Items filtered by date: May 2018

 

 

A NAPPALI TAGOZATOS vizsgarend IDE kattintva megtalálható.

Felvételi jelentkezés a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolára

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola felvételt hirdet katekéta BA alapszakra és hittanár illetve teológus osztatlan MA szakra, állami ösztöndíjas, nappali vagy levelező tagozatos helyekre!

+ jelentkezési határidő 2018. május 31.

Jelentkezési lapot és a felvétellel kapcsolatos információkat a honlapunkon ezen az oldalon talál. 

Plakát katt a képre!

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola ad otthont az Egyháztörténészek V. Országos Találkozójának május 24-25-én. A konferencia résztvevői idén a papnevelés történetéről értekeznek.

Ide kattintva olvasható a konferencia programja.

Hallgatóink az Opolei Nyári Egyetemen

 

2018-ban is megrendezésre került az Opolei Nyári Egyetem, melyen főiskolánkat kilenc hallgató képviselte.  A kurzus témája a Bioetika különböző kultúrákban és vallásokban (Bioethics in different cultures and religions) volt, melyen a pécsi a diákokon kívül lengyel, cseh és román hallgatók vettek részt.

A program Dr. Kovács Gusztáv és Szücs Attila előadásával vette kezdetét, melyben az orvoslás és a hit közötti szoros kapcsolatot mutatták be, továbbiakban szó volt a reprodukciós orvoslás erkölcsi kérdéseiről és a béranyaság problémájáról. Dr. Ragadics Tamás előadásaiban az európai kulturális, vallásgyakorlati különbségekről és a fogyasztói társadalom vallási jelenségeiről beszélt, valamint a szociális segítségnyújtás során felmerülő morális dilemmákról beszélt.

 Dominik Opatrný, az Olmützi Egyetem erkölcsteológia professzora előadásaiban az apagyilkosság jelenségét mutatta be, illetve papiruszos forrásokon keresztül ismerhették meg a hallgatók az antikvitásban élő vakok életét. Marek Lis a számítástechnikai eszközök mindennapi életünket befolyásoló hatására és az átlagembernek a nagy informatikai cégekkel szembeni kiszolgáltatottságára hívta fel a figyelmet.

A szemináriumok egytől egyig interaktívak voltak. A hallgatók csoportos munkában, szituációs játékokban és feladatokban közelíthették meg az előadások témáit. Kulturális események is színesítették a nyári egyetem programját. Krakkó gyönyörű városa mellett a Łagiewniki Isteni Irgalmasság Bazilikát tekintettük meg, majd este finom grillvacsorával vártak minket a szervezők meghitt erdei környezetben.

 

(Írta: Rimai Bálint, 1. évfolyam)

 

Szakmódszertani konferencia és könyvbemutató

a DOCAT MEGJELENÉSE ALKALMÁBÓL az
MTA- PPHF VALLÁSPEDAGÓGIA SZAKMÓDSZERTANI KUTATÓCSOPORT, A VIGÍLIA KIADÓ és a PÉCSI EGYHÁZMEGYE együttműködésével.

Időpont: 2018. május 19.
Helyszín: Pécs, Magtár Látogatóközpont

A program:

10:30-10.40 Tóth Lászlóné köszöntő gondolatai

10:40-11:15 Dr. Lukács László: Bérmakönyv és a Docat szemlélete, magyarországi sorsa, alkalmazhatósága és újdonságai

11:15-11:30 Sipos Edit:  Módszertani reflexiói a Docatról és a Youcat-projekt  kiadványairól

11.30-11.45 Dr. Takács Gábor:  Docat és a szociálteológia

11.45-12.00 Hozzászólások és kérdések

 

A helyszínen a Bérmakönyv és a Docat megvásárolható lesz.

 

Minden Érdeklődő szeretettel várunk!

Dobos László Tanár Úr Zsoltárok a műzenében című audiovizuális egyházzenei sorozatának következő  előadása május 11.

Látogatás a tábori lelkészségen

  1. április 24-én főiskolánk hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt, melynek célja az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison működő tábori lelkészség volt. A csoportot Kálinger Roland őrnagy (Rozsé atya) látta vendégül. A hallgatók a látogatás során megismerkedhettek a tábori lelkészi munka szépségeivel és kihívásaival és a bázison szolgálatot teljesítő katonák mindennapjaival is. Rozsé atya vezette körbe a csapatot a laktanya különböző látványosságain. Délelőtt kipróbálhatták a pilóták kiképzése során használt helikopter és repülőgép szimulátorokat, valamint megismerkedhettek a légi irányítást végző torony munkájával. Délután Rozsé atya mesélt a tábori lelkész életéről, majd szentmisén vehettek részt a hallgatók a tábori lelkészség kápolnájában. Este a Szolnoki Szigligeti Színházban Shakespeare Machbeth című színművét tekintették meg.

Köszönjük az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokságának és Rozsé atyának vendéglátást!

Írta: Kaiser Mária (1. évf.)

 

Hans Urs von Balthasar és a keresztény egyetemesség

 

Konferencia a teológus halálának 30. évfordulója alkalmából

Pécs, 2018. április 24.

 

 

  1. június 26-án hunyt el Bázelben Hans Urs von Balthasar, az újkori teológiatörténet egyik legkimagaslóbb alakja. Halálának harmincadik évfordulója alkalmából megemlékező konferenciára került sor a Pécsi Püspöki Hittudomány Főiskolán. A rendezvényt tanítványai és barátai a négy éve elhunyt Fila Béla dogmatikaprofesszor emlékének ajánlották.

            A konferenciát megnyitó Kvanduk Frigyes, a főiskola filozófiatanára Dr. Udvardy György püspök és Kovács Gusztáv rektor üdvözlő szavait tolmácsolva kiemelte, hogy a svájci teológus életművét a filozófia és a művészet páratlan gazdagságú ismerete éppúgy egyedülállóvá teszi, mint Jézus Krisztus megismerésének csillapíthatatlan vágya.

            Ezt követően némileg rendhagyó módon a konferencia négy előadójának kerekasztal-beszélgetését kísérhették figyelemmel a jelenlévők, akik már ekkor kérdéseket is feltehettek az előadóknak. A beszélgetés folyamán szóba került Hans Urs von Balthasar és Adrienne von Speyr bázeli orvos szoros munkakapcsolata, amelyet kiemelkedő férfiak és nők történetileg több alkalommal is megvalósuló „kettős küldetésének” típusához soroltak. A hallgatóság betekintést nyerhetett Balthasar magyarországi kapcsolatrendszerének ismert és kevésbé ismert dimenzióiba, és nagy vonalakban megismerhette a teológus rendkívül kiterjedt munkásságának mélyén rejlő meggyőződéseket.

            A konferencia első előadója, Lázár Kovács Ákos Balthasar életútjának és életművének párhuzamos áttekintésére vállalkozott. Egyrészt azokat a személyeket mutatta be, akik mentorként vagy pályatársként jelentős szerepet játszottak a teológus intellektuális életrajzában (így például Henri de Lubacot, Erich Przywarát és Joseph Ratzingert), másrészt összesen tizenöt kötetes főművének struktúráját vázolta fel.

            Martos Levente Balázs A Szentírás szerepe és jelentősége Hans Urs von Balthasarnál című előadásában arról beszélt, hogyan viszonyult a bázeli teológus az ókori írásmagyarázathoz és a modern egzegézishez, s hogyan próbálta megóvni Jézus Krisztus alakjának egységét és egységességét a mindent részekre tagoló modern megközelítésektől, amelyek eredményeit azonban kész is volt kiaknázni.

            Puskás Attila Balthasar krisztológiáját ismertette. Részletesen ecsetelte, miért helyezkedett el Jézus Krisztus a teológus gondolkodásának középpontjában (az egész Szentháromság horizontján), mit értett Balthasar a Fiú önkiüresítésén, hogyan fogta fel kereszthalálát és pokolra szállását, s miként tette lehetővé az egész kereszténység összefüggő megközelítését a drámairodalom eszköztárának segítségül hívásával.

            A konferencia utolsó előadójaként Görföl Tibor a lelkiség és a misztika kérdései felé fordult. Hans Urs von Balthasar elengedhetetlennek tartotta, hogy a teológiai gondolkodás ismét egységbe kerüljön az imádságra és életszentségre való törekvéssel, s éppúgy figyelmet szentelt a misztikatörténet nagy alakjainak, mint a „szentek metafizikájának”.

            A konferenciát lezáró beszélgetés során végül szóba kerültek a svájci teológus műveinek magyar fordításai és a magyarországi recepció nagyobb állomásai, a Balthasar és Adrienne von Speyr által alapított közösség struktúrái, a balthasari gondolkodás jövőbeli jelentősége és egyháztörténeti rangja.

 

 

FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER

 

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának felhatalmazása alapján a Főiskolán folyó oktatási, kutatási, tudományos tevékenység magas színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb munkavállalókkal szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az értékelés szempontjait, a díjazás elveit az alábbi szabályzatban határozza meg.  

 

  1. RÉSZ

A szabályzat hatálya

  1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a foglalkoztatási jogviszony alanyaira, így
  2. a) a Főiskolára, mint munkáltatóra,
  3. b) a Főiskola valamennyi munkaviszonyban foglalkoztatott oktatójára, kutatójára, tanárára és munkavállalójára, ideértve az egyházi személy jogviszonyt is,
  4. c) a Főiskolával megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre.

(2) A szabályzat hatálya nem terjed ki a Főiskola köznevelési intézményére. A Főiskola köznevelési intézményében foglalkoztatott munkavállalókra az ágazati jogszabályokban rögzített szabályok alkalmazandóak.

(3) A szabályzat szerint kell eljárni

  1. a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából,
  2. b) a jogviszony létesítésekor, a foglalkoztatás feltételeinek, tartalmának meghatározása, valamint a jogviszony megszüntetése során,
  3. c) az oktatók, kutatók, tanárok és más munkavállalók minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor,
  4. d) a jogszabályokban meghatározott, munkakörhöz kapcsolódó címek adományozásakor.

(4) Jelen szabályzat rendelkezéseit a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a hatályos jogszabályok, valamint az egyházi előírásokkal összhangban kell alkalmazni.

(5) A munkaviszonnyal összefüggésben jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében az Mt. rendelkezései az irányadók.

  1. RÉSZ

A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai

  1. § (1) A Főiskola és a munkavállaló közötti jogviszony munkaviszony. A munkavállalók foglalkoztatására az Mt-t az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(2) A Főiskola a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően a jelen Szabályzat keretei között a rendeltetésszerű joggyakorlás, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvének figyelembevételével köteles eljárni a foglalkoztatási jogviszony létesítése, fennállása, módosítása és megszüntetése során. Ennek keretében a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult a munkavállalói és a foglalkoztatási jogviszony egyéb alanyai számára munkavégzésre irányuló utasítást adni, a munkavégzést ellenőrizni, a kimagasló, átlagtól eltérő teljesítményt jutalmazni, kötelezettségszegést szankcionálni.

 

(3) Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

 

(4) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

 

(5) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja.

 

  1. § (1) A Főiskola felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A fenntartó gyakorolja a rektor felett a munkáltatói jogokat, valamint az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak és a gazdasági vezető vonatkozásában a munkaviszony létestésének, módosításának és megszüntetésének jogát.

(2) A rektor a Főiskola alaptevékenységének megfelelő működéséért felelős, ennek keretében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – gyakorolja a foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint az Nftv. 25. § (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat.

(3) A rektor a munkáltatói jogok gyakorlását esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy a főiskola vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

 

III. RÉSZ

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok

 

Általános szabályok

  1. § (1) A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári, valamint önálló kutatói feladatok ellátására létrehozott tudományos kutatói munkakörben láthatók el.

(2) Az intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására igazgatási, pénzügyi-gazdasági, ügyintézői, fenntartási üzemviteli munkakörben (a továbbiakban együtt: igazgatási munkakörök) foglalkoztatottakat vesz igénybe.

(3) A Főiskola által létrehozott köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézménynél foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

  1. § (1) Munkaviszony azzal a személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű, nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezik az előírt végzettséggel és szakképzettséggel.

(2) Azt a tényt, hogy a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy megfelel a (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett a munkaviszony létrejötte előtt, vagy a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt ez nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát a Főiskolával fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.

(4) Ha a munkavállaló igazolja, hogy megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkavállaló részére megtéríti.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut, a munkáltató köteles a jogviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.

(6) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy, vagy a munkavállaló azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkaviszony létesítése esetén - annak megszűnéséig vagy megszüntetését követő hatodik hónap végéig kezeli.

 

Munkaviszony létesítése

  1. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni.

(2) A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

(3) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

(4) A munkaszerződésben rögzíteni kell a munkavállaló alapbérét és a munkakörét.

(5) A munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatni kell a munkavállalót

  1. a) a napi munkaidőről,
  2. b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  3. c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  4. d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
  5. e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
  6. f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
  7. g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
  8. h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(6) Az (5) bekezdés a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.

(7) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást, valamint a munkaköri leírást a munkakörhöz kapcsolódó szabályok figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg.

(8) A munkaköri leírást szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni.

(9) A Főiskola – az oktatói és kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével – minden munkavállalót próbaidővel alkalmaz. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti.

  1. § (1) A munkáltató a munkaszerződésben köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményekre.

(2) A munkaszerződés elválaszthatatlan részét képezi jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat.

(3) A munkaszerződés aláírásakor a munkavállaló köteles nyilatkozni a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól, valamint az összeférhetetlenségről. A nyilatkozatra a munkáltató köteles felvezetni annak tudomásul vételét, hozzájárulását, illetőleg összeférhetetlenség esetén a további jogviszonyra vonatkozó tiltást.

  1. § A Főiskolán való alkalmazás feltétele, hogy a munkavállaló
  2. a) összeférhetetlenséggel, valamint további munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal, kapcsolatban nyilatkozatot tett, melyet a munkáltató tudomásul vett. Oktatók esetében oktatói nyilatkozatot tett.
  3. b) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,
  4. c) részt vett a munka-és tűzvédelmi oktatáson,
  5. d) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek.

 

Az összeférhetetlenség szabályai

  1. § (1) Az oktatók, kutatók, tanárok és egyéb alkalmazottak nem létesíthetnek olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a munkaviszony alapján betöltött munkakörükkel összeférhetetlen.

(2) Összeférhetetlen különösen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amely a munkavállaló főiskolai alapfeladatainak (oktatás, kutatás, közgyűjteményi tevékenység, igazgatási és gazdasági tevékenység) teljesítését hátráltatja.

(3) A pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult munkavállaló munkakörével összeférhetetlen

  1. a) ha az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,
  2. b) a Főiskolával gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezetői tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(4) A munkavállaló 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség merül fel. A munkáltató az összeférhetetlenségi nyilatkozatban foglaltakat tudomásul veszi vagy megtiltja.

(5) Ha az összeférhetetlenség ténye a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, haladéktalanul köteles a munkavállalót a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül írásban felhívni az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a munkavállaló e kötelezettségének a megtiltás, illetve a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem tesz eleget, a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

 

Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai

  1. § (1) A munkavállaló – amennyiben munkaviszonyával nem összeférhetetlen – munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az alábbiak szerint.
  2. a) Amennyiben a munkavállaló munkaideje a munkaviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.
  3. b) A munkavállaló munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését – tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői tevékenység kivételével - a munkavállaló köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. A munkáltató összeférhetetlenség, vagy jogos érdekének sérelme esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. A Főiskolának a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

(2) A további jogviszony bejelentési kötelezettség teljesítését a munkáltató ellenőrizheti, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkáltató a 9. § (5) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

 

Munkaszerződés, munkakör módosítása

 

  1. § (1) A munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló csak közös megegyezéssel, erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja.

 

(2) Nincs szükség az (1) bekezdésében meghatározottak alkalmazására, ha a munkaviszony módosulása jogszabályon alapul. A munkavállalót a jogviszony módosításáról azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni, az értesítést részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni.

 

  1. § (1) A munkakör azon munkák körét tartalmazza, amit a munkavállaló végezni köteles és jogosult a munkaviszonya fennállása alatt.

(2) Ha a munkaszerződés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti munkakör lényeges módosításával jár, akkor a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. A munkakör megváltozásakor minden esetben el kell készíteni az új munkaköri leírást.

 

 

Munkaidő, munkarend

 

  1. § (1) A teljes napi munkaidő 8 óra.

 

(2) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

 

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő munkaidőben foglalkoztatottak munkarendjét a munkaköri leírásban kell meghatározni, valamint azt is, ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik.

 

(4) Kötetlen munkaidőben csak az oktatói, kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a vezető állású munkavállalók dolgoznak. Amennyiben a munkakör ellátása indokolja, kivételes esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója más munkakörben is megállapíthat kötetlen munkaidőt.

(5) A Főiskola a munkaidő megtartását jelenléti íven folyamatosan nyilvántartja.

 

(6) Keresőképtelenség esetén a munkavállaló köteles ezt a tényt az első munkanapon, amikor nem áll munkába, a közvetlen munkahelyi vezetőnek bejelenteni. Hosszabb időtartamú keresőképtelenség esetén állapotáról, várható munkába állásának időpontjáról köteles rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatást adni.

 

Szabadság

 

  1. § (1) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

 

(2) A Főiskola oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott munkavállalóit az Mt. 117. § - 120. §-ban meghatározottakon túlmenően további évi 15 munkanap pótszabadság illeti meg.

 

(3) A Főiskola oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott munkavállalói szabadságukat – az (1) bekezdésben meghatározott szabadság kivételével – a tanítási szünetekben kötelesek kivenni.

 

Munkabér

 

  1. § (1) Az alapbér mértékét oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával.

Tanári munkakörben foglalkoztatottak díjazására a Kormány által a pedagógus életpályáról szóló – külön törvényben meghatározott – fizetési fokozatok alapul vételével hozott rendelet az irányadó.

Nem oktatók esetében a munkabér a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás függvénye.

 

(2) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkavállaló munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg.

 

(3) Jutalmazni lehet a munkavállalót, ha tartósan és kiemelkedően jó munkát végez, illetve nyugdíjaztatása esetén.

Külföldi tanulmányút

  1. § A négy hónapot meg nem haladó külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak idejére a munkavállalót a teljes fizetése megilleti, négy hónapon túl fizetés nélküli szabadságot köteles kérni.

Belföldi kiküldetés

  1. § (1) A munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a kiküldetést a rektor engedélyezheti, amennyiben az a működési alapfeladattal kapcsolatos, illetve, ha a kiküldetés célja konferencián, tanulmányúton, szakmai továbbképzésen való részvétel.

(2) A kiküldöttet „kiküldetési rendelvény” alapján megilleti az utazásával kapcsolatban felmerült költségek megtérítése. Saját gépkocsi használata esetén, előzetes engedélyezéssel a gépkocsi hengerűrtartalmának alapnorma átalány értéke alapján számított üzemanyag fogyasztás, üzemanyag árként az adóhatóság által közzétett árral számítva, valamint a fenntartási költségek megtérítésére mindenkor adómentesen adható kilométerenkénti összeg.

(3) A kiküldetés idejére, ha a távollét eléri a 6 órát, jogszabályban meghatározott mértékű napidíjat kell fizetni a munkavállaló számára, kivéve, ha a dolgozó étkezését a munkáltató a kiküldetés helyszínén biztosítja. Ha a kiküldetés idején a munkavállaló szállodát vesz igénybe, és a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összege 20 %-kal csökkentendő.

Tanulmányi szerződés

  1. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb 5 éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

(2) Tanulmányi szerződés csak olyan tanulmányokra köthető, amely a Főiskolán ellátott munkakörben hasznosítható és a Főiskola érdekét szolgálja.

(4) A tanulmányi szerződés megkötésére az Mt. 229. § rendelkezései az irányadók.

 

  1. RÉSZ

Az oktatókra, tudományos kutatókra, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó külön szabályok

Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek

  1. § (1) Az oktatói feladat oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látható el. Az oktatói munkakörben való foglalkoztatáshoz legalább mesterfokozat szükséges. 

(2) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás munkaidejének milyen hányadában kell ellátni.

(3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha a tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. Óraadó oktató alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási feladatai indokolják.

(4) A Főiskolán megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.

(5) Azt a tényt, hogy az (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn a kiállítástól számított 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni.

(6) Amennyiben Főiskola olyan személlyel létesít megbízási jogviszonyt,

  1. a) akinek büntetlen előélete egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya tekintetében feltétel, illetőleg
  2. b) felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el a büntetlen előélet igazolására irányuló hatósági bizonyítvány beszerzése alól a megbízott a Főiskolával létesítendő megbízási jogviszony tekintetében mentesül. A büntetlen előéletet feltételező munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállásának tényét a megbízási szerződésben rögzíteni kell.

(7) A megbízási jogviszonyt a Főiskola azonnali hatállyal megszünteti, amennyiben

  1. a) a megbízott a (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének a szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, vagy
  2. b) a rektor a kizáró ok fennállását a hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.

(8) A rektor a (4) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából -

  1. a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
  2. b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli.
  3. § A Főiskolán az alábbi oktatói munkakörök létesíthetőek:
  4. a) tanársegéd,
  5. b) adjunktus,
  6. c) főiskolai docens,
  7. d) főiskolai illetve egyetemi tanár,
  8. e) mesteroktató.
  9. § (1) Oktatói, kutatói munkakörben az alkalmazható, aki az e szabályzatban meghatározott általános feltételeken túl megfelel
  10. a) az oktatói, kutatói követelményeknek,
  11. b) a vonatkozó egyházi előírásoknak,
  12. c) aki a katolikus egyházzal teljes közösségben van,
  13. d) teológiai tárgyak tanítása esetén rendelkezik hitoktatási engedéllyel.

(2) A 20. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek alól a nem teológiai tárgyak oktatói és kutatói esetében a fenntartó felmentést adhat.

  1. § (1) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.

(2) Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök nem menti fel. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.

  1. § Az Nftv. 31. § (2) bekezdés alapján a mesteroktató kivételével nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tíz év elteltével nem szerzett tudományos fokozatot. A határidő elteltével az oktató munkaviszonyát meg kell szüntetni.

A tanársegéd

  1. § (1) Tanársegédnek az nevezhető ki, aki
  2. a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, teológiai vagy kánonjogi licenciátussal rendelkezik,
  3. b) a doktori képzést megkezdte,
  4. c) szakmai vezetés mellett tudományos tevékenységet folytat.

(2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei:

  1. a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág területén a színvonalas oktatáshoz, a gyakorlati foglalkozások vezetéséhez szükséges felkészültség,
  2. b) rendszeres publikációs tevékenység,
  3. c) részvétel a Főiskola feladatainak megvalósításában,
  4. d) az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 5 éven belül teljesítenie kell az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket.

Az adjunktus

  1. § (1) Adjunktusnak az nevezhető ki, aki
  2. a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel és doktori fokozattal rendelkezik,
  3. b) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,
  4. c) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,
  5. d) önállóan képes tudományos tevékenység végzésére,
  6. e) legalább 3 év időtartamú oktatási tevékenységet folytató munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

(2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei:

  1. a) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág területén a színvonalas oktatáshoz, a gyakorlati foglalkozások vezetéséhez szükséges felkészültség,
  2. b) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is,
  3. c) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,

A főiskolai docens

  1. § A főiskolai docens alkalmazásának követelményei:
  2. a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség és doktori fokozat,
  3. b) annak a tudományágnak átfogó ismerete, amelyhez az oktatott tantárgy tartozik, továbbá a tananyag önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához szükséges felkészültség; jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása,
  4. c) az oktató és a tudományos munka szervezése,
  5. d) tudományos munka végzése, eredményeinek közzététele (rendszeres publikáció) magyar és idegen nyelven, aktív részvétel a főiskolai, a hazai és lehetőség szerint a nemzetközi tudományos közéletben és szakmai rendezvényeken,
  6. e) legalább 8 év időtartamú oktatási tevékenységet folytató munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

A főiskolai tanár

  1. § Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki
  2. a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik,
  3. b) az oktatott tárgyat magába foglaló tudományág átfogó ismerete és művelése, tantárgycsoport összefogásához, továbbá a tárgyak tananyagának önálló összeállításához, valamint magas színvonalú előadások tartásához idegen nyelven is szükséges felkészültség,
  4. c) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása (pl. jegyzet, tankönyv, szakkönyv írása),
  5. d) az oktató és a tudományos munka szervezése,
  6. e) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is,
  7. f) tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
  8. g) legalább 10 év időtartamú oktatási tevékenységet folytató munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt.

Az egyetemi tanár

  1. § Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki:
  2. a) rendelkezik MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal és habilitációval,
  3. b) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
  4. c) az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,
  5. d) idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart,
  6. e) habilitációját követően legalább öt éven keresztül oktatói tevékenységet folytatott.

A mesteroktató

  1. § A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazáshoz mesterfokozat, valamint legalább tízéves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat, ismeret igazolása, valamint az szükséges, hogy az érintett alkalmas legyen a hallgatók gyakorlati képzésére. Mesteroktató csak gyakorlati tárgyak oktatására alkalmazható.

 

Az oktatók munkarendje

  1. § Az oktató heti teljes munkaideje 40 óra, amelyben
  2. a) a munkaköri leírásában meghatározott oktatási tevékenységet folytat a Főiskola székhelyén, valamint székhelyen kívüli képzési helyein a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint,
  3. b) tudományos tevékenységet végez, valamint
  4. c) a munkáltató rendelkezése szerint ellátja azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a Főiskola működésével, és igénylik az oktató szakértelmét.
  5. § Ha az oktatót a Főiskola nem teljes munkaidőben foglalkoztatja, úgy a 32. §-ban meghatározott tanításra fordított időt időarányosan csökkenteni kell.
  6. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből az Nftv. 26. § (1) és (2) bekezdése szerint az alábbi időtartamot köteles a hallgatók felkészítését szolgáló oktatási foglalkozás megtartására fordítani (tanításra fordított idő):

- egyetemi vagy főiskolai tanár 8 óra,

- főiskolai docens 10 óra,                                           

- adjunktus, tanársegéd (gyakornok), mesteroktató 12 óra.

(2) Tanításra fordított időbe be kell számítani

  1. a) a kontakt órát (nappali és levelező képzésben tartott előadás, gyakorlat, szeminárium, vagy más, a hallgató személyes jelenléte mellett folytatott oktatási foglalkozás, így pl. szakkollégiumban a szorgalmi időszakban heti rendszerességgel szervezett szakszeminárium),
  2. b) a konzultációt (évfolyam-, és szakdolgozati témavezetés, tudományos diákköri, szakkollégiumi dolgozati témavezetés, portfólió témavezetése, irányítása, értékelése,
  3. c) vizsgáztatást (szóbeli vizsgáztatás, írásbeli vizsga összeállítása, javítása, felügyelete, felvételi vizsga, felvételi alkalmassági vizsgáztatás).

 

(3) Az oktató a konzultációk érdekében hetente legalább 60 perc időtartamban köteles fogadóórát tartani a hallgatók részére. A fogadóóra időpontját és helyét a Rektori Hivatal hirdetőtábláján és a Főiskola honlapján is közzé kell tenni.

(4) Az oktató a kötelező óraterhelésen kívül a következő egyéb oktatási tevékenységeket végzi munkaidejében:

  1. a) tanórákra való felkészülés,
  2. b) az oktatással kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése,
  3. c) szakmai és pedagógiai gyakorlat szervezése,
  4. d) oktatásfejlesztés, oktatási segédanyagok készítése.

(5) A 30. § b) pont vonatkozásában tudományos tevékenység különösen:

  1. a) kutatások szervezése,
  2. b) az adott tudomány folyamatosan újuló eredményeinek megismerése érdekében konferencialátogatás, tudományos publikációk, szakirodalom olvasása, részvétel szakmai továbbképző tanfolyamokon, egyéb képzéseken,
  3. c) tananyagfejlesztés, módszertani fejlesztés, tankönyv, tansegédlet írása,
  4. d) tudományos publikációk írása, konferenciákon vagy egyéb meghívások keretében szakmai előadások tartása, rendezvényeken való részvétel.

(6) A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban (továbbiakban: Adatbázis) rögzíteni kell.

(7) Az (1) - (5) bekezdésben foglaltakon kívül munkaköri feladat különösen:

  1. a) tagság a Szenátusban, a Főiskola állandó bizottságában,
  2. b) vezetői tisztség ellátása (rektor, rektorhelyettes, tanszékvezető),
  3. c) tudományos diákköri illetve szakkollégiumi tevékenység,
  4. d) közreműködés szakok alapításában, létesítésében, indításának előkészítésében, program-fejlesztésben, tantervkészítésben,
  5. e) közreműködés egyéb főiskolai tervezésben, fejlesztésben.
  6. § (1) Az oktató tanításra fordított idejét félévenként kell elszámolni. A számítás során
  7. a) az oktató által a heti órarend szerint megtartott minden tanóra (előadás, szeminárium, gyakorlat, tréning) heti egy-egy tanításra fordított órával egyenértékű, amely magában foglalja a kurzust felvett hallgatók értékelését is;
  8. b) az oktató által a részidős képzésben tartott kurzus a teljes idős képzés heti óraszáma felének megfelelő tanításra fordított órával egyenértékű, amely magába foglalja a konzultációs órákat és a kurzust felvett hallgatók értékelését;
  9. c) ha az oktató a félév során az a) és b) pontok alapján megállapított heti óraszáma tizenkétszeresénél több hallgatót értékel, efölött minden megkezdett tizenkét hallgató értékelése heti 0,2 tanításra fordított órával egyenértékű. Hallgatói értékelésnek minősül a kollokvium, a szigorlat, a hallgatónak adott gyakorlati jegy és a nyelvi záróvizsga. A hallgatói értékelés számítása szempontjából a szigorlatot, a nyelvi záróvizsgát és a tanári képesítő vizsgát kétszeresen kell figyelembe venni;
  10. d) az oktatónál teljesített évfolyamdolgozat után hallgatónként heti 0,3 óra számolható el;
  11. e) az oktatónál beadott szakdolgozati tézis után hallgatónként heti 0,8 óra számolható el, amely magába foglalja a hallgató diplomadolgozatának témavezetését, témavezetői értékelését és záróvizsgáztatását is;
  12. f) az oktatónak konzulensként (másodbírálóként) kiadott hallgatói diplomadolgozatonként heti 0,3 óra számolható el, amely magába foglalja a diplomadolgozat értékelését és a hallgató záróvizsgáztatását is;
  13. g) a tanári portfolió témavezetéséért hallgatónként 0,3 óra számolható el, mely magába foglalja a hallgató tanári képesítő vizsgán történő értékelését is;
  14. h) a gyakorlatvezető oktató esetén a tanítási gyakorlatokon részt vevő hallgatónként heti 0,2 óra számolható el.

(2) A vezető oktatókat a tanításra fordított idő elszámolásánál az alábbi kedvezmények illetik meg:

  1. a) a tanszékvezetőt heti egy óra,
  2. b) a rektorhelyettest heti két óra,
  3. c) a rektort heti négy óra.

(3) A rektor összefüggően legfeljebb két félévre, két félév átlagában legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti az oktató tanításra fordítandó munkaidejét

  1. a) az oktató tudományos fokozat szerzését, habilitációját megelőző időszakban,
  2. b) ha az oktató a főiskola érdekében szakértői, tervezési, szervezési, ügyviteli tevékenységet folytat, amely a tanításra fordított idejének csökkentését indokolja.

(4) A részmunkaidős illetmény, illetve a megbízási díj számításánál a számítási alap az átlagos oktatói óraszám.

  1. § (1) Ha a fentiek szerint elszámolt tanításra fordított idő két félév átlagában nem teszi ki a 32. § (1) bekezdése szerinti minimum
  2. a) 75 %-át, a rektor kezdeményezheti foglalkoztatásának részmunkaidőssé történő átalakítását, részmunkaidős jogviszony esetében a foglalkoztatás megszüntetését;
  3. b) 50 %-át, a rektor kezdeményezheti a foglalkoztatásának megszüntetését.

(2) A részmunkaidőben foglalkoztatott oktató esetében a számítás alapjául a munkaszerződésében meghatározott heti órakeretet kell figyelembe venni.

  1. § A főtitkár a megelőző tanulmányi félév tényleges átlagos heti tanításra fordított idejére vonatkozó adatokat – a 33. § (2) bekezdésében meghatározottak megjelölésével – minden tanulmányi félév (a vizsgaidőszak) befejezését követően haladéktalanul írásban közli a rektorral.

 

Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek

  1. § (1) A szenátus az óraadó oktatónak, ha
  2. a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,
  3. b) országosan elismert szaktekintély: címzetes főiskolai docens, illetve címzetes főiskolai tanár,
  4. c) kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói

címet adományozhat.

(2) A Főiskolán oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott magántanári cím annak adható, aki megfelel a foglakoztatási követelményrendszerben a főiskolai tanárokkal szemben támasztott feltételeknek.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cím olyan személynek adományozható, aki hazai és nemzetközi szakmai tudományos életben kiemelkedő szerepet tölt be és ezen felül rendelkezik a 25-26. §-ban meghatározott munkaköri címhez előírt felsőoktatási gyakorlattal.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mesteroktatói cím a Főiskolával munkaviszonyban nem álló, doktori fokozattal nem rendelkező óraadó oktatónak – kiemelkedő gyakorlati munkája elismeréseként – adható, amennyiben az oktató legalább 10 éve a Főiskola óraadó oktatója.

 

A magántanári, a címzetes főiskolai tanári és a címzetes főiskolai docensi, mesteroktatói címre vonatkozó közös szabályok

  1. § (1) A 36. §-ban meghatározott címet vissza kell vonni, ha
  2. a) a cím viselője – a mesteroktató kivételével – a Főiskolával munkaviszonyt létesít,
  3. b) az oktató a cím viselésére méltatlanná válik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a rektor a cím visszavonásáról intézkedik és erről a Szenátust tájékoztatja.

(3) Ha a 36. §-ban meghatározott címet viselő személy annak viselésére méltatlanná vált, a rektor javaslatára a Szenátus határoz a cím visszavonásáról.

(4) Méltatlanná válik az a személy, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és/vagy foglalkozása gyakorlásától, illetve a közügyektől jogerősen eltiltottak.

(5) A magántanári, a címzetes főiskolai docensi, illetve a címzetes főiskolai tanári, valamint a mesteroktatói címekkel anyagi juttatás nem jár.

 

Kutatói munkakör létesítése

  1. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan százalékát a Főiskola tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutató kutatási tevékenységének eredményére vonatkozó adatokat az Adatbázisban rögzíteni kell. 

(2) Az Nftv. 33. §-a szerint létesíthető kutatói munkakörök a következők:

  1. a) tudományos segédmunkatárs,
  2. b) tudományos munkatárs,
  3. c) tudományos főmunkatárs,
  4. d) tudományos tanácsadó,
  5. e) kutatóprofesszor.

(3) A tudományos segédmunkatársra a tanársegédre, a tudományos munkatársra az adjunktusra, a tudományos főmunkatársra a főiskolai docensre, a tudományos tanácsadóra és a kutatóprofesszorra a főiskolai tanárra megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

Nyelvtanári munkakör létesítése

  1. § A nyelvtanár alkalmazásának követelményei:
  2. a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség az oktatandó nyelvből,
  3. b) legalább egyéves oktatási gyakorlat.

 

  1. RÉSZ

A munkaviszony megszűnése, megszüntetése

  1. § (1) A munkaviszony megszüntetését az Mt. rendelkezései szerint bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A munkáltató felmondással az Mt-ben meghatározottakon túl az oktatói, tanári munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató

  1. a) nem teljesítette a jelen Szabályzatban meghatározottakat,
  2. b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – a munkaszerződésben előírt.
  3. § Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát a fenntartó kezdeményezésére vissza nem vonja. A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkaköri cím használati jogának biztosítása, megvonása - külön erre irányuló munkáltatói intézkedés hiányában - nem eredményezi a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, megszűnését.

 

  1. RÉSZ

A minősítés

Általános szabályok

  1. § (1) A minősítés célja a munkavállaló munkaköri feladatai ellátásának megítélése, értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

 

(2) A Főiskola rendszeresen értékeli, minősíti a munkaviszonyban foglalkoztatottak tevékenységét.

 

(3) A határozatlan idejű alkalmazásban állók tevékenységét – a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évig – kétévente egy alkalommal kell értékelni.

 

(4) A határozott idejű munkajogviszonyban állók tevékenységét évente kell értékelni.

 

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon kívül az oktató, tanár és kutató dolgozó tevékenységét a címadományozást megelőzően kell minősíteni.

 

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott eseteken túl a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a munkavállalót.

 

(7) A minősítést a munkavállaló közvetlen felettese véleményének meghallgatását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója oktató-kutatói munkakörben foglalkoztatottak esetén a Tanszékvezetők Tanácsa készíti el.

(9) A minősítés szempontrendszerét oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak esetén jelen Szabályzat 1. számú mellékletében, egyéb munkaviszonyban álló munkavállaló esetén a 2. sz. mellékletben szereplő minősítő lap tartalmazza.

(10) A munkavállalóval a minősítés eredményét ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetéskor részére át kell adni. A megismerés tényét a munkavállaló a minősítési lapon aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(11) Amennyiben a minősítés eredménye két egymást követő tanévben „nem megfelelő,” munkaviszony felmondással megszüntethető.

 

Oktatói-kutató munkakörben foglalkoztatottak minősítése

  1. § (1) Az oktatók – ide nem értve a mesteroktatót - és kutatók esetében a minősítést az alábbi szempontok alapján kell elvégezni:
  2. a) az oktatási, kutatási tevékenység ellátása
  3. b) az oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenység (így különösen szakdolgozati témavezetés),
  4. c) publikációs tevékenység,
  5. d) intézményi közéleti tevékenység,
  6. e) tudomány-népszerűsítési feladatok, konferenciákon való részvétel terén nyújtott aktivitás,
  7. f) pályázatokban való részvétel terén nyújtott aktivitás és az ehhez kapcsolódó forrásteremtő képesség,
  8. g) tehetséggondozás,
  9. h) az oktatói munka hallgatók általi véleményezése az oktatási tevékenység színvonalának általános megítélése.

 

VII. RÉSZ

A jogorvoslat rendje

  1. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes e szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik.

(2) A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén – a rektor kivételével – a panaszolt személy vagy – a Szenátus kivételével – a testület döntését, intézkedését – szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja.

(3) A rektor illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását.

(4) Amennyiben a rektor a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, a Főiskolán belül további jogorvoslatnak nincs helye.

  1. § A munkavállaló a jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.

 

VIII. RÉSZ

Záró rendelkezések

  1. § (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2018. március 22. napján a számú határozatával fogadta el. A szabályzat a fenntartó általi jóváhagyás napján lép hatályba.

(2) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a hatályba lépés napján érvényes Munkaköri és illetményszabályzat.

A PÉCSI PÜSPÖKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

A szabályzat jogforrásai, részei, hatálya

  1. § A szabályzat jogforrásai:
  2. a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.),
  3. b) egyházi törvények (Codex Iuris Canonici),
  4. c) az Alapító Okirat,
  5. d) a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény.
  6. § A szabályzat hatálya kiterjed a Főiskola oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, tudományos kutatásban, továbbá a Főiskola feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatottakra.

 

A Főiskola elnevezése, székhelye

  1. § (1) A Főiskola
  2. a) neve: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
  3. b) rövidített elnevezése: PHF
  4. c) angol nyelvű elnevezése: Episcopal Theological College of Pécs
  5. d) német nyelvű elnevezése: Bischöfliche Theologische Hochschule Pécs

 (2) A Főiskola

  1. a) székhelye: 7625 Pécs, Hunyadi János u. 11.
  2. b) telephelyei: 7625 Pécs, Tettye u. 14. (kollégium)

7678 Abaliget, Kossuth Lajos u. 82-84. (Gyakorlóiskola)

(3) A Főiskola hivatalos bélyegzője kör alakú, szimpla keretű, melynek lenyomatán körben Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola felirat, közepén kereszttel. Cégszerű aláírás esetén kizárólag ezen lenyomatú bélyegző használható.

(4) A bélyegzőlenyomatokról a Rektori Hivatal nyilvántartást vezet.

 

A Főiskola jogállása

  1. § (1) A Főiskola alapítója és fenntartója a Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye, a fenntartói jogokat a Pécsi Egyházmegye ordináriusa gyakorolja.

(2) A Főiskola egyházi felsőoktatási intézmény, amely a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint az államháztartáson kívüli forrásból származó bevétel felhasználásával látja el feladatait. A Főiskola feladatainak ellátására, működésére, fejlesztésére szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított intézményi költségvetésben kell előirányozni.

(3) A Főiskola gazdálkodási és vállalkozási tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Gazdálkodási szabályzat tartalmazza.

(4) A Főiskola – az Nftv.-ben foglalt keretek között – szakmailag önálló, autonómiával rendelkező jogi személy, amely szervezeti és működési autonómiáját a törvényben és e szabályzatában előírt eljárási és döntési rend szerint valósítja meg.

 (5) A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola államilag elismert nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi főiskola. A Főiskola egyházi jogi személy, míg az Egyházi Törvénykönyv 116. kánonja szerint hivatalos jogi személy.

  1. § A Főiskola azonosító adatai:
  2. a) intézményi azonosító: FI63810,
  3. b) adószáma: 18319729-1-02,
  4. c) egységes statisztikai számjele: 18319729-8542-552-02,
  5. d) közösségi adószáma: HU18319729.

 

A Főiskola képviselete

  1. § (1) A Főiskola vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. A rektor képviseleti jogát meghatározott ügyek tekintetében e szabályzat szerint állandó jelleggel vagy esetileg a Főiskola más vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja.

(2) A Főiskola szabályszerű jegyzése (aláírása) akként történik, hogy a Főiskola képviseletére jogosultak az iratokat a Főiskola kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott teljes, vagy rövidített neve felett – a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően – saját névaláírásukkal látják el.

(3) Az intézményi azonosítót a Főiskola okiratain, szerződésein, pályázatain, továbbá a jogszabályok által meghatározott esetekben fel kell tüntetni; ennek hiányában az irat érvénytelen.

A Főiskola feladatai

  1. § A Főiskola alapvető feladatai az oktatás és a tudományos kutatás. Ezen felül a Főiskola az alapfeladatokhoz kapcsolódó igazgatási, szervezési és gazdasági feladatokat is ellát.
  2. § (1) A Főiskola alapvető céljai az alapító okiratba foglalt feladatok végzése, így mindenekelőtt a Katolikus Egyház számára nyújtott felsőfokú hitéleti képzés és továbbképzés.

(2) E képzés keretében a Főiskola hallgatóival magas szinten megismerteti a Katolikus Egyház hittani, erkölcsi, szociális tanítását, a Szentírást és annak katolikus magyarázatát, az egyház történetét, liturgiáját és jogrendjét, a lelkipásztori szolgálat rendjét és módszereit, a keresztény szellemű bölcseletet és társadalomtudományokat, a keresztény szellemű lélektan és pedagógia tudományos eredményeit és módszereit, a hitoktatás lelkiségét és módszereit.

(3) A Főiskola feladatának tekinti a keresztény szellemű tudományok, mindenekelőtt a teológia művelését, ideértve az ismeretanyag gyűjtését, rendszerezését és előadását, a tudományos kutatást, publikációt és ismeretterjesztést.

 (4) Hallgatóit törekszik személyes hitükben, Istennel való kapcsolatukban megerősíteni és elmélyíteni; elkötelezett, tanúságtevő, az egyház közösségét a püspökkel egységben szolgáló életre vezetni.

(5) A Főiskola közreműködik a lelkipásztorok, hittanárok továbbképzésében és a hívek képzésében.

(6) A Főiskola teendői közé tartozik mindazon kánoni kötelességek és jogosítványok gyakorlása, amelyekkel a fenntartó a Főiskolát megbízza.

(7) A Főiskola együttműködési megállapodás keretében más felsőoktatási intézménnyel közösen is folytathat oktatási tevékenységet.

 

MÁSODIK RÉSZ

A FŐISKOLA OKTATÓI, KUTATÓI, NEM OKTATÓ-KUTATÓ BESOROLÁSÚ ALKALMAZOTTAI ÉS HALLGATÓI

 

A Főiskola oktatói, kutatói, nem oktató-kutató besorolású alkalmazottai

  1. § A Főiskolán az oktatási és tudományos feladatok ellátására
  2. a) oktatói (főiskolai tanár, főiskolai docens, adjunktus, tanársegéd, mesteroktató),
  3. b) tudományos kutatói (kutatóprofesszor, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs) és
  4. c) tanári (így különösen nyelvtanár, gyakorlati oktató) munkakörök létesíthetők.
  5. § (1) Az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy
  6. a) a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az oktatási és képzési módszereket,
  7. b) szakmai ismereteit, tudását továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa,
  8. c) tudományos pályázatot nyújtson be.

(2) Az oktató, kutató, tanár kötelessége, hogy

  1. a) részt vegyen a Főiskola oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok) megtartásában, vezetésében, a vizsgáztatásban, betartsa a tanulmányi- és vizsgarendet,
  2. b) megfelelő szintű tudományos munkát folytasson,
  3. c) részt vegyen az intézményi közéletben,
  4. d) ellássa a választás által elnyert tisztségéből adódó kötelességeit.
  5. § (1) Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok munkáját gazdasági ügyintézői, igazgatási ügyintézői, ügyviteli alkalmazotti és kisegítő alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak segíthetik.

(2) Az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítmény-követelményeket, az alkalmazás feltételeit, a követelményrendszer nemteljesítésének jogkövetkezményeit e szabályzat mellékleteként a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza.

(3) A Főiskolán valamennyi, jelen szabályzat 9.§ és 11.§-ában meghatározott munkakört betöltő személynek munkaköri leírással kell rendelkeznie. A munkaköri leírást a munkáltatói jogok gyakorlója készíti el.

 

A Főiskola hallgatói

  1. § (1) A Főiskola hallgatója az alapképzésben, osztatlan (egységes) képzésben és mesterképzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, létrejöttének feltétele a felvétel vagy átvétel a Főiskolára.

(3) A hallgatói jogviszony keletkezésére és megszűnésére, a tanulmányi követelmények teljesítésére, a hallgatókat megillető juttatásokra, továbbá a hallgatók felvételére, a fegyelmi és kártérítési eljárásra, a jogorvoslat rendjére vonatkozó szabályokat e szabályzat mellékletei tartalmazzák.

(4) A hallgató joga, hogy

  1. a) tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
  2. b) véleményezze az oktatói munkát,
  3. c) a képzési programban meghatározottak szerint összeállítsa tanulmányi rendjét,
  4. d) megválassza a tantárgyakat, ennek keretei között szabadon igénybe vegye a Főiskola által nyújtott képzési lehetőségeket,
  5. e) válasszon a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások között,
  6. f) tagja legyen tudományos diákkörnek, részt vegyen annak munkájában,
  7. g) vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, kérje az átvételét másik felsőoktatási intézménybe, további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesítsen.
  8. h) érdekeinek képviseletére más hallgatókkal társuljon, az intézményi közéletbe és a hallgatói közösségi tevékenységekbe a hallgatói önkormányzaton keresztül bekapcsolódjon.

(5) A hallgató kötelessége, hogy

  1. a) teljesítse a Főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségeket,
  2. b) megtartsa a Főiskola illetve a kollégium működésére vonatkozó szabályokat,
  3. c) tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, valamint a Főiskola alkalmazottai és hallgatói emberi méltóságát,
  4. d) tiszteletben tartsa a katolikus Egyház tanítását, erkölcsi- és jogrendjét.

 

HARMADIK RÉSZ

A FŐISKOLA SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE

 

A Szenátus

  1. § (1) A Főiskola vezető testülete a szenátus, amely döntési, véleményező, javaslattevő, valamint ellenőrzési és jóváhagyási jogkörrel rendelkezik.

(2) A Szenátus elnöke a rektor.

(3) A szenátus összetétele:

  1. a) a főiskolával munkaviszonyban álló oktatók,
  2. b) a fenntartó által delegált személy.

(4) A Szenátus állandó meghívottai:

  1. a) a gazdasági vezető,
  2. b) a főtitkár.

(5) A rektor tanácskozási joggal köteles meghívni az őket érintő napirend tárgyalásához a Főiskola önálló szervezeti egységeinek vezetőit (a Szenátus eseti meghívottai).

(6) A rektor a Szenátus üléseire tanácskozási joggal meghívja mindazokat, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

 

A Szenátus tagjai megbízatásának időtartama, megbízatásának megszűnése

  1. § (1) A Szenátus 13.§ (3) bekezdés b) pontjában megjelölt tagjának a megbízatása négy évre szól.

(2) Megszűnik a Szenátus tagjának mandátuma:

  1. a) annak lejártával,
  2. b) lemondással,
  3. c) visszahívással,
  4. d) a Főiskolával fennálló munkaviszonyának megszűnésével.

(3) A 14. § (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt okok a 13.§ (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szenátusi tagra vonatkoznak.

 

A Szenátus tagjának jogai és kötelességei

  1. § (1) A Szenátus tagja a Főiskola érdekének szem előtt tartásával:
  2. a) jogosult és köteles a Szenátus munkájában legjobb tudása szerint részt venni,
  3. b) köteles a vonatkozó jogszabályokat és a főiskolai szabályzatokat betartani,
  4. c) jogosult észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani, a rektorhoz kérdést intézni.

(2) A Szenátus tagja akadályoztatása esetén köteles a távolmaradását haladéktalanul, de legkésőbb az ülést megelőző 3 nappal a Szenátus elnökénél bejelenteni.

 

A Szenátus feladat- és hatásköre

  1. § (1) A Szenátus döntési hatáskörében eljárva:
  2. a) elfogadja a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát és annak részét képező foglalkoztatási követelményrendszert, valamint a hallgatói követelményrendszert és más főiskolai szabályzatokat, illetve azok módosításait,
  3. b) dönt a Főiskola szervezeti felépítésének módosításáról, új szervezeti egység létrehozásáról, a szervezeti egység átalakításáról, megszüntetéséről,
  4. c) dönt a Főiskola állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról,
  5. d) dönt szakkollégium alapításáról és megszüntetéséről,
  6. e) meghatározza saját működésének rendjét, elfogadja saját munkaprogramját,
  7. f) elfogadja a Főiskola középtávra, legalább négy éves időszakra szóló intézményfejlesztési tervét, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait,
  8. g) elfogadja az intézményfejlesztési terv részeként a kutatási – fejlesztési – innovációs stratégiát,
  9. h) a fenntartó által meghatározott keretek között elfogadja Főiskola költségvetését,
  10. i) elfogadja a Főiskola számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját,
  11. j) dönt a Főiskola vagyongazdálkodási tervéről,
  12. k) elfogadja a Főiskola képzési, kutatási programját, meghatározza a képzési és kutatási feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását,
  13. l) dönt képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről,
  14. m) meghatározza az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét,
  15. n) az óraadó oktatónak, ha
  16. na) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,
  17. nb) országosan elismert szaktekintély: címzetes főiskolai docens, illetve címzetes főiskolai tanári,
  18. nc) kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói,
  19. nd) az oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktatónak, tanárnak: mestertanári címet adományozhat.

(2) A fentiekben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza.

(3) A Szenátus javaslatot tehet:

  1. a) a rektori megbízatás visszavonására,
  2. b) a rektorhelyettesi megbízatás visszavonására,
  3. c) oktatói munkaviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére,
  4. d) egyetemi, vagy főiskolai tanári címre történő felterjesztésre.

(4) A Szenátus véleményt nyilvánít:

  1. a) a rektori tisztségre jelöltekről,
  2. b) a rektorhelyettesi tisztségre jelöltekről,
  3. c) a főtitkár megbízatásáról, megbízatásának visszavonásáról,
  4. d) a gazdasági vezető megbízatásáról, megbízatásának visszavonásáról,
  5. e) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízatásáról és megbízatásának visszavonásáról,

 (5) A Szenátus jóváhagyja

  1. a) a köznevelési intézmények valamint ezen szabályzatban meghatározott önálló szervezeti egységek szervezeti és működési szabályzatát és annak módosításait,
  2. b) a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát.

(6) A Szenátus bármely hatáskörébe tartozó kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak.

 

A Szenátus működése

  1. § (1) A Szenátus féléves munkaprogram szerint ülésezik (rendes ülés), mely a tanév időbeosztásához igazodik. A munkaprogramot évenként előre kell elfogadni.

(2) A Szenátus munkaprogramját a fenntartó, a gazdasági vezető, vagy a tanszékvezetők javaslata alapján a rektor állítja össze és a Szenátus fogadja el.

(3) A munkaprogramnak tartalmaznia kell az egyes ülések várható időpontját és az egyes ülésekre tervezett napirendi pontok felsorolását. Az elfogadott munkaprogramtól indokolt esetben el lehet térni.

  1. § (1) A Szenátus ülésének napirendjét a munkaprogram figyelembevételével a rektor határozza meg. A Szenátus várható időpontjáról a rektor rövid úton tájékoztatja a Szenátus tagjait és az állandó meghívottakat.

(2) A Szenátus bármely tagjának és az állandó meghívottnak joga van a napirendre javaslatot tenni. A napirendi javaslatot írásban, részletes indokolással ellátva kell benyújtani. A napirend (1) bekezdés szerinti összeállítása során a rektor e javaslatokat figyelembe veszi.

(3) Az előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 15. napig kell a rektornak megküldeni. A Szenátus napirendjén csak a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli előterjesztés szerepelhet.

(4) A rektor a meghívót és az előterjesztéseket a Szenátus tagjai és állandó meghívottai részére legkésőbb 10 nappal az ülés előtt megküldi.

(5) Rendkívül indokolt esetben a Szenátus tagja vagy az állandó meghívott a Szenátus ülésére szóló meghívó átvételét követően javaslatot tehet más napirendi pont felvételére, amelynek legkésőbb az ülés előtti második munkanap végéig meg kell érkeznie a rektorhoz.

  1. § (1) A Szenátus a jogkörét az ülésen gyakorolhatja. A Szenátus rendes ülést, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülés kivételével a Szenátus zárt ülést tart.

(2) A Szenátus rendes ülését a napirendi pontok megjelölésével a rektor hívja össze évenként legalább két alkalommal. Ezen kívül 15 napon belül, ha

  1. a) azt a fenntartó elrendeli, vagy
  2. b) azt a Szenátus tagjainak egyharmada írásban kéri, a napirend egyidejű megjelölésével.

(3) Rendkívüli esetben a Szenátus rövid úton is összehívható. A Szenátus rendkívüli ülését össze kell hívni, ha azt a fenntartó elrendeli, valamint a rektor vagy a Szenátus tagjai 1/3-ának indítványára, ha azt rendkívüli, sürgős, halaszthatatlan ügy indokolja. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, az ülés javasolt időpontját és a rendkívüli összehívás indokát. A Szenátus rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott.

(4) A Szenátus ünnepi alkalmakkor, évfordulók, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

 

  1. § (1) A Szenátus ülését a rektor, akadályoztatása esetén a rektorhelyettes, a rektorhelyettes akadályoztatása esetén a rektor által kijelölt szenátusi tag vezeti. Az ülés egyes napirendi pontjainak levezetésére a rektor a Szenátus tagjait is felkérheti.

(2) Az ülés megnyitása után a rektor megállapítja a Szenátus határozatképességét. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 60 %-a jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén a rektor az ülést elnapolja azzal, hogy egyúttal meghatározza az új ülés időpontját. Az új ülés időpontja 8 napon belüli időpontra tűzendő ki. A megismételt ülést változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülés határozatképes, ha azon a Szenátus tagjainak több mint 60%-a jelen van.

(4) A határozatképesség megállapítása, valamint a napirendre való felvételre irányuló javaslat esetén az arról való szavazás után a Szenátus dönt az ülés napirendjének elfogadásáról.

  1. § (1) A napirendi pont vitája az írásbeli előterjesztésen alapul, amelyhez az előterjesztő rövid szóbeli kiegészítést fűzhet.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a Szenátus ülését megelőzően a rektornál írásban, a Szenátus ülésén pedig a napirend elfogadását megelőzően visszavonhatja. A visszavonást indokolni kell.

(3) A módosító határozati javaslatot legkésőbb a Szenátus ülése előtti második munkanap végéig írásban kell a rektornak eljuttatni. A Szenátus ülésén az adott napirendi ponthoz módosító határozati javaslatot csak az előterjesztő és a rektor tehet a zárószavazásig.

(4) A Szenátus minden tagja egy szavazattal rendelkezik, szavazni csak személyesen lehet.

(5) A Szenátus határozatait a jelen levő tagjai többségének egyhangú szavazatával, általában nyílt szavazással hozza. A döntés meghozatalához az igen szavazatok (egyszerű vagy minősített) többségének megléte szükséges. Az érvénytelen szavazatokat a határozat eredménye szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az érvénytelen szavazatok figyelmen kívül hagyása esetén a leadott szavazatok száma nem éri el a szükséges határozatképességet, úgy a szavazást meg kell ismételni.

(6) A Szenátus jelenlévő tagjai legalább kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges az alábbi ügyekben:

  1. a) a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának, illetve mellékleteinek (a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer) jóváhagyásához és módosításához,
  2. b) a Főiskola intézményfejlesztési tervének elfogadásához,
  3. c) a Főiskola kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának elfogadásához,
  4. d) a Főiskola éves költségvetésének elfogadásához,
  5. e) oktatói cím adományozásához,
  6. f) a rektori megbízatás visszavonására vonatkozó javaslat tárgyában,
  7. g) rektorhelyettesi megbízatás visszavonására vonatkozó javaslat tárgyában.

 (7) Személyi kérdésekben, vagy ha a rektor, vagy a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok legalább 50%-a kéri, a szavazás titkos.

(8) Bármely tag kérheti – a titkos szavazást igénylő ügyek kivételével – a név szerinti szavazás elrendelését az előterjesztett határozati javaslatról. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a név szerinti szavazásra irányuló indítványt a jelenlévő tagok legalább fele nyílt szavazással támogatja. A név szerinti szavazás esetén a szavazatok leadása névsor szerint történik.

(9) Nyílt szavazás során fellépő szavazategyenlőség esetén a rektor szavazata dönt.

  1. § (1) A Szenátus üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni három példányban.

(2) Az írásbeli előterjesztéseket, valamint az egyéb írásbeli dokumentumokat a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.

(3) A Szenátus bármely tagja kérheti, hogy a saját vagy más felszólalását (hozzászólását, kérdését) vagy annak egy részét szó szerint jegyzőkönyvezzék.

(4) A jegyzőkönyv vezetését a rektor által megbízott személy végzi. A jegyzőkönyvet az ülés vezetője, a jegyzőkönyvvezető és a rektor által felkért, az ülésen jelenlévő két tag írja alá.

(5) A határozatok – a személyi anyagok, valamint a rektor által a Főiskola gazdasági érdekeire tekintettel megjelöltek kivételével – a Főtitkárnál megtekinthetők.

  1. § (1) A Szenátus jegyzőkönyvét és határozatait – az ülést követő 8 napon belül – az elnök a Főiskola fenntartójához írásban beterjeszti. A fenntartó a jóváhagyásról 15 napon belül dönt.

(2) A fenntartó – a véleményezési és javaslattételi határozatokat kivéve – a beterjesztést követő 15 napon belül megsemmisítheti azt a határozatot, amely:

  1. a) veszélyezteti a Főiskola céljainak megvalósítását;
  2. b) a fenntartóra vagy a fenntartó irányítása alá tartozó más intézményre kötelezettséget tartalmaz.

(3) A fenntartó megsemmisíti azokat a határozatokat, amelyek állami vagy kánoni előírásokba (jogszabá­lyok­ba) ütköznek.

(4) A megsemmisített határozat alapjául szolgáló előterjesztést a soron következő szenátusi ülésen napirendre kell tűzni.

(5) A Szenátus határozata érvénybe lép azon a napon, amelyen a fenntartó jóváhagyólag tudomásul vette.

 

A Szenátus Bizottságai

  1. § (1) A Szenátus a saját és a rektor működését elősegítő szervezési, oktatási-kutatási és egyéb kérdések elemzésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, döntések előkészítésére, végrehajtásuk ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok döntési hatáskörrel is felruházhatók.

(2) A bizottságok elnökeit és 2-2-tagját – a rektor előterjesztésére – a Szenátus választja meg 3 éves időtartamra.

(3) A hallgatók egyharmados arányú részvételét biztosítani kell azokban a bizottságokban, amelyek feladat- és hatáskörébe a hallgatói jogviszonyt közvetlenül érintő kérdések tartoznak.

(4) Az állandó bizottságok munkarendjét a bizottság szabályozza. Az ideiglenes bizottság működési szabályait az elnök határozza meg.

(5) A Főiskola állandó bizottságai az alábbiak: a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság, a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, a Fegyelmi Bizottság, Minőségbiztosítási Bizottság.  

(6) Az állandó bizottságok szemeszterenként legalább egy alkalommal üléseznek. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni, amennyiben azt a rektor, a bizottság elnöke vagy tagjainak legalább fele írásban kéri a napirendi pontok megjelölésével.

 

A Rektor

  1. § (1) A Főiskola első számú felelős vezetője és képviselője a Rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, jelen szabályzat és annak mellékletei nem utalnak más személy vagy testület hatáskörébe.

(2) A rektort a Főiskola fenntartójának javaslatára az oktatásért felelős miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök bízza meg, vagy menti fel.

(3) Rektornak olyan személyt lehet megbízni, aki megfelel a főiskolai tanárok számára előírt jogszabályi feltételeknek.

(4) A Rektor megbízatása határozott időre, legfeljebb 4 évre szól, amely két alkalommal meghosszabbítható.  

(5) A Rektor megbízatása megszűnik:

  1. a) a vezetői megbízatás lejártával,
  2. b) lemondással,
  3. c) a vezetői megbízatás visszavonásával,
  4. d) a munkaviszony megszűnésével,

(6) A megbízatás lejárta előtt a szenátus kétharmados többséggel hozott, indokolt határozatával javaslatot tehet a fenntartónak a megbízatás visszavonására.

  1. § (1) A Rektor feladat- és hatásköre:
  2. a) a Főiskola képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenységének irányítása,
  3. b) a Szenátus elnöki teendőinek ellátása, az ülések összehívása, a Szenátus döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának biztosítása,
  4. c) munkáltatói jogok gyakorlása a Foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint,
  5. d) a köznevelési intézmény tekintetében fenntartói jogok gyakorlása,
  6. e) felelős a Főiskola vagyonáért és gazdálkodásáért, jogszerű és célszerű működéséért.
  7. f) gyakorolja a jelen szabályzatban és a Főiskola egyéb szabályzataiban rá ruházott jogokat,
  8. g) gyakorolja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és más jogszabályokban a rektorra ruházott jogokat,
  9. h) eljárhat a Főiskola fenntartója által eseti vagy állandó jelleggel rá ruházott fenntartói jogkörben, az önmagát érintő jogkörök kivételével,
  10. i) felelős a fenntartói intézkedések végrehajtásáért,
  11. j) gyakorolja a kiadói és terjesztői jogokat a főiskolai kiadványok tekintetében,
  12. k) koordinálja a Főiskola együttműködését más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel.

 (2) A Rektornak feladata ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, illetőleg intézkedési joga van; nem utasíthatja azonban sem a Szenátust, sem a Szenátus bizottságait, sem a Főiskolán működő más tanácsokat, ideértve a hallgatói önkormányzatot.

 

A rektorhelyettes

  1. § (1) A Rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére a rektorhelyettes jogosult. A Rektor a rektorhelyettest tartósan vagy átmeneti jelleggel a feladat megjelölésével saját hatáskörébe tartozó ügyek gyakorlásával bízhatja meg.

(2) A rektorhelyettest a fenntartó egyetértésével a Rektor bízza meg és vonja vissza a megbízatását.

(3) A rektorhelyettes megbízatása határozott időre, legfeljebb 4 évre, de legfeljebb a rektori megbízatás időtartamára szól. A rektorhelyettesi megbízatás több alkalommal meghosszabbítható.

(4) A rektorhelyettes megbízatása megszűnik:

  1. a) a megbízatás lejártával,
  2. b) lemondással,
  3. c) a megbízatás visszavonásával,
  4. d) a munkaviszony megszűnésével.

(5) Ha a rektor megbízatása bármely okból megszűnik, a rektorhelyettesi megbízatás az új rektor megbízásának kezdő időpontjáig szól, a rektori tisztség újbóli betöltésével a rektorhelyettesi megbízatás is megszűnik.

(6) A megbízatás lejárta előtt a rektorhelyettes megbízatásának visszavonását a Szenátus kétharmados többséggel kezdeményezheti a Rektornál. A megbízatás visszavonásának kezdeményezését indokolni kell.

 

 

A tanszék

  1. § (1) A Főiskola karokra nem tagozódó felsőoktatási intézmény. A képzés és tudományos kutatás oktatási szervezeti egységekben folyik.

(2) A Főiskolán oktatási-kutatási szervezeti egység a tanszék és a kutatóintézet.

  1. § A Főiskola tanszékei:
  2. a) az Emberi Méltóság és Társadalmi Igazságosság Tanszék,
  3. b) az Egyháztörténelem Tanszék,
  4. c) a Szentírástudományi Tanszék,
  5. d) a Szisztematikus Teológia Tanszék,
  6. e) az Alkalmazott Teológia Tanszék,
  7. f) a Pedagógia-Kateketika Tanszék.
  8. § (1) A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető.

(2) A tanszék vezetőjét a fenntartó egyetértésével a rektor bízza meg és vonja vissza a megbízatását. A tanszékvezetői megbízatás öt évre szól és korlátlanul megismételhető.

(3) Tanszékvezetőnek csak főiskolai docens, főiskolai vagy egyetemi tanár bízható meg.

  1. § (1) Ha nincs olyan alkalmas személy, aki a 30. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, a tanszék vezetését megbízott tanszékvezető látja el.

(2) Megbízott tanszékvezető adjunktus, magántanár, címzetes főiskolai docens, címzetes főiskolai vagy egyetemi tanár lehet.

(3) A megbízott tanszékvezető megbízatása legfeljebb három évre szól, és egyszer megismételhető.

  1. § A tanszék vezetője
  2. a) képviseli a tanszéket,
  3. b) gondoskodik az oktatott tárgyak tudományos műveléséről, a tantervi és tanrendi kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről,
  4. c) részt vesz a Tanszékvezetők Tanácsának munkájában,
  5. d) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a rektor megbízza.

 

A Tanszékvezetők Tanácsa

  1. § (1) A Tanszékvezetők Tanácsa a tanszékvezetőkből áll.

(2) A Tanszékvezetők Tanácsának feladatai:

  1. a) tantervi, oktatáspolitikai, intézmény- és könyvtárfejlesztési, kutatási és tudományos minőségbiztosítási elvek kialakítása és ajánlások megfogalmazása
  2. b) tanszéki feladat- és hatáskörök egyeztetése,
  3. c) az a) pontban megfogalmazott témakörökben döntés-előkészítés és javaslatok véleményezése a szenátus számára,
  4. d) kutatási, tudományos és tudományos minőségbiztosítási programok tervezése, egyeztetése és megszervezése,
  5. e) képviselő delegálása tudományos, kutatási és oktatáspolitikai fórumokra és szervezetekbe,
  6. f) a Főiskola szabályzataiban ráruházott jogkörök gyakorlása.

(3) A Tanszékvezetők Tanácsának elnöke a tagok közül választott személy. Az elnök feladata a tanács összehívása, az ülések levezetése, és a tanács képviselete más fórumok előtt.

(4) A tanácsba eseti jelleggel a tanszékvezető maga helyett a tanszék oktatói közül küldhet képviselőt.

  1. § (1) A Tanszékvezetők Tanácsa a tudományos minőségbiztosítással kapcsolatos feladatköreit oly módon gyakorolja, hogy
  2. a) kidolgozza és elfogadásra a Szenátus elé terjeszti a tudományos minőségbiztosítás elveit és gyakorlati rendjét,
  3. b) a tudományos színvonal szempontjából véleményezi, illetve véleményezteti az oktatók, kutatók, tanárok munkáját, felhívja figyelmüket a hiányosságokra,
  4. c) évente összefoglaló jelentést készít a Szenátus számára az oktatói és tudományos munka színvonaláról,
  5. d) a rektornak javaslatokat tesz a tudományos és oktatói munka javítására.

(2) A tanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak gyakorlása érdekében

  1. a) az oktatás tudományos színvonaláról hallgatói véleményeket gyűjt,
  2. b) a Főiskola oktatóitól, kutatóitól, tanáraitól tudományos tevékenységükkel kapcsolatos adatokat kér,
  3. c) arra alkalmas személyt vagy személyeket megbíz az előadások, a szemináriumok és a vizsgák látogatásával,
  4. d) arra alkalmas személlyel vagy személyekkel a jegyzeteket, tankönyveket és az ajánlott irodalmat véleményezteti.

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő személy belső vagy külső szakértő lehet.

(4) A felkért szakértő értékelését szóban vagy írásban terjeszti a Tanszékvezetők Tanácsa elé. Az értékelés nem nyilvános, annak tartalmát csak a Tanszékvezetők Tanácsa által meghatározott módon, formában és részletezésben lehet nyilvánosságra hozni.

(5) A tudományos minőségbiztosítás feladatainak megszervezéséért és koordinálásáért a Tanszékvezetők Tanácsának elnöke felelős.

(6) A jelen szakaszban meghatározott, illetve a Főiskola működésének egészére kiterjesztett minőségbiztosítási feladatokat a Tanszékvezetők Tanácsa a minőségbiztosításra alakított eseti vagy állandó bizottság közreműködésével is elláthatja.

 

A kutatóintézet

  1. § (1) A Főiskola a tudományos kutatás segítése céljából kutatóintézetet működtet.

(2) A Főiskola kutatóintézetei:

  1. a) Pécsi Egyháztörténeti Intézet,
  2. b) Fügefa Műhely.
  3. § (1) A kutatóintézet a Főiskola önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, de szervezetében és működésében önálló szervezeti egysége.

(2) A Szenátus

  1. a) gyakorolja a kutatóintézet alapítói és fenntartói jogait,
  2. b) jóváhagyja a kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát és annak módosításait.
  3. c) elfogadja a kutatóintézet éves kutatási és költségvetési tervét, kutatási és pénzügyi beszámolóját.

(3) A Rektor

  1. a) megbízza a kutatóintézet tagjait és vezetőit, illetve visszavonja megbízatásukat.

 

A Berényi Zsigmond Szakkollégium

  1. § (1) A Berényi Zsigmond Szakkollégium a Főiskola önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, de szervezetében és működésében önálló szervezeti egysége, amely a kiemelkedő képességű hallgatók szakmai és tudományos tevékenységének kereteit biztosítja.

(2) A Szenátus

  1. a) gyakorolja a szakkollégium alapítói és fenntartói jogait,
  2. b) a rektor kezdeményezésére a szakkollégiumot megszünteti.
  3. c) elfogadja a szakkollégium éves költségvetési tervét és pénzügyi beszámolóját.

(3) A Rektor

  1. a) évente beszámoltatja a szakkollégium képviselőjét a törvényes működésről,
  2. b) megbízza a szakkollégium elnökét és titkárát.

 

A könyvtár

  1. § (1) A Könyvtár a Főiskola önálló központi szolgáltató szervezeti egysége. Feladata az oktatáshoz, a tudományos kutatáshoz kapcsolódó könyvtári dokumentációs és információs szolgáltatások biztosítása.

(2) A Könyvtár működését és használatát a Szenátus által elfogadott külön szabályzat szabályozza.

(3) A Könyvtár vezetőjét a rektor bízza meg és vonja vissza megbízatását.

 

A Főtitkár és a Rektori Hivatal

  1. § (1) A Rektori Hivatal vezetője a rektornak közvetlenül alárendelt Főtitkár.

(2) A Főtitkárt a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor bízza meg és vonja vissza megbízatását.  

  1. § (1) A Rektori Hivatal a Főiskola igazgatási, adminisztratív és a tanulmányi igazgatási feladatait ellátó szervezeti egysége. Együttműködik a főiskola más szervezeti egységeivel, és segíti a Főiskola vezetőinek, testületeinek, önálló szervezeti egységeinek, bizottságainak tevékenységét.

(2) A Rektori Hivatal

  1. a) előkészíti a rektor, a Szenátus valamint a bizottságok döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörébe tartozó ügyeket,
  2. b) ellátja a döntések végrehajtásával összefüggő szervezési, igazgatási feladatokat,
  3. c) közreműködik a Főiskola szabályzatainak előkészítésében, aktualizálásában, közzétételében,
  4. d) nyilvántartja a hivatalos iratokat és kezeli a Főiskola irattárát.

(3) A Rektori Hivatal ellátja az oktatás szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen

  1. a) segíti a felvételi eljárásban résztvevőket,
  2. b) összeállítja a mintatantervet és a tanrendet,
  3. c) felvilágosítást ad a hallgatóknak tanulmányi ügyekben,
  4. d) közreműködik a vizsgák lebonyolításában,
  5. e) vezeti a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos statisztikai nyilvántartásokat.

 

A Gazdasági Hivatal

  1. § (1) A Gazdasági Hivatal a Főiskola rektor irányítása alatt álló, gazdasági és műszaki feladatokat ellátó szervezeti egysége.

(2) A Gazdasági Hivatal vezetője a gazdasági vezető. A gazdasági vezetőt – a rektor felterjesztése alapján – a fenntartó bízza meg, munkáját a rektor irányítása alatt végzi.

(3) A Gazdasági Hivatalhoz tartoznak a gazdasági ügyintézők és a fenntartási, üzemviteli alkalmazottak.

(4) A Gazdasági Hivatal ellátja a gazdálkodással és az emberi erőforrással kapcsolatos feladatokat, így különösen

  1. a) megtervezi a költségvetést és közreműködik a jóváhagyott költségvetés végrehajtásában,
  2. b) ellátja a munkaerő-és bérgazdálkodással összefüggő feladatokat,
  3. c) ellátja a rendészeti és vagyonvédelmi feladatokat,
  4. d) üzemelteti a főiskola létesítményeit, gazdálkodik az eszközökkel és készletekkel,
  5. e) közreműködik a beruházási és fejlesztési feladatok végrehajtásában.

 

A Kollégium

  1. § (1) A Kollégium a rektor alá rendelt szervezeti egység.

(2) A Rektor

  1. a) kiadja a Kollégium szabályzatait,
  2. b) dönt hallgató felvételéről és elbocsátásáról,
  3. c) megállapítja a kollégiumi térítési díjakat.

 

Szent Mária Magdolna Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola

  1. § (1) A Főiskola köznevelési intézményt tart fenn és működtet, mely ellátja a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési feladatokat. A Gyakorló Iskola önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység.

(2) A fenntartói jogokat a rektor gyakorolja.

(3) Az iskola igazgatóját a szenátus véleményének figyelembevételével a rektor bízza meg és vonja vissza megbízatását.  

 

Az oktatói értekezlet

  1. § (1) Az oktatói értekezlet a Főiskola oktatóit, kutatóit, tanárait kollektíven érintő ügyekkel kapcsolatban hívható össze, információközlés és konzultáció céljából.

(2) Az oktatói értekezlet javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat és ajánlást tehet a Főiskolán felmerülő bármely kérdésben.

(3) Az oktatói értekezletet – amelynek tagja a Főiskola állományába tartozó valamennyi teljes-és részmunkaidős oktatója, kutatója, tanára – a rektor hívja össze és elnököl azon.

(4) Az oktatói értekezletet tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt az oktatók, kutatók, tanárok legalább egyharmada írásban kéri.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. § (1) Jelen szabályzatot a Szenátus 2018. január 31. napján az 1/2018. számú határozatával fogadta el. A szabályzat a fenntartó általi jóváhagyás napján lép hatályba.

(2) Jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a hatályba lépés napján érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat és a Szervezeti és Működési Rend.

(3) A jelen szabályzat mellékletét képező szabályzatok jelen szabályzattal ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók, a szabályzatok felülvizsgálatát jelen szabályzat hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül el kell végezni.

(4) A hatálybalépéskor működő Szenátus a jelen szabályzatban írt új összetételű Szenátus működésének megkezdéséig változatlan összetételben gyakorolja a Szenátus jelen szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörét. Az új összetételű szenátusnak legkésőbb a jelen szabályzat hatályba lépését követő 30. napon meg kell kezdenie a működését.

Mellékletek:

  1. Munkaköri és Illetményszabályzat
  2. Felvételi Eljárási Rend és Vizsgaszabályzat
  3. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
  4. Térítési és Juttatási Szabályzat
  5. Kollégiumi Szabályzat
  6. Gazdálkodási Szabályzat
  7. Iratkezelési Szabályzat

 

GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél