Kritika

1. A kurzus jellege

Előadás és szeminárium. Nappali tagozatos heti óraszáma 2 előadás, 1 szeminárium; levelező tagozatos konzultációs óraszáma 12. Vizsgával zárul, amelybe beszámít a szemináriumi részjegy.

2. A kurzus célja

A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse az ismeretelmélet alapkérdéseivel. A hallgatók megismerkedhetnek az ismeretelmélet alapfogalmaival és az ismeretelméleti kérdés történeti alakulásával. A bevezetés oly módon történik, hogy a hallgatók számára az ismeretelméleti tanulmányok a későbbi teológiai tanulmányok során is segítséget jelentsenek.

3. Felépítése

1. Miben áll az ismeretelméleti probléma? A kételkedés okai. A radikális kétely apóriája. 

2. A feltétlenül biztos kiindulópont keresésére tett kísérletek. A racionalizmus és az empirizmus megoldási kísérlete.

3. Kant kopernikuszi fordulata. Az empirizmus és a racionalizmus szintézisére tett kísérlet. A megismerés lefolyása Kant szerint. Kant kategóriái. Kant ismeretelmélete és a természettudományos módszer.

4. A fogalom és a valóság kapcsolata.

5. A tapasztalás kritikája. Érzékelés és objektivitás. A puszta tények kritikája.

6. Rendelkezünk-e értelmi lényeglátással? 

7. A transzcendentális tapasztalás. A tudat és a tudott közötti különbözőség és azonosság. A transzcendentális dedukció. A transzcendentális tapasztalás végső gyökere: az öntudat.

8. A valóség egzisztenciális megtapasztalása. A megismerés, mint élettevékenység. Természetünk irányultságának tudatossága és ennek következményei. 

9. A megismerés értéke. Az értékfelismerés, mint eleve adott ismeret megnyilatkozása. Az értékekre vonatkozó tévedés kérdése. A cselekedetben bennfoglalt értékfelismerés. Az igazság belátásának szabad volta. A személyes megismerés.

10. Az azonosság és a különbözőség az ismeretben és a valóságban. Az általános fogalmak problémája. A nominalizmus, a konceptualizmus, az ultrarealizmus, a mérsékelt realizmus. A különbözőséget nem kizáró egység.

11. A létezők analóg volta. A létezők analógiája és az ellentmondás elve.

12. Az emberi ismeret struktúrája. Az értékelés, az értelem, az ész.

Kapcsolódó szemináriumok: olvasószemináriumok az ajánlott irodalomban megadott szerzői művekből.

4. Teljesítés feltétele

Vizsga a szemináriumi feladatok teljesítésére kapott részjegy beszámításával.

5. Tananyag

Kötelező irodalom

  • Weissmahr Béla: Bevezetés az ismeretelméletbe, SzHF, Szeged. 1990.
  • Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája, Atlantisz, Budapest, 2009. (kiválasztott szakaszok)

Ajánlott irodalom

  • Bacon, Francis: Novum Organon – Új Atlantisz, Nippon Kiadó, Budapest, 1995.
  • Berkeley, George: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985.
  • Bolberitz Pál: A megismerés és értelmezés filozófiája, Jel, Budapest, 2002.
  • Boros János: A megismerés talánya: Tudat, kommunikáció, történelem, Áron, Budapest, 2009.
  • Descartes, René: Elmélkedések az első filozófiáról, Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994.
  • Descartes, René: Értekezés a módszerről, Ikon Kiadó, Budapest, 1993.
  • Feyerabend, Paul: Three dialogues on knowledge, Osiris, Budapest, 1999.
  • Forrai Gábor (szerk.): Mikor igazolt egy hit?, Osiris,  Budapest, 2000.
  • Foucault, Michel: A tudás archeológiája, Atlantisz, Budapest, 2001.
  • Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata, Osiris, Budapest, 2003.
  • Hume, David: Értekezés az emberi természetről, Gondolat Kiadó, Budapest, 1976.
  • Locke, John: Értekezés az emberi értelemről, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
  • Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások, Atlantisz, Budapest, 1998.
Több cikk ebben a kategóriában: « Szociológia Ontológia »
GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél