon, általában szombaton kell tartani.

(12) Nem lehet konzultációt tartani azokon a napokon, amelyeken a szentmisén való részvétel kötelező.

10. § (1) A szorgalmi időszak alatt az előadások és a szemináriumok az órarendnek megfelelően tartandók meg. Az oktató akkor teheti át más helyre vagy más időpontra óráját, ha

a) azzal valamennyi hallgató egyetért

b) a tanulmányi rektor-helyettesnek bejelentette, és tantermi igényeit vele egyeztette

(2) Ha a kurzus órarendi helyének engedélyezett megváltozása órarendi ütközéshez vezet, a hallgató az ütköző kurzust következmények nélkül leadhatja és helyette más kurzust vehet fel, feltéve, hogy a felvenni kívánt kurzus félévi előadási napjainak legfeljebb a negyede telt el. E döntését írásban kell közölnie a tanulmányi irodával.

11. § (1) A szigorlati időszakot a szorgalmi időszakba kell elhelyezni. A szigorlati időszakon belül a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszak október 15. és november 15., illetve március 20. és április 20. közé esik. A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak november 16. és december 15., illetve április 21. és május 20. közé esik.

(2) A szigorlatok időpontját a tanszékek jelölik ki: nappali tagozaton a szigorlati időszakba eső munkanapra, levelező tagozaton a szigorlati időszakba eső szombatra. Minden tanszéknek a hozzá tartozó tantárgyi programokban minden félévben kell szigorlati időpontokat adnia: legalább két időpontot a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakra, és legalább egy időpontot a szigorlati ismételt javítóvizsga időszakra. A tantárgyi szigorlati ismételt javítóvizsga első időpontját úgy kell kijelölni, hogy a tantárgyi első szigorlati időpontot követően legalább 25 nap teljen el. A szigorlati időpontokat a tanszékeknek a félévi bejelentkezések kezdete előtt közzé kell tenniük.

12. § (1) A vizsgaidőszak a szorgalmi időszakot követő legalább öt hét, amelyben legalább négy hétig tart a vizsga- és javítóvizsga időszak, ezt legalább egy hetes ismételt javítóvizsga időszak követi.

(2) Vizsgaidőszakban előadást, szemináriumot tartani tilos.

(3) Az ismételt javítóvizsga időszakban a hallgató csak olyan tárgyból vizsgázhat, amelyből a vizsga- és javítóvizsga időszakban már megpróbált levizsgázni. Próbálkozásnak minősül az is, ha a hallgató vizsgára jelentkezett, de azon nem vett részt.


7. Bejelentkezés a félévre. Kurzusfelvétel

13. § (1) A jogviszonnyal rendelkező vagy arra jogosult hallgató köteles minden félév elején a félévre bejelentkezni. Az a hallgató jelentkezhet be a félévre, akinek hallgatói jogviszonya fennáll, és aki

a) nincs eltiltva a tanulmányok folytatásától vagy eltiltása lejárt

b) a bejelentkezésig a 27. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott bejelentkezési szintet teljesítette

b) leckekönyvébe az 1-8. félévben legalább tizenkét tanegység, illetve tizenöt kredit értékű, a 9-12. félévben legalább két tanegység, illetve három kredit értékű kurzust felvesz, és azokat a tanulmányi iroda elfogadta

c) a főiskolai szakokon eleget tesz a 16. § (4) bekezdésben meghatározott nyelvtanulási kötelezettségeknek

d) kitöltötte a kurzusfelvételi lapot a rajta levő nyilatkozatokkal együtt.

(2) A bejelentkezés határideje a félév első előadási hetének utolsó napján 16 óra, levelező tagozaton a félév második konzultációs napján 16 óra.

a) A vizsgahalasztási engedéllyel rendelkezők és a más felsőoktatási intézményben párhuzamos tanulmányokat folytatók bejelentkezési határideje az engedély határideje, illetve a párhuzamos intézmény bejelentkezési határideje, de nappali tagozaton legkésőbb a félév második előadási hetének utolsó napján 16 óra, levelező tagozaton legkésőbb a félév második konzultációs napján 16 óra.

b) A rendes bejelentkezési határidőt elmulasztó hallgató csak késedelmi díj befizetésével iratkozhat be a félévre legfeljebb a negyedik előadási hét utolsó napján 16 óráig (levelező tagozaton a félév konzultációs napjainak feléig). Ezt követően a félévre bejelentkezni nem lehet, de az előadó engedélyével és a TJSZ-ben megállapított térítési díj megfizetésével rendkívüli hallgatóként felvehetők egyes kurzusok, feltéve, hogy a félév előadási napjainak fele még nem telt el.

14. § (1) A felvenni kívánt kurzusokat, mielőtt a hallgató a leckekönyvébe bevezetné azokat, kurzusfelvételi lapon kell összegyűjteni.

(2) Egyes választható kurzusok, illetve minden diplomaszeminárium csak az előadó előzetes engedélyével vehető fel. A kurzus felvételét a hallgató a kurzusfelvételi lap megfelelő rovatának aláíratásával engedélyezteti. E kurzusok felvételét az előadó nyilvános feltételekhez köti.

a) Megállapíthat létszámhatárt; ez esetben az engedélykérés sorrendjében adja meg engedélyét mindaddig, amíg a létszám be nem telik.

b) Megállapíthat tanulmányi feltételeket (egyes kurzusok előzetes teljesítését vagy egyidejű felvételét, nyelvtudást); ez esetben mindenkinek megadja engedélyét, aki a feltételeknek megfelel.

c) Megállapíthat létszámhatárt és tanulmányi feltételeket együtt is; ez esetben a feltételeket teljesítőknek az engedélykérés sorrendjében adja meg engedélyét mindaddig, amíg a létszám be nem telik.

d) Az előadó a kurzusfelvételi lap aláírásával mást is megbízhat. A megbízott személyét a tanulmányi irodán be kell jelentenie.

(3) A hallgató - ha az előzetes feltételeket teljesítette - maga döntheti el, melyik félévben kívánja valamely szigorlatát letenni. A szigorlatra a félév kezdetén, a kurzusfelvétel alkalmával kell jelentkeznie. A szigorlatok felvételére, leadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely kurzuséra.

a) A szigorlatok felvételét (előadó nevének feltüntetése nélkül) a hallgatónak a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyeznie. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „szigorlat" szöveget vezeti be, valamint a leckekönyvbe a szigorlatok feliratú részhez bepecsételi a keretes szigorlati bélyegzőt. A szigorlatoztatók a vizsga eredményét ide vezetik be, amelyet aláírásukkal és a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesítenek. A félévi kurzusok közé a tanulmányi iroda csak az érdemjegyet írja be számmal, zárójelben vagy gondolatjelek közé, a bejegyzést a jegyzet rovatban körbélyegzőjével hitelesíti.

b) A szigorlatok felvételének feltétele általában a tantárgyi programhoz tartozó tanegységek, illetve kreditek előzetes teljesítése; a tanszék azonban megengedheti a szigorlat felvételét úgy is, ha a hallgató a programból hiányzó tanegységek, illetve kreditek kurzusait egyidejűleg felveszi, illetve ha a tantárgyi programhoz tartozó választandó kurzusokból teljesítendő tanegységek, illetve kreditek legalább negyedét előzetesen teljesítette.

(4) A latin záróvizsga felvételét az előadó nevének feltüntetése nélkül a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bejegyezni. A félév végi aláírás rovatba a tanulmányi iroda a „záróvizsga" szöveget vezeti be. A záróvizsga eredményét a vizsgáztatók a kollokviumok rovatába írják be, mindketten aláírásukkal hitelesítik. A vizsga teljesítése a félévi átlagba és a tanszéki program átlagába háromszoros szorzóval beszámít.

(5) Az olyan tanulmányi feladatokat, amelyek teljesítése, illetve nem teljesítése az abszolutóriumhoz nem szükséges, a tanulmányi átlagba nem számítanak bele, és tanegység-, illetve kreditértékük nincs, a félévi kurzusok közé felvenni nem lehet. Ezek teljesítését a hivatalos feljegyzések rovatba kell bevezetni, amit a tanulmányi iroda körbélyegzőjével hitelesít.

15. § (1) Az alábbi feltételekkel a hallgató magánvizsgaként is felvehet valamely kollokviummal záruló kurzust. A magánvizsgaként felvett kurzus előadásait nem kell látogatnia; azt a szorgalmi időszakban kollokviummal teljesítheti.

(2) Egy kurzus magánvizsgaként akkor vehető fel, ha a hallgató

a) a kurzust egy korábbi félévben lehallgatta, ezt az előadó a félév végi aláírással igazolta, de a kurzust elégtelennel vagy „nem teljesítette" bejegyzéssel végezte el

b) más felsőoktatási intézmény nappali tagozatán párhuzamos tanulmányokat folytat, a kurzust óraütközés miatt nem tudja felvenni, és annak felvételét a tanulmányai szabályos ütemezése érdekében nem halaszthatja el

c) korábban más teológiai felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat, és a PHF-re jutó képzési ideje alatt tanulmányai szabályos ütemezése keretében a kurzust lehallgatni már nem tudja, feltéve, hogy a kurzus felvételét vagy teljesítését előző intézményében vagy a PHF-en nem önhibájából mulasztotta el.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból a hallgató magánvizsgát csak azokban a félévekben vehet fel, amelyekben a párhuzamos felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonya nem szünetel, és az óraütközést igazolja.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a magánvizsga halasztott vizsgának minősül, ezért felvételéért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

(5) Egy kurzus magánvizsgaként történő felvételét a hallgatónak a tanulmányi rektor-helyetteshez címzett írásos kérelmével kell kezdeményeznie. A tanulmányi rektor-helyettes a magánvizsga felvételét csak a (2) bekezdésben felsorolt okok valamelyikének igazolása után engedélyezi.

(6) Magánvizsgának csak a kollokviummal záruló kurzusokat lehet felvenni.

(7) A magánvizsgaként felvett kurzust a leckekönyvbe a félévi kurzusok közé kell bevezetni. A kurzusra félév végi aláírás nem adható; az erre szolgáló rovatba a tanulmányi iroda a „magánvizsga" vagy „m. v." szöveget vezeti be. Egyebekben vonatkoznak rá a kurzusok felvételének, leadásának és teljesítésének szabályai.

(8) Magánvizsgát a vizsga- és javítóvizsga időszakban, ismételt javítóvizsga időszakban teljesíteni nem lehet, arra vizsgahalasztás nem kérhető. A tanulmányi iroda mielőtt a hallgató leckekönyvét a vizsgaidőszak megkezdésére kiadná, de legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján köteles a szorgalmi időszakban nem teljesített magánvizsga érdemjegy rovatába a „nem teljesítette" bejegyzést bevezetni.

16. § (1) A tanulmányi iroda a kurzusok felvételét a leckekönyv lezárásával fogadja el. Az utolsó sor alá vonalat húz, illetve „lezártam" vagy „lezáratott" szöveget pecsétel. A bejelentkezés után a hallgató a félévre újabb kurzust nem vehet fel és az érvényesen felvett kurzusokat nem adhatja le, kivéve, ha a bejelentkezést követően előre nem látható akadály vagy szükségszerűség keletkezik, amely valamely kurzus leadását vagy utólagos felvételét indokolttá teszi.

a) A bejelentkezés után kurzusok leadását vagy felvételét a hallgató írásbeli kérelme alapján a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezheti.

b) A leckekönyvbe a leadásra engedélyezett kurzus sorában mind a félév végi aláírás rovatába, mind a gyakorlati jegy vagy a kollokvium rovatába be kell pecsételni: „hivatalból törölve".

c) Azt a kurzust, amelynek utólagos felvételét a tanulmányi rektor-helyettes engedélyezte, a leckekönyvbe a (3) bekezdés szerinti lezáró bejegyzés alá kell beírni, a sor szélén pedig fel kell tüntetni: „ut. eng." (utólag engedélyezve).

d) Kurzust leadni és utólagosan felvenni nappali tagozaton csak a hatodik előadási hét utolsó napjáig, levelező tagozaton a félév konzultációs napjainak feléig lehet.

e) Kurzusok leadásáért és utólagos felvételéért - kivéve, ha annak kiváltó oka a főiskola - a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

(2) A hallgató a főiskolai leckekönyvébe a félévi kurzusok közé csak azokat a külső kurzusokat vezetheti be, amelyekre a tanulmányi rektor-helyettes előzetesen vendéghallgatási engedélyt és főiskolai kódot adott.

a) Az így engedélyezett kurzus(ok) eredeti kódját és főiskolai kódját is be kell írni a leckekönyvbe, tanegység, illetve kreditértéke a megfelelő főiskolai kurzus értéke; megfelelő kurzus híján a kreditátviteli bizottság által adott érték. A kurzusra a továbbiakban a főiskolai kurzusok szabályai vonatkoznak.

b) Külső kurzust műveltségi programba a tanulmányi rektor-helyettes sorolhat be.

c) Külső kurzust a tantárgyi programok 30. § (1) bekezdése alá tartozó törzsanyagába a besorolás szerinti tanszékvezető véleményezését követően lehet felvenni és besorolni.

(3) Nem lehet felvenni a félévre azt a kurzust, amelynek jele megegyezik egy már teljesített kurzus jelével.

(4) A főiskolai szakokon a hallgató csak azzal a feltétellel jelentkezhet be a félévre, ha az alábbi nyelvtanulási kötelezettségeit teljesíti:

a) A hallgató mindkét szakon mindaddig, amíg a diplomához szükséges idegen nyelv tudását a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint nem igazolta, a főiskolai tanulmányainak harmadik sorszámú félévétől kezdve a főiskolán vagy a PTE-BTK Idegennyelvi Lektorátusán köteles a félévre legalább egy élő idegen nyelv kurzusát a leckekönyvébe felvenni.

b) Főiskolai teológia szakon a hallgató mindaddig, amíg az egyháztörténeti programot lezáró szigorlat felvételéhez szükséges latin záróvizsgát nem teljesítette, főiskolai tanulmányainak kezdetétől köteles a félévre latin nyelvi kurzust a leckekönyvébe felvenni.

c) Az a) és b) pontok alapján felvett nyelvi kurzusokat leadni csak akkor lehet, ha a hallgató nyelvtanulási kötelezettsége a félév során a szükséges nyelvvizsga, illetve záróvizsga letételével megszűnik. Ez esetben e kurzus(oka)t - a nyelvvizsga letételének eredeti okmánnyal történő igazolása alapján - a leckekönyv leadási határidejéig ingyenesen leadhatja.

d) Az a) és b) pontok alapján felvett kurzusoknak nincs tanegységértéke.


8. A kurzusok teljesítése. A félév lezárása

Szigorlatok teljesítése

17. § (1) A szigorlat felvételét követően hallgató maga jelentkezik a szigorlatot szervező tanszék által megadott időpontok egyikére. Az egyes időpontokra a tanszék által megjelölt létszámhatáron túl csak a tanszékvezető engedélyével lehet feliratkozni. A jelentkezés határideje az első szigorlati időpontot megelőző hetedik nap.

(2) A hallgató akkor teljesíti szigorlatát, ha azt a félév elején leckekönyvébe felvette, és a szigorlati időszak alatt a tematika egészéből legalább elégséges érdemjegyet szerzett.

a) Ha a hallgató a szigorlaton nem jelenik meg, a vizsgáját sikertelennek kell tekinteni.

b) Szigorlati ismételt javítóvizsgára jelentkezhet a hallgató, ha vizsgája a szigorlati vizsga- és javítóvizsga időszakban sikertelen volt vagy azon nem jelent meg. A szigorlati ismételt javítóvizsgáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

c) Ugyanazon féléven belül a szigorlati javítóvizsgára és ismételt javítóvizsgára átvihető az első szigorlati vizsga, javítóvizsga részeredménye: a szigorlati tematikának megfelelően a hallgatónak csak abból a részből kell ismételten vizsgáznia, amelyet az első szigorlati vizsgán vagy javítóvizsgán nem teljesített. A félév elteltével a részeredmények elévülnek.

d) A szigorlati ismételt javítóvizsga időszak befejeződését követően a félévben újabb kísérletet tenni nem lehet. Az eredménytelen szigorlatot „elégtelen" vagy „nem teljesítette" bejegyzéssel kell lezárni; a hallgató a szigorlatot csak a következő félévben veheti fel újra. A szigorlat második vagy további felvétele szigorlati halasztott vizsgának minősül, amelyért a TJSZ-ben megállapított díjat kell fizetni.

e) A szigorlaton szerzett érdemjegy a félévi átlagba és a tantárgyi program átlagába négyszeres szorzóval beszámít.

(3) A szigorlatot és a nyelvi záróvizsgát két szaktanár, illetve egy szaktanár és egy rektor által felkért személy előtt kell letenni, a két vizsgáztató együttes jelenlétében.

a) A szigorlatra, illetve záróvizsgára adott érdemjegy a két vizsgáztató által javasolt érdemjegy átlaga.

b) A szigorlat és a záróvizsga eredménye elégtelen, ha a vizsgáztatók bármelyike elégtelenre értékeli, illetve ha a vizsga bármely részének érdemjegye elégtelen.

c) A szigorlat és a záróvizsga második vagy további felvétele alkalmával a hallgató háromtagú bizottság kiküldését kérheti. A bizottság a két eredeti vizsgáztatóból és egy rektor által kijelölt személyből áll. A bizottság a vizsga elfogadásáról szavazással határoz, az érdemjegy a javasolt érdemjegyek átlaga (akkor is, ha a bizottság egyik tagja elégtelent javasol).

 

Óralátogatás

18. § (1) A leckekönyvbe felvett előadások, szemináriumok és gyakorlatok látogatása nappali tagozaton a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kivéve kötelező.

(2) Csak az előadó adhat részleges vagy teljes felmentést a kurzus látogatása alól, ha azt a hallgató nem magánvizsgaként vagy a (3) bekezdés alapján vette fel.

(3) A rektor a hallgató kérelmére egyéni óralátogatási rendet engedélyezhet annak a nappali tagozatos hallgatónak, aki életkörülményei miatt az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek nem tud eleget tenni.

a) Az egyéni óralátogatási rend iránti kérelemben a hallgató

aa) megjelöli a kérelmezett időszakot, amelyben sajátos életkörülményei (várhatóan) fennállnak

ab) bemutatja és igazolja sajátos életkörülményeit és azok hatását óralátogatási kötelezettségeinek teljesítésére

ac) előterjeszti ajánlását az életkörülményei között vállalható óralátogatás módjára és mértékére.

b) Az ac) pont szerinti vállalás lehet

ba) a nappali tagozatos órák csökkentett mértékű látogatása és/vagy

bb) levelező tagozatos konzultációkon történő részvétel.

c) A tanulmányi iroda a kérelem alapján egyezteti a hallgatóval vállalt órarendjét, majd a kérelmet elbírálásra a rektorhoz terjeszti. A rektor az egyéni óralátogatási rend megadása esetén határozatában megszabja az engedélyezett időszakot és - az egyeztetett vállalás alapján - az óralátogatás minimális mértékét és módját.

d) A hallgató csak addig veheti igénybe az e bekezdésben meghatározott kedvezményt, amíg annak oka fennáll. Ha a hallgató az egyéni óralátogatási rendet több félévre kapta, minden félév kezdetén a c) pont szerinti egyeztetést le kell folytatni. Amennyiben az adott félévben az engedélyezett óralátogatás mértéke tovább csökkenne, a kérelmet ki kell egészíteni, és az engedélyező határozat módosítását kezdeményezni kell.

e) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében az egyéni óralátogatási rend engedélye alapján a hallgatónak egyeztetnie kell a kurzus oktatójával a teljesítés sajátos feltételeiről. Az oktató az engedély keretei között a teljesítést egyéni konzultációhoz, külön feladatok teljesítéséhez kötheti.

f) A kollokviummal záruló kurzusokból a hallgató az engedélyben előírt óralátogatási kötelezettség teljesítése és annak az előadó által történt igazolása után - akár a szorgalmi időszakban is - vizsgát tehet. Az ilyen előrehozott vizsgák szervezésére a magánvizsgákra vonatkozó szabályok az irányadóak.

g) Az e bekezdés alapján egyéni óralátogatási rendet elnyert hallgató leckekönyvében

ga) a teljes felmentéssel érintett kurzusokhoz a félév teljesítésének igazoló aláírás rovatába a tanulmányi iroda az „órafelmentett" bejegyzést vezeti be. E kurzusokra a hallgatónak az előadótól a félév teljesítését igazoló aláírást nem kell szereznie;

gb) a b) pont szerinti vállalás alapján felvett kurzusok óralátogatásának teljesítését - az engedély szerinti minimális mérték elérése esetén - az előadó a leckekönyvben igazolja.

(4) Mentesül a hallgató az óralátogatás alól a legfeljebb egy hónapos folyamatos külső intézményi gyakorlat idejére. Ez esetben az (5) bekezdésben megengedett hiányzási mértéket a gyakorlat idején kívül eső kurzusok arányában kell számításba venni.

(5) Nappali tagozaton az előadó megtagadhatja a félév teljesítését igazoló aláírást attól a hallgatótól, aki a kurzus megtartott előadásainak több mint a negyedéről, orvos által igazolt, hosszantartó betegség esetén több mint a feléről - egyéni óralátogatási rend esetén az engedélyben meghatározott minimális mértéken felül -hiányzott.

(6) A félév teljesítését igazoló aláírás hiánya esetén - a jelen TVSZ-ben meghatározott eseteket kivéve - a hallgató a kurzusból érdemjegyet nem szerezhet. A kurzust a tanulmányi iroda „nem teljesítette" bejegyzéssel zárja le. Az ilyen kurzust a hallgatónak lehallgatási kötelezettséggel újból fel kell vennie.

(7) Levelező tagozaton a hallgatót óralátogatási kötelezettség nem terheli. Egyes szemináriumok esetében azonban az előadó a teljesítés feltételéül állíthat óralátogatási kötelezettséget is. E szemináriumokra vonatkoznak a jelen szakasz nappali tagozatra megszabott rendelkezései.

(8) Nappali tagozaton a félév tanulmányi kötelezettségeinek része a főiskola (papnövendékek esetében a Pécsi Püspöki Szeminárium) által szervezett, illetve elfogadott lelkigyakorlaton való részvétel. A részvétel alól indokolt esetben a hallgató írásos kérelme alapján a rektor felmentést adhat. A részvétel elmulasztása a 27. § (4) bekezdése alá tartozó fegyelmi vétségnek minősül.

Nyelvi kurzusok lezárása

19. § (1) A főiskolai szakokon a hallgató nem kaphat érdemjegyet a 16. § (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott nyelvi kurzusokra. E kurzusokat az előadó „megfelelt" vagy „nem felelt meg" bejegyzéssel zárja le.

(2) Valamennyi szakon az idegen nyelvi kurzusokat a szorgalmi időszak végén - indokolt esetben és a kurzust felvett hallgatók egyetértésével a vizsgaidőszakban - nyelvi szintfelmérő vizsgával kell lezárni, amelynek kötelező eleme egy olyan számszerű módon és egyértelműen értékelhető írásbeli felmérő dolgozat (is), amely előre meghatározott határértéket tartalmaz a „megfelelt" (elégséges) eredményhez. A hallgató a szintfelmérő vizsga esetleges egyéb elemeinek eredményétől függetlenül nem kaphat elégséges érdemjegyet, illetve a főiskolai szakokon „megfelelt" bejegyzést, ha felmérő dolgozatának eredménye a „megfelelt" határértéket nem éri el.

(3) Az előadó megtagadhatja a hallgató szintfelmérő vizsgára bocsátását, ha a hallgató a 18. § (1) bekezdésében meghatározott óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget. Ez esetben a leckekönyvben a kurzus érdemjegy rovatába a „nem teljesítette" bejegyzést kell bevezetni.

(4) A főiskolai szakokon a „megfelelt" bejegyzésnek nincs érdemjegyértéke, a tanulmányi átlagba nem számít be.

a) A főiskolai szakokon a „nem felelt meg" vagy „nem teljesítette" bejegyzés elégtelennel egyenértékű, a hallgató tanulmányi átlagába kétszeres szorzóval beszámít.

b) A főiskolai szakokon a „nem felelt meg" vagy „nem teljesítette" bejegyzéssel záruló kurzust a hallgató - hacsak a 16. § (4) bekezdésében meghatározott nyelvtanulási kötelezettsége időközben meg nem szűnt - a következő félévben köteles ismételten felvenni.

 

Gyakorlati jegy

20. § (1) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokon a hallgató tudását vagy jártasságát a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménye alapján kell értékelni.

a) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusokra adott érdemjegyet legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján meg kell állapítani és a leckekönyvbe bevezetni. A szorgalmi időszak lezárultát követően a tanulmányi iroda a hiányzó gyakorlati jegyek rovatába a „nem teljesítette" bejegyzést vezeti be.

b) A gyakorlati jeggyel záruló kurzusok esetében a teljesítéshez támasztott feltételt az oktatónak a szorgalmi időszak kezdetén, de legkésőbb olyan időpontban közölnie kell, hogy a feltétel még a szorgalmi időszakban teljesíthető legyen.

(2) Gyakorlati jeggyel kell lezárni a szemináriumokat és a gyakorlatokat. Az oktató választása szerint lezárható gyakorlati jeggyel a heti egy órában tartott előadás és a műveltségi kurzus is.

(3) Az elégtelen gyakorlati jegyet nem lehet vizsgával javítani, kivéve a heti egy órában tartott előadást lezáró gyakorlati jegyet.

 

Kollokvium

21. § (1) A kollokviummal záruló kurzusokat a vizsgaidőszakban a főiskola hivatalos helyiségeiben tartandó szóbeli vizsgával kell lezárni.

a) Kollokviumot csak rendkívüli esetben, a rektor előzetes engedélyével lehet a vizsgaidőszakon, illetve a főiskola hivatalos helyiségein kívül tartani.

b) Kivételes esetben a kollokvium írásbeli vizsga is lehet.

(2) A vizsgáztatónak a szorgalmi időszak végén ki kell hirdetnie és a tanulmányi irodával is közölnie kell azokat az időpontokat, amikor a hallgatókat kollokviumra fogadja. Azt is meg kell határoznia, hogy a különböző vizsganapjain hány hallgatót fogad.

a) A vizsgáztatónak a vizsga- és javítóvizsga időszakban annyi időpontot kell megadnia, hogy minden hallgatónak legalább egyszer lehetősége legyen vizsgára és egyszer javítóvizsgára.

b) A vizsgáztatónak úgy kell időpontot adnia az ismételt javítóvizsga időszakban, hogy minden sikertelenül vizsgázó hallgató legalább egy ismételt javítóvizsgát tehessen.

(3) A vizsgára a hallgatónak a vizsgalapra történő feliratkozással kell jelentkezni. A vizsgalapokat a bevonásig mindenki által ismert és elérhető helyen kell tartani.

a) A feliratkozás határideje általában a  vizsgát megelőző nap, de indokolt esetben a vizsgáztató ettől eltérően is megszabhatja a feliratkozás határidejét, ami után a vizsgalapot bevonja és a jelentkezéssel kapcsolatos módosítás engedélyezését vagy elutasítását magának fenntartja.

b) A vizsgalap bevonásáig a hallgató a jelentkezését visszavonhatja (a vizsgalapról nevét kihúzhatja) és más időpontra jelentkezhet (egy másik vizsgalapra feliratkozhat).

c) Csak a vizsgáztató engedélyével iratkozhat fel az a hallgató, aki a vizsgalapon feltüntetett maximális létszám felett jelentkezik.

d) A hallgató egy tárgyból egyszerre csak egy vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Ha a hallgató egy tárgyból egyszerre több vizsgaidőpontra iratkozna fel, akkor

da) a vizsgalap bevonása előtt a tanulmányi iroda vagy a tanulmányi rektor-helyettes - akár a hallgató távollétében vagy a tudta nélkül is - valamennyi vizsgalapról törölheti, és új jelentkezésre utasíthatja;

db) a vizsgalap bevonása után a vizsgáztató tetszése szerint az egyik időpontra beoszthatja és a többi vizsgalapról törölheti, s ezt nem köteles a hallgatóval előre közölni.

(4) A vizsgáztatónak a vizsgalapra rá kell vezetnie a vizsga tárgyát és a hallgató által elért eredményt. A vizsgát követően, de legkésőbb a vizsgaidőszak végéig a vizsgalapot a tanulmányi irodához el kell juttatnia.

(5) Ha a hallgató a vizsgán nem jelent meg, illetve jelentkezését a feliratkozási határidő után akarta visszavonni, de azt a vizsgáztató nem engedélyezte, akkor úgy kell tekinteni, mintha sikertelenül vizsgázott volna.

(6) Vizsgával kell lezárni minden legalább heti két órában tartott előadást, továbbá vizsgával zárható a heti egy órás előadás és a műveltségi kurzus is.

22. § (1) Sikertelen vizsga esetén a hallgató legfeljebb kétszer tehet javítóvizsgát. Három sikertelen vizsga után újabb javítóvizsgát csak a rektor engedélyével lehet tenni.

(2) A kollokviumon és annak első javítóvizsgáján a szaktanár egyedül értékel. Az ismételt javítóvizsgára a hallgató vizsgabizottság kiküldését kérheti. Az ismételt javítóvizsgára kiküldött vizsgabizottság az előadóból és a rektor által felkért két tagból áll. A vizsgabizottság a hallgató teljesítményét szavazással értékeli.

(3) A TJSZ az ismételt javítóvizsgákért díjat állapíthat meg.

 

A félév lezárása

23. § (1) Minden hallgatónak át kell adnia a leckekönyvét a tanulmányi irodának legkésőbb a vizsga- és javítóvizsga-időszak utolsó napján 16 óráig (leckekönyv leadási határidő).

(2) Ha a hallgató még ismételt javítóvizsgá(ka)t fog tenni, a javítóvizsgadíj(ak) befizetését követően javítóvizsgalapot kap, javítóvizsgáinak letételét ezen igazoltatja. A javítóvizsgalapot az ismételt javítóvizsga időszak utolsó napján 16 óráig le kell adnia (javítóvizsga határidő). Az ismételt javítóvizsga eredményét a tanulmányi iroda írja be a hallgató leckekönyvébe. Ha a hallgató javítóvizsgalapját a fenti határidőig nem adja le, a tanulmányi iroda - az engedélyezett halasztott vizsgák rovatait kivéve - valamennyi hiányzó érdemjegy rovatába a „nem teljesítette" bejegyzést vezeti be.

(3) Azt a hallgatót, aki leckeköny­vét a leadási határidőig a tanulmányi irodának nem adja át, automatikusan félévhalasztónak kell tekinteni. A hallgató ilyen okból tanulmányai során csak egy alkalommal halaszthat félévet. A második alkalommal a hallgatót végleg ki kell zárni a főiskoláról.

24. § (1) Minden felvett kurzust - a 19. §-ban foglaltak kivételével - érdemjeggyel kell lezárni. Azon kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi irodának kell „nem teljesítette" bejegyzéssel lezárnia. A „nem teljesítette" bejegyzés az elégtelen érdemjeggyel egyenértékű.

(2) Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyért a hallgató legalább elégséges érdemjegyet - a 16. § (4) bekezdése a) és b) pontja alapján felvett kurzusok esetében „megfelelt" bejegyzést - kapott.

(3) A leckekönyv félév végi leadását, ismételt javítóvizsga esetén a javítóvizsga határidőt, engedélyezett halasztott vizsga esetén a vizsgahalasztási engedély határidejét követően a tanulmányi iroda a félév minden nyitott kurzusát lezárja, és kiszámítja a hallgató előrehaladását mérő értékeket: a hallgató félévi súlyozott tanulmányi átlagát, halmozott súlyozott tanulmányi átlagát, tanegység-, illetve kreditindexét, korrigált tanegység-, illetve kreditindexét, és azokat a leckekönyvbe bevezeti.

a) A súlyozott tanulmányi átlagszámításkor a kurzusokra adott érdemjegyeket a súlyuknak megfelelő szorzószámmal kell figyelembe venni. Így

aa) a tanegység érték nélküli heti egy órás kurzusok, az egy tanegység, illetve az egy vagy két kredit értékű kurzusok szorzószáma 1;

ab) a tanegység érték nélküli heti két órás kurzusok és a két tanegység, illetve három kredit értékű kurzusok szorzószáma 2;

ac) a három vagy annál több tanegység, illetve a négy vagy annál több kredit értékű kurzusok, valamint a latin záróvizsga szorzószáma 3;

ad) a szigorlatok szorzószáma tanegység-, illetve kreditértéküktől függetlenül 4.

b) A félévi súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által a félévben szerzett érdemjegyek a) pont szerinti szorzószámmal kapott szorzatának elosztása a félévi szorzószámok összegével.

c) A halmozott súlyozott tanulmányi átlag a hallgató által teljesített félévek súlyozott tanulmányi átlagának átlaga.

ca) Azon hallgatók esetében, akik a PHF-en tanulmányaikat nem az 1. évfolyam 1. félévében kezdik meg, az átváltott tanulmányaik halmozott súlyozott tanulmányi átlagának kiszámítását az átváltott kurzusok összesített súlyozott átlaga alapján kell elvégezni, majd az így kapott átlagot a további halmozott súlyozott tanulmányi átlagok számításakor annyiszor kell figyelembe venni, ahány félévet a PHF a korábbi tanulmányokra a 29. § alapján figyelembe vett.

d) A tanegység-, illetve kreditindex a félévi súlyozott tanulmányi átlag és a félévi tanegység-, illetve kredithányados szorzata. A tanegység-, illetve kredithányados az adott félévben teljesített tanegységek, illetve kreditek tanegység-, illetve kreditosztóval elosztott értéke. A tanegység-, illetve kreditosztó értékét úgy kell megállapítani, hogy az adott szakon az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes tanegységet, illetve kreditet elosztjuk a képzési idő féléveinek számával.

e) A korrigált tanegység-, illetve kreditindex a d) pont szerinti tanegység-, illetve kreditindex, valamint az adott félévben vállalt tanegységek, illetve kreditek és teljesített tanegységek, illetve kreditek hányadosának szorzata.

(4) A tanulmányi átlagba csak a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokra kapott érdemjegyeket lehet beszámítani. Sem a félévi, sem a halmozott tanulmányi átlagokba nem számítanak bele a más intézményekben teljesített, utólagosan átváltott tanulmányokra kapott érdemjegyek.

(5) A tanegység-, illetve kreditindexbe, korrigált tanegység-, illetve kreditindexbe a főiskolai leckekönyvbe felvett kurzusokon kívül azon utólagosan átváltott kurzusok tanegység-, illetve kreditértékei is beszámítanak, amelyeket a hallgató az előző leckekönyv leadási határidő és az adott félév leckekönyv leadási határideje közötti időszakban a főiskolával elismertetett.

(6) A bejegyzések hitelességét és a félév érvényességét a főiskola körbélyegzőjével és a rektor vagy helyettese aláírásával kell elismerni.

(7) A hallgató addig nem jelentkezhet be új félévre, ameddig előző féléve nincs lezárva.


9. Vizsga- és félévhalasztás

25. § (1) A hallgató váratlan, súlyos és elháríthatatlan akadályoztatása esetén kérheti egy vagy több vizsgájának elhalasztását az ismételt javítóvizsga időszakon túl eső időszakra.

(2) A vizsgahalasztást a hallgatónak írásban kell kérnie a rektortól a leckekönyv leadási határidő előtt.

(3) A rektor a vizsgahalasztást a „Vizsgahalasztási engedély" című nyomtatvány kiadásával engedélyezi. A nyomtatványon fel kell tüntetni a halasztott vizsgák tárgyát. A hallgatónak a félév lehallgatását a leckekönyvében igazoltatnia kell, majd a leckekönyvét a leadási határidőig le kell adnia. Halasztott vizsgáit a vizsgahalasztási engedélyen íratja alá. A vizsgahalasztás határidejéig a vizsgahalasztási engedélyt le kell adnia, a letett vizsgákra kapott érdemjegyeket a tanulmányi iroda vezeti be leckekönyvébe, és körbélyegzőjével hitelesíti. Ha a hallgató vizsgahalasztási engedélyét annak határidejéig nem adja le, a tanulmányi iroda leckekönyvében minden halasztott vizsgát „nem teljesítette" bejegyzéssel zár le.

(4) A vizsgahalasztási engedélyért a TJSZ díjat állapíthat meg.

26. § (1) Félévet halaszt a hallgató, ha tanulmányait megszakítva a soron következő félévre nem iratkozik be.

(2) A félévhalasztást a tanulmányi irodának be kell jelenteni.

(3) A 23. § (3) bekezdésben leírt esetben a tanulmányi iroda a következő félév leckekönyv leadási határidejéig a félévet nem érvényesíti.


10. Ideiglenes és végleges kizárás a főiskoláról. Fegyelmi és kártérítési  intézkedések

27. § (1) Nem jelentkezhet be a soron következő félévre az a hallgató, akinek előző féléve nincs lezárva, illetve aki a (2)-(3) bekezdésben meghatározott bejelentkezési szinteket nem teljesíti. Az ilyen hallgató a bejelentkezéshez szükséges tanegységeket, illetve krediteket a nyitott félév befejezésével, illetve rendkívüli hallgatóként kurzusok, magánvizsgák vagy szigorlatok felvételével és teljesítésével szerezheti meg.

(2) Nappali tagozaton ahhoz, hogy a hallgató a soron következő félévre bejelentkezhessen, szükséges feltétel, hogy a bejelentkezés napjáig a szakjára elszámolható alábbi számú teljesített tanegységgel, illetve kredittel rendelkezzen:

a) a 2. félévre történő bejelentkezéshez 6 kredittel

b) a 3. félévre történő bejelentkezéshez 12 kredittel

c) a 4. félévre történő bejelentkezéshez 50 kredittel

d) az 5. félévre történő bejelentkezéshez 60 kredittel

e) a 6. félévre történő bejelentkezéshez 70 tanegységgel, illetve 95 kredittel

f) a 7. félévre történő bejelentkezéshez 90 tanegységgel, illetve 120 kredittel

g) a 8. félévre történő bejelentkezéshez 112 tanegységgel, illetve 150 kredittel

h) a 9. félévre történő bejelentkezéshez 128 tanegységgel, illetve 180 kredittel

i) a 10. félévre történő bejelentkezéshez 144 tanegységgel, illetve 210 kredittel

j) a 11. félévre történő bejelentkezéshez 160 tanegységgel, illetve 240 kredittel

k) a 12. félévre történő bejelentkezéshez 176 tanegységgel, illetve 270 kredittel

(3) Levelező tagozaton ahhoz, hogy a hallgató a soron következő félévre bejelentkezhessen, szükséges feltétel, hogy a bejelentkezés napjáig a szakjára elszámolható alábbi számú teljesített tanegységgel, illetve kredittel rendelkezzen:

a) az 5. félévre történő bejelentkezéshez 60 kredittel

b) a 9. félévre történő bejelentkezéshez 180 kredittel

(4) A hallgató nem nyilvános fegyelmi ügyében a rektor élhet a Ftv. 70. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban meghatározott fegyelmi intézkedésekkel. A fegyelmi intézkedéseket írásba kell foglalni. Ha a hallgató a rektor fegyelmi intézkedését sérelmezi, kérheti a Ftv. 70-75. §-okban meghatározott fegyelmi eljárás lefolytatását.

(5) A hallgató nyilvános fegyelmi ügyében, továbbá ha a (4) bekezdés alapján maga kéri, fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás első fokon az állandó vagy eseti hallgatói fegyelmi bizottság előtt történik. A fegyelmi bizottság három főből áll. Az állandó hallgatói fegyelmi bizottság oktatói tagjait a szenátus, hallgatói tagját a Diáktanács választja meg. Az eseti fegyelmi bizottság oktatói tagjait a rektor, hallgatói tagját a Diáktanács elnöke jelöli ki.

(6) A fegyelmi eljárásra, fegyelmi intézkedésekre a Ftv. szabályait kell alkalmazni. Az eljárás során a védekezés és a bizonyítás elfogadott jogi eszközeit kell alkalmazni.

(7) Az első fokú fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A határozat ellen a hallgató vagy a rektor 15 napon belül a szenátushoz fordulhat. A szenátus ez esetben másodfokú fegyelmi bizottságként működik, ezért ülésén biztosítani kell hallgatói tagok arányos részvételét. A hallgatói tagokat ez esetben a szenátusi tagokkal megegyező jogok illetik meg.

(8) Azt a hallgatót, aki magatartásával súlyosan megsérti a főiskola rendjét vagy akinek magatartása tartósan szemben áll a főiskola katolikus szellemiségével, a rektor határozott időre vagy végleg kizárhatja a főiskoláról. Ha a hallgató, a Diáktanács, a rektor vagy a szenátus kezdeményezi, az ügy kivizsgálására össze kell hívni a hallgatói fegyelmi bizottságot, amely megállapításokat és ajánlásokat tehet az ügyben. A fegyelmi bizottság összehívásának a fegyelmi ügyben a (9) bekezdésben foglalt intézkedéseket kivéve halasztó hatálya van.

(9) Különösen súlyos kötelességszegés, botrányokozás vagy bűntett gyanúja esetén, továbbá ha a fegyelemsértő magatartás komolyan veszélyezteti a főiskola rendjét, működését és jó hírét, a jogerős fegyelmi határozatig az eljárás alá vont személyt a rektornak a tanulmányok folytatásától fel kell függesztenie, sőt szükség esetén a főiskola területéről is kitilthatja.

(10) A hallgató a Ftv. 72. §-ban meghatározott esetekben kártérítési felelősséget visel. A hallgató kártérítési kötelezettségét a rektor határozatban állapítja meg. Ha a hallgató a károkozás tényét vagy mértékét, a kártérítés összegét vitatja, a kártérítési határozatot követő 15 napon belül a szenátushoz fordulhat jogorvoslatért.


11. Mentességek. Másutt végzett tanulmányok átváltása

28. § (1) Mentesül a hallgató azon kurzusok teljesítése alól, amelyeket a jelen TVSZ a számára megenged, vagy amelyeket másutt már teljesített, és ezt a főiskola elismeri.

(2) Az a hallgató, aki másutt már folytatott a szakja tanrendjében szereplő tanulmányokat, a tanulmányok befejezését követő első főiskolai beiratkozása előtt írásban kérheti a tanulmányi rektor-helyettestől másutt folytatott tanulmányainak elismerését.

a) A másutt folytatott tanulmányok elismerése a főiskola megfelelő kurzusaira történő átváltással történik meg. Ezért a hallgatónak átváltási kérelmén fel kell tüntetnie a másutt teljesített kurzusok adatait (címe, témája, heti óraszáma, a kapott érdemjegy, stb.) és egyben meg kell feleltetnie a PHF-n elismerendő kurzussal. Az egyenértékűség megállapítása a másutt folytatott tanulmányok témájának vizsgálatán túl a tanulmányok időtartamának összevetésével történik. A tanulmányok időtartamát a félév és a heti óraszám szorzata alapján kell egymással megfeleltetni.

b) Teljes mértékben egyenértékűnek kell tekinteni a hittudományi egyetemeken és főiskolákon azonos tartalommal és azonos vagy magasabb időtartamban teljesített kurzusokat, feltéve, hogy a hallgató érdemjegyet szerzett belőlük.

c) El lehet elfogadni a levelező teológiai tanfolyamokon ugyanannyi félév alatt teljes anyagában végigvitt teológiai tárgyaknak megfelelő kurzusok felét, ha a hallgató legalább fele annyi alkalommal vizsgázott belőlük, ahány vizsgát ugyanebből a tantárgyból a PHF-n kellene tennie.

d) A Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék ajánlásával el lehet fogadni a másutt végzett filozófiai  és más nem teológiai témájú tanulmányokat, ha azok tartalma legalább 75 %-ban megegyezik a PHF-n előírt bölcseleti vagy más nem teológiai témájú kurzusokkal, és ha a hallgató vizsgázott belőlük.

e) El kell fogadni a tanári képesítést adó egyetemek és főiskolák nappali tagozatán elvégzett és érdemjeggyel lezárt fejlődéslélektani és oktatáselméleti kurzusokat, ha azokat legalább olyan időtartamban tanulták, mint a PHF-n szükséges.

f) A Pedagógia-Kateketika Tanszék ajánlásával el lehet fogadni a tanári képesítést adó egyetemek és főiskolákon teljesített komplex pedagógia-pszichológia szigorlatot, továbbá az elvégzett és érdemjeggyel lezárt általános lélektani, személyiséglélektani, szociálpszichológiai és neveléselméleti kurzusokat, ha azokat legalább olyan időtartamban tanulták, mint a PHF-n szükséges.

g) El lehet fogadni a bármely felsőfokú intézményben vagy tanfolyamon teljesített, az általános műveltség körébe tartozó kurzust, ha a hallgató abból érdemjegyet szerzett.

h) Semmilyen kurzust vagy vizsgát nem lehet átváltani a latin záróvizsgára. Ha a hallgató latin záróvizsgáját megelőzően az előírtnál kevesebb latin nyelvi kurzuson vesz részt, azokon a szakokon, amelyeken a latin nyelvi kurzusok teljesítése kreditet ér, a fel nem vett kurzusokért járó krediteket a latin záróvizsgával együtt kell elszámolni neki, a fel nem vett kurzusok érdemjegyét a latin záróvizsga eredményével kell elismerni.

i) A k) pontban leírt esetet kivéve nem lehet átváltani olyan kurzust, amelyért a hallgató nem kapott érdemjegyet, kivéve, ha a kurzus értékelése nem a teljesítés félévében, hanem később, egy másik félévi tananyaggal összevontan történt. Ez esetben minden kurzust ezzel az érdemjeggyel kell átváltani.

j) Azokért a teológiai témájú kurzusokért, amelyek a PHF képzési programjában nem szerepelnek, vagy amelyet a hallgató lényegesen magasabb szinten vagy időtartamban tanult, mint az a PHF-n szükséges, a kreditátviteli bizottság megítélhet a megfelelő tantárgyi program választható részébe tartozó tanegységeket, illetve krediteket.

k) Azokon a szakokon, amelyeken az idegen nyelvi kurzusok teljesítése kreditet ér, a diplomához szükséges idegen nyelv tudás igazolását követően a fel nem vett kurzusokért járó krediteket a hallgatónak el kell számolni. Az így elszámolt kreditekhez érdemjegy nem rendelhető.

(3) Azok esetében, akik nem az ötfokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az ötfokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legfelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket arányosan megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az ötfokozatú értékelési rendszerbe átváltani.

(4) A másutt folytatott tanulmányok elismeréséről és átváltásáról a hallgató írásbeli kérvénye alapján a kreditátviteli bizottság dönt. Kétes esetekben kikéri az elismerendő kurzus szaktanárának véleményét.

(5) A hallgató nem kérheti másutt folytatott tanulmányának elismerését, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja.

29. § (1) Átjelentkezéssel, belső átjelentkezéssel felvett hallgatók esetében az elismert kurzusok alapján a tanulmányi rektor-helyettesnek meg kell állapítania, hogy a hallgatónak hány félévre van szüksége a tanulmányai befejezéséhez. Ennek megállapításához

a) főszabály: a még hiányzó tanegységeket, illetve krediteket össze kell adni, és el kell osztani a tanegység-, illetve kreditosztóval, továbbá

b) első mellékszabály: meg kell vizsgálni, mi az a legrövidebb idő, amely alatt a hallgató képes valamennyi hiányzó kurzust felvenni

c) második mellékszabály: figyelembe kell venni a 27. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott bejelentkezési szinteket.

(2) A szak teljes képzési idejéből az (1) bekezdés alapján megállapított hátralevő képzési idő kivonásával kell meghatározni, a hallgató hányadik félévre iratkozhat be.


12. Kurzusok kreditálása és kódjainak képzése

30. § A főiskola a szakleírásokban felsorolt tanulmányi követelmények teljesítését kreditálással ismeri el. A kreditálás során a hallgató által teljesített feladatokat besorolja valamely programba és érte meghatározott számú tanegységet, illetve kreditet ad.

(1) A tantárgyi programok törzsanyagai zárt programok. A zárt programokat csak a jelen TVSZ-ben, illetve a tanszéki tantervekben meghatározott kurzusok elvégzésével vagy elismertetésével lehet teljesíteni.

(2) A tantárgyi programok választható kurzusai, valamint a műveltségi kurzuscsoportok részben nyílt programok. A nyílt programokat a főiskola által felajánlott, a hallgató által választott kurzusok elvégzésével vagy külső tanulmányok elismertetésével lehet teljesíteni.

a) A főiskola tanulmányi rendjébe átváltott kurzusokat úgy kell tekinteni, mintha a főiskolán teljesített kurzusok lennének.

b) A külső tanulmányok elismerése idegen kódokkal történik. Az idegen kód képzése során a kurzus kódjának az egyes tantárgyak megkülönböztetésére szolgáló helyén (általában a harmadik betűhelyen) az előzetesen kreditált kurzusok esetében X, az utólagosan átváltott kurzusok esetében Y szerepel. A további betű- és számhelyen történik a kurzusok megkülönböztetése egymástól.

(3) A külső tanulmányok kreditálását a hallgatónak kell kérnie a tanulmányi rektor-helyetteshez benyújtandó írásos kérelemmel. A kérelem része kell legyen

a) a hallgató kérése arról, hogy milyen nyílt programhoz kéri tanulmányai jóváírását

b) a külső tanulmány teljesítésének igazolása.

(4) A kreditátviteli bizottság a (3) bekezdésben meghatározott kérelmek elbírálásához kikéri a tárgykör szerint illetékes tanszék vezetőjének véleményét.

31. § A tanszékek által indított, automatikusan kreditálandó kurzusok kódját az alábbi szabályok szerint kell képezni:

(1) A kód első betűje fejezi ki, hogy a kurzus melyik szak programjába tartozik.

(2) A kód második betűje fejezi ki, hogy a kurzus melyik tantárgyi programhoz tartozik.

(3) A kód harmadik betűje a tanszék által gondozott tantárgyak megkülönböztetése egymástól.

(4) A kód negyedik, illetve további helyén álló szám az azonos tantárgyak különböző kurzusait különbözteti meg egymástól.

 


II. RÉSZ

A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI, TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

1. A DIPLOMADOLGOZAT BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

32. § Diplomadolgozatot kizárólag teológiai témakörből, az alább ismertetett előtanulmányokat követően lehet benyújtani. A szakleírások az előtanulmányok menetét eltérően is szabályozhatják.

33. § A diplomadolgozat benyújtásához alapesetben az alábbi előtanulmányok szükségesek:

(1) Két bevezető kurzus, amelyek az oktató vezetésével a tudományág kutatási kérdéseibe, kutatás alatt álló sajátos témaköreibe, illetve általában a kutatás módszerébe vezetnek be. E két kurzus lehet bevezető diplomaszeminárium (F**1 és F**2), de a témavezető elfogadhat vagy megkövetelhet a tudományághoz tartozó egyes választható teológiai (a főiskolai szakokon „B" jelű) kurzusokat is bevezető kurzus gyanánt, ha azok a fenti célnak megfelelnek. A bevezető diplomaszeminárium lehet nem szakspecifikus, általános kutatásmódszertani bevezető szeminárium is.

(2) A bevezető kurzusok teljesítését követően, kivételesen azokkal egy időben is teljesítendő két kutató kurzus, amely kizárólag F**3 és F**4 diplomaszeminárium lehet. Az F**3 kurzus felvételekor a hallgatónak választania kell témavezetőt és kutatási területet. A kurzus felvételét a felkért témavezető a feltételek meghatározásával együtt egyénileg engedélyezi. A témavezető a hallgató által választott kutatási területhez irodalmat és kutatási metodikát jelöl ki.

(3) Csak az F**4 kurzus teljesítését követően és csak az F**4 kurzus tárgyköréből vehető fel az F**5 és F**6 jelű dolgozatíró szeminárium. Az F**5 diplomaszeminárium végére a hallgatónak el kell készítenie és be kell nyújtania diplomadolgozatának címét, tézisét és irodalomjegyzékét, a témavezető ezen kívül megkövetelheti egyes részek kidolgozását is. Az F**6 jelű diplomaszeminárium során a hallgatónak a témavezető irányításával ki kell dolgoznia és a témavezetővel véleményeztetnie kell diplomadolgozatának legalább egy főrészét.

(4) Az oktató az F**3 diplomaszeminárium felvételének engedélyezésével kötelezettséget vállal a témavezetői feladatok ellátására és azok végig vitelére. Az F**5 kurzus felvételét a témavezető a hall­gató diplomadolgozatának témájának elfogadásával engedélyezi.

(5) Egyes szakokon a diplomadolgozathoz szükséges előtanulmányok a jelen szakasz (1)-(4) bekezdésében meghatározott általános szabályoktól a szakleírásokban meghatározott módon eltérhetnek. E szakokon a szakleírások az előtanulmányok menetét a diplomaszemináriumok sorszámaival és típusával jelölik.

(6) A kutató és dolgozatíró szemináriumok teljesítésének feltétele, hogy a hallgató egy-egy félévben legalább öt alkalommal konzultáljon a témavezetőjével. A konzultációkról naplót kell vezetni. A naplóban minden konzultációs alkalomról fel kell tüntetni annak időpontját, témáját, a hall­gató által a következő konzultációig teljesítendő feladatot, az előző konzultáción adott feladat teljesítésének rövid szöveges értékelését. Az oktató e naplóban rögzítheti a hallgató előrehaladásával kapcsolatos további megjegyzéseit is. A konzultációs naplót a hallgatónak a 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig a tanulmányi irodán le kell adnia. Ennek hiányában a tanulmányi iroda a szeminárium teljesítését nem ismerheti el - akkor sem, ha a kurzusra az oktató félév végi aláírást és érdemjegyet adott. Ilyen esetben a leckekönyvben a kurzus sorában a megjegyzés rovatba a „nem teljesítette" bejegyzést kell bevezetni.

(7) A 33. § (3) bekezdésében, illetve a 34. §-ban szereplő tézis a diplomadolgozat logikai váz­la­tát jelenti. A tézisnek tartalmaznia kell

a) a dolgozat témaválasztásának teológiai, illetve pasztorális indoklását

b) a dolgozatban vizsgált kérdés pontos megfogalmazását

c) a vizsgált kérdés megválaszolásában követett módszert

d) a vizsgált kérdés megválaszolásának lépéseit és az azokhoz használt fő forrásokat.

34. § Az F**5 kurzus teljesítését követően a hallgatónak a Tanszékvezetők Tanácsához be kell nyújtania diplomadolgozatának címét, tézisét és irodalomjegyzékét, továbbá a témavezető nevét és ajánlását. A benyújtott dolgozattervet a Tanszékvezetők Tanácsa fogadja el.

35. § A diplomadolgozat elbírálására a Tanszékvezetők Tanácsa felkéri a témavezetőt és két másik bírálót. A két kijelölt bíráló előbírálatra is felkérhető, de nem kötelezhető. A felkért bírálók nemcsak a főiskola tanárai lehetnek.

36. § (1) A diplomadolgozatot csak az F**6 jelű dolgozatíró szeminárium teljesítését követően le­het benyújtani. A dolgozat benyújtásának feltétele, hogy a témavezető írásban nyilatkozott ar­ról, hogy a benyújtandó dolgozat követi az elfogadott dolgozattervet, és megfelel az e sza­bály­zatban megszabott tartalmi és formai követelményeknek. A témavezető e nyilatkozatával köte­lezettséget vállal arra, hogy a diplomadolgozatra az értékelés során legalább elégséges érdem­jegyet fog adni.

(2) A diplomadolgozatot három összefűzött példányban kell benyújtani a tanulmányi irodára, amely nyolc napon belül továbbítja a témavezetőnek és a kijelölt bírálóknak.

a) A diplomadolgozat beadásának határideje a tanév első záróvizsga időpontjából a jelen szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 42. § (4) bekezdésében és a 43. § (1) bekezdése c) pontjában meghatározott határidők összeadásából visszaszámított időpont, illetve az azt követő első munkanap.

b) A rendes leadási határidőt elmulasztó hallgató - ha a 43. § (2) bekezdése alapján a záróvizsgára adott felkészülési időről lemond - csak a késedelem arányában emelkedő késedelmi díj befizetésével adhatja le diplomadolgozatát legfeljebb a rendes beadási határidőt követő harmincadik napig.

(3) A témavezető és a kijelölt bírálók a kézhezvételtől számított harminc napon belül írásos szakvéleményt, értékelést és záróvizsga témaköröket nyújtanak be a tanulmányi irodára.

a) A legalább ezer karakter terjedelmű, gépírásos vagy nyomtatott, saját kezűleg aláírt szakvéleményben a bírálónak ki kell fejtenie, hogy a dolgozat miben és mennyiben felel meg a diplomadolgozat tartalmi, formai és tudományos követelményeinek, illetve miben és mennyiben nem; milyen értékek, illetve hiányosságok és hibák alapján határozta meg értékelését.

b) A dolgozat értékelése 1-5-ig érdemjegyek adásával történik. Az 1 (elégtelen) érdemjegy azt jelenti, hogy a bíráló a dolgozatot nem fogadta el.

c) A szakvéleményen a bírálónak - ha a dolgozatot legalább elégségesre értékelte - a záróvizsga-szabályzatban meghatározott záróvizsga témaköröket is meg kell adnia. A szakvélemény e nélkül nem fogadható el.

(4) Az elégtelenre értékelt dolgozatot - az (5) bekezdésben leírt esetet kivéve - a bíráló szakvéleményével együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni. Az átdolgozott diplomadolgozat benyújtásának és elbírálásának menete ugyanaz, mint az elsőre benyújtott dolgozaté. A diplomadolgozat újbóli elbírálásáért a TJSZ díjat állapíthat meg.

(5) Ha a bírálók által a dolgozatra adott három érdemjegy közül kettő között három vagy annál nagyobb a különbség, az utolsó szakvélemény beérkezését követő három munkanapon belül össze kell hívni a dolgozat bírálóit.

a) A bírálói tanács megvitatja az értékelések nagyarányú eltérésének okait, ennek során (a témavezetőt is ideértve) bármely bíráló módosíthatja értékelését, illetve szakvéleményét.

b) Ha az érdemjegyek közötti különbség abból adódik, hogy a dolgozatot az egyik bíráló elégtelenre értékelte, a másik kettő viszont elfogadta, és közülük az egyik legalább négyesre értékelte, és ez a helyzet a bírálók tanácskozását követően is fennmarad, a bírálói tanács többségi szavazással kérheti a Tanszékvezetők Tanácsát negyedik bíráló felkérésére. A negyedik bíráló ez esetben a dolgozatot elégtelenre értékelő bíráló helyébe lép. Amennyiben a dolgozatot ő is elégtelenre értékeli, a dolgozatot mind a négy szakvéleménnyel együtt a hallgatónak átdolgozásra vissza kell adni.

37. § Ha a dolgozatot valamennyi bíráló elfogadta (legalább elégségesre értékelte), a hallgatónak legkésőbb a záróvizsga napjáig egy keményfedelű, bekötött példányt be kell adnia a tanulmányi irodára. A bekötött példányt a főiskola könyvtárában kell elhelyezni.

38. § A diplomadolgozatra adott szakvéleményeket másolatban át kell adni a hallgatónak.

2. A DIPLOMADOLGOZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

39. § (1) A diplomadolgozat célja, hogy a hallgató igazolja jártasságát a teológia tudományában. A dolgozat ennek érdekében lehet:

a) Valamely kutatási részterület átfogó bemutatása és értékelése: a kutatás kérdéseinek rendszerező feltárása, a fontosabb kutatási irányok ismertetése és csoportosítása, a nézetkülönbségek okainak magyarázata, és az eltérő nézetek teológiai és tudományos szempontú önálló értékelése. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a hallgató kritikai módon kezelje valamennyi forrását, a kutatási irányok rendszerezésében és értékelésében önállóan választott és indokolt szempontot kövessen, amely lehet új szempont, és lehet a források szempontjainak kombinációja is; továbbá hogy a témával kapcsolatos minden fontosabb kutatási irányt ismertessen és értékeljen.

b) Önálló kutatás: valamely eddig nem tárgyalt kutatási téma feldolgozása. Az ilyen típusú dolgozattal szemben elvárás, hogy a vizsgált kérdést pontosan körülírja, a kérdésfelvetést indokolja; a kérdés megválaszolására alkalmas vizsgálati módszert állítson fel, és azt pontosan kövesse; a vizsgálat során koherens logikai rendet alkalmazzon; bizonyítása és forráshasználata feleljen meg a tudományos eljárás követelményeinek, következtetéseiben pedig a forrásaihoz képest új mozzanatot tartalmazzon.

(2) Követelmény, hogy a hallgató a dolgozat a témájával foglalkozó és/vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó teljes magyar nyelvű tudományos irodalmat ismerje és használja, továbbá az adott témával kapcsolatos mértékadó nemzetközi irodalmat legalább egy idegen nyelven eredetiben használja. A dolgozat irodalomjegyzékét e szempont szerint kell összeállítani. Az irodalomjegyzékben felsorolt művekre, illetve azoknak a dolgozat témáját érintő részeire a dolgozatnak közvetlenül vagy közvetett módon hivatkoznia kell.

(3) Követelmény, hogy a hallgató ismerje és alkalmazza a tudományos eljárás módszereit. Dolgozata minden részletében feleljen meg az egzaktság, a világosság, a rendszeresség és a tudományos bizonyítás követelményeinek.

(4) Követelmény, hogy a dolgozat a kérdésfelvetés, a vizsgálati módszer és a logikai lépések tekintetében kövesse a benyújtott és elfogadott tézist.

(5) Követelmény, hogy a dolgozat tiszteletben tartsa a tudományos etikai kritériumokat és a szerzői jogokat: egyértelműen különüljenek el a hallgató saját szövegei és a forrásul használt szövegek. Ez utóbbiakat az idézés és a hivatkozás szabályai szerint a szövegben világosan meg kell jelölni. Plágium esetében a bírálók minden további tartalmi és formai értékelést mellőzve kötelesek a dolgozatot visszautasítani.

(6) Követelmény, hogy a dolgozat címoldal, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, esetleges mellékletek és ábrák nélküli szövege érje el az alábbi formai követelmények szerint szerkesztett harminc (MA szinten ötven) oldalt.

(7) Követelmény továbbá, hogy a dolgozat nyelvtani, fogalmazási, helyesírási és gépelési hibát, a tudományos nyelvtől idegen fordulatokat, stiláris eszközöket ne tartalmazzon.

3. A DIPLOMADOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

40. § (1) A diplomadolgozatot A/4 formátumban írógéppel készített vagy számítógéppel szerkesztett, nyomtatott formában kell benyújtani.

(2) Az írógéppel készített dolgozat kivitele:

a) a szöveges oldalon a törzsszöveg kettes sorközzel, a lábjegyzet szövege egyes sorközzel készül, az oldal hosszúsága 30 törzsszöveg sornak megfelelő sor, az oldal szélessége átlag 60 leütés

b) a főrész új oldalon kezdődik, a második szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől két, a követő szövegtől egy soremeléssel elválasztva, a harmadik szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől egy, a követő szövegtől fél soremeléssel elválasztva, minden további szerkezeti szint a megelőző szövegtől egy soremeléssel elválasztva

c) azonos szerkezeti szinteken belül az új bekezdések soremelés nélkül, három leütéssel behúzott első sorral kezdődnek

d) a címek kiemelése szerkezeti szintenként egységes (nagybetűs írás, folyamatos aláhúzás, szaggatott aláhúzás, ritkítás, stb. révén)

e) a lábjegyzet hivatkozási száma a dolgozat egészében végigvezetett folyamatos arab számozás, a törzsszövegben felső indexben, a lábjegyzet szövegben soremelés nélkül

f) a külső idézőjel felső indexbe tett kettős vessző, a belső idézőjel felső indexbe tett egyes vessző (aposztróf)

(3) A számítógéppel szerkesztett, nyomtatott dolgozat kivitele:

a) a dolgozat szöveges részének terjedelme legalább 50.000 karakter, MA szinten 85.000 karakter (a törzsszöveg és a lábjegyzetszöveg együtt); a dolgozatban végig azonos, teljes magyar karakterkészlettel rendelkező betűtípust kell alkalmazni

b) nem proporcionális betűtípussal (pl. Courier) a törzsszöveg betűmérete 12 pont, sortávolsága másfeles, a lábjegyzet szövegé 10 pont, sortávolsága szimpla, a margóbeállítás minden oldalon 3-3 cm, mind a törzsszöveg, mind a lábjegyzet szöveg sorkizárt

c) a proporcionális betűtípusok közül a talpas nyomdai betűtípusokat lehet alkalmazni (pld. Times, Times New Roman, Garamond, Palatino, Century Schoolbook, Carnegie, Georgia), a törzsszöveg betűmérete 12 pont, a lábjegyzet szövegé 10 pont, a margóbeállítás alul és fölül 3-3 cm, a kötésmargó 4 cm, a külső margó 3,5 cm, mind a törzsszöveg, mind a lábjegyzet szöveg sorkizárt

d) a főrész új oldalon kezdődik, a második szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől 36 pont, a követő szövegtől 18 pont távolsággal elválasztva, a harmadik szerkezeti szint címe a megelőző szövegtől 18 pont, a követő szövegtől 12 pont távolsággal elválasztva, minden további szerkezeti szint a megelőző szövegtől 18 pont távolsággal elválasztva

e) szerkezeti szinten belül az új bekezdés első sorának behúzása 0,8 cm, soremelést alkalmazni nem lehet

f) a címek kiemelése szerkezeti szintenként egységes, hierarchiájukat az alábbi tipográfiai sorrendek (és azok kombinációi) alkalmazásával kell jelölni:

fa) nagybetűs, kis kapitális, mondatszerű írásmód

fb) félkövér, félkövér dőlt, dőlt, normál stílus

fc) ritkított írásmód, normál térköz

g) a lábjegyzet hivatkozási száma a dolgozat egészében végigvezetett folyamatos arab számozás, a törzsszövegben és a lábjegyzetben is felső indexben

h) a külső idézőjel a nyomdai idézőjel (az idézet kezdetén alul kettős vessző, az idézet végén felül kettős vessző), a belső idézőjel aposztróf vagy lúdláb idézőjel; a zárójelen belüli zárójel a szögletes zárójel

(4) A dolgozatnak az alábbi sorrendben kell tartalmaznia a következőket: belső címoldal, tartalomjegyzék, szöveges részek, irodalomjegyzék, mellékletek (ha vannak). Személyes közleményeket (köszönetnyilvánítás, a témaválasztás személyes megokolása, stb.) a tartalomjegyzéket követő, legfeljebb egy oldal terjedelmű előszóban lehet elhelyezni.

a) A dolgozat oldalszámozása a belső címoldalon kezdődik és az utolsó oldalig folyamatos.

b) A belső címoldal tartalma és elrendezése a következő:

ba) az oldal tetején: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola - középre zárva, a következő sorba a szak megnevezése középre zárva

bb) az oldal felső harmadában a szerző neve, kisebb térközzel elválasztva külön sorban a dolgozat címe, újabb külön sorban a dolgozat alcíme (ha van), valamennyi középre zárva

bc) az oldal alsó harmadában a „diplomadolgozat" felirat, ettől kis térközzel elválasztva új sorban, egy sorba írva: „Témavezető: X. Y.", középre zárva

bd) az oldal alján egy sorban: „Pécs, évszám", középre zárva

be) a belső címoldalon nincs oldalszám, de az oldalak számozásába be kell számítani

c) A belső címoldalt a tartalomjegyzék követi.

ca) A tartalomjegyzék címét („Tartalom" vagy „Tartalomjegyzék") az oldal tetejére középre zárva kell elhelyezni, tipográfiája a főrészek címével egyező.

cb) A tartalomjegyzék szövegét 48-120 pontos térközzel a cím alatt kell elkezdeni.

cc) A tartalomjegyzék szövegét a törzsszöveg sortávolságával, sorkizárt elrendezéssel, szerkezeti szintenként növelt függő behúzással vagy csökkentett tipográfiai hierarchia alkalmazásával, minden esetben szintenként egységes felsorolásjelekkel (római szám, arab szám, alfabetikus rend, decimális számozás, stb.); a többsoros címek esetében függő behúzás alkalmazásával kell kialakítani. Az oldalszámokat a külső margóra kell tabulálni, a tabulálást jelölni nem kell, ha mégis, kipontozással jelölhető.

cd) A tartalomjegyzék első oldalán az oldalszámot feltüntetni nem kell, a további oldalon vagy oldalakon feltüntetendő.

d) A dolgozat szövegét a (3) bekezdésben meghatározott módon kell szerkeszteni. Az új oldalon kezdődő főrészek címét az oldal tetején kell elhelyezni, amelyet 48-120 pontos térköz követ. Az oldalszámozást arab számokkal, egyéb jelek alkalmazása nélkül, az alábbiak szerint kell kialakítani:

da) fejléc alkalmazása esetében az oldalszámot a fejléc külső margóján (egy oldalas kivitel esetében a jobb margón) kell elhelyezni, ez esetben a főrészek (szakaszok) kezdő oldalára sem fejléc, sem oldalszám nem kerül

db) a fejlécet mellőző dolgozatokban az oldal alján a külső margón (egy oldalas kivitel esetében a jobb margón) kell elhelyezni, ez esetben a belső címoldalt kivéve a dolgozat minden oldalára kerül oldalszám

e) Az egynegyed oldalt meghaladó ábrákat, a két oldalnál hosszabb dokumentációs anyagokat (felmérések, statisztikák, táblázatok, stb.) mellékletben kell elhelyezni. Több melléklet esetében a mellékleteket sorszámokkal, egy mellékleten belül a különböző részeket azonosításra alkalmas felsorolásjelekkel kell ellátni.

f) Az irodalomjegyzéket új oldalon (fejléc alkalmazása esetén új szakaszban) kell elkezdeni, a címe „Irodalom" vagy „Irodalomjegyzék"; a címet az oldal tetején, középre zárva kell elhelyezni, tipográfiája megegyezik a főrészek címeivel.

fa) Az irodalomjegyzékben felsorolt műveket alfabetikus rendben, a törzsszöveg betűméretével, sorkizárt elrendezésben, szimpla sorközzel kell szerkeszteni. A művek között írógépes kivitel esetén egyes sorközt, számítógéppel szerkesztett szöveg esetén 12 pontos térközt kell hagyni.

fb) Az irodalomjegyzékben külön kell felsorolni a dolgozat elsődleges és (ha van) másodlagos irodalmát: az elsődleges irodalom a 8. § (2) bekezdésében megkövetelt művek jegyzékét tartalmazza, a másodlagos irodalom a dolgozathoz felhasznált egyéb irodalom jegyzéke.

g) A mellékleteket a dolgozat végére kell elhelyezni, és olyan sorszámokkal, illetve más felsorolásjelekkel kell ellátni, amelyek révén azonosítani lehet őket a szövegben szereplő utalásokkal. Szükség esetén a mellékletek mérete és elrendezése eltérhet a dolgozat egyéb részeinek beállításaitól. Az eltérő méretű mellékleteket is a dolgozat kötésében kell elhelyezni, a bekötött mű mérete pedig nem haladhatja meg az A/4 formátumot (a kisebb méretű mellékleteket A/4 lapra ragasztással, a nagyobb méretűeket hajtogatással kell a kötésben elhelyezni).

(5) A dolgozat elbírálásra beadott változatának is tartalmaznia kell a (4) bekezdésben felsorolt valamennyi elemét. Az elbírálásra beadott példányok lapjait rögzíteni kell egymáshoz (például hőkötéssel, spirálfűzéssel, irkafűzéssel, stb.)

(6) A dolgozat elfogadott, végső változatát (a könyvtári példányt) sötét színű vászonnal vagy műbőrrel borított kemény táblás kötésben kell beadni. A külső borítóra az alábbiakat kell felírni középre zárva:

a) a címlap felső harmadába a szerző nevét

b) a címlap alsó harmadába a „diplomadolgozat" feliratot

c) a címlap aljára az évszámot.

41. § A diplomadolgozatban a forráshasználat és a hivatkozás alábbi szabályait kell alkalmazni.

(1) Minden esetben, ha a dolgozat idéz vagy ismertet valamely forrást; adatot, állítást vesz át belőle, utal vagy hivatkozik rá, azonosításra alkalmas módon lábjegyzetben meg kell jelölni a hivatkozott forrást.

(2) Önálló könyv esetében a forrásmegjelölésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerző(k) nevét: elöl a vezetéknevét teljesen kiírva, majd a keresztnevét legalább a kezdőbetűvel jelölve; a nem magyar sorrendben használatos nevek esetében a vezetéknév után vesszőt téve

b) a szerző nevét követően, attól kettősponttal elválasztva a hivatkozott mű címét és alcímét (ha van), továbbá több kötetes munka esetében a címtől vesszővel elválasztva a kötet számát római számmal

c) a címtől vesszővel elválasztva jelölendő a mű kiadója

d) a kiadó nevétől vesszővel elválasztva a kiadás helye (ha ismeretes)

e) a kiadás helyétől vesszővel elválasztva a kiadás éve, több kiadás esetében az évszámhoz kapcsoltan indexben a kiadás sorszáma; a kiadás éve mögé pontot tenni nem szabad; ha a könyvben a kiadás éve nem szerepel, az „é.n." (évszám nélkül) megjelölést kell alkalmazni

f) a kiadás évétől vesszővel elválasztva az oldalszám(ok) sorszámként, több oldal esetében a folyamatos hivatkozást a számok között kötőjellel, a szakaszos hivatkozást a számok között vesszővel jelölve; a sorszámo(ka)t követően pedig az „o." (oldal) rövidítést alkalmazva

(3) Gyűjteményes kötet esetében a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok közé beillesztendő:

a) a címtől vesszővel elválasztva a gyűjteményes kötetre utaló „in:" megjelölés

b) a kötet szerkesztőjének (szerkesztőinek neve), majd zárójelben a „szerk." megjelölés

c) a kötet címe és a szerző művének helye a kötetben az oldalszámokkal jelölve, ezt a (2) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott adatok követik.

(4) Folyóirat esetében a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat követően

a) a folyóirat neve vagy rövidítése, amelyet folyamatosan követ az évfolyam és a sorszám, folyamatos számozás esetén csak a sorszám

b) a sorszámtól vesszővel elválasztva a kiadás éve

c) a kiadás évétől vesszővel elválasztva az oldalszám a (2) bekezdés f) pontja szerint jelölve

(5) Egyéb forrás (internetes honlap, rögzített interjú, élő közlés, rádió- vagy televízió műsor) esetében a hivatkozásnak azonosításra teljes mértékben alkalmasnak kell lennie; tartalmaznia kell a közlő személyét, a közlés helyét és idejét, illetve a közlés egyéb adatát és/vagy elérhetőségét.

(6) A forrás megjelölését lábjegyzetben kell elhelyezni, kivéve a hosszabb műismertetések ismételt hivatkozásait, ha azok könyvészeti adatai mindenben megegyeznek az előző hivatkozással, legfeljebb oldalszámban térnek el tőle. Ez esetben a hivatkozott oldalszám a törzsszövegben, zárójelbe téve jelölhető.

(7) A szó szerinti idézetet idézőjelbe kell tenni. Az idézetet eredeti nyelvén vagy pontos fordításában kell közölni. Ha az idézetet a dolgozatba nem az eredeti műből veszik át, a lábjegyzetben a hivatkozást követően „idézi:" bevezetéssel a forrásul szolgáló mű adatait is fel kell tüntetni.

(8) A tartalmi összefoglalás, az utalás és az átvett adat, állítás forrására belső egységenként külön-külön kell hivatkozni. A lábjegyzetben a hivatkozás a „Vö." (vesd össze), illetve a „Ld." (lásd) megjelöléssel kezdődik.

(9) A forrásművek könyvészeti adatait az irodalomjegyzékben és abban a lábjegyzetben, amelyben először fordul elő, a (2)-(5) bekezdésben megjelölt módon, teljes egészében fel kell tüntetni, a későbbi lábjegyzetekben rövidítve kell utalni rá: a szerző vezetéknevével (kettőspontot téve utána), ha a dolgozatban több művével szerepel, ezen túl műve címének kezdő szavával vagy szavaival is, amelyet - hacsak nem ez a teljes cím - három ponttal kell folytatni; majd az „i.m." (idézett mű) megjelöléssel és a hivatkozott oldalszámmal vagy oldalszámokkal. Ha egymást követő lábjegyzetekben történik hivatkozás ugyanarra a műre, ez is elhagyható, és csak az „Uo." (ugyanott) megjelölést, valamint - ha különbözik - az oldalszámot kell feltüntetni.

 

 


III. RÉSZ

ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT

 

Jelen záróvizsga-szabályzat (ZVSZ) a PHF-en teljesített tanulmányokat lezáró, a diploma kiadásáról döntő záróvizsga szabályait tartalmazza.

1. A záróvizsgára jelentkezés

42. § (1) Záróvizsgára jelentkezhet az a hallgató, aki

a) tanulmányainak legalább az utolsó félévét a PHF-n teljesítette,

b) abszolutóriumot szerzett, illetve a záróvizsga időpontjáig az abszolutóriumot megszerzi,

c) diplomamunkáját a PHF-en nyújtotta be és azt a kijelölt bírálók mindegyike legalább elégséges értékeléssel elfogadta

(2) Záróvizsgára a feltételeknek megfelelő hallgató a tanulmányi irodán tett szóbeli nyilatkozatával jelentkezhet.

(3) A záróvizsgára jelentkezést követően a tanulmányi iroda megvizsgálja a feltételek teljesülését.

a) Összegyűjti a jelentkező által a korábbi félévekben teljesített, illetve a jelentkezés félévében felvett kurzusait, és azok alapján megállapítja, hogy a záróvizsga időpontjáig az abszolutórium kiadható lesz-e.

b) Összegyűjti a hallgató diplomamunkájára adott írásos értékeléseket, és megállapítja, hogy azt valamennyi bíráló elfogadta-e.

(4) A tanulmányi iroda a jelentkezést követő öt napon belül közli a jelentkezővel a jelentkezés elfogadását, feltételes elfogadását vagy elutasítását.

a) A jelentkezést feltétel nélkül el kell fogadni, ha a jelentkező már minden feltételnek eleget tett. Ez esetben a tanulmányi iroda határozatában közölni kell a vizsga helyét és idejét, valamint a témaköröket. A jelentkezőnek e határozatot be kell mutatnia a vizsgabizottság elnökének.

b) A jelentkezést feltételekkel kell elfogadni, ha a jelentkező a feltételeknek még nem tett eleget, de a vizsga időpontjáig még lehetséges a feltételek teljesítése. Ez esetben határozatban közölni kell a vizsga helyét és idejét, a témaköröket, illetve annak már ismert részét, valamint tételes kimutatást arról, hogy a vizsga időpontjáig milyen további feltételeket kell a jelentkezőnek teljesítenie. A jelentkezőnek a határozatot be kell mutatnia a vizsgabizottság elnökének, egyben a leckekönyvével vagy más okmánnyal igazolnia kell a határozatban felsorolt feltételek teljesítését. A vizsgabizottság elnökének a vizsga kezdete előtt meg kell vizsgálnia a feltételek teljesítését.

c) A jelentkezést el kell utasítani, ha a jelentkező a tanévben esedékes legkésőbbi rendes vizsgaidőpontig a feltételeknek már nem fog tudni eleget tenni, továbbá ha a hallgató a 36. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiba foglalt határidőket elmulasztotta.

(5) A tanulmányi iroda határozatával szemben a hallgató a rektorhoz fellebbezhet. Fellebbezésének indoklása alkalmas kell legyen arra, hogy a rektor a feltételek teljesülését megállapíthassa, illetve a vitatott kérdésekben állást foglalhasson.

2. A záróvizsga időpontja

43. § (1) A záróvizsga rendes időpontját vagy időpontjait minden tavaszi szemeszterben május 1. és június 20. között kell megállapítani úgy, hogy

a) valamennyi elfogadott jelentkezőnek módja legyen a feltételek teljesítésére

b) a záróvizsgák a diplomaosztó ünnep előtt legkésőbb 3 nappal befejeződjenek

c) a jelentkezést elfogadó határozat és a kijelölt záróvizsga időpont között legalább 30 nap felkészülési idő legyen.

(2) Az a hallgató is jelentkezhet záróvizsgára, akinek esetében a vizsgaidőpont kijelöléséhez az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt feltétel nem teljesülhet, feltéve, hogy a hallgató a 30 napos felkészülési időről lemond.

44. § Az a hallgató, akinek a rektor engedélyezte, hogy diplomáját a diplomaosztó ünneptől eltérő időpontban vegye át, ha a rendes záróvizsga időpontok egyikén sem tud megjelenni, kérheti rendkívüli záróvizsga időpont kijelölését. A záróvizsga-bizottság rendkívüli összehívásáért a rektor térítési díjat állapíthat meg.

3. A záróvizsga témája

45. § (1) A záróvizsga során a hallgatónak meg kell védenie diplomadolgozatát, és bizonyítania kell az ahhoz kapcsolódó előre kijelölt teológiai témakörökben való jártasságát. A vizsga során a jelöltnek tanúsítania kell, hogy a teológia tárgykörében képes a kiérlelt, tárgyszerű és átfogó előadásra és vitára.

(2) A diplomadolgozathoz kapcsolódó teológiai témaköröket a dolgozat bírálói jelölik ki, és azt írásos bírálatukba foglaltan közlik.

a) Minden bíráló két témakört köteles megjelölni.

b) A kijelölt témák a diplomadolgozat témaköréhez, irodalomjegyzékéhez kapcsolódnak vagy azt vezetik tovább a dolgozat témáját megalapozó, illetve abból következő teológiai kérdések felé.

c) A kijelölt témák mindegyike teológiai vonatkozású kell legyen.

(3) A hallgatónak valamennyi kijelölt témához irodalomjegyzéket kell készítenie, és azt a vizsga során - ha a bizottság valamely tagja kéri - be kell mutatnia.

(4) Ha egy alapképzési (BA) szakon a szakmai törzsanyag tantárgyi programjait nem zárja tantárgyanként szigorlat, a záróvizsga a diplomadolgozat megvédésén túl a szakmai törzsanyag összefoglaló szigorlatának szerepét is betölti. Ilyen esetben a záróvizsga-bizottság kiegészül a tantárgyi programok képviselőivel.

a) A tantárgykör szerint illetékes tanszékeknek az első záróvizsga időpont előtt legalább 30 nappal közzé kell tenniük a záróvizsga tantárgyi témaköreit.

b) A tantárgyi programok képviselőit a tanszékek delegálják a bizottságba.

4. A záróvizsga-bizottság

46. § (1) A záróvizsga lebonyolítására és a záróvizsgához kapcsolódó feladatok ellátására jelöltenként külön-külön záróvizsga-bizottságot kell alakítani. A bizottság három tagból és egy elnökből áll. Ha a 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsga-bizottság rendes tagjai nem elegendőek valamennyi vizsgán szereplő tantárgyi program képviseletére, annyi póttagot kell meghívni a bizottságba, hogy valamennyi tantárgyi program képviseltetve legyen.

(2) A bizottság rendes tagjai a hallgató diplomadolgozatának bírálói. A tagok és póttagok feladata a jelölt kérdezése, a jelölttel folytatott vita és a záróvizsga értékelése.

(3) A bizottság elnökét a rektor nevezi ki. Az elnök feladata a jelentkező jelöltté nyilvánítása, a vizsga levezetése, a vizsga szabályszerűségének felügyelete, a vizsgát követően pedig határozathozatal a diploma kiadásáról és a kiadandó diploma minősítéséről. Az elnök a jelölt kérdezésében és értékelésében nem vehet részt.

(4) A bizottság tagjai, illetve az elnök határozata ellen a jelölt indokolt esetben 48 órán belül a rektorhoz fordulhat írásos felülvizsgálati kérelemmel. A rektor, ha a kérelemnek helyt ad,

a) a vizsgabizottságot felszólíthatja az eljárási szabálytalanságok utólagos orvoslására, ha ez lehetséges,

b) vagy a vizsgabizottság kifogásolt határozatát megsemmisítheti, és a bizottságot új eljárásra utasíthatja, akár úgy is, hogy a bizottság élére új elnököt nevez ki.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a záróvizsga-bizottságnak a rektor is tagja vagy elnöke volt, a rektornak a felülvizsgálati kérelmet a tanulmányi rektor-helyettesnek vagy - ha a bizottságnak ő is tagja vagy elnöke volt - a bizottságban részt nem vevő egyik tanszékvezetőnek kell elbírálásra továbbítania.

5. A záróvizsga előkészítése

47. § (1) A záróvizsgát a főiskola arra alkalmas helyiségében kell tartani.

(2) A tanulmányi irodának a vizsgához jegyzőkönyv nyomtatványt kell előkészítenie, azon a kijelölt rovatokat kitöltenie, és a záróvizsga-bizottság elnökének a vizsga kezdete előtt átadnia. Az elnök részére a minősítés megállapításához számológépet is biztosítani kell.

(3) A jegyzőkönyv nyomtatványon a tanulmányi iroda által kitöltendő adatok a következőek:

a) a jelölt neve, születési ideje, szakja és hallgatói törzsszáma

b) annak igazolása, hogy a jelölt az utolsó félévet a PHF-n végezte

c) annak igazolása, hogy a jelölt a záróvizsga kezdetéig abszolutóriumot szerzett

d) a tanszéki és a műveltség programok teljesítésének szakonkénti igazolása, és a programok átlagainak feltüntetése

e) a diplomadolgozatra adott bírálatok érdemjegyeinek feltüntetése, valamint a bírálatok mellékletként történő csatolása

f) annak igazolása, hogy a jelölt diplomadolgozatának a 40. § (6) bekezdésének megfelelő könyvtári példányát a záróvizsga előtt beadta

6. A záróvizsga menete

48. § (1) A záróvizsga kezdete előtt a záróvizsga-bizottság elnöke a jegyzőkönyv nyomtatvány kitöltött rovatai, a hallgató által bemutatott jelentkezési határozat, feltételes elfogadás esetén pedig a hallgató által a feltételek teljesítését igazoló okmányok alapján megállapítja, hogy a jelentkező záróvizsgára bocsátható-e. A záróvizsgára bocsátott jelentkezőt jelöltté nyilvánítja.

(2) A záróvizsga jegyzőkönyvét a bizottság elnöke vezeti.

(3) Az elnök sorban szót ad a bizottság tagjainak, akik egyenként tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet a dolgozatáról, az általuk megadott - a 45. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezen felül az előre kiadott - témakörökből. A bizottság tagjai kérhetik a jelölttől az általuk megadott témakörökhöz készített irodalomjegyzékek bemutatását. A 45. § (4) bekezdése alá eső esetekben ezt követően a bizottság póttagjai további tíz-tíz percig kérdezhetik a jelöltet az általuk képviselt tantárgykör előre kiadott témaköreiből.

(4) A bizottság tagjai és póttagjai lemondhatnak időkeretük teljes kitöltéséről; az elnök azonban az időkeret elteltével köteles a kérdezés jogát a következő tag számára átadni, illetve az utolsó tag időkeretét követően a vizsgát lezárni.

(5) A vizsga végeztével a jelöltnek el kell hagynia a termet. A bizottság tagjai egyenként értékelik a jelöltet.

a) Minden tag köteles nyilatkozni arról, hogy a jelölt a diplomadolgozatát megvédte-e; ha igen, a kapcsolódó előadást és vitát 1-5-ig érdemjegy adásával kell értékelni. A nyilatkozatot és az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

b) Minden tag adhat rövid szöveges értékelést is, amit az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

c) A 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán ezt követően a póttagok a vizsgát 1-5-ig érdemjegy adásával értékelik. Az érdemjegyet az elnöknek be kell írnia a jegyzőkönyvbe.

(6) Az elnök a bizottság tagjai által adott nyilatkozatok és értékelések alapján határoz a záróvizsga sikerességéről. A jelölt a záróvizsgán megfelelt, ha a tagok többsége a diplomadolgozat megvédését elfogadja, és a vizsgára adott érdemjegyek átlaga eléri a 2,0-t. A 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán a „megfelelt" eredmény további feltétele, hogy a jelölt minden tantárgyi programból legalább elégséges érdemjegyet kapjon.

a) Ha a jelölt a diplomadolgozatát nem tudta megvédeni, új dolgozatot kell benyújtania.

b) Ha a vizsgára adott érdemjegyek átlaga nem éri el a 2,0-t, illetve ha a 45. § (4) bekezdése alá eső záróvizsgán valamely tantárgyi programból elégtelen érdemjegyet szerzett, új záróvizsgát kell tennie.

(7) Az elnök a vizsga eredménye, a tanulmányi iroda által előre megadott, illetve a jelölt által igazolt adatok alapján határoz a diploma kiadásáról, illetve annak minősítéséről. A diploma minősítését a 2. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(8) Miután az elnök határozatát meghozta, a jelöltet be kell hívni, és a határozatot közölni kell vele. A közlés során az elnöknek meg kell mondania a záróvizsgára adott jegyek átlagát, illetve a kiadandó diploma minősítését.

7. A záróvizsgán hozott határozat érvénye

49. § (1) A záróvizsga végeztével a jegyzőkönyvet az elnöknek és minden tagnak alá kell írnia, majd a jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a tanulmányi irodának át kell adni.

(2) A tanulmányi iroda ellenőrzi a kiadandó diploma minősítésének kiszámítását, és ha abban számítási hibát tapasztal, a bizottság elnökét felszólítja határozata módosítására.

(3) A záróvizsga-bizottság elnökének határozata jogerőre emelkedik, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a jelölt a vizsga befejeztét követően nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, vagy ha benyújtott, azt elutasították, illetve a kifogásolt eljárási szabálytalanságot utólag orvosolták

b) a tanulmányi iroda a diploma minősítésének kiszámítását helyesnek találta, illetve a bizottság elnöke a számítási hibát kijavítva a minősítést módosította.

(4) A záróvizsga-határozat a diploma kibocsátásának jogi alapja. A diploma kiadását ezen túlmenően csak a 2. § (1) d) pontjában meghatározott nyelvtudás igazolásától lehet függővé tenni.

 

 


IV. RÉSZ

 

SZAKLEÍRÁSOK

 

A) FŐISKOLAI SZAKOK

 

A jelen A) rész közös szerkezetben tartalmazza a főiskola 2006. szeptember 1. napja előtt indított képzési szakjainak szakleírásait. E szakokon a 2006/2007. tanévtől kezdődően új évfolyamok nem indulnak - a főiskola azonban biztosítja e szakok befejezését mindazon hallgatók számára, akik korábban e szakok valamelyikére felvételt nyertek, és hallgatói jogviszonyuk folyamatosan fennáll.

50. § (1) Az e főrészben leírt szakokra a 2006/2007. tanév I. félévétől kezdődően új hallgatóként felvételt nyerni nem lehet.

(2) Az e főrészben leírt szakokra a főiskola olyan hallgatók átjelentkezését fogadja el, akiknek korábbi tanulmányaik alapján valós esélyük van a kifutó szakok befejezésére. A rektornak az átjelentkezési kérelem elbírálása során e feltételt az alábbiak szerint kell mérlegelnie:

a) külön vizsgálat nélkül átvehető az a hallgató, aki más teológiai felsőoktatási intézményben azonos tartalmú szakon folytatott tanulmányokat, amennyiben azokat korábban annyi féléven keresztül folytatta, hogy a PHF-n a kifutó évfolyamok valamelyik soron következő félévébe be tud kapcsolódni

b) egyéb esetekben minimális követelmény, hogy korábbi tanulmányai átváltását követően a PHF-re történő beiratkozása előtt az utolsó kifutó évfolyam minden már teljesített féléve után 15-15 átváltott tanegységgel rendelkezzen. Így tehát a 2006/2007. tanév I. félévére az vehető át, aki az átváltást követően legalább 30, a II. félévre legalább 45, a 2007/2008. tanév I. félévére legalább 60 - és így tovább - tanegységgel rendelkezik.

(3) Még a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem vehető át az e főrészben leírt szakokra olyan hallgató, akinek a jelen szakleírásban szereplő valamely kötelező tárgy teljesítése sem a szakra meghirdetett kurzussal, sem más szakok kurzusainak kreditálásával nem biztosítható.

51. § Az e főrészben leírt szakok mindegyikének képzési szintje és végzettsége főiskolai. A jelen szabályzat együttesen főiskolai szakként nevezi meg őket.

52. § A PHF - azok kifutásáig - az alábbi főiskolai szakokon folytat képzést:

(1) A „teológia" megnevezésű szakon megszerezhető végzettség „katolikus teológus".

(2) A teológia szakos diploma a teológia tudományában való jártasságot tanúsítja, és lelkipásztori feladatok ellátására képesít.

a) A teológia szakos hallgatót a főiskola a katolikus teológia, a kapcsolódó tudományok, a lelkipásztori gyakorlat oktatásával felkészíti a katolikus egyház tanítása és hagyományai szerinti lelkipásztori feladatok ellátására, így különösen az igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására, a lelkipásztori liturgikus teendőkre, a gyermekek és felnőttek katekézisére, lelkivezetésre, plébánia- és közösségvezetésre, a sajátos helyzetben levők lelkipásztori gondozására és más lelkipásztori feladatokra.

b) A teológia szakos főiskolai képzés tizenkét félévig tart.

(3) A „hittanár" megnevezésű főiskolai szakon kétféle végzettség szerezhető meg: a 10 félévig tartó nappali tagozatos képzésben „általános és középiskolai katolikus hittanár", a 8 félévig tartó levelező tagozatos képzésben „általános iskolai katolikus hittanár".

(4) A hittanár szakos diploma a teológia tudományában és a pedagógus mesterségben való jártasságot tanúsítja, és 6-18, illetve 6-14 éves korú fiatalok, valamint felnőttek katekézisére képesít.

a) A hittanár szakos hallgatót a főiskola a katolikus teológia, a kapcsolódó tudományok, valamint a pedagógiai-kateketikai gyakorlat oktatásával felkészíti a katolikus egyház tanítása és hagyományai szerinti kateketikai feladatok ellátására, ennek keretében általában is a pedagógus mesterségre.

b) A hittanár szakos képzés követi az állami jogszabályokban meghatározott pedagógus képzés követelményrendszerét - annak érdekében, hogy a hittanár szakon elsajátított jártasság a tanári szakokon megszerezhető jártassággal egyenértékű legyen.

 

A főiskolai szakokon teljesítendő tantárgyi programok

 

53. § A főiskolai szakokon teljesítendő tantárgyi programok az alább felsorolt típusú kurzusok elvégzésével teljesíthetők.

(1) A szakra előírt bölcseleti és teológiai tantárgyi programokba tartozó alapkurzusok kódjában az első betű „A"; minden esetben kollokviummal zárulnak, tanegység értékük megegyezik a heti óraszámukkal.

(2) A szak teológiai választható programjába tartozó választható szemináriumok és gyakorlatok kódjában az első betű „B"; gyakorlati jeggyel zárulnak, tanegység értékük megegyezik a heti óraszámukkal.

a) Ha egy kurzus a 16. § (4) bekezdés b) pontja alapján az egyik szak kötelező programjából a másik szak választható programjába átsorolt kurzus, az oktató választása szerint gyakorlati jeggyel és kollokviummal is zárható.

(3) A műveltségi tantárgyi programba tartozó kurzusok kódjának első betűje „C", az előadások kollokviummal, a szemináriumok gyakorlati jeggyel zárulnak, tanegység értékük megegyezik a heti óraszámukkal.

a) Ha egy kurzus a 16. § (4) bekezdés b) pontja alapján az egyik szak kötelező programjából a másik szakon műveltségi programba átsorolt kurzus, az oktató választása szerint gyakorlati jeggyel és kollokviummal is zárható.

(4) A Pedagógia-Kateketika tantárgyi programba tartozó kurzusok és gyakorlatok kódjában az első betű „D", a kurzus jellegének megfelelően kollokviummal vagy gyakorlati jeggyel zárulnak; a kurzusok tanegység­ér­té­ke megegyezik heti óraszámukkal, a gyakorlatoké 12-15 munkaóránként egy-egy tanegység.

a) A tanszék programjának teljesítéséhez megkövetelheti önismereti, csoportdinamikai, kommunikációs és kapcsolati tréningen, valamint - a tanulmányok teljes ideje alatt összesen - egy hónapos nyári gyakorlaton való részvételt. A tréningek és nyári gyakorlatok teljesítését a leckekönyv szakmai gyakorlatok rovatában kell igazoltatni.

(5) Az előkészítő tantárgyi programba tartozó kurzusok kódjának első betűje „E", tanegység értékük a 8 féléves hittanát szakon megegyezik a (névleges) heti óraszámukkal, teológia szakon és a 10 féléves hittanár szakon kritérium-követelmények, teljesítésük tanegységet nem ér, de a kurzusokat lezáró érdemjegyek a tanulmányi átlagokba beszámítanak.

(6) A diplomadolgozatra felkészítő szemináriumok közül a hallgatónak az 1. sz. mellékletben meghatározott módon a teológia és a 10 féléves hittanár szakon hatot, a 8 féléves hittanár szakon négyet (egy bevezető diplomaszemináriumot [F1], két kutatószemináriumot [F3, F4] és egy dolgozatíró szemináriumot [F5/6]) kell teljesítenie. E kurzusok kódjában az első betű "F", minden esetben gyakorlati jeggyel zárulnak, 8 féléves hittanár szakon 1-1 tanegységet érnek, teológia és 10 féléves hittanár szakon a diplomadolgozat kritérium-követelményei, teljesítésük tanegységet nem ér.

(7) A szakos képzéshez nem tartozó egyéb szakkurzusok teljesítése tanegységet nem ér, a kurzust lezáró jegyet a félévi átlagba beszámítani nem lehet. E kurzusok kódjának első betűje nem egyezhet meg az (1)-(6) bekezdésben felsorolt kurzusokéval.

54. § A főiskolai szakokon az abszolutórium kiadásának feltétele az alább felsorolt tantárgyi programok teljesítése. E programokhoz tartozó kurzusokat a főiskola tanszékei határozzák meg az alábbi keretszabályok szerint.

55. § (1) A bölcseleti és társadalomtudományi tantárgyi program a Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ide tartoznak a filozófia és a társadalomtudományok, mindenekelőtt a szociológia és a szociálteológia; kivéve a történeti tudományokat, a lélektant és a pedagógiát.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű: B.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja valamennyi főiskolai szakon szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot az 5. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék „C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat gondozhat, „B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat nem indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot csak szociálteológia témakörben indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 19 „A" tanegység, 10 féléves hittanár szakon 22 „A" tanegység, teológia szakon 24 „A" tanegység megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

56. § (1) Az egyháztörténeti tantárgyi program az Egyháztörténelem Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az egyháztörténelem, a patrológia, a dogmatörténet, a lelkiségtörténet, a latin nyelv, továbbá a zenei és történeti témájú műveltségi kurzusok.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű T.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja teológia szakon szigorlattal zárul. A szigorlat előfeltétele sikeres latin záróvizsga tétele. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 7. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék „C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat gondozhat, „B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot teológiai témakörökben indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 8 „A" és 2 „B", 10 féléves hittanár szakon 16 „A" és 4 „B" tanegység megszerzésével teljesíthető; teológia szakon 16 „A" és 6 „B" tanegység megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

57. § (1) A szentírástudományi program a Szentírástudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az ó- és újszövetségi szentírástudomány, valamint a bibliai nyelvek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű S.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja valamennyi szakon szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot 8 féléves hittanár szakon a 7. félévben, 10 féléves hittanár szakon és teológia szakon a 9. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék "C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat nem gondozhat, "B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 16 „A" és 2 „B", 10 féléves hittanár szakon 24 "A" és 2 "B", teológia szakon 24 "A" és 4 "B" tanegység megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

58. § (1) A szisztematikus teológia tantárgyi program a Szisztematikus Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a dogmatika, a morális és a fundamentális.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű D.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja mindkét szakon szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot 8 féléves hittanár szakon a 8. félévben, 10 féléves hittanár szakon és teológia szakon a 10. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék „C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat nem gondozhat, „B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 28 „A" és 2 „B", 10 féléves hittanár szakon 36 „A" és 8 „B", teológia szakon 36 „A" és 12 „B" tanegység megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

59. § (1) Az alkalmazott teológia program az Alkalmazott Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pasztorális, a liturgika, az egyházjog, az egyházi zene, a lelkipásztori gyakorlati kurzusok.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű P.

(3) A A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja teológia szakon a szigorlatnak minősülő jurisdikciós vizsgával zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 12. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék „C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat nem gondozhat, „B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 12 „A" és 8 „B", 10 féléves hittanár szakon 8 „A" és 10 „B" tanegység megszerzésével (szigorlat nélkül), teológia szakon 20 „A" és 26 „B" tanegység megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

60. § (1) A pedagógiai-kateketikai tantárgyi program a Pedagógia-Kateketika Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pszichológia, pedagógia, kateketika, nyelvi, beszédtechnikai, kommunikációs, csoportdinamikai, önismereti, retorikai és tanítási gyakorlatok és tréningek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában az első betű D.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Elméleti programja 8 és 10 féléves hittanár szakon komplex pszichológia-pedagógia szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot 8 féléves hittanár szakon legkésőbb a 6. félévben, 10 féléves hittanár szakon a 8. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék „C" jelű (a műveltségi tantárgyi programba tartozó) kurzusokat nem gondozhat, „B" jelű (a teológiai tantárgyi programokba tartozó választható) kurzusokat nem indíthat.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot nem indíthat.

(7) A tantárgyi program 8 féléves hittanár szakon 30 „D", 10 féléves hittanár szakon 32 „D" tanegység megszerzésével, sikeres komplex pszichológia-pedagógia szigorlattal, záródolgozattal (portfolió), képesítő vizsgával és zárótanítással; teológia szakon 16 „D" tanegység megszerzésével (szigorlat nélkül) teljesíthető.

(8) Hittanár szakon a tantárgyi programátlag kiszámításakor a tanítási gyakorlatok és a szigorlat eredményét figyelmen kívül kell hagyni.

(9) A tanári képesítő vizsga eredménye az alábbi értékek egészre kerekített átlaga:

a) a tanári szakdolgozatra (záródolgozat, portfolió) és a dolgozatvédésre szerzett jegy átlageredménye

b) a szóbeli képesítő vizsga érdemjegye

c) a pedagógiai-pszichológiai komplex szigorlat érdemjegye

d) a tanítási gyakorlatokra kapott érdemjegyek egyszeres és a zárótanításra kapott érdemjegy háromszoros figyelembevételével számított átlageredmény

(10) A tanári képesítő vizsga eredménye elégtelen, ha a (9) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt értékek bármelyike nem éri el a 2,0-t.

61. § A műveltségi tantárgyi program nyílt program, amely a főiskola műveltségi kurzusok indítására feljogosított tanszékei által gondozott kurzusokkal, illetve más szakok vagy más felsőoktatási intézmények előzetes vagy utólagos kreditálással által a programba sorolt műveltségi témájú kurzusainak eredményes elvégzésével teljesíthető. A műveltségi tantárgyi program teljesítéséhez a hallgatónak 8 féléves hittanár szakon 6 „C", 10 féléves hittanár szakon és teológia szakon 16 „C" jelű tanegységet kell szereznie.

62. § (1) A hallgatónak 10 féléves hittanár szakon és teológia szakon főiskolai tanulmányai első évében három előkészítő kurzust kell teljesítenie: EDB kóddal heti egy órában "Bevezetés a teológiába", EPB1 kóddal heti két órában "Bevezetés a Krisztus-misztériumba I.", és EPB2 kóddal heti két órában "Bevezetés a Krisztus-misztériumba II." címmel. E kurzusok kollokviummal zárulnak, teljesítésük tanegységet nem ér, a vizsgán kapott érdemjegy a félévi átlagba beszámít.

(2) 8 féléves hittanár szakon a hallgatónak főiskolai tanulmányai első évében két tanegység értékű, kollokviummal záruló előkészítő kurzust kell teljesítenie. E kurzus(ok) kódjának első betűje „E".

 

B) OSZTATLAN KÉPZÉSI IDEJŰ TEOLÓGIA MESTERSZAK

 

63. § A főiskola osztatlan képzési idejű teológia szakos mesterképzést (a továbbiakban: teológia MA szak) a 2006/2007. tanév első félévétől kezdődően felmenő rendszerben folytatja. A szakra belső átjelentkezéssel felvehető olyan hallgató is, akinek átjelentkezési kérelmét a rektor elfogadta, és korábbi tanulmányai által a felmenő évfolyamokba be tud kapcsolódni.

64. § (1) A „teológia MA" megnevezésű szak képzési szintje mesterképzés, képzési ideje 10 félév, lelkipásztori szakirányon 12 félév. A szakon elnyerhető végzettség: okleveles teológus, illetve okleveles teológus lelkipásztori szakiránnyal.

(2) A teológia MA szakos hallgatót a főiskola a katolikus teológia és a kapcsolódó tudományok oktatásával felkészíti a katolikus teológia művelésére és előadására. Lelkipásztori szakirányon ezen felül a lelkipásztori gyakorlat oktatásával felkészíti a katolikus egyház tanítása és hagyományai szerinti lelkipásztori feladatok ellátására, így különösen az igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására, a lelkipásztori liturgikus teendőkre, a gyermekek és felnőttek katekézisére, lelkivezetésre, plébánia- és közösségvezetésre, a sajátos helyzetben levők lelkipásztori gondozására és más lelkipásztori feladatokra.

 

A teológia MA szakon teljesítendő tantárgyi programok

 

65. § A teológia MA szak tantárgyi programjaihoz tartozó kurzusok kódjának első betűje „T". A hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez az alább felsorolt tantárgyi programokból a főiskolán elvégzett kurzusokkal vagy átváltott kurzusokkal, illetve nem kurzusokba szervezett más tanulmányi feladatok teljesítésével a tantárgyi programokhoz, illetve egyéb kritérium-követelményekhez rendelt krediteket kell összegyűjtenie.

66. § Teológia MA szakon az abszolutórium kiadásának feltétele az alább felsorolt tantárgyi programok teljesítése. E programokhoz tartozó kurzusokat a főiskola tanszékei határozzák meg az alábbi keretszabályok szerint.

67. § (1) A bölcseleti és műveltségi tantárgyi program a Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek: a filozófia, a szociológia, a lélektan (a fejlődéslélektant kivéve), valamint az élő idegen nyelvek. A tantárgyi programhoz tartoznak továbbá a teológiai tanulmányokra előkészítő kurzusok is.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű: B.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot az 5. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék diplomaszemináriumot nem indíthat.

(6) A tantárgyi program 47 (lelkipásztori szakirányon 53) kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

68. § (1) Az egyháztörténeti tantárgyi program az Egyháztörténelem Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az egyháztörténelem, a patrológia, a dogmatörténet.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű T.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja teológia szakon szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 7. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék tantárgyi programját köteles úgy szervezni, hogy az 6 kredit értékben választható szemináriumokat tartalmazzon.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 31 (lelkipásztori szakirányon 36) kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

69. § (1) A szentírástudományi tantárgyi program a Szentírástudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az ó- és újszövetségi szentírástudomány, a bibliai nyelvek és a latin nyelv.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű S.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlat felvételének előfeltétele latin nyelvből záróvizsga letétele. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 9. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék tantárgyi programját köteles úgy szervezni, hogy az 6 kredit értékben választható szemináriumokat tartalmazzon.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 68 (lelkipásztori szakirányon 72) tanegység megszerzésével, latin záróvizsgával és sikeres szigorlattal teljesíthető.

70. § (1) A szisztematikus teológia tantárgyi program a Szisztematikus Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a dogmatika, a morális, a szociálteológia és a fundamentális.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű D.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 10. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék tantárgyi programját köteles úgy szervezni, hogy az 12 kredit értékben választható szemináriumokat tartalmazzon.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 71 (lelkipásztori szakirányon 74) kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

71. § (1) Az alkalmazott teológia program az Alkalmazott Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pasztorális, a liturgika, az egyházjog, az aszketika, az egyházi zene, a lelkipásztori gyakorlati kurzusok, ide értve a lelkipásztorkodáshoz kapcsolódó társadalomtudományokat is (pld. néprajz, művészettörténet) - lelkipásztori szakirányon ezen felül a kateketika és a hozzá kapcsolódó fejlődéslélektan és pedagógia.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű P.

(3) A A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) Programja teológia szakon a szigorlatnak minősülő jurisdikciós vizsgával zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot a 10. (lelkipásztori szakirányon a 12.) félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék tantárgyi programját köteles úgy szervezni, hogy az 4 kredit értékben választható szemináriumokat, lelkipásztori szakirányon ezen felül 30 kredit értékben külső intézményi gyakorlatot tartalmazzon. A külső intézményi gyakorlat megosztható kateketikai gyakorlatra és lelkipásztori (plébániai) gyakorlatra.

(6) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(7) A tantárgyi program 44 (lelkipásztori szakirányon 89) kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető. Lelkipásztori szakirányon a szigorlat a jurisdikciós vizsgának felel meg.

72. § Az abszolutórium kiadásához szükséges, de tantárgyi programhoz nem tartozó, hanem a diplomadolgozat beadásának előfeltételéül állított tanulmányi követelmény hat - egyenként egy-egy kredit értékű - diplomaszeminárium teljesítése a diplomadolgozatra vonatkozó általános szabályok szerint.

73. § Azon hallgatók számára, akik a lelkipásztori szakirányt nem végzik, az abszolutórium kiadásának további kritérium-követelménye három - egyenként két kredit értékű - választható teológiai kutatószeminárium teljesítése.

74. § (1) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjához - a diplomadolgozathoz - rendelt kreditérték 20.

(2) A 2. § (1) bekezdésének e) pontjához - a záróvizsgához - rendelt kreditérték 10.

(3) A diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma mindösszesen 303, lelkipásztori szakirányon 360.

 

C) KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

 

75. § A főiskola katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakot (BA) a 2007/2008. tanév első félévétől kezdődően indítja. A szakra belső átjelentkezéssel felvehető olyan hallgató is, akinek átjelentkezési kérelmét a rektor elfogadta, és korábbi tanulmányai lehetővé teszik, hogy a szak képzésébe bekapcsolódjon.

76. § (1) A „katekéta - lelkipásztori munkatárs BA" megnevezésű szak képzési szintje alapképzés, képzési ideje 6 félév. A szakon kötelezően választandó szakirány a „katekéta" vagy a „lelkipásztori munkatárs" A szakon elnyerhető végzettség: katekéta, illetve lelkipásztori munkatárs.

(2) A katekéta - lelkipásztori munkatárs MA szakos hallgató a főiskolai tanulmányai során elsajátítja mindazokat az ismereteket és megszerzi azokat a kompetenciákat, amelyeket a szak Képzési és Kimeneteli Követelménye tartalmaz.

 

A katekéta - lelkipásztori munkatárs BA szakon teljesítendő tantárgyi programok

 

77. § A szak tantárgyi programjaihoz tartozó kurzusok kódjának első betűje „K". A hallgatónak az abszolutórium megszerzéséhez az alább felsorolt tantárgyi programokból a főiskolán elvégzett kurzusokkal vagy átváltott kurzusokkal, illetve nem kurzusokba szervezett más tanulmányi feladatok teljesítésével a tantárgyi programokhoz, illetve egyéb kritérium-követelményekhez rendelt krediteket kell összegyűjtenie.

78. § Az abszolutórium kiadásának feltétele az alább felsorolt tantárgyi programok teljesítése. E programokhoz tartozó kurzusokat a főiskola tanszékei határozzák meg az alábbi keretszabályok szerint.

79. § (1) A bölcseleti és műveltségi tantárgyi program a Bölcseleti és Társadalomtudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek: a filozófia, a szociológia, a lélektan, valamint az élő idegen nyelvek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű: B.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) Programja szigorlattal zárul. A szigorlati követelményeit tartalmazó kurzusai indítását köteles úgy ütemezni, hogy minden tanulmányait szabályosan ütemező és teljesítő hallgató a szigorlatot az 5. félévben fel tudja venni.

(5) A tanszék diplomaszemináriumot nem indíthat.

(6) A tantárgyi program mindkét szakirányon a műveltségi alapismeretek keretében 33, a szakmai törzsanyag keretében további 13 kredit megszerzésével és sikeres szigorlattal teljesíthető.

80. § (1) Az egyháztörténeti tantárgyi program az Egyháztörténelem Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az egyháztörténelem, a patrológia, a dogmatörténet.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű T.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(4) A tantárgyi program a szakmai törzsanyag keretében 21 kredit megszerzésével teljesíthető.

81. § (1) A szentírástudományi tantárgyi program a Szentírástudományi Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek az ó- és újszövetségi szentírástudomány.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű S.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(5) A tantárgyi program a szakmai törzsanyaghoz tartozó 27 kredit megszerzésével teljesíthető.

82. § (1) A szisztematikus teológia tantárgyi program a Szisztematikus Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a dogmatika, a morális, a szociálteológia és a fundamentális.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű D.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(5) A tanszéki program a szakmai törzsanyaghoz tartozó 32 kredit megszerzésével teljesíthető.

83. § (1) Az alkalmazott teológia program az Alkalmazott Teológia Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a liturgika, az egyházjog, az aszketika, az egyházi zene, a lelkipásztorkodáshoz kapcsolódó társadalomtudományok (pld. néprajz, művészettörténet) - lelkipásztori munkatárs szakirányon ezen felül a pasztorális és a szociálteológia.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű P.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt állíthat.

(4) A tanszék diplomaszemináriumot indíthat.

(5) A tantárgyi program a szakmai törzsanyaghoz tartozó 15 (lelkipásztori munkatárs szakirányon a szakirányhoz tartozó további 16) kredit megszerzésével teljesíthető.

84. § (1) A katekéta szakirány önálló tantárgyi programra a Pedagógia-Kateketika Tanszék tantárgykörébe tartozó kurzusokkal teljesíthető. Ezek a pszichológia, pedagógia, kateketika, nyelvi, beszédtechnikai, kommunikációs, csoportdinamikai, önismereti, retorikai és tanítási gyakorlatok és tréningek.

(2) A tanszék által indított kurzusok kódjában a második betű K.

(3) A tanszék a tantárgyi programjához tartozó kurzusok felvételéhez saját programján kívüli feltételt nem állíthat.

(4) A tanszék diplomaszemináriumot nem indíthat.

(5) A tanszéki program katekéta szakirányon a szakirányhoz tartozó 16 kredit megszerzésével teljesíthető.

85. § A szakmai törzsanyaghoz tartozó, az abszolutórium kiadásához szükséges, de tantárgyi programhoz nem tartozó, hanem a diplomadolgozat beadásának előfeltételéül állított tanulmányi követelmény két - egyenként két-két kredit értékű - választható diplomaszeminárium teljesítése a diplomadolgozatra vonatkozó általános szabályokban meghatározott bevezető szemináriummal (F1) és dolgozatíró szemináriummal (F5/6).

86. § Az abszolutórium kiadásának további követelménye egy - három kredit értékű - választható teológiai szeminárium teljesítése olyan tanszék tantárgyi programjából, amely diplomaszeminárium indítására jogosult.

87. § (1) A 2. § (1) bekezdésének b) pontjához - a diplomadolgozathoz - rendelt kreditérték 10.

(2) A 2. § (1) bekezdésének e) pontjához - a záróvizsgához - rendelt kreditérték 6.

(3) A szak záróvizsgájára érvényesek a jelen szabályzat III. részében a 45. § (4) bekezdésében és a kapcsolódó helyeken szereplő rendelkezések. A záróvizsga tantárgykörei a 80-83. §-okban szereplő tantárgykörök.

(4) A diploma megszerzéséhez szükséges kreditek száma: a műveltségi alapismeretekből 33, a szakmai törzsanyagból 115, a szakirányhoz tartozó kurzusokból 16, szakdolgozatból és záróvizsgából 16, mindösszesen 180.

 


V. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. § A jelen TVSZ-ben meghatározott tanulmányi adminisztrációs feladatok elektronikus formában is teljesíthetők.

(1) Ha az elektronikus teljesítés műszaki feltételei fennállnak, a tanulmányi iroda a hallgatóktól és az oktatóktól megkövetelheti az elektronikus ügyintézés igénybe vételét.

(2) A főiskola elektronikus ügyintézési rendszere a Tanulmányi Adatkezelő Rendszer (TAR). A TAR használata - a technikai feltételek fennállása esetén - nappali tagozaton kötelező, levelező tagozaton választható.

(3) A 4. § (1) bekezdésében leírt beiratkozás a Tanulmányi irodán a TAR-ban kitöltött beiratkozási lap kitöltésével történik (a beiratkozási lap a bejelentkezési lappal formailag megegyezik).

(4) A beiratkozáskor az adatlapot a hallgató adatszolgáltatása alapján a Tanulmányi iroda tölti ki, majd annak nyomtatott változatát a hallgató aláírásával hitelesíti.

(5) Ezt követően a Tanulmányi iroda felhasználói nevet, és jelszót ad a hallgatónak, lehetővé téve ezáltal a TAR-hoz való hozzáférést. A hallgatónak gondoskodnia kell arról, hogy felhasználói nevével és jelszavával illetéktelenek ne férhessenek az adataihoz. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a hallgató kártérítési felelősséget visel.

89. § (1) A 13. § (1) bekezdésében jelzett bejelentkezési kötelezettségének a hallgató az alábbiak szerint tehet eleget:

(1) A bejelentkezés nappali tagozaton kötelezően, levelező tagozaton választhatóan a TAR-on keresztül történik. A hallgató a nyilvántartott adatait ellenőrzi, a módosult adatokat frissíti, majd ezt követően a Tanulmányi irodán aláírja a kinyomtatott Bejelentkezési lapot. A Tanulmányi iroda a nyomtatáskor lezárja a bejelentkezési lap szerkeszthetőségét.

(2) Levelező tagozaton a hallgató kérheti a kizárólag papír alapú bejelentkezést, ekkor a TAR-t a Tanulmányi iroda kezeli.

90. § Amennyiben a hallgató adataiban két bejelentkezés között változás történik, azt köteles Adatbejelentő lapon jelezni a Tanulmányi iroda felé, ahol a szükséges változtatásokat a TAR-ba és a papír alapú nyilvántartásba átvezeti. Az adatbejelentés elmulasztásából fakadó következmények a hallgatót terhelik.

91. § (1) A 14. § (1) bekezdésében előírt „kurzusfelvételi lap" nappali tagozatos hallgatók esetében a TAR-ban hozandó létre. A felvenni kívánt kurzusokat, mielőtt a hallgató a leckekönyvébe bevezetné azokat, a TAR felületén kell összegyűjteni.

(2) A 14. § (2) bekezdésében az engedélyköteles kurzusokat a hallgató a TAR felületén csak jelzi, és a felvételt külön engedélyezteti.

(3) A tanulmányi iroda a kurzusok felvételét a kurzusfelvételi lap kinyomtatásával és aláíratásával a szükséges engedélyek és esetleges térítési díjak megfizetésének ellenőrzése után a leckekönyv lezárásával fogadja el.

(4) Levelező tagozaton a hallgató választása szerint történhet a kurzusfelvétel elektronikus formában, vagy papír alapon.

92. § (1) A 21. § (3) bekezdésében a vizsgára való jelentkezés nappali tagozaton a TAR-on keresztül történik. A jelentkezés feltételei azonosak a jelölt bekezdésben foglaltakkal.

(2) Levelező tagozaton a hallgató jelentkezhet a TAR-on keresztül, vagy választása szerint a Tanulmányi irodán vizsgalapon keresztül.

93. § (1) E tanulmányi és vizsgaszabályokat 2006. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rektor felhatalmazást kap a tanulmányaikat korábban megkezdett hallgatók számára átmeneti szabályok alkotására.

(3) Jelen TVSZ hatályba lépésével hatályát veszíti az elfogadás napján hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzat.

 


 A (3) bekezdés új szövegét beiktatta a szenátus a 6/2008. (IX. 17.) határozatával. Hatályos a 2008/2009. tanévtől.

 A (8) bekezdést beiktatta a szenátus a 9/2007. (V. 23.) sz. határozatával. Hatályos 2007. július 1-től.

 Az a)-d) pontokat módosította a szenátus az 5/2010. (II. 10.) sz. határozatával. Hatályos 2010. március 1-től.

 Az a) pontot módosította a szenátus az 5/2010. (II. 10.) sz. határozatával. Hatályos 2010. március 1-től.

 A bekezdés utolsó mondatát beiktatta a szenátus 12/2007. (XII. 18.) sz. határozatával. Hatályos 2008. február 1-től.

 A (6)-(7) bekezdést beiktatta a szenátus 12/2007. (XII. 18.) sz. határozatával. Hatályos 2008. február 1-től.

 Az (1) bekezdést beiktatta a szenátus 12/2007. (XII. 18.) sz. határozatával. Hatályos 2008. február 1-től.

 A 36. § (2) bekezdés a) és b) pontjait beiktatta a szenátus a 9/2007. (V. 23.) sz. határozatával. Hatályos 2007. július 1-től.

 Az (5) bekezdést és alpontjait, továbbá a (4) bekezdésben az (5) bekezdésre történő hivatkozást beiktatta a szenátus a 9/2007. (V. 23.) sz. határozatával. Hatályos 2007. július 1-től.

 A (4) bekezdést módosította a szenátus az 5/2010 (II. 10.) sz. határozatával. Hatályos 2010. március 1-től.

 A c) pontba a  „továbbá..." szótól a mondat végéig terjedő szöveget hivatkozást beiktatta a szenátus a 9/2007. (V. 23.) sz. határozatával. Hatályos 2007. július 1-től.

Kapcsolódó cikkek

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél