Bevezetés a filozófiába (+ logika)

1. A kurzus jellege

Előadás és szeminárium. Nappali tagozatos heti óraszáma 2 előadás, 1 szeminárium; levelező tagozatos konzultációs órák száma 12. Vizsgával zárul a szemináriumi részjegy beszámításával.
A kurzus teljesítése feltétele a további filozófiai kurzusok felvételének!

2. A kurzus célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók bevezetést nyerjenek a filozófiai gondolkodásba, valamint megismerkedjenek a logika alapjaival. A tantárgy kiemelt céljai: 

  • a hallgatók első lépésben felismerjék, hogy a filozófia nincs elefántcsonttoronyba zárva, hogy kérdései az emberi léthez alapvetően hozzátartoznak, s, hogy mi magunk is, még ha öntudatlanul is, hétköznapi filozófusok vagyunk;
  • felismerjék a „hétköznapi filozófia” és a szisztematikus filozófia közötti különbséget;
  • megértsék, hogy a filozófia milyen jelentőséggel bír a teológia számára;
  • megismerkedjenek a filozófia alapdiszciplínáival;
  • bevezetést nyerjenek a logika alapjaiba.

3. Felépítése

Nappali tagozatos tematika

1. Mi a filozófia? A filozófia elnevezés eredete. A filozófia kezdetének kérdése (tapasztalat, csodálkozás, kételkedés, előfeltevés-mentesség). A filozófia és a résztudományok. A filozófia és a művészet. A filozófia és a vallás.

Szeminárium: Teológia és filozófia.

2. A filozófia meghatározása (tudomány, alaptudomány, egyetemes tudomány, észtudomány, kritikai tudomány). Filozófiatörténeti példák a filozófia mibenlétének meghatározására (Platón, Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Hobbes, Kant, Fichte, Hegel, Marx, Wittgenstein, Heidegger, Jaspers, Popper, Habermas). A filozófia alapkérdései és diszciplínái. A platóni háromszög.

Szeminárium: Agyak a tartályban.

3. Ismeretelméleti alapok. A józan ész realizmusa. A szkepticizmus. Az illúzió-érv és bírálatai. Emlékezet és logika. Agyak vagyunk egy tartályban (Hilary Putnam). Descartes kiindulópontja. A reprezentációs realizmus. Az idealizmus. A fenomenalizmus. A kauzális realizmus. 

Szeminárium: Ésszerűen nem tagadható igazságok.

4. A tudat filozófiája. A tudat filozófiája és pszichológiája. A test és a tudat viszonyának problémája. A dualizmus és bírálatai. Okkazionalizmus, epifenomenalizmus. A fizikalizmus. A típus-azonosság elmélet. A példány-azonosság elmélet. A behaviourizmus. A funkcionalizmus. Honnan tudunk mások tudatáról?

Szeminárium: Lélek és tudat.

5. Filozófiai istentan. El lehet-e jutni Istenhez a természetes ész által? A tervezési érv. Az antropikus elv. Az első ok érv. Az ontológiai istenérv. Az istenérvek korlátai. A rossz problémája. A szabad akaratra hivatkozó érvelés. A csodákra hivatkozó érvelés. Pascal szerencsejátékos érve. A nem-realista istenfelfogás. A hit.

Szeminárium: A láthatatlan kertész.

6. Etika. Kötelesség-etikák. A kanti etika. Konzekvencializmus. Utilitarizmus. Erény-etika. Alkalmazott etika. Metaetika. Naturalizmus. Erkölcsi relativizmus. Emotivizmus.

Szeminárium: Az emberi szabadság.

7. A tudományos megismerés. A tudományos módszer egyszerű képe. Az indukció problémája. Falszifikáció-elmélet. Paradigmák és tudományos forradalmak.

Szeminárium: Russel csirkéje.

8. Bevezetés a logikába. A logika fogalma és feladata. A logika rövid története (Arisztotelész, Porfüriosz, Petrus Hispanus, Francis Bacon, Hegel, Frege)

Szeminárium: Logikai gyakorlatok.

9. A fogalom. A fogalom meghatározása. A fogalom nevei. A fogalom tartalma és kiterjedési köre. A fogalom felosztása. A fogalom külső jele: a szó. A fogalmak jelentése és suppositioja. Az egyetemes fogalmak. A jó meghatározás szabályai. A felosztás (lényegi, járulékos). A jó felosztás szabályai. A megkülönböztetés.

Szeminárium: Logikai gyakorlatok.

10. Az ítélet. A kijelentés. Az ítéletek felosztása. Az ítéletek igazságértéke (szembenállás, megfordíthatóság, egyenértékűség).

Szeminárium: Logikai gyakorlatok.

11. A következtetés. A következtetés fogalma, helyessége, igazsága, anyaga és formája, igazságértéke, fajtái. Szillogisztika. Kategorikus szillogizmusok és a közvetett következtetések. Induktív következtetés. Analógiás következtetés. A bizonyítás.

Szeminárium: Logikai gyakorlatok.

12. A szimbolikus logika alapjai. A szimbolikus kifejezések. Logikai kapcsolatok. Az igazságérték megállapítása. A logikai törvények. Logikai gépek. Logikai függvénykalkulus. Az ítéletfunkció. A quantificator. A filozófiai és a matematikai logika kapcsolata.

Szeminárium: Logikai gyakorlatok.

Levelező tagozatos tematika

1. Mi a filozófia? A filozófia elnevezés eredete. A filozófia kezdetének kérdése (tapasztalat, csodálkozás, kételkedés, előfeltevés-mentesség). A filozófia és a résztudományok. A filozófia és a művészet. A filozófia és a vallás. A filozófia meghatározása (tudomány, alaptudomány, egyetemes tudomány, észtudomány, kritikai tudomány). A filozófia alapkérdései és diszciplínái. A platóni háromszög.

2. Ismeretelméleti alapok. A józan és realizmusa. A szkepticizmus. Az illúzió érv és bírálatai. Emlékezet és logika. Agyak vagyunk egy tartályban (Hilary Putnam). Descartes kiindulópontja. A reprezentációs realizmus. Az idealizmus. A fenomenalizmus. A kauzális realizmus.

3. A tudat filozófiája. A tudat filozófiája és pszichológiája. A test és a tudat viszonyának problémája. A dualizmus és bírálatai. Okkazionalizmus, epifenomenalizmus. A fizikalizmus. A típus-azonosság elmélet. A példány azonosság elmélet. A behaviourizmus. A funkcionalizmus. Honnan tudunk mások tudatáról?

4. A tudományos megismerés. A tudományos módszer egyszerű képe. Az indukció problémája. Falszifikáció-elmélet. Paradigmák és tudományos forradalmak.

5. Bevezetés a logikába.A logika fogalma és feladata. A logika rövid története (Arisztotelész, Porfüriosz, Petrus Hispanus, Francis Bacon, Hegel, Frege) A fogalom. A fogalom meghatározása. A fogalom nevei. A fogalom tartalma és kiterjedési köre. A fogalom felosztása. A fogalom külső jele: a szó. A fogalmak jelentése és suppositioja. Az egyetemes fogalmak. A jó meghatározás szabályai. A felosztás (lényegi, járulékos). A jó felosztás szabályai. A megkülönböztetés.

6. Az ítélet. A kijelentés. Az ítéletek felosztása. Az ítéletek igazságértéke (szembenállás, megfordíthatóság, egyenértékűség). A következtetés. A következtetés fogalma, helyessége, igazsága, anyaga és formája, igazságértéke, fajtái. Szillogisztika. Kategorikus szillogizmusok és a közvetett következtetések. Induktív következtetés. Analógiás következtetés. A bizonyítás.

4. A teljesítés feltételei

Nappali tagozaton a szemináriumi részjegy a kollokvium jegyébe 1/3 arányban beszámít.

Szemináriumok teljesítése nappali tagozaton: kijelölt témából prezentáció; rövid beszámolók készítése.

5. Tananyag

  • Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Cartaphilus, Budapest, 2001, 15-55.
  • Warburton, Nigel: Bevezetés a filozófiába, Kossuth, Budapest, 2000
  • Bolberitz Pál: Bevezetés a logikába, Jel, Budapest, 1998.

További irodalom:

  • De Crescenzo, Luciano: A görög filozófia rendhagyó története, Tericum, Budapest, 1995
  • Farkas Katalin: Nyelvfilozófia, Áron, Budapest, 2002.
  • Havas G. Katalin: Arisztotelésztől napjainkig: logika vagy logikák? Szent István Társulat,
  • Budapest, 2001.
  • Havas G. Katalin, Így logikus!, Szent István Társulat, Budapest, 2002.
  • Kutrovátz Gábor: Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe,
  • http://hps.elte.hu/~kutrovatz/logjegyz.pdf
  • Madarász Tiborné, Pólos László, Ruzsa Imre: A logika elemei, Osiris, Budapest, 2006.
  • Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége, Typotex, Budapest, 2007.
  • Ruzsa Imre: Bevezetés a modern logikába, Osiris, Budapest, 2001.
  • Ruzsa Imre: Klasszikus, modális, intenzionális logika, Akadémiai Kiadó, 1984.
  • Ruzsa Imre: Logikai szintaxis és szemantika, Akadémiai Kiadó, 1988.
  • Zentai István, Tóth Orsolya: A meggyőzés csapdái, Typotex, Busapest, 2002.
  • Zentai István: A meggyőzés útjai, Typotex, Busapest, 1998.
  • Zimmer, Robert: Filozófusbejáró, Helikon, Budapest, 2006.
Több cikk ebben a kategóriában: « Filozófiai antropológia Bioetika »
GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél