Évfolyamdolgozati ajánlás

2015 June 04

Az alábbiakban bemutatjuk az évfolyamdolgozatok rendszerét, és összefoglaljuk a legfontosabb tartalmi és módszertani tudnivalókat.

 

Az évfolyamdolgozatok célja, hogy a hallgatók lépésről lépésre elsajátítsák egy-egy kérdés tudományos igényű tárgyalásának elemeit.

Kezdettől fogva minden évfolyamdolgozatnak tartalmaznia kell

  • a dolgozatban tárgyalt kérdés pontos körülírását: mire keres választ, miért időszerű (fontos, érdekes) a tárgyalt probléma, milyen szempontból kívánja a kérdést megvizsgálni (lehatárolás)
  • utalásokat: honnan vette a dolgozatban leírt ismereteit, állításait (idézeteket, tartalmi összefoglalásokat), hol talált még a témával kapcsolatos tudományos értékű anyagot - ezeket általában a lábjegyzetekben kell közölni
  • bibliográfiát: a dolgozathoz felhasznált, illetve a dolgozat témájában talált könyvek, cikkek, egyéb források felsorolását

Kezdettől fogva minden évfolyamdolgozatnak törekednie kell a tárgyszerű, szakszerű és világos fogalmazásra: a dolgozat helyesen használja a szakkifejezéseket, kerülje a pongyola, kétértelmű, érzelemre ható megfogalmazásokat; helyesírása, stílusa, mondatszerkesztése, külalakja legyen igényes.

Ebben az összefoglalóban „teológia" alatt az alábbi tudományágakat értjük: dogmatika, morális, fundamentális, patrológia, egyháztörténet, dogmatörténet, biblikum, szociálteológia, pasztorális, liturgika, egyházjog, kateketika, aszketika.

A felvehető szemináriumoknak megfelelően „társadalomtudományi" témájú évfolyamdolgozatok az alábbi tudományágakból készülhetnek: pszichológia, szociológia, pedagógia, néprajz.

Tanácsok a kidolgozáshoz:

  1. Témaválasztás: az adott félév követelményeihez illeszkedő témát válasszon. Először tisztázza önmagában, mi érdekli, mit tud a témáról, majd - a követelmények ismeretében - szűkítse és pontosítsa a kérdését. Indokolja meg a kérdés jelentőségét. Tanácsos ezt röviden leírnia, és a választott szemináriumvezetőjének megmutatnia.
  2. Tervezze meg a munkáját: gondolja át, minek kell utánajárnia, készítsen vázlatot a megválaszolás lépéseiről, válassza ki azokat a műveket, amelyekben keresni fog. Vázlatát és a tervezett bibliográfiát írja le, és beszélje meg a témavezetőjével.
  3. Olvasson a témában. Az olvasás során mindig jegyzeteljen: foglalja össze, mit tudott meg a szövegből, jegyezze fel az ismeretek, utalások lelőhelyeit, írja ki, ha a szövegben más, a témába vágó művekre utaltak. Ha szükséges, keresse meg ezeket a műveket is.
  4. Az olvasottak alapján véglegesítse a dolgozata vázlatát és bibliográfiáját, és beszélje meg a témavezetőjével.
  5. A jegyzetei alapján dolgozza ki a dolgozata részeit. Az első egy-két részt mutassa meg a témavezetőjének, így a többi rész megírása során már figyelembe tudja venni az észrevételeit, tanácsait.
  6. Miután elkészült a szöveggel, ha van rá ideje, pihentesse egy-két hétig, majd újra olvassa el immár úgy, mintha a szöveget nem saját maga írta volna. Ha szükséges, alakítsa át, hogy világosabb, logikusabb legyen. Mielőtt beadná, még egyszer alaposan olvassa át, javítsa ki a fogalmazási, helyesírási, tördelési hibákat.

Első évfolyamdolgozat (3. félév)

Témája: tudományos ismeretterjesztő munka egy választott teológiai, filozófiai, társadalomtudományi kérdésről

A dolgozat célja, hogy a hallgató egy középiskolát végzett, de nem szakmabeli olvasót megcélozva választott témájában a közvélekedéssel szemben (vagy azt árnyalva, pontosítva) bemutassa a mértékadó álláspontot.

A dolgozat legyen olvasmányos, főszövege lehetőleg ne tartalmazzon tudományos szakkifejezéseket, de a lábjegyzetben utaljon ezekre, és a felhasznált kézikönyvek segítségével magyarázza meg a jelentésüket. Fejtse ki, miért időszerű, fontos vagy érdekes a felvetett kérdés, mit kell vele kapcsolatban alaposabban megvizsgálni, tisztázni vagy pontosítani.

Gyűjtse össze az alapvető teológiai (filozófiai, társadalomtudományi) irodalomban a dolgozat kérdésével foglalkozó adatokat, állításokat, ezek segítségével igyekezzen a kérdést több oldalról megvilágítani, és a mértékadó álláspontot összefoglalni.

Kerülje el 

  • a fellengzős, tudományoskodó hangvételt, a szakszavakkal dobálózást;
  • forrásainak egyszerű bemásolását: ne idézzen hosszabb szövegeket, inkább foglalja össze a saját szavaival azok lényegét - ezek lelőhelyét lábjegyzetekben jelölje meg;
  • a túlzott részletezést: összpontosítson az eredeti kérdésre és annak közvetlen összefüggéseire, de ne ágazzon el túl messzire, és ne akarjon mindenről írni, amit olvasott, csak arról, amit az átnézett anyagban az eredeti kérdésével kapcsolatban talált.

A téma kidolgozásának sémája:

(1) Bevezetés

a) a dolgozatban vizsgált kérdés megfogalmazása és lehatárolása

b) a téma időszerűségének, fontosságának, érdekességének indoklása

(2) Kifejtés

(3) Befejezés

a) a dolgozatban vizsgált kérdésre adott válasz megfogalmazása

b) a nem megválaszolt, illetve továbbvezető kérdések felsorolása

(4) Bibliográfia

A dolgozat törzsszövegének terjedelme legalább 10.000, legfeljebb 15.000 leütés.

2. évfolyamdolgozat (4. félév)

Témája: egy kérdéssel kapcsolatos mértékadó álláspontok ütköztetése

A dolgozat célja, hogy egy teológiai (filozófiai, társadalomtudományi) kérdésben bemutassa a mértékadó álláspontok eltéréseit, megmagyarázza a különbségek eredetét, okait és kihatásait.

Új elem tehát, hogy a dolgozat kérdését nem a közvélekedéssel szemben kell feltenni, hanem a mértékadó megközelítések eltéréseire kell magyarázatot keresni.

Bár ehhez az évfolyamdolgozathoz is elsősorban az alapvető irodalmat kell használni, de már elvárás, hogy a témával kapcsolatos egy-két cikket is kell keresni.

Ebben a dolgozatban már olyan olvasót tartson szem előtt, aki rendelkezik bizonyos szakismerettel (például az évfolyamtársait), ezért a legfontosabb szakkifejezéseket már nem kell a számára megmagyarázni.

A mérlegelés és az értékelés során nem szükséges önálló eredményre jutnia: hagyatkozzon az olvasottakra, és inkább arra törekedjen, hogy minél pontosabban megértse és összefoglalja a kutatók érveléseit. Ugyanakkor a dolgozat végén foglaljon állást a kérdésben, mutassa be, mit és miért tartott meggyőzőnek a tárgyaltakból, esetleg hogyan tudná közelíteni az eltérő álláspontokat, illetve Ön hogyan válaszolná meg a felvetett kérdést.

A téma kidolgozásának sémája:

(1) Bevezetés

a) A tárgyalt probléma ismertetése, jelentősége

b) Status questionis: a vizsgált időszakban milyen mértékadó álláspontok léteztek (jelen idejű probléma esetében: hogy áll a kutatás a kérdéssel kapcsolatban)

(2) Kifejtés

a) Milyen előzményei voltak az eltérés kialakulásának (kutatástörténet, iskolák, mozgalmak, stb.)

b) Miben állnak az eltérő nézetek, mivel érvelnek mellettük

c) Mérlegelés: mi szól az egyes nézetek mellett, illetve ellene (ha a téma úgy kívánja, a b/ pont keretében is tárgyalható)

d) Kitekintés: milyen kihatása lett (vagy lehet) a bemutatott nézeteknek

(3) Befejezés

Állásfoglalás: az álláspontok értékelése, megoldási javaslat

A dolgozat törzsszövegének terjedelme legalább 12.000, legfeljebb 18.000 leütés.

3. évfolyamdolgozat (5. félév)

Témája: forrásszöveg elemzése

Célja, hogy a dolgozatban felvetett kérdést egy róla szóló kulcsfontosságú forrásszöveg elemzésével válaszolja meg.

Új elem tehát, hogy már nem elég csupán mások értékelésére hagyatkozni; a hallgató maga is utánajár a problémának azzal, hogy a vele kapcsolatos forrásszöveget alapos vizsgálatnak veti alá.

Ehhez a dolgozathoz az alapvető irodalom elsősorban adatgyűjtésre alkalmas, viszont a témával kapcsolatos cikkek jelentősége megnövekszik: ezekben találunk részletesebb elemzéseket, okfejtéseket.

Elvárás a forrásszöveg részletes ismertetése és értelmezése: az elemzés térjen ki keletkezésének körülményeire, a tágabb szövegösszefüggésre, amelyben elhelyezkedik, a témájára (miről kíván szólni és miről nem), a szöveg szerkezetére és logikai rendjére, utalásaira (honnan vette az ismereteit, kivel, mivel vitatkozik a szövegben), a fontos kifejezések magyarázatára (milyen értelemben használja a szerző), az érvelés eszközeire, stb.

Az elemzés során törekedni kell önálló megfigyelésekre, de az igényes munka nem mellőzheti a szakirodalomban található megállapítások, értékelések beépítését.

A téma kidolgozásának sémája

(1) Bevezetés

a) A dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása

b) Status questionis

(2) Kifejtés

a) Előzmények (a forrásszöveget megelőző helyzet bemutatása, a kérdéssel kapcsolatos korábbi próbálkozások, minták, ha szükséges: a szerző korábbi munkássága, stb.) - rövid összefoglalás

b) A forrásszöveg elemzése

c) A szöveg értékelése a vizsgált kérdés szempontjából (mi az újdonsága, hogyan hatott ki a kérdés megítélésére), ennek keretében az eltérő értékelések bemutatása és mérlegelése

(3) Befejezés

a) A kérdés megválaszolása a szöveg alapján

b) Kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére

4. évfolyamdolgozat (6. félév)

Témája: egy kérdés több tudományág szempontjából történő vizsgálata

Célja, hogy a hallgató megtanulja egy kérdésnek több tudományágból történő megközelítését, ezáltal egy teológiai munka felépítését.

Új elem tehát, hogy a vizsgált kérdést több szempontból kell bemutatni, és végig kell vezetni a társadalomtudományi alapoktól az alkalmazott teológiában játszott szerepéig.

Ehhez a dolgozathoz különösen fontos a jó témaválasztás: a vizsgált kérdésnek legyen története, teológiai és társadalomtudományi vetülete.

A feltett kérdést egyetlen tudományági szempontból kell alaposabban körüljárni (a korábbi dolgozatokból megismert módon), de azt fel kell vezetni a többi tudományágból, illetve tovább kell vinni a többi tudományág felé.

A vizsgált kérdést a fő szempontból részletesen kell tárgyalni (4-6 oldalban), a többi tudományág megközelítéseit viszont tömören, szakszerűen kell összefoglalni (egyenként fél-másfél oldalban).

A téma kidolgozásának sémája

(1) Bevezetés

a) A dolgozatban tárgyalt kérdés megfogalmazása, lehatárolása

b) Status questionis

(2) Kifejtés (közülük egy részletesen kidolgozott a 2. és 3. évfolyamdolgozatok szempontjai szerint)

a) Filozófiai (társadalomtudományi) megközelítés

b) A kérdés a Bibliában (Ószövetségben, Újszövetségben)

c) A kérdés története (az egyházatyáknál, későbbi korokban)

d) Szisztematikus teológiai (dogmatikai, morális, fundamentális) megközelítés

e) Alkalmazott teológiai (pasztorális, liturgikus, egyházjogi, kateketikai) megközelítés: hogyan hat az egyház tevékenységére, a hitéletre, stb.

(3) Befejezés

a) A kérdés megválaszolása a kifejtés alapján

b) Kitekintés a nyitva maradt problémákra, illetve a kérdés (lehetséges) további megítélésére

5. évfolyamdolgozat (7. félév)

Témája: egy kérdés tárgyalása a nemzetközi szakirodalom összefüggésében

Célja, hogy a dolgozatban tárgyalt kérdéshez megkeresse és felhasználja a mérvadó irodalmat: magyar nyelven mindent, amit fellelhető és legalább egy idegen nyelven több fontos könyvet és tanulmányt.

Új elem, hogy az eddigieknél sokkal részletesebb bibliográfiát kell készíteni: a felhasznált anyagokból ki kell gyűjteni minden témára vonatkozó irodalmat; közülük legalább egy idegen nyelven minél többet fel kell használni a dolgozathoz.

A dolgozat jellegét a hallgató szabadon választhatja meg a 2-4. évfolyamdolgozatok készítése során megismert megközelítésekből (lehetőleg minél több szempont bevonásával), a tárgyalást azonban ki kell bővítenie a szakirodalom vonatkozó megállapításainak részletesebb ismertetésével és értékelésével. Ebbe azokat a cikkeket is érdemes bevonni, amit eredetiben nem tudott elolvasni, de az olvasott tanulmányokból ismeri azok fontosabb megállapításait.

A dolgozat készítése során kiemelten ügyelni kell a forráshasználat szabályaira.

6-7-8. évfolyamdolgozat (8-9-10. félév)

Ezeket az évfolyamdolgozatokat már nem csak a félév során felvett szemináriumok tárgyköréből lehet megírni, hanem bármely tárgykörből, ami a tervezett diplomadolgozatához kapcsolódik.

Témája: egy részkérdés alaposabb elemzése

Célja, hogy a felvetett kérdést kimerítően tárgyalja.

Új elem tehát, hogy a dolgozat témáját jól körül kell határolni, és annyira le kell szűkíteni, hogy alkalmas legyen a részletes elemzésre.

Elvárás, hogy a témával kapcsolatos minden lényeges kérdésre kitérjen, és a témához kapcsolódó teljes szakirodalmat összegyűjtse. Éppen ezért e dolgozat esetében is lényeges a jó témaválasztás: olyant kell választani, amihez van elegendő hozzáférhető irodalom, és amit képes jól körüljárni.

Helyesen teszi, ha ezekkel az évfolyamdolgozatokkal már a diplomadolgozatát készíti elő; tehát előtanulmányokat végez: különféle szempontokból megvizsgál egy kérdéskört. Az így elkészített tanulmányokat, a gyűjtött irodalmat azután majd felhasználhatja diplomadolgozatához.

A 10. félévben évfolyamdolgozatot elvileg már csak azoknak kell készítenie, akik lelkipásztori szakirányon fogják folytatni a tanulmányaikat. Ha tervezett diplomadolgozatuk jellege indokolja, a 10. félévben a 11. féléves (9.) évfolyamdolgozatot megalapozó tanulmányt is készíthetnek.

9. évfolyamdolgozat (11. félév)

Témája: eredeti kutatás és annak feldolgozása

Célja, hogy valamilyen pasztorális, társadalmi problémát saját adatgyűjtése alapján feldolgozzon.

Ebben a félévben a lelkipásztori szakirányos hallgatók pasztorális gyakorlati kurzusokon vesznek részt. Ezek során a tapasztalatokat általában portfoliókba kell rögzíteni. A félév évfolyamdolgozata tkp. egy tudományos igényű portfolió: egy szűkebb területen valamilyen gyakorlati kérdés felvetése, annak megválaszolásához adatgyűjtés, az adatok értékelése, gyakorlati következtetések levonása.

Ez a dolgozat is megkívánja a vonatkozó szakirodalom felkutatását, ismertetését, a téma teológiai hátterének feltárását, de a hangsúly ebben a félévben az alkalmazott kutatáson van: hogyan lehet előmozdítani egy gyakorlati probléma megoldását.

Kapcsolódó cikkek

Több cikk ebben a kategóriában: Bírálati szempontok az évfolyamdolgozatokhoz »
GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél